Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-09-09 / 107. szám

4. oldal. (KOMAROMI LAPOK» Kertész J. Jené megnagyobbított és teljesen újonnan berendezett árnliaizát. Meg lesz lepve, milyen óriási nagy válaszlékban vannak raktáron női- és leányka kabátok a már állalánosan ismert olcsó árban Szövött-, kötött- és rövidáruk szintén nagyon jutányosán. Utazóbőröndök nagy választékban. Komárno, Nádorutca 25. $z. (Ac Otthon kávéházzal szemben) 545 A patkányveszedelemről. „A halál kereskedelmi utazói" ellen az egész világ meg­kezdte irtóhadjáratát. — A patkányok mérhetetlen kártevése. — szeptember 8. Két év előtt a világ legkülönbö­zőbb tájairól százötven tudós gyűlt össze Párisban kongresszusra, hogy megbeszéljék a patkányveszedelmet. A kongresszusnak éppen az a Cat­­matte professzor volt az elnöke, akinek a neve mostanában a lübecld szerencsétlen tüdőollások révén lett egészen közismert. Calmette pro­fesszora patkányokat úgy jellemezte, hogy azok a halál kereskedelmi utazói Maga a kongresszus pedig arra a megállapodásra julott, hogy a patkányveszedelem az emberiség nek egy olyan fonlos problémája, amely mellett elhaladni nem lehet és nem is az egyes embereknek, hanem az államoknak és közüle­­leknek feladata, hogy sziszlematikus irtás révén a patkányok pusztításá­nak véget vessenek Nyomban meg is állapították, sőt kémai, fizikai és biológiai tulajdonságaik alapján cső pórtosilolták is azokat a patkány­irtó szereket, amelyek a veszedelem elhárításánál szóba kerülheinek, A magyar tudományos munkásság di­csősége, hogy ezen a kongresszu son egy magyar találmányi a leg­kiválóbb szerek közé sorozlak A patkányok a legveszedelmesebb betegségek hordozói és terjesztői. Gazdasági puszliiásuk óriási. Az Egyesült Államokban kíszámilották, hogy egy millió patkány évente há romezer vágón gabonát vagy ezzel egyenértékű élelmiszert tesz tönkre Pénzben kifejezve az Egyesült Államok kétszáz­­millió dollárra teszik a patká­nyok által évenkinl okozott kárt. Éppen azért olt már óriási fontos­­sága van a patkányirtásnak. De ugyanilyen probléma ez Európára nézve. A patkányok legveszedelmesebb betegségek közül terjesztői a pes tisnek, kolerának, vérhasnak, lifusz­­nak és más, különösen a beleket fertőző betegségeknek. Ezeknek a betegségeknek a terjesztői nem köz­vetlenül* a patkányok, hanem ter­jesztik a patkányok által megrágcsált különböző élelmiszerek is A patkányok elterjedése Európá­ban a XVI. századra tehető. Abban az időben, amikor Indiával megindult a hajózás, hozták be ezeket a kár­tevő állatokat Európába. Abban az időben Velence volt a tengerek ura, és igy a patkányok is először a déli országokban terjedtek el. Európában vaió elterjedésük ulán söpörte végig a lakosságot az egyik peslisjárvány ulán a másik. Ezeknek a járványoknak eseti külön­ben áldozatul Velence két legna gyobb feslője, Giorgione és Tizián. Természetesen azokban az időkben nem tudták, hogy a rettenetes jár­ványnak a patkányok az okozói és terjesztői, hanem az emberekei tar­tották a pestis terjesztőinek és hogy védekezzenek a járványok ellen, vesztegzár alá helyezték azokat, akik járványdulfa vidékről érkeztek Csak a későbbi szisztematikus ludomá­­mányos munka állapította meg, hogy a járvány a patkányok révén terjed, aminthogy pl csak hosszas vizsgá­lódás ulán jötlek rá arra is, hogy a maláriát a szúnyogok lerjeszlik. A tudományos munka megállapította, hogy a pestisnek tulajdonképpen nem is a patkányok, hanem a pat­kányhullákból élősködő bolhák a terjesztői Az indiai származású a fekete ké­kes házipatkány, az amerikai pedig a nagyobbiermetü barnásszinü vizi­­vagy vándorpatkány. Ezeknek az állatoknak a szaporodása hihetetlen nagy. Évenkint négyszer ölszőr hal­nyolc kölyköt ellik egy egy palkány­­anya és a fiatalok már életük ha­­todik-nyolcadik hetében kölyköznek. Tudományos megállapítás sze­rint egy-egy palkánypárnak évi szaporulata négyszázat lesz ki. Megfigyelték az! is, hogy a patkány­anya kölykei közül az életre nem való gyönge, beteges fiókát vagy fölfalja, vagy elpusziilja. Ezek a fajtájú patkányok ösztön­­szerüen vándorlásra indulnak. Bár­milyen bőséges élelem is álljon a rendelkezésükre, ha úgy érzik, hogy túl elszaporodtak, egy bizonyos ré­szük tovább vándorol. A patkányok eilen való védeke­zésnek az évszázadok során külön­böző formái és eljárásai vollak Egyiplomban a macska úgy lelt széni állat, hogy megfigyelték, hogy a ga bonaraktárakban rettendes pusztí­tásokat végeznek el az olt élő pat­kányok és a macskák alapos iriást végeztek el közöilük. Természete­sen sem a macska, sem bizonyos fajláju kutyák teljesen kipusztitani ezeket az állatokat nem tudják A középkorban voltak patkánybüvölők, akik a legendák szerird furulyaszó­val magukhoz tudlak csábilani az állatokat és azt telték velük, amit akartak. Természetesen ez csak le­genda és nem tudományosan meg­okolható tény, sokkal valószínűbb az, hogy a patkánybüvölök bizonyos mérgező hatású anyagokkal irtották az állatokat. Mérgük titkát elvitte az idó, mert a patkánybüvölő mester­ség Is apáról fiúra szállott át, anél­kül azonban, hogy ma bárki is iudná, hogy miképen tudták ezek a mes­teremberekből leit bűvölök céljukat elérni. Megpróbálkoztak az idők folya­mán különböző mérgek elhinlése révén a patkány irtásával, használ­tak arzént, szlrichnint, foszfort, en­nek reitendes következményei vol lak, meri az elszórt mérgek nemcsak a patkányokat ölték meg, hanem azokat a ház áilatokal is, amelyek a méreg közelébe értek. Ameriká­ban erről is csináltak statisztikát és megállap tollák, hogy a szlriehninnel való palkányirfás következtében évente három­millió szárnyas, százötvenezer serlés és hatvanezer kutya pusz­iul el. A foszfor által való irtásnak évente 1.8 millió baromfi és iizezer kutya esett áldozatul. Az arzént kevésbé használták de ennek következtében is hétszázezer baromfi és ötezer disznó pusztult el. Ennek megálla­pítása után kevésbé veszedelmes mérgek alkalmazásához fordullak, de igy is rettentő puszlilásokat vé­geztek s mert ezek az erős mérgek nemcsak az állatokat, de az embe­reket is ölték, a kevésbé haló bárium és stallium mérgekhez fordultak, de ezek következtében is előfordullak halálesetek. Amikor a méreggel való irtásnak súlyos következményei nyilvánvalóak lettek lemondtak erről a módszerről és bacillusok terjesztésével akartak a patkányvésznek véget vetni. Azt hitték, hogy megvan a mód egészen különlegesen erős bacilluslenyész­­tésekkel kiirtani a patkányokat Ki­derült azonban, hogy ez sem hatá­sos. Egyes állatokra ugyan halálos csapást mérlek ezek a mestersé­gesen terjeszted bacillusok, mások azonban kigyógyultak belőle, vagy meg sem betegedtek Ellenben alkal­masnak mulatkozlak a bacillusok a mezei pocitok irtására. A bacillustenyészetekkel való ku darcok után a mérges gázokkal való patkányirtást kísérelték meg. A gáz­zal vaió irtás kikötőkben, hajókon még most is dívik, mert olt teljesen hatásos. A gázzal való irtáshoz ugyanis az szükséges, hogy a palkánylalaniló lerüleien sem­miféle más élőlény ne legyen, meri különben azok is elpusz­tulnak. HÍREK, Mikor a biró se külömb a vádlottnál. Hja! ideges a világ, Schwarz bepörölte Kohnt, mert a villanyosban arculütötte öl. Kitűz­ték a tárgyalás napjáf, megjelenik mind a két fél, kél tanúval a fel­peres A biró kihallgatja a felpe rés Schwarzot és két tanúját, aztán a vádlott Kohnhoz fordul és igy szól hozzá: — Hallja Kohn, a felperes és két tanúja vallomása szerint világosan bebizonyosodott, hogy ön Schwar­zot a villanyosban arculütölle, holott Schwarz önhöz egy szót sem szólt, tehát önt nem is sér­lelte meg. Ezért önt kénytelen vagyok elitélni, de védekezésül még mondhat valamit, esetleg eny­hítő körülménynek számithalom be. Kohn nagy lélekzetet vesz, azu­tán belekezd mondókájába — Tekinletes biró úri Beismerem, hogy Schwarzot pofonvágtam a villanyosban, de nem tehetek róla, muszáj volt pofonvágnom. Hall gassa csak tekintetes biró úr, mit csinált ez a Schwarz a villa­nyosban ? Fölszálláskor egymás­sal szemben ültünk te. Jön a ka­lauz és jegyet kinál. Most tessék figyelni tekinletes biró ur! (Ha­darva) Schwarz fölveszi a táskát, kinyitja a táskát, kiveszi a tárcát, becsukja a táskát kinyitja a tárcát, kiveszi a pénzt, becsukja a tárcát, kinyitja a táskát, beteszi a tárcát, becsukja a táskát, átadja a pénzt, megkapja a jegyet, kinyitja a táskái, kiveszi a tárcái, becsukja a táskát, kinyitja a tárcát, beteszi a jegyei, becsukja a tárcát, kinyitja a táskát, beteszi a tárcát becsukja a táskát, pénzt kap vissza, ki­nyitja a táskát, kiveszi a lárcát, becsukja a táskát, kinyitja a tárcát, beteszi a pénzt, becsukja a tárcát, kinyitja a táskát, beteszi a tárcát, becsukja a táskát, kérik a jegyei, kinyitja a táskát, kiveszi a tárcái, becsukja a laskát, kinyitja a tárcái, kiveszi a jegyei, becsukja a lárcát, kinyitja a táska', beteszi a tárcát, becsukja a táskát, átadja a jegyet, kilyukasztva visszakapja a jegyet, kinyitja a táskát, kiveszi a lárcát, becsukja a táskát, kinyitja a tárcát, beteszi a jegyet becsukja a tárcát, kinyitja a táskái, beteszi a tárcái, becsukja a táskát. Biró a füléhez kap és ráordit: — Elég! Ha még egyszer kinyitja a tárcát és becsukja a táskát, úgy pofonvágom, hogy mind a har­minckét foga a lábai elé hull, s (elejébe nem a táskába, hanem a dutyiba csukom! Kohn, maga föl 1930. szep'ember 9. van mentve, elmehet, maga pedig Schwarz, ne idegesítse az embe­reket többé, hisz úgyis ideges az egész világ, mert ha mégegyszer kinyifja a táskát, s becsukja a tárcát, én is úgy pofonvágom, hogy arrul koldul; elmehet! Kohn hazamenetében elégedet­ten mosolyog, s arról duruzsol magában, hogy minek is fogadott volna ügyvédet, ahogy barátja a Grün ajánlotta, hiszen ügyvéd segítségével biztosan elitélték volna, önmaga pedig nagyszerűen kivágta magát — Személyi hir. Dr. Angyal Kál­mán apátplébános, a budapesti I. kerületi plébánia vezetője, kiváló földink, rokonai látogatása céljából pár napig Komáromban időzött és meglátogatta a komáromi múzeu­mot is. — Orgonaszentelés az evangélikus egyházban, 1918. március 12-én vitte el a világháború az evangélikus tem­­p'om orgonájának finom kivitelű, ha­talmas homlokzati sípjait, az értük kapott — mintegy 12000 korona mos­tani értékű — kártérítési összeget pedig hamar elvette az egyháztól a háborúra elkövetkezett béke. A súlyos megpróbáltatásokat jelentő évek során csak az idei jubileumi évben gondolhatott az egyházköz­ség arra, hogy már 12 év óta fő­ékességétől megfosztva szolgáló or­gonáját teljesen helyreállítsa és igy a háború és az azt követő béke pusztításainak egyik szomorú emlé­két Isten kegyelméből a saját ere­jével, áldozatkészségével eltüntesse. Két héten át kora reggeltől késő éjszakáig folyt a munka a templom ban: beépítették a kutna-horai (Cseh ország) Stein orgonagyárból való 31 nagy homlokzati sipot és ujjáépitet­­ték a teljes renoválásra egészen szétszedett orgonát. Végre szomba­ton este készen volt az uj sipokkal teljessé lett és újjáépített orgona, így vasúinop, S2ep!emb>r 7 én d* e 10 órakor bensőséges ünnep szín­helye lehetett az evangélikus tem­plom. Ekkor áldotta meg az orgona uj alkatrészeit és szentelte ,fel az újjáépített orgonát Jánossy Lajos es­peres A megható szertartás után nyomban megszólalt a most már teljes hsnggazdagságát visszanyert királyi hangszer és a felszentelésre következő ünnepi istentiszteleten a hivnk sere ének i azi lelki örömére megújult erővel és szépséggel emelte az áhítatot, hosy ezután már gaz­dag változatú, magasztos szinpom­­pás zenéjével igazán méltóan szol­gáljon Isten kegyelmének dicsőíté­sére és a hívek lelki épülésére. — flddfelebbezések beadása. A most kézbesített forgalmi, jövedelmi és kereseti adók kivetése ellen beadott felebbezést a kézbesítéstől számí­tott harminc napon belül be kell adni. Aki ezt a haláridői elmulasztja, annak a feiebbezését mini elkésel­­tet minden külön eljárás nélkül visszaulasitják. — Eljegyzés. Blau Babus (Komá­rom) és Lőwinger Emánuel, a László D. részv, társ cégjegyzője (Szolnok) jegyesek. Minden külön érlesiiés helyeit. 706 — Bezárult a Bánsághy-hiállitás. Bdnsághy Vince festőművész kiállí­tása, mely egy hétig volt nyitva, tegnap bezárult. A kiállításnak sok érdeklődő látogatója volt, azonban a művásár nem felelt meg a vára­kozásnak, aminek a rossz gazda sági helyzetben van a ku’cs3. A képkiáilitást a művész későbbi idő­ben reprezentáns műveiből is meg­ismétli, hogy a komáromi és a kör­nyékbeli közönség ezekből ítélhesse meg kvalitásait és egyéniségéi. — Z ámbokréti teuoaj Sajtkülön­legességek. Dessert bonbonok. Torta- és ostyalapok. Rák, kaviár, francia szardíniák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj. Hornimans angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, li­kőrkülönlegességek. Asztali fajborok, Mumm és Pommery francia pezsgők. Graham kenyér és Karlsbadi kétszersütt A legfinomabb fajkávék naponta fris­sen pörkölve, valamint Haag coffein­­mentes kávé kapható; Berger F. Vil­mos csemegeüzletében Komárom, Vá­rosház-utca. 681

Next

/
Oldalképek
Tartalom