Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-09-02 / 104. szám
4. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» 1930. szeptember 2 Mézzé meg!--------------------■ m Tr J. Jtai| megnagyobbított és teljesen újonnan berendezett | árnházát. Meg lesz lepve, milyen óriási nagy válaszfékban vannak raktáron női- és leányka kabátok á már állalánosan ismert olcsó árban. Szövött-, kötött- és rövidáruk szintén nagyon jutányosán. Utazóbőröndök nagy választékban. 1645 (Az Otthon hfivéházzal szemben) Komárno, Nádor-utca 25. sz. és megnézte a zsiványbibliát. Kiderült, hogy ez a könyv páratlan értékű X. századbeli görög kéziratos kódex, amely valaha az argosi székesegyház kincseihez tartozott. Egyébként ebben a korcsmában ölték meg 1920-ban Big Jim rettegett banditavezért. Big Jim utóda Jonny Torio volt és az ő nevéhez fűződik az a dicsőség, hogy Csikágóba hozta A1 Caponet, aki akkor még csak tehetséges kezdő volt. Capone is a híres görög kódexre tett esküt pályája kezdetén. — TŰZ GÚTÁN. Szombatra virradó éjjel tűz ütött ki Csente Gábor Alsóutcai házában. A ház teljesen leégett, valamint a mellette levő rőzserakás és szalma. A kár lényeges, mert gazdája teljes vagyonát megemésztette a tűz. A kivonult tűzoltóság hamarosan lokalizálta a tüzet s így a gyenge szél dacára a tűz tovább nem terjedt. — ISKOLAI HÍR GŰTÁRÖL. Hétfőn, szeptember elsején tartotta a gútai községi iskolaszék választó ülését. Az iskolaszék J e z o Márton komáromi tanfelügyelő elnöklete alatt egyhangúlag megerősítette állásaiban Molnárné Csízi Jolán, Dalotti Ödön és Nagy Béla polgári iskolai tanárokat. Ezután a seregakoli iskolánál egy évre megválasztották tanítóknak Varga Istvánt és Németh Erazmust. Ez ülés alkalmával tudatta Jezo Márton tanfelügyelő, hogy a referátus 3 új osztály L engedélyezett az új polgári iskolához s a napokban megjelenik az erre vonatkozó pályázati hirdetés is. — A MAGYAR BELÜGYMINISZTÉRIUM UJ FORDÍTÁSI kirendeltséget LÉTESÍT BUDAPESTEN. Budapesti jelentés szerint a magyar belügyminisztérium elnöki fordító osztálya az ügyfél-forgalom kényelmére és könnyebb lebonyolítására a IV. számú kirendeltséget (felvevő helyet) létesítette, mely Richweisz Géza vezetése mellett IV. kerület, Múzeum-körut 29, II. emelet 3. (telefon: 856—11. automata) egész napon át működik. Felvesz hitelesítendő és egyéb fordításokat, bármely nyelvről — bármely nyelvre hatóságilag szabályozott mérsékelt díjszabás alapján. (A B. M. által számfejtett díjjegyzék minden fordításhoz mellékelve.) Sürgősségi és kézbesítési szolgálat. Vidéki forgalomban utánvét-szolgálat. — GYANÚS TÜZESET MADÁRON Szeptember elsejére virradó éjjel i/2l óra tájban nagy tüzilárma verte fel a békésen nyugvó polgáraival. A várhegyen eddig még fel nem derített okból kigyulladtak: ifj. Kemenczki István, Papp János és Bósza János zsellérek és napszámosok náddal fedett házai, melyek teljesen leégtek. Madáron ez nem újság. Nem tűrik meg a nádas és szalmatetős házakat. A csendőrség dolga, hogy már végre pontot tegyenek a gyanús vállalkozások végére, hogy ne veszélyeztessék a békés polgárok vagyonát, nyugalmát. — flhi háromszor halt meg s mégis él. Hire ment nemrég, hogy Rjepin Jefimovics Hja, a cári Oroszország hires festője, finnországi birtokán hosszabb betegeskedés után 86 éves korában meghalt- Az ember, mikor búcsúztatni akarja, kezébe veszi a lexikont s látja, hogy Rjepin már 1919-ben meghalt. Csakugyan meghalt volna s hamis a hir, mely 1930- ban az élők közül csak az imént eltávozottnak mondja ? Az eset érdekes már Rjepin személyéért is. Jelentékeny képeinek ejész sorát ismerjük. Tudjuk, hogy Rómában festette „A tenger csodaviiá ában“ cimü képét, melynek tárgyát egy orosz népmeséből merítette, s a „Volgái bárkavontatók"-st, mely a maga idején európaszerte keltett fel tűnést s alkotóját egyszerre az orosz festők első helyére állította, 1896-ban pedig megcsodáltuk Budapesten is „A kozákok válasza a szultánnak" cimü festményét. De hát csakugyan meghalt s most, vagy régebben halt e meg Rjepin ? Kuriózumként meg kell emíiteni, hogy ezt a nagy festőt már kétszer sorolták a művészek halottai közé, mint emlitettük, még a lexikonban is. De még inkább kuriózum ho;y az a hir, mely most, harmadszor jelenti halálát, alighanem szintén korai. Mert a párisi orosz emigránsok újságja csak két nappal ezelőtt adott hirt egészségi állapotáról, mely szerint Rjepin szivgyöngesége ugyan fokozott aggodalomra ad okot, de az öreg ur az utóbbi napokban anynyira jobban érezte magát hogy ki is sétálhatott. Ez a hir Rjepin közvetlenjkörnyezetéből származik, tehát hinni lehet benne. Rjepin e szerint már háromszor halt meg s mégis él, — fi zongora halála. Németországban a braunschweigt Deutsche Pianowerke világhírű zongoragyár csődjével kapcsolatban szóba kerüli a német zongoragyártás dekadenciája A német zongoraipart nem annyira a háború utáni tőkehiány, hanem inkább a divatos uj hangszerek térhódítása és nem utolsó sorban a gramofon és a rádió tette tönkre Nem szólva arról, hogy a lakások k sebbek leitek és nagyrészükben el sem fér egy zongora. Maga a zongoraoktatás is kezd kimenni a divatból. A német zongoraipar a háború előtt évente 140 ezer zongorát állitott elő. Ez a szám 1928 ban "70 ezerre csökkent. A Deutsche Pianowerke már felszámolt, de már szó van arról, hogy a lipcsei hatalmas zongoragyárak is más árucikkek termelésre térnek át. A zongora, amely a kontinensen ugyanolyan szimbóluma volt a családi életnek, mint Angliában a kandalló, néhány év alatt ki fog menni a divatból. A fiatal leányok, akik valamikor a zongora előtt ábrándoztak és mutatták be az ügyességüket, ma már mással foglalkoznak A zongora ma már nem kötelező kelléke sem a jólétnek, sem a jólneveltségr.ek A zongora halálával kivész az utolsó kapcsok egyike, melyek minket a XIX. század polgári világába kőinek — Szék Sándor, a háború leghíresebb hímje. A Newyorki Herald párisi kiadása ismét foglalkozik az állítólag magyar származású Szék Sándor rejtélyes muiíu kém személyével. Szék Sándor a világháború legnagyobb és legügyesebb kémje volt, aki Anglia javára kémkedett. A lap állítása szerint Szék Sándor még mindig életben van és álnéven az angol fővárosban él. ANewyork Herald azt ál itja, hogy Szék Sándor atyja. Szék T. József párisi lakos a napokban levelet kapott fiától. A Newyork Herald szerint Szék Sándor kémkedéseinek döntő jelentősége volt a világháborúban. Szék Sándornak egyik ügyes fogása volt az oka annak, hogy az Egyesült Államok mévís my határoztak, hogy az entente mellett beleavatkoznak a háborúba. Szék volt ugyanis az, aki a német kormánynak Von Eckhardt mexikói német követhez intézett híressé vált szikratáviratát titkos siffrekulccsal megfejtette. A szikratáviratban a német kormány utasította mexikói követét, hogy igyekez zék Mexikót rávenni arra, hogy az Egyesült Államok ellen szövetségre lépjen Németországgal s ennek fejében a német kormány odaígérte az Egyesült Államokhoz tartozó hét nyugati államot Mexikónak. A Newyork Herald párisi kiadása szerint Szék Sándor szüleivel 1914 ben vándorolt ki Magyarorszá; ból Brüsszelbe és ott a fiatal Szék Sándor egy német vezérkari tiszttől megszerezte a német siffret. Szék Sándor a németek szolgálatába szegődött és igy jutott a vezérkari tiszt közelébe Szék Sándor a német síffre megszerzése után Angliába szökött és az angol kémszoigálat tagja lett. Eddig úgy tudták, hogy a kém később viszszatért Belgiumba, ahol a németek felismerték és halálraitélték, majd kivégezték, A lap szerint a híres kém inkognitóban él az angol fővárosban és nem meri fölfedoi kilétét, mert még míndij- fél a németek bosszújától, — Hz özönuiz nyomában. Alig van leírás a könyvek könyvében, amely ifjúságunk éveiben annyira érdekelt volna bennünket, mint az, amelyet az özönvízről olvasunk Mózes első könyvében. Mi is izgathatná a kép zeletet erősebben, mint annak az istenitélefnek a leírása, amely a bűnös emberiséget érle! Negyven nap és negyven éjjel ontották az ég csatornái a víztömegeket, amelyek még a legmagasabb hegyek fölött is tizenöt röfnyire állottak. Tudományos szempontokból természetesen az a kérdés, hogy ez a leírás egy borzalmas elemi katasztrófáról szó'ó jelenlés e, vagy pedig csak a legrégibb időkből való legenda? A modern tudomány igyekszik feleletet adni erre a kérdésre. Amerikai és angol archeológusok már hetedik éve túrják Mezopotámia ősi kuliuralalaját: a híressé vált Űrt és a szomszédos Kist. Mindenütt ráakadtak a nagy özönvíz nyomaira, sőt megtalálták a hatalmas falat is, amelyet azért emellek később, hogy azt a helyet, amely akkoriban királyok, ludósok székhelye volt, megóvják egy uj kalaszfrófálól. A kőkemény iszapréíeget, amelyet a nagy árvíz akkor maga után hagyott, keresztül kasul kutatlak és a leletek sorából pontos következtetéseket vonhatunk a kataklizma időpontjára. Amikor azon a helyen folyt az ásatás, amelyen hajdan Ninive város állott, ráakadlak annak a palolának a romjaira, amelyben Assurbani Pál király lakott (640 ben Krisztus előtt). A romok közt voltak a király könyvtárának a maradványai: ékirással ellátott agyagíáblák. Ezek az érié kés leletek ma a Brit Múzeumban Cís. jed : E. Z8?0|2»12. vannak Nagy jelentőségüket Smith John fedezte fel 1873 ban Smith, aki ifjúságában vésnök volt és aztán teljesen az ókori tudomány művelésére adta magát, rájött, hogy ezekre a táblákra a babilóniai kultúrának egy főműve van vésve, a hires Gilgames éposz, egy hősköltemény, amelyben ősrégi események és mondák váltják fel egymást. Ebben az époszban található az özönviz babilóniai forrásból való leírása és ma már kétségíelen, hogy ebből az igen régi forrásból (több agyaglábla a Krisztus előtti harmadik évezredből származik) kerültek azokhoz a férfiakhoz, akik a bibliai Özönvízről az utókor számára fennmaradt jegyzeteket állítólag készítették. Az özönvízről egyébként ma már legalább száz legendát ismer a világ. Ilyen mondák' élnek Indiában éppúgy, mint a régi germánoknál, a perzsáknál csakúgy, mint az eszkimóknál, az afrikai hereroknál éppúgy, mint Amerika indiánusalnál. Ennek az anyagnak a tudományos feldolgozása során kiderült, hogy nem azonos eseményről szólnak az özönviz-legendák. Kivéve, ha elfogadjuk, azt a hihetetlenül hangzó feltevést, hogy valamelyik nagy égi testnek a földre zuhanása okozta egyszerre és mindenütt a katasztrófát Tudjuk, hogy helyi özönvizek sok helyen léptek föl a múltban. MOZI. „Chaplin karrierje“ Charlie Chaplin A film koronázatlan királya, Charlie Chaplin uj slágerfilmjében, A karrier, ben is beigazolja, ho<y a legelső művész, aki méltán rászolgált a világhírre. A Kid, Cirbusz és Aranyláz után Chaplin karrierje elé is nagy várakozással nézünk. Bemutató : hétfő, kedd és szerdán a Modern moziban. INyilttér. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen drága jó férjemnek Rácz Károlynak temetésén megjelenni szívesek voltak, hogy fájdalmamat részvétükkel, virágokkal vagy más utón enyhíteni igyekeztek, ezúton mondok hálás köszönetét. Komárom, 1930. szept. 2. Gyászoló özvegye. 689 Vyt’ah licitacného oznamu. Y exekuínej veci exekventa Michala Molnára a spot, proti exekvovanému Mikuláiivi Őszimu, okresny súd nariaduje exekuőnú licitáciu o vymoienie 3003 Ke poíiadavky ialiny a jej prtslusnosli na nemovitosti, ktoré sú na üzemi komárnanského okr. súdu obsaíené a vedené vo vl. 5. 4896 obee Guta pod A. I. r. ő. 1—ö m. ö. I73vl76, 177, 178 a P9, dóm cislo 69 a 71 vo vnútornosti dvor a zahra-ia na mene Mikulása Osziho, v 3|*4 őiastke vo vykriőnej etne 600 Kő — Vo vl. ő. 2330 pod A I. r. ő. 1 —15, m. ő. 179 >/—17971, zahrada v hone »Külső köreslágy* na mene tohoíe v 99Q|138t)00 őiastke, vo vykriőnej cene i70 Kő. Vo v oíke őís. 5851 pod A. I. r, C. 1—2, m. ő. 27815 a 27816 na mene tohoíe v 1|33 őiastke vo vykriőnej cene 24 Kő. — Vo vioíke iislo 5851 pod A. f r ő. 1 m. ő. 17443 na mene tohoze v l|3'a iiastke vo vykr. cene 2 Kő. — Vo vl. C. 53j5 pod A I. r. ő. 1—6, m. ő. 23544, 24859, 25223, 2663t, 26693, 26635 na mene tohoíe v l|tl Őiastke, vo v?kriőn“j cene 400 Ki. — Vo vl. ő 5335 pod A. f 1, m. ő. 15083 na mene toho v l|U őiaste vo vykr. cene 300 Kő. Vo vl. ő. 5482 pod A. I. r. ő 1—4 m ő 71155—21168 na mene tohoíe v Í[í20 iiastke vo vykriőnej cene 3 0 Kő. — Vo vl. ő 53s5 pod A. f r. ő. 2, m. ő. 18984 na mene tohoze v 11.1 őiastke vo vykriőnej cene 30 Kő. Draiba sa netysa, vdovského uiivacieho práva vteleného usnesením c. Ic59|l9l6 v prcsjech vdovy Justiuy Osziovej rod. Domjanovej. Licitácia bude o 12 hodine dopoludnajsej dőa 20. septembra 1930. v ohecnom dome obee Guta. Pod licitáciu spadajúca nemovitost’ nemóíe sa odpredat’ niie dvocH tretín vykr. ceny. Ti, ktorí chcú licúovat’, povinni sú sloíit’ ako odstupné 10°/o ov vykriőnej ceny v hotovosti alebo v cennych papieroch, ku kaucii spösobilych, poőítanych podla kurzu, urőeného v § 42. zák. LX. 1881, a to sloíit’ osobe, póz. kn. vrchnost ou yyslanej, alebo tejto odovzdat’ poistenku o predbeznom uloiení odstupného do súdnebo depozitu. Taktieí Ü isti povinni sú licitacionálne podmienky podplsat’. (§§ 147., 150, 170., zák., őt. LX. 1881. § 21. zák. őt. XL. z r. 1908 ) Ten, kto za nemovitost’ viacej sl’úbil neí v^kriőnú cenu, jestli nikto viacej negl’ubuje, povinnjt je podl’a procenta vykriőnej ceny urőené odstupné po vyäku práve takého procenta nlm sl úbenej ceny hned’ doplnit*. Okresny súd v Komárne, doruíné a exekufné odd., dna 8. januára 1930. Dr. Dama súdny rada. Za správnost’ vyhotovenia: Podpis neőítatel'ny vedúci kancelárie. 690
