Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-08-28 / 102. szám

1930 augusztus 28. (KOMÁROMI LAPOK» 6. oldal. munka állal érhetők el. A legsulyo­­sabb bajnak tartja az egyházi élet­ben a mozdulatlanságot, amely csak visszafejlődést, pusztulást hozhat, épen azért mindenkinek meg kell tennie kötelességét egyházával és magyar kálvinista nemzetével szem­ben. De az egyház jövőjét csak akkor biztosíthatjuk, ha vallásához hű, magyar nemzetiségében megállani tudó, áldozatokra is képes kálvinista generációt nevelünk. Ezért hive az egyház kebelében fennálló fele­kezeti iskoláknak, amelyeknek élén az egyházmegye tanítóit iismerésre­­mélló, derék munkát végeznek és ezért fogadja nagy örömmel a református tanítóképző intézet fel­állításának gondolatát, amely ez egyházmegyéből indult ki és amely­nek megvalósítására az egyházme­gyének minden áldozatot meg kell hoznia. Az a nagyfontosság intéz­mény arra fog szolgálni, hogy a magyar kálvinista egyház jövője biztositva legyen és hogy nemzeti­ségünk fennmaradjon. Az egyház­megye minden tényezőjének össze­­fogását kéri e munkában és szere tettel üdvözölve a megjelenteket az egyházmegye rendes évi közgyűlé­sét megnyitja. A közgyűlés az egyházmegye gondokának tartalmas, széd beszé­dét általános nagy tetszéssel fo­gadta. Tanitók eskütétele. A tárgysorozat tárgyalása. A közgyűlés előtt az egyházme gyében működő uj tanítók letették a törvényes esküi, akik a követke zök voltak: Czirok Aranka, Lelkes­­né Nagy Ilona, Nagy Margit, Szeke­res Erzsébet, Szekeres Emilia, Tár­nok Margit, Tolnai Emilia, Atkárl Gyula, Gálfy Béla, Nagy Gábor, Oszlényi József és Udvardy Gyula. Vargha Károly jókai lelkésznek a kongrua visszafizetésével sújtott lelkészek anyagi támogatása iránt beadott indítványát a közgyűlés Soós Károly főjegyző javaslatára méltánylással fogadja és párlolólag felterjeszti az egyházkerülethez és a konventhez. Az egyházmegye mai területének két részre leendő feolsztása iránt Sedivy László nyltrai lelkész állal beadott indítványt Nagy Nándor gondnok javaslatára GyalókayLászló esperes, Boross Kálmán, Kúr Géza és Sándor Benő felszólalása után a közgyűlés levette a napirendről. Eiperesi jelenté*. Javaslat a kongrua ügyben. Majd az esperesi jelentésre ke­rült a sor, amelyet Soós Károly fő jegyző kimerítően ismertetett és a vonatkozó javaslatokat előterjesz­tette. A közgyűlés Gyalókay László esperesnek az egyházmegye életé­ben előfordult eseményekről szóló hűséges beszámolóját, amely igaz Kre az egyház lelki, kullurális és ,azdasági életének, egyhangúan el­fogadta és azért a közbecsülésnek "rvendő egyházmegyei lelki vezér­nek elismerő, hálás köszönetét nyilvánította. A fontosabb ügyekben a követ­kező határozatokat hozta a köz­gyűlés. A lelkészek kongrudjdnak kiszol­gáltatása ügyében a közgyűlés teljes egészében magáévá telte az esperes véleményét és javaslatát, amelyre néz e elhatározta, hogy mindenek­­elhivja azokat a lelkészeket, ,.i az egyháztól élvezett java­­ualmát a kongrua kérdésnél túlér­tékelik, vagy terhére fűlélvezményt állapit meg az Országos Hivatal, hogy a sérelmes megállapítást a törvényes határidőben okvetlenül megfelebbezzék. Sürgős felterjesztésben kéréssel keresi meg a közgyűlés az egyház­­kerületet és annak útján a Konventef, hogy a kongrua kérdés megoldá­sában ne hagyja a lelkészi kar tag­jait árván védelem nélkül magukra, hanem teljes súlyával és erejével siessen segítségükre. Mivel a lelkészek első kongruáját azon évek adatai alapján á lapítja meg az Országos Hivatal, melyek­ben a földek jövedelme s illetve a termények ériéke nem volt reális, az egyházmegye közgyűlése kijeleli, hogy űz új bevallások törvényben előirt jogához szilárdan ragaszkodik s a lel­készek és egyházi hatóságok részére bizb silóit jogokat fel nem adja Felkéri ezért a feleltes egyházi hatóságokat sürgős közbenjárásra, hogy a szükséges nyomtatványok idejében kiadassanak s a javadalmak érlé­kének megállapításánál az egyház­megyék megbízott képviselői részt­­vehessenek és az egyházi hatóságok számára megállapítod jogokat gya korolhassák. Egyben javasolja az egyházmegye az egyházkerületnek és a Konventnak, hogy tiltakozzanak egyes járásfőnökök azon eljárása ellen, mellyel a lelkészi kongrua­­ügyet hivatalos titok gyanánt kezelik és a javadalmakat az érdekelt lel készek és egyházi hatóságok kike­rülésével értékelik. Az egyházkerület és a Konvent közgyűlése elé pedig azt az indít­ványt terjeszti föl az egyházmegye, hogy tegyenek előterjesztést a kormány ndl, hogy az 1926 évi kongrua tör. vénynek a lelkészi kart felekezeli kü­lönbség nélkül mélyen lealázó rendel­­kezéseit, mely az (g)etemi tunulmá nyokat végzett lelkészek részére 9000 K. alapfizetést állapit meg és ezzel őket a konvenciós gazdasági cselédek osztályába sorozza, novtliáris úton módosítsa és a lelkészek fizetésének minimumát az állam egyetemet végzett tisztviselőnek fizetése arányában álla­pítsa meg. A losonci teológia támogatása. A Losoncon működő református lelkészképző intézet súlyos anyagi helyzetét ecselelő esperesi jelentés az egyházak áldozalkészségét kéri a fontos intézmény támogatására nézve. A közgyűlés egyhangúan magáévá tette Gyalókay esperes javaslatát és ennek alapján elhalá rozla, hogy a teológiai intézet meg­alapozására nézve a lélekszám után megállapított féikilogram buzajáru­­lék helyeit a következő kulcs szerint köleleztessenek hozzájárulásra az anya- és leányegyházak: a) 500 lélekszám alul 500 K. b) 500-1000 lélekig 1000 K c) 1000-2000 lélekig 2000 K. d) 2000 -5000 lélekig 4000 K E járulék, mely a lelkészképző céljaira emelendő épületre volna fordilható, három év alatt évi egyenlő részletekben fizetendő. Mivel úgy az egyházaknak mint a leányegy­házaknak szükségük van lelkészre, első rendű feltétel, hogy az intézet fennállása biztosítva legyen. Ez ügyben az egyházmegyei közgyűlés a Konvenlhez hasonlófarlalmú javas­latot terjeszt föl. Kenessey Kálmán dr. világi tanács­­biró hasonló célú indítványát a köz­gyűlés az esperes fenti javaslatával együtt tárgyalta, s mivel Kenessey szintén hozzájárult az esperesi in­dítványhoz, a közgyűlés egyhangú határozatot hozott. Az esperesi jelentés részletes be­számolóban mutat reá a mind na­gyobb mérvben mutatkozó tanító­­hiányra, ami elkerülhetetlenül szük­ségessé teszi, hogy mielőbb egy református tanítóképző intézet dllittas­­sek föl. A közgyűlés Balogh Elemér ref püspök felszólalása után egyhangú köszönettel vette tudomásul, hogy a komáromi református egyház presbitériuma a tanítóképző felépi­­téséuez szükséges területet díjmen­tesen átengedte az egyházmegyének, az intézet felállítására vonatkozó és a különböző iskolaügyi felsőbb hatóságokhoz beküldendő illetve előterjesztendő memorandum elő­készítésére egy bizottságot válasz­tott az ügy előkészítésével fölmerülő teendők elvégzésére pedig Balogh Elemér pü-pök vezetése mellett bizottságot küldöd ki a közgyűlés. Az egyházmegye e nagyszabású kuliúrális tervének támogatása cél­jából felkéri a közgyűlés a kerületet és a Konventet. Sajnálattal vette tudomásul a köz­gyűlés Tóth Kálmán tb. esperesnek az egyházmegyei nyugdíj- és gyám­intézet igazgató tanácsi elnöki tisz­téről betegsége miad történt lemon­dását. Elismerés és kegyelet. Az esperesi jelentés kapcsán nagy elismeréssel szólott az esperes az egyházmegyében virágzó hit- és erkölcsi élet fejlődéséről, a bel­­missziói munka áldásos terjedésé­ről, a vasárnapi iskolák szép ered. ményéről, amit a közgyűlés örömmel ved ludomásul. Nagy elismeréssel szólt a farkasdi gyülekezetről,amely­nek tagjai eg\akarattal és a leg­nagyobb áldozatkészséggel vállalták iskolájuk újraépítését Köszönettel adózik ez esperes javaslatára Gammbos Zoltán komá­romi lelkésznek, Lakatos Károly ny. igazgató tanítónak és valamennyi lelkésznek és tanítónak, akik a val­lásoktatás terén hűségesen és ki­váló sikerrel munkálkodtak. Meleg és őszinte ünneplésben részesili a közgyűlés Lakatos Károlyt, aki öt­éviizedre nyuli tanítói munkálkodása után betegeskedő állapotára való te kíméltél nem vállalhatja tovább isko­lás gyermekek vallásoktatását. Az ér­deme szerint méltató esperesi je­lentés kapcsán a közgyűlés mély sajnáladal búcsúzott a megfáradt munkástól, a gyermekek nevelő ba­rátjától és neki az egyház javára kifejted hűséges szolgálataiéi kö szönetei mondott, ké^ve az Islenf, hogy tegye békeségesekké meg­érdemelt pihenésének napjait. Kegyeledel iklada a közgyűlés jegyzőkönyvébe néhai Czirók János volt nyug. csallóközaranyosi lelkész emlékét, Kaücza László zsigárdi ref. lelkészt pedig szereteüel üdvözölte és lelkészi lisztében megerőslíede. Boross Kálmán indítványára fáj­dalmas részvétét fejezte ki a köz­gyűlés Osvald Káimán volt apáca­­szakállasi leikész, egyházmegyei aljegyző elhunyta felett. Gyalókay László esperes fölkérése tisztének tovabbviselésére Az esperesi jelentés fájdalmas akkorddal végződöll.Gyalókay László esperes lemondod lisztéről. Az egy­házmegye főjegyzője megindüó sza vakban emlékezed meg erről és azt javasolta a közgyűlésnek, hogy sze­­retetének, bizalmának és ragaszko­dásának kifejezése melleit kérje föl lemondásának visszavonására. Balogh Elemér püspök nagy meleg­séggel emlékezett meg Gyalókay László elévülheleílen érdemeiről és az egyházmegye érdekében valónak farija, hogy öt továbbra is vezérül bírja. Indilványozza, hogy kérje föl a közgyűlés az esperesi, hogy lisztét viselje továbbra is az egyházmegye élén. Nagy Nándor egyházmegyei gondnok ugyanilyen szellemű fel­szólalása ulán az egyházmegyei köz­gyűlés egyhangúan kimondolia, hogy fölkéri Gyalókayl az esperesi tiszt tovább viselésére. A püspök vezetésével küldöttség közödé e határozatott az időközben a teremből távozó esperessel, akit a küldöttségnek végre is sikerült szándékának meváltóztatására bírni. A közgyűlés termébe lépő esperest viharos éljenzéssel fogadták s az ováció lecsendesedésével Gyalókay László kijelentene, hogy a közgyűlés kérelme előd kényleien meghajolni és továbbra is vállalja az esperesi lisztet, amit a közgyűlés osztatlan örömmel vett tudomásul. Bizottságok jelentései Az esperesi jelentés lelárgyalása ulán a különböző bizodságok jelen­tések kövelkeztek. Az egyházmegyei számvevő­ségnek a közpénztar 1929 évi álla­potáról szóló jelentést a közgyűlés ludomásul vette,, úgyszintén a lel­készi nyugdíj- és gyámintézeti ig. tanács jegyzőkönyveit és jelentéseit is Az egyházmegyei számvevőszék­nek az egyházak számadásainak és költségvetéseinek átvizsgálásáról szóló jelentését és a pénztárak idő­közi megvizsgálásáról való esperesi jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Az egyházmegyei könyviárosnak. Galambos Zoltán komáromi lelkész­nek jelentését elfogadta a közgyűlés. A lelkészértekezlet jegyzőkönyvét és javaslatait a közgyűlés letárgyalta és elfogadta. Az egyházmegyei tanügyi bizott­ság jegyzókönyvével kapcsolatban tárgyalásra került az uj vallásköny­vekről benyújtott bírálati jelentés. Az egyházmegye ugyanis az elemi iskolák számára uj hiltankönyv megírásává! bizia meg Soós Károly egyházmegyéi főjegyzőt és Kovách Alajos tanügyi előadót, az általános magyar lamtőegyesület elnökét. A tankönyv bírálatával Galambos Zoltán ref lelkész és Pethes Béla s Tóth Mihály ig lanilók bízatlak meg. A bíráló bizottság alapos és a kérdés minden kis részletére kiterjedő je­lentését Galambos Zoltán adta elő, amit egyhangúan elfogadott a köz­gyűlés A középiskolák vallásfani­­tási tanlervére vonatkozólag pedig Galambos Zoltán kapod megbíza­tást, akinek előterjeszted javaslalait egyhangúan elfogadta az egyház­megye közgyűlése. Déli egy órakor a Dózsa féle Vigadóban közebéd volt, amelyen a felszólalók lelkes szavakban ün­nepelték az egyházmegye esperesét. Ebéd ulán 3 órakor folytatták a közgyűlést, amely több egyházi közigazgatási ügyei intézett el. Az egyes egyházaknál lett kegyes és nemescélú alapítványokat köszö­nettel vette tudomásul a közgyűlés és az alistáli, aranyosi, izsai, ekecsi, hetényi és kamocsai egyházaknak új adókulcsra vonatkozó előterjesz­téséi jóváhagyla. Kelemen Kálmán, Kiss Gyula, Kalicza Dénes és Vendégh Béla .segédlelkészeket a közgyűlés egy­hangúan fölvette az egyházmegye köte ékébe. Végű! több kisebb jelentőségű ügy elintézése után Gyalókay László, esperes megköszönte a komáromi gyülekezetnek az egyházmegye iránt ianusiloít figyelmes kézsségéf, a közgyűlést délután fél halkor bezárta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom