Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-08-19 / 98. szám

• • Otveneieryedík évfolyam. 08. Nzám. K# dd. 1930. anerusztus 19. Slivtii ROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel Egész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 Ki. Egyuszám ára 1 korona. Szeosny iíiíIíöIgé! Komárom, — aug. 18. Szegénykéket csakugyan sajnál­nunk kell, mikor bajba jutottak, amikor jól ment dolguk és a föld­hivatal pénzén, tehát az állam pénzén, vagyis a mi pénzünkön beleültek az uraságba, nem irigy­kedtünk rájuk, hogy íö'desurak leltek, mint csehszlovákul mond­ják, nagybirtokosok. A nagybirtok azonban a kezeiken valahogyan nem akart kincsesbánya lenni, fő­képen mert nem értettek hozzá, hogy a földdel bánni is kell tudni és meg kell neki adni a magáét. Azután jött a rossz konjunktúra. Még csak a második esztendeje, ki tudja, mennyi van még hátra belőle? A maradékbirtok már be­mondja az uliimőt adókedvezmé­nyek, állami támogatás, olcsó köl­csönök ellenére. A maradékbirtokos urak pedig elfoglalták a közéleti pozíciókat is, a kormány dédelgető szeretettel simogatta őket, kinevezte a szin­­magyar vidékeken mindenféle bi­zottságokba, betolta a bankokba, amelyek hálátlanul most nem akar­ják tovább leszámítolni váltóikat. Szegény maradékbirtokosok, rajtuk már csak egy koncentrált állami segítő akcióval lehet még javítani, tesszük föl, ha adósságaikat össze­írják és azokat államadósságoknak nyilvánítják, vagy külön járási pót­adókat vetnek ki szanálásuk cél jából, hiszen ezt is megtehetik mert a belügyminiszter gondosko dott, hogy mindenféle közigazgatási szervezetben ők legyenek a több ség. Lehetne sorsjátékot rendezői a javukra állami garancia mellett első főnyereménnyel és nagy juta­lommal, a szanálásnak más mód­jairól ne is beszéljünk. Talán agrárék meg is csinálnák ezt drága gyermekeik érdekében, akik most már nem mehetnek vissza párttitkárnak faluzni, sem bankfiunak deresedő bajusszal, a hazafiul állások pedig megszűntek már egypár esztendeje jövedelmez­ni, de a szocdem hatalom felmor­­dúl és fogcsattogtatva tiltakozik a szegény maradékbirtokosok minden segélyezése ellen, amelyet a jószi­­vü Udrzsal és Bradác3 már meg is Ígértek és talán valamelyik tit­kos alapból — hiszen van épen elég — régen meg is csináltak. Mindebben az az érdekes, hogy az agrárközvélemény nemzeti ügyet csinál a maradékbirtokosok szaná­lásából és újabb nemzeti ajándékok osztogatására lenne hajlandó. Ar­ról, hogy az éhező munkanélküliek mit kapnak, nem esik szó a derék agrárok körében, hanem a mara­dék birtokos kalácsának és vajának a megtartása és további biztosítása a legfőbb államérdek. Emberi szem-Alapitotta: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: G A ÁL GYŰL A dr. Szerkesztő: BAR AN YAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY CXULA dr. és FŰLŐ? ZSIGKOND. pontból vétót keil emelni ez ellen mindenkinek, akiben lelkiismeret van. A földreform százezreket tett kenyérben koldusokká és Uite­­nyésztetle a lefoglalt földe'.en a maradékbirtokost, ha rosszul 'négy nekik, ők is álljanak be a munka­nélküliek hoeszu gárdájának a vé­gire és igy majd rájuk is sor ke­rül. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — augusztus 18. A készülő agrárblokk nagy áldozatot fog követelni a csehszloi’ákiai mezőgazdaságtól A kormánytáraogaíó, Národni Po­litika egyik legutóbbi cikkében fog­lalkozik a szinajai konferenciával és éles szavakkal elitéli azt a meddő taktikát, amelyet a csehszlovák külügyminisztérium folytat a kül­kereskedelmi politikában. Jugo­szlávia és Románia vámszövetsége — írja a lap — ha Csehszlovákiát is belekapcsolják, főleg azt fogja célozni, hogy a két állam nagyobb előnyöket kapjon mezőgazdasági termékeinek Csehszlovákiába való behozatalánál mint eddig és ezek az előnyök nagyobbak legyenek, mint amilyeneket a többi állam élvez. Ez ugyanakkor jön, mikor a mező­­gazdasági köreink eddigi vámvéde­lem szigoritását követelik. A szoro­sabb gazdasági kooperáció a legna­gyobb kedvezményekről szóló zára­dékra való tekintettel csakis az engedélyezési eljárás alapján és an­nak keretei között történhetik. Ez­­szerint Jugoszláviából és Romániá­ból bizonyos kontingest tevő mező­­gazdasági terméket kedvezőbb föl­tételek mellett kell majd beenged­nünk, mint az összes többi államok­ból. Vagyis másképen szólva, ez az uj gazdasági rezsim múlhatatlanul ál­dozatokat fog követelni a csehszlovákiai mezőgazdaságtól. Másképen nem is valósulhat meg és itt elérkeztünk a szinajai koncepció legnehezebb problémájához. Megvalósulásához föltétlenül szükséges a csehszlovák mezőgazdaság és ipar megegyezése, mert elképzelhetetlen, hogy Cseh­szlovákiának a két balkáni agrár­­állam blokkjához való csatlakozása a mezőgazdaságnak csak kárt, az iparnak meg csak előnyt hozzon. Hodza politikai vonatkozásokat is lát a román-jugoszláv és ma­gyar agrárközeledés mögött. A nyilatkozatra mostanában min­den alkalmat megragad Hodza Milán dr. volt iskolaügyi miniszter, aki mint az agrárpárt szlovenszkói szár­nyának vezére, sokat foglalkozik a bukaresti és szinajai konferenciák­kal kapcsolatosan megalkotandó ag­rárblokk lehetőségével. Legutóbb az egyik rotterdami újságban jelent meg nyilatkozata, amelyben azt mondja többek között: Komolytalan­ság volna, ha az ember tagadni akarná, hogy a kulisszák mögött esetíeg politi­kai játék is folyt. Valóban szó lehet a világosan látható gazdasági és a ylHíVní többé kevésbé leplezett érdekek némelyes parallel A kisaniántnak még nem siKerlilt egy teljesen szervezett politikai és gazdasági egységgé egybeolvadnia s nyilvánvalóan mind a két oldalon elmulasztották, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. hogy az együttműködést bensőbbé tegyék. Csak ilyen föltételek mellett lehetséges Belgrád ts Bukarest kez­deményezését megmagyarázni, de abban a pillanatban, amikor a diplo­máciai együttműködés nem nyugszik politikai és gazdasági alapokon, az ilyen munka keretnélküli képhez válik hasonlóvá. Könnyen elképzel­hető hogy találkoznak olyan politikai körök, amelyek ezt a politikai kö­­-’--názzák ki, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kisantant lejtőre jutott. Csak arról van szó, hogy a meglevő hézagokat ki kell tölteni. Feledhetetlen emlékű marad a Tanítói Dalárda nagyszerű dalestje. A teljes siker jegyében zajlott le nagy közönség lelkesedése mellett. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —aug. 18. Szeretetteljes várakozással tekin­tettünk a Szlovenszkói Országos Magyar Tanítói Dalárda hangver senye elé, amely a Kulturpalolában. augusztus 16-án, szombaton zajlott le a nagyszerű kullurteljesitmény­­hez méltó nagy és meleg érdeklő­dés melleit. És várakozásunk teljes mértékben beigazolódott. Olyan es­tély volt az, amelyhez hasonlóban igen ritkán van része a magyar kö­zönségnek, mert felkészültség és művészi színvonal lekinteíében a lanitó dalosok valóban a legszebbet és legjobbat nyújtották és a dales­télyen megjelent közönségnek igaz műélvezetet nyújtottak. A lehetetlen­séggel határos feladatot oldott meg a dalárda, amely nyolc nap alatt 12, zeneileg is első klasszist képviselő férfikart tanult meg, de nemcsak megtanulta, hanem olyan kidolgo­zásban adta elő, amely a precizitás teljes mértékét érte el és amely mű­vészi követelmény tekintetében is minden elfogulatlan bírálatot meg­­bírf. És amilyen csodálattal gondo­lunk arra a minden akadályt legyőző akaraterőre, amely a derék tanítókat a gyönyörű kulíurvállalkozásában sikerre vilié, épen olyan nagy elis­meréssel kell adóznunk a művészi előadásért, amely a műsor vala­mennyi számát jellemezte. Igazán feledhetetlen lelki és mű­vészi élmény marad az a szép es­tély, amelyet határtalan lelkesedés­sel fogadod a komáromi közönség, mely mindvégig szeretetlel ünne­pelte a kiváló karnagyot és a jeles gárda valamennyi érdemes tagját. A tanítói dalárda e most végétért kulturális vállalkozásának fényes eredménye után méltán remélhetjük, hogy az első bemutatkozás után a magyar lanifóság lelkes szeretettel fogja felkarolni ezt a legszebb intéz­ményét és személyes támogatásával fog hozzájárulni a nagyrahivatod dalárda fejlődéséhez. Mert íalán nem is szükséges külön hangsúlyoznunk, hogy ennek a dalárdának mintada­lárdává kell fejlődnie, hogy a Szlo­­venszken működő dalos egyesüle­teknek példát mutathasson és irányt jelöljön. A tanítói dalárda szombalesti hang­versenye a teljes siker jegyében zajlott le. A kultúrpalota hatalmas hangversenytermét teljesen megtöl­tötte a közönség, melynek soraiban városunk köz- és társadalmi életé­nek több kiváló alakját láthattuk, de tekintélyes számban volt jelen a járási tanítói kar és nagyszámban keresték fel a dalestélyt a komáromi dalos egyesületek tagjai is. A kö­zönség soraiban otl voltak Richter János szenátor, Alapy Gyula dr. larfgy. képviselő, Gidró Bonifác fö­­gimn. igazgató, Galambos Zoltán ref. lelkész, Moesz Géza ügyészségi prokurátor, Soós Imre dr. bírósági tanácsos, Bátyai Mihály ny. h. ár­vaszéki elnök, Kathona Sándor ny. jbiró, iskolaszéki elnök, Jezo Márton tanfelügyelő, Fülöp Zsigmond igaz­gató, a Magyar Dalosszöveíség ke­rületi elnöke, Peredi Géza dr,, Bar­­dócz József dr, Polony Béla dr., Szendy Pál, Nagy Jenő és ifj. Nagy János bankigazgatók, Baranyay Jó­zsef dr. szerkesztő, Hajdú Lukács dr., Borka Géza dr. főgimn. tanárok, Kovách Tihamér, Molecz Tivadar orsz karnagy, Banai Tóth Pál, Vaskó Imre, Vizváry Gyula, Telkes Miksa iskolaigazgatók, Biró Gyula, So­mogyi István, Tóth István, Nemesik Béla, Kincs Izor, Czike Dénes, Krausz Mór karnagy, Király Károly, Gold Benő, Körös Imre, Fekete Győző és sokan mások a magyar dal és zene művelői és barátai közül. A gazdag műsor Boross Bélának a Sz. O. M. T. dalárda tifkárának, az ismert nevű költőnek prológusá­val kezdődött, melyet maga a szerző adott elő. A szép költemény a ma­gyar tanító magárautallságát dóm-

Next

/
Oldalképek
Tartalom