Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-08-30 / 103. szám
lapunk mai száma a jőve hgti »elles Rádióműsort tartalmazza. ötivenegyeijlk éytolyan» 103 «Kam. Szombat. 1030. anen«t/tn«i 30. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. C|ész évre 1U0 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 KC. Egyesszám ára 1 korona. Alapította; l UB % JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: B ARAN YAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: AtAPY OU A dr. éa FÜLÖP ZS1GMOND. Szerkesztőség és ki adón is atal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, C''ü,ör»fikd'i és szombaton. A nagy ül közét elölt. — augusztus 29. adja fe. Ha Európa gazdasági helyzete, amelyb-n főszerepet játszika vámhatárok éles megvonása, pillanatnyi ag helyzeti előnyt is jelent Paneurópa híveire nézve, amely hidegen boncolva nem egyéb, mint egy uj*bb Locarno és Kelloggpaklum a biztonsági vágy örökké égő lüzetől nyugtalanított francia lélek számára, ezzel szemben olt tátong a nyitott seb a genfi bonco ó aszta ód, amelyet körüláüanak az európai béke doktorai, a megoldatlan kisebbségi kérdés alakjában. E^t meg kell operálni és bármily nehezükre essék is a pro fesszor uraknak, ez kenőcsöktől nem gyógyul meg, sem pedig Páneurópa rózsavizétől. Európában n< gy ven milliónál több ember kissé bbségi sorsban él, mert az uj határok közé kerültek és ott jövő fejlőd sük biztosítva nincsen Európában mindenki békét akar, talán senki sem gondol a háborúra, mint végső megoldásra, hiszen Iái hatják azt is, hogy ez sem je ent végleges megoldást. De az igazságos békét akarja mindenki, amey megszünteti a nemzetek közt folyó ellentéteket. És mi folyik a nemzetek közt ma, mint a féltékenység, bizalmatlanság, amelynek következménye gyanánt mindg oj»bb spanyol lovasok vonuln k fe' a határokra? Az egyik állam úgy védekezik, hogy egyszerűen kitiltja a másik államnak minden könyvét és újságját és kisebbségeit elzárja ku túrájának teljes kiélésétől és továbbépítésétől, a másik elveszi iskoláit, a harmadik le-zedi a latin betűs cégfeliratokat és cirnlbelüsekkel cseréli fel, amelyet a kisebbségi nemzetek elolvasni sem tudnak, az ötödik mii dig irredenta zajokra figyel és azok következében rémképek töltik be pszihózi^át. A hatodik kizárja állami alkalmazottai közül a kisebbséghez tartozókat és nem adja meg nekik az állampolgárokat megillető jogokat. A vége az, hogy a vérző Európa közepén tizenkét esztendő után sem ismerik el az állampolgárokat állampolgárokul és N*nsen-utleve!ekkel utazhatnak, ha erre egyáltalában sor kerülhet. Ilyen viszonyok közt nem érkezett el az idő arra, hogy Európa egyesüjön, mert ennek létfeltételei hiányoznak. Mindez ki fog derülai Genfben a nagy ütközetben, amelynek felderítő szolgálta máris megindult. Itt ott patrouille tüzelés putog, de az öreg ágyuk még nincsenek felállítva, hogy szavuk végig bömböljön Európán. Ennek is elérkezik pár nap múlva az ideje. G^nf rideg üzleti alapokon nyugvó élete megélénkül pár napra, hogy tanúja legyen a nagy tervek szárnybontásának és a szárnyak szegésének, amelyekkel nem Ieh4 a béke horizontjáig felrepülni, POLITIKAI SZEMLE Genfben megkezdődik a nagy ütközet egy hét múl a és azon megjelennek az összes államok külügyminiszterei. Az egyik o dalon a számbeli többség elén Briand-nal, hónuk alatt Páneurópa javaslatával és a francia kormány Kékkönyvéve’, a másik oldalon a legyőzött államok, élükön Németországgal, oldalukon Olaszországgal, Anglia, mint érdektelen áll a háttérben és ebben a kiválóan előkelő légkörben kezdődik meg Páneurópa légüres tervének tárgyalása. Mindenki tudja, hogy ez az utolsó erőfeszítés, amely a békeszerződé sek örökérvénye mellett folyik, lényegében már ünnepélyes demonstrációnál nem jeleDt egyebet, amint azzal is tisztában van mindenki, hogy Európa mostani lezüllött gazdasági állapota a békeszerződésekkel van szerves összefüggésben. Ezt a páneurópás javasasszonyok semmi kenőc-e, sem pedig varázsigéje nem fogja meggyógyítani. Olaszország mondta ki a jövő programját a revízió szóban és ez a sző végigáradt az egész beteg Európán és benne volt az uj és a jobb jövőnek minden Ígérete. Hogy a helyzet mennyire eltolódott a tíz év előtti Európa hangulatától, arról tanúskodik egyik kis utódállamnak, Románia miniszterelnökének nyilatkozata is, aki mo3t már nem is Páneurópaiéi, hanem Dnnaeurópáról beszél, amely a volt dunai monarchia gazdasági kereteit akarja jelenteni. A nagy és hibátlan gazdasági egységet, terme és és fogyasztás nagyszerű kiegyensúlyozottságát összetörték Párizs külvárosaiban és most Briand tesz egy utolsó és elszánt kísérletet, hogy újonnan feltalált ragasztóanyagával — szabadalmazva a világ összes államaiban — megpáneurópázza Európa összes államait és eltüntesse vele a kisebbségi kérdést, vámhatárokat, munkanélküliséget. Olyan ez a Briand, mint a cirkusz porondján a hasbeszélő, aki kardot nyel, majd lángokat fuj ki a száján és a kabátujjábói roppant mennyiségű ezüstforintost olvas le az asztalra. Igen ám, de ezek a mutatványok már alig érdeklik a nagyközönséget, amely tiszlában van azza1, hogy mindez csak időtöltés a szebb és jobb mutatványszámok elölt. Az európai közönséget sem érdekli túlságosan a páneurópás tervnek csillogó felépítése, mely Polemkin faluvá varázsolná el egész Európát és a gyönyörű épületek mötöit meghagyná a nyomoruságo* Páneurópa nem kell Európa többségének és nem kell a legfonlosabb tényezők egyikének, Oroszországnak sem. Briandék makacsul nem akarnak beszélni arról, ami Európát ma eső sorban érdekli: a békeszerződések igazságtalanságairól és homokba dugott fejükkel azt hiszik, hogy az egész világ szintén a homokba dugja utánuk a fejét. A gall kak*s d>ada'mas kukorékolása első sorban önmagát érdekli, mert szerelmes a saját h>ngj>b», de Európa már sokalja a gall kukorékolást és nem eszerint akarja felkelését és lefekvését b< rendezni. A genfi csata tehát ezekből a nézőpontokból lesz igen érdekes. Hallani fogUDk egy csomó k» tséglelmül igen oko-< és szép beszédet, a békéről is fognak beszélni frázisokat és a vége mégis az üre- szalmának kicséplésével lesz egyen ő. Briand aligha tudja megcáfolni az oia^ és a német érveket, amelyek Páneurópa előfeltételének a békeszerződések revízióját jelelik meg. De még abban az esrtben is, ha erről szó sem lerne, elképzelhető-e, hogy Briand kedvéért önkéntes szolgaságot vállaljanak fgyes nemzetek, amelyeknek épen annyi jotuk van létezni a nap alatt, mint a gall kakasnak és John Bull- Dek. Briand Páneurőpája eltemetné a kis nemzeteket, mert az egyes nemzetek egyenjogo-ul'ságáról hallani sem akar. A francia hegemónia pedig egyenesen nem kívánatos po'iúkai szun pontból Európára nézve. Genfben ezek a kérdések dőlmk el, vagy legalább is ezek eldöntését ki-érlik meg A nagy sakkparti eldöntetlenül is végződhetik, ha a játszmát egyik fel sem Komárom, augusztus 29. Jaross Andor — tartomány gyűlési képviseld. A magyar nemzelipárt érdemes fartománygyülési képviselője: hagy Nándor földbirtokos, reformálus egyházmegyei gondnok, a párt lartománygyüiési klubjának szabályai értelmében lemondolt tagságáról. Helyébe Jaross Andor komáromcsehii földbirtokos, a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztályának egyik agilis elnöke került, akinek a pozsonyi tarfománygyülésbe való delegálását Giller János dr. a iartománygyülési képviselőklub elnöke az országos hivatalnak már bejelentette. Az uj tartománygyűlési képviselő a magyar nemzeti pártnak egyik népszerű s legönzetlenebbül munkálkodó tagja, akinek működése elé az egész magyarság teljes bizalommal tekinthet. Megint kisért a gabonamonopólium terve. A mezőgazdasági válság enyhítésére felmerült különböző tervekről folytatott tárgyalások során felvetették a gabonamonopólium tervét is, amelyet azonban különösen a szocialista és ellenzéki lapok támadásaira, levettek a napirendről A 1 MILUS JÁ.2TOS Plissirozás ruhafestő és vegytisztító Montonselymet minden nagyságban! KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 3. ÉS 48. SZÁM. Fest és tisztit mindennemű úri, női ruhákat, őszi- és télibármilyen szinre festek! kabátokat stb. 658
