Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-08-14 / 96. szám
I960, augusztus 14. «KOMAROMI LAPOK» 5. oldal. A londoni baromfitenyésztési világkongresszuson és kiállításon Irla: ifj. Koczor Gyula. (Folytatás) A tojás vásárcsarnokokhoz érkezünk. A régebbi 1913-ban épült a másodikat Vele szemben ebben az évben avatták fel. Mindegyik épület kb. 60 méter hosszú és 24 méter széles csarnok mellette és mögötte sorakoznak a kereskedők csomagoló színei. Az 1929 évben az öreg csarnok több mint 54 millió darab tojás forgalmát bonyolította le és szűknek bizonyult. Ha átgondoljuk azt a körülményt, hogy a minden csütörtökön tartott tojás vásárra csakis a kis földművesek és a nagy területen fekvő község közelebbi részei hozzák eladásra tojásaikat, mig távolabbi részek azokat máshol, a nagyobb telepek pedig direkt a kereskedőknek adják el, úgy fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy mi ennek a községnek tojás termelése. Minden csarnokban egy egyszerre több száz tojás megvizsgálására szolgáló készülék van felállítva, mellyekhez most a tojásokat súlyonként osztályozó gép csatlakozik. Az élő baromfi forgalom szintén nagyon tekintélyes a legutóbbi évben 1 Va millió darab került piacán eladásra. A községnek egy nagy tojó-verseny telepe is van, ahol csak a Barneveldi fajtát bocsájtják versenyre. Miután nálunk a tojásverseny még majdnem ismeretlen fogalom, az alábbiakban nehány szót erről is. A tojó-versenyek az állam-, község-, vagy egyesületek által életre hivott intézmények, ahol minden év október 1-től kezdve, rendesen 6—6 tyúkból álló, ugyanazon életkörülmények között élő családok tojás-hozama évenként és egyénenként csapofészkezés által ellenőriztetik, illetve megállapittatik. Ezek a versenyek igen erőteljesen szolgálták a tojáshozam emelésére irányuló törekvéseket és elősegítették az általánosan elterjedő fokozott kiválasztást. Megtekintjük a Koundys-féle baromfi takarmány gyár kísérleti telepét, ahol egy a legmodernebb alapokon felépült, nagyszabású baromfi telep csakis a baromfi helyesebb takarmányozásának módjait kutatja. A telep vezetője az egyik Kondys fivér a három közül, a másik kettő a rotterdami malomban és takarmány gyárban van elfoglalva. A kalauzoló két testvérrel közelebbi ismeretséget kötve, négyen-öten meghívást kaptunk a cég rotterdami üzemének megtekitésére, amit örömmel vettünk. Szép emeletes lakóházhoz értünk, mely mögött hatalmas földszintes épület állott, ezzel a felírással: „Schimmel’s Broederij“ ami magyarul annyit jelent, hogy „Schimmel-féle költődé,“ tudni illik baromfiakat mesterségesen költő intézmény Biz ez az, még pedig páratlan a maga nemében. A „költődé“ gépeibe egyszerrre 130.000 drb. tojást lehet behelyezni és egy szezonban legalább négyszer töltik meg. A kikelt több százezer csibét a kikelés után postán, vasúton, repülőgében azonnal szerteszét szállítják, felnevelésre alig kerül itt állat. A cégnek Németországban a holland határon szintén van egy hasonló, de kisebb telepe: ez háromhetenként „csak“ százezer tojást bir befogadni. Ez természetesen egy párját ritkító intézmény, de nem szabad azt gondolnunk, hogy talán egész Barneveld és vidékére ez végzi a tojások kikeltését. Jóformán mindenkinek, aki baromfi tartással foglalkozik van kisebbnagyobb költő gépe, a nagyobb telepeknek pedig több ezret befogadó gépeik vannak, úgy hogy Barneveld területén 20—30 olyan telep is van, mely 7—35 ezer tojást egyszerre befogadó költő géppel rendelkezik. A kiköltött csibéknek aránylag kisrészét nevelik fel saját maguk és azok mint napos ^csibék kerülnek szétküldésre. Még egy nagyobb, ugyancsak mintaszerűen berendezett, a legnagyobb tisztasággal kezelt farmot tekintettünk "meg ezen a napon. Itt is az állatállomány főkép az úgynevezett Barneveldifajtából, kisebb mértékben Leghornból áll. A Barneveldi tyuk, egy ezen a vidéken önmagától kitenyésztődött fajta, melynek kialakulása még nem tekinthető befejezettnek, de melyet az utóbbi években nagyon felkaroltak. Szép barna és nagy tojásokat tojik miért is ezeket az Angliába irányuló kivitel karolja fel, mig a fehér héjju tojásokat Németországba irányítják. Este vacsorához sárga dinnyét is kaptunk — julius 19-én — otthon még nem láttam. Azt mondják, náluk már régebben van és úgy a dinnyét, mint az érett paradicsomot bőven exportálják Angliába. A földeken még mindenhol lábon áll a rozs és a zab, itt később érik be minden, de nem hiába vannak holdszámra az üvegházak. Vasárnap Barneveldben. Hollandia a csendes, nyugodt munka, az egyszerűség és Istenfélelem hazája. A vasárnap a szó-szoros értelmében legmesszebb menő munkaszünetet jelenti. Egyedüli munka, amit vasárnap elvégeznek az állatok etetése. Még az autótaxik sem járnak vasárnap s nekünk csak átutazó voltunkra való tekintettel sikerült nagynehezen délutánra, autóbuszt kapni. Vasárnap mindenki templomba megy, mégpedig reggel 9 kor, d. u. 2 kor, és este 6 órakor. A közben eső időt az ablakon való kinézegetéssel, beszélgetéssel, énekkel, és rádíóhallgatással töltik. Hétközben sem igen járnak korcsmába, legfeljebb egyik-másik reggel egy pohár likőrt hajt fel, de szombaton és vasárnap egy lélek sincs a vendéglőben. A lakosság túlnyomó része protestáns, de vallási kérdések soha nem kerülnek köztük szóba, és vallásosság tekintetében nincs külömbség katholikus vagy protestáns között. Délelőtt néhányan templomba, majd utána sétára mentünk. Séta közben egy baromfi hizlalót fedeztünk fel. A tulajdonos, aki különben rendkívül előzékeny, udvarias ember, mint talán minden egyes hollandus, sehogysem akarta megérteni, hogy hogy is lehet vasárnap valamit megnézni, hajlandó volt üzemét megmutatni, de azt mondotta, hogy jöjjünk másnap. Mikor megmagyaráztuk, hogy hétfőre más programmunk van, nehezen beleegyezett a megtekintésbe, de folyton azt hajtogatta: de vasárnap, de vasárnap! A hizlaló két téglából épült színben és két félszerben van elhelyezve. Az egy méter hosszú és 9/4méter széles rekeszek 4—5 sorban vannak egymás felett. A rekesz eleje kivehető, mindkét oldalán fordító tartja. Feneke a hizlalóknak szintén rács és az ezen áthulló ürüléket egy eternit lemez fogja fel. Hizlalásra finomra őrölt kukorica és árpadarát használnak felesben, melyet tejjel péppé kevernek. A hizlalóban állandóan 12000 drb. állat, ilyenkor többnyire kakasok vannak. A telepen maguk ölik, tisztítják csomagolják az állatokat, a hűtést egy villanyerővel hajtott fogyasztó gép végzi. A baromfiak beleit sertésekkel etetik fel. A d. u. folyamán 3 nagyobb, s egyenként 3500—5000 drb. felnőtt állattal é^ 7000—10000 tojás kikeltésére berendezett telepet tekintettünk meg. Az utak kifogástalanok s jabbrabalra csinos házak, előttük szép kert s mögöttük mindenütt baromfi-baromfi. A telepek mind modern, világos, levegős istállókkal vannak berendezve, mely körül a kifutó terül el. Az egyik vezető telepen a növendék állatok a darás eleségbe 5% hallisztet, télen ezenkívül legfeljebb 2% csukamáj olajat kapnak. A tojó állatok darás eleségében 5% halliszt, 5°/0 husliszt, és 6% szárított tej van. Ebből fejenként és naponta átlag 6 dekát kapnak mégpedig reggel 4-et délben 2-őt este pépig külön 5 deka szemes eleséget. Nyáron azonban a darás eleség mennyisége csökken és az adagot a szerint csökkentik, amint látják, hogy mit hagynak meg az állatok. (Folyt, köv.) A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom. ANTAL SÁNDOR: Garabonciás ének. (Versek.) — A garabonciás diák nagy útról jölt, hiszen már több, mint 20 éve kóboról a világban; messze keletről vándorolt ez a garabonciás lion cédrusainak emlékezetével, a Mózes leikével, a .Minden és Egy“ hitével, de keletről van a nyelve is. ez a csodálatos Antal Sándor-féle hangszer, mely hirt szerzett a garabonciásnak: a magyar nyelv. — Nagyszerű találkozása lelt Antal Sándorban a Jehova és a Hadúr milhologiája, valóság és valóságos dicsőség: hoszunapot tartó, valló magyar köllő. — Ennek a garabonciásnak, mint megludjuk, sok ellensége van s ha az életfaluk poros uccáin megjelenik s az Istenről és emberről, az Asszonyról, meg a vétkező Kainlelkekről „öreges tempójú beszédeket“ mond, — félnek tőle. De ha aztán szóba elegyednek vele boros kupák mellett és egyszerű, tiszta házakban, tisztanézésü szemekkel nagyon megszeretik ezt a garabonciást. — Furcsán kevert ennek a garabonciásnak az úti tarisznyája. Az Isten nagy élménye, a szülői szeretet örök ihlelisége és maga ez a különös Antal-egyéniség boros izessége. Antalnak nincsenek legtöbbször úgynevezett „témái“, csak egyetemes érvényű eszmék céljaiért száll harcba kis ételekért, kis emberekért (ó mily önzetlen, tiszta szocializmus) az egyenlőség politikamentes fundamentumával. És ha ennek a garabonciásnak úti tarisznyájából az ének sokszor kegyetlenül életszagu és a vérnek, bornak, kenyérnek élethalál problémának valóságtól csöpögő szavai sokszor nem kellemesek polgári fülünknek (pedig őszinteségük mennyire felemelő.) Antal Sándor fényességbe gyűlt szülői szeretetének szinte a gyermeki vakon-imádatba extázisosodó tüze, kell, minden kételyt vagy ellenszenvet elhamvasszon: költőén, felelőssége tudatában és forrongó vérében, (dehogy öreges tempójú...) — Csak az asszonyproblémája is milyen monumentális. Noha a nő egyik legnagyobb dísze az életnek (őszinte ruhanélküliséggel bámulja ezt a varázst) s ő öltözteti fel még aztán csodálatos keleties pompával forró csókok templomává: az Aszszonyt. — A nyelve csodálatos Antal nyelv, faluk éneke, hegyek beszéde, alfö d visszhangja: szépség. Az a gyönyörű magyar nyelv feledteti Antal Sándor egyetlen rossz szokását, hogy ha mesélni szerető kedve megindul; túl terjengős lesz. (e. h.) Cís. jed,: E. 298/29. Előnyös bevásárlási piac! Kedvező eladási lehetőség! XI. Keideileni Visír 1930. aug. 16. — aug. 22 Általános minfavásár Jelentékeny texlilvásár Technikai vásár Különleges alkalmak: .Technika az iparban. | Irodai gépek, rádió, bútor, zongoravásár, | Üveg, rövidára, játékszerek, élelmezési cikkek, vegyi termények. | Találmányok és újdonságok kiállítása stb. stb. 33°/o utazási kedvezmény. Vásárigazolványok Reichenbergben „a vásárhivatalban, Komáromban a S Kereskedők Testületénél. Folyó hó 3-án adtak revanchot a KFC tenniszezői a Lévai Torna Egylet tenniszezőinek, mely a komáromiak 8:3 arányú győzelmével végződött. Részletes eredmények: Férfi egyes. Papp—Trebitsch 6:4, 6:2 Wetzler—Schwitzer 6:3, 1:6, 6:2 Basilides—Reitmann 7:5, 6:2 Kellner—Dr. Bányai 3:6, 11:9, 2:6 Schwartz—Vas 4:6, 6:2, 5:7. Női egyes. Faludi—Blumenfeldné 6:3, 6:2 Pollák—Neuer 6:4, 6:2. Férfi páros. Papp, Basilides—Vas, Schwitzer 6:1, 6:8, 6:2 Wetzler, Kellner—Trebitsch, Reitmann 5:7, 9:11. Vegyes páros. Papp, Pollák—Trebitsch, Blumenfeldné 6:1, 6:0 Wetzler, Faludi—Schwitzer, Neuer 6:2, 6:4. •dr CEMENPCSEREP say at ffisiihnenjrv cement cserepün/f fn/rröjegeérS' ro //a/JvM a /eqmesszeJabmendfe/e/»sseg r t . FAGYÁLLÓ. 7 vízhatlan ra /amint qz eye/e/t cserepyoa/ szembe* KÖNNYŰ 5ÜLYU por es ádmentei /e/dt biztosit TETSZETŐS KIVITEL OLCSÓ ÁRI. haaszsMád: Vyfah licitacného oznamu. V exekuínej veci exekventa Vel’koSuranského Cukrovaru a spol. pioti exekvovanému Melicharovi Pintérovi okr. súd nariadil exekuCnú licitáciu o vymoíenie 2681 K.6 83 h atd'. poíiadarky istinya jej prislusnosti na nemovitosti, ktoré sú vedené na úiemí starod’alanskébo okr. súdu obsaiené v póz. kn. vlozkách obce Dvory nad í C. 504, 505, 680, 782, 2273 a 2274. Licitácia bude o 16. hód. odpoludnajssj dna 16. septembra 1930. T úradnej miestnosti póz. kn. oddelenia okresného súdu. Pod licitáciu spadajúca nemovitost’ nemóíe sa odpredat’ nize dv, tretín vykriénej ceny. TI, ktorí chcú licitovat’ povinní sd sloiit’ ako odstupné tO°/o-ov vfkriénej ceny v hoto Tosti alebo v cennych papferoch, ku kaucii spósobiljfch, poéítanfch podl’a kurzu, uríeného v § 42. zák. él. LX. z roku 1881 a to slozit’ osobe, póz kn. Trchnost’ou vyslanej alebo tejtoodovzdat’ poigtenku o predbeínom ulození odstupneho do súdneho depozitu. Taktiez ti isti povinní sú licitacionálne podmienky podpísat1. (§ 147 , 150, 170 zák. őt. LX, z roku 1881. § 21. zák. Cl. XL. z roku 1903.) Ten, kto za nemovitost’ viacej sl'ubil neí vjfkriénú cenu, jestli nikto viaCej nesrubuje, povipny je podl'a procenta vykriénej ceay uréené odstupné po vyáku práve takého procenta ním tTúbenej ceny hned* doplnit*. Okresnjt súd v Starej D ale, odd. 1, 630
