Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-08-14 / 96. szám

2. oldal.

«KOMAROMI LAPOK»

1930. aqga3ztn3 14.

1905.

...-------------...

25 év C------1930.

Jubileumi Reklám hét

Augusztus 5-től 25-ig a Augusztus 5-től 25-ig

LÖWINGER BAZÁRBAN

mely alkalomból a vásárlási kedvezmény a következő:

10

15°|o

20

lehérnemű

cikkekből

divatáru és harisnyákból

nyakkenndők és kötött- szövött árokból.

c*

A t. vásárló közönség hraeJSSTSKÄ;

hetet. Vétel nem kötelező, de az áru valamint az árak meg=—■■■------ tekintése fontos, -----------■-—=

északvldékének csendes völgyeiben folyhatott tovább a munka és(az élet kapuján belül maradtak, a béke áldásos éveit élhették, mig odakünn patakokban hullott a magyar vér.

Kihez fohászkodtak volna őseink szorongattatásuk nagy napjaiban és óráiban, mint Miasszonyunkhoz, kegyes pátrónánkhoz, Boldogaszszony anyánkhoz. Előtte nem volt Ulkunk soha, neki megvallottunk mindent és kérlen kértük eleseltségünk ópáján, hogy emeljen magához minket, érdemeden fiait. Meg Is segítette nemzetét mindenkor, mely tiszteletét nemcsak a templomokban és kegyhelyein rótta le iránta, hanem utána mentek hadba bátran és elszántan a magyarok szabadsá gáért, ha megszólalt a tárogató rikoltása. Pénzein évszázadok alatt a Magyarok Nagyasszonyának képe volt látható egészen 1848-ig, az utolsó Máriás húszasokig. A mai sivár korban, amikor az anyag imádata folyik, amelyre azt mondják, hogy ez racionalizmus, történelmi materializmus, szocializmus, Marx és Lenin, nem homásolyodott meg az a nagy égi fényesség, mely szá-Saját tudósítónktól.

A komáromi posta fogyatékos telefonszolgálatáról már többször irtunk lapunkban — mindjárt hozzátesszük, hogy nem a postai személyzet teljesítményén múlik a telefonszolgálatnak ez a fogyatékossága, hanem a személyzet létszámán.

A postafőnök jelenleg szabadságon van és ezidőszerint nem beszélhettünk vele, de a postahivataltól már többször kaptunk Ígéretet, hogy a telefonszolgálatban javulás fog beállani.

Mi ezt csak úgy remélhetjük, ha a személyzet létszámát legalább némileg megnövelik, hogy a túlterhelt munka következtében a telefonszolgálat simábban kerüljön lebonyolításra. Nemcsak a helyi összekapcsolások történnek idegölő lassúsággal a központban, hanem a közeli interurban összeköttetések is, nem is szólva a messzebb vidékekkel való összeköttetésről.

A komáromi telefonszolgálatban föltétlenül változásnak kell beállani, úgyhogy az a mai kor szellemének megfelelően — amikor mindenütt a Jelszó: „az idő pénz“ — tudjon müzadokon keresztül reánk tekintett. Az anyag imádata nem elégít ki, nem nyugtat meg bennünket és nagyon hideg doktrínákat kínál nekünk, hogy azok helyettesítsék az évszázados gyermeki hitet és a Nagyasszony tiszteletét gyengítsék.

Hiába minden, amig magyar lesz, ha szétszóródik is a világ minden táján, Boldogasszony anyánk gyönyörű ünnepén megérezzük ennek nagy jelentőségét, azt, hogy valamikor Európát védtük egy nagy eszmény és megingathatlan hit páncéljával leikeinken. Európa ezt elfelejtette és Micheletnek, a hírneves francia történetírónak ismeretes mondása: vájjon mikor hálálja meg Európa a magyar nemzetnek azt, hogy évszázadokon keresztül a kereszténységnek és a nyugati civilizációnak védőbástyája volt? — régen elhangzott és a lelkiismeret szózata eltűnt a lefolyó vizekkel.

Ez a hála tör fel sziveinkből a mai napon és árad szerteszét, ahol magyarok élnek. Idegenek nem értik, csak mi tudjuk könnyeink fátyolén keresztül felérteni a könyörgő zsolozsmát.

ködni és ne kelljen egyes kapcsolásokra percekig, negyed és félórákig várni.

A másik, előttünk felfoghatatlan valami, amire a postafönökség nem akart mindezideig reagálni, az éjszakai telefonszolgálat. Már évek óta hangoztatjuk azt, hogy lehetetlen állapot az, hogy Komáromban mindezideig nincsen éjjeli telefonszolgálat. Számtalanszor érveltünk már amellett, hogy egy olyan városban, mint Komárom, feltétlenül szükséges az éjjeli telefonszolgálat, amit a személyzet létszámának csak némi emelésével is el lehetne érni. Mindössze arról van szó, hogy egy inspekciós éjjeli szolgálatot kell bevezetni, ennyi áldozatkészséget igazán elvárhat a közönség a postahivataltól.

Az éjjeli telefonszolgálat előnyeiről nem kell bővebben Írni, ez mindenki előtt világos és leginkább a postahivatalnak kell tudatában lennie annak, hogy milyen szükséges az éjjeli szolgálat bevezetése. Hogy csak a legfontosabb érvet említsük fel, számos szerencsétlenséget el lehet kerülni, ha éjjel telefonszolgálat van. De egyébként is rendkívül sok érvet hozhatunk fel amellett, hogy az éjszakai telefonszolgálat már egy olyan városban, mint Komárom, a mai korban feltétlenül szükséges. Tudomásunk szerint Komárom úgyszólván egyedül álla vidéki városok között, amelynek nincs éjjeli telefonszolgálata. Reméljük, hogy a jövőben Komáromban is megszűnik ez az állapot és az éjszakai telefonszolgálatot itt is bevezetik.

Teljes tájékozatlanság

Komárom, augusztus 13.

Még élénken emlékezünk arra, hogy a koalíciós kormány, miután a benne helyet foglaló különböző kormánytámogató pártok semmiképpen sem tudtak egymással megegyezni, júniusban hirtelen elnapolta a parlament üléseit és nyári szabadságra bocsátotta a törvényhozókat. Az elnapolás határozatlan időre történt, nagy általánosságban szeptembert jelölték meg a képviselöház összehívására, biztos dátumot azonban sem a kormány, sem a házelnökség nem tudott előre megállapítani. A legteljesebb bizonytalanságban robbant szét a képviselőház, hogy tagjai pihenni térjenek a nem épen nagyarányú és eredménytelenül végződött „parlamenti munka“ után. Akkor azzal a gondolattal mentek vakációra, hogy a nyári szünet alatt majd csak megtalálják azt a módot, amely a válságos politikai helyzet megoldására alkalmasnak mutatkozik és az optimisták abban reménykedtek, hogy őszre minden rendbe jön.

Már a nyár végén vagyunk és két hét múlva elérkezik a szeptember s vele az őszi évszak, azonban a kormány berkeiből semmi sem hallatszik, nemcsak hogy az őszi munkaprogramról, de még a parlament összehívásáról sem. A vakáció végén egyelőre még csak találgatásokra szorítkoznak a lapok és egyegy sajtóorgánum minden felelőség nélkül ugyan, de annál nagyobb vakmerőséggel játsza a jólérte. sültet és hozza nagyképűen nyilvánosságra a kigondolt híreket a parlament őszi munkásságáról. Egyikmásik annyira belelovagolja magát a dologba, hogy tagadja, mintha a csehszlovák köztársaságban mezőgazdaságiválság uralkodna és általában rózsaszínű képet fest a közállapotokról és gazdasági helyzetről, mint hogyha tejbenvajban fürödnének a köztársaságban az emberek. Persze vannak olyan pártlapok is, amelyek meg a végveszedelem színét fésűk a falra, hogy Lfokozzák a nyugtalanságot a sok súlyos bajjal küzködő lakosság közt.

Tárgyilagosan tekintve a helyzetet, meg kell állapítani, hogy a lapok „jólértesültsége“ bizony kevés értékkel bir, mert ez épen nem jólértesültség, sőt legtöbbször még olyan értesültség sem, amelynek volna valami alapja. A kormány a szünet alatt egyszerűen hallgat és még csak véletlenül sem ad hangot arra nézve, hogy mi is lesz ősszel a parlamentben, amelynek pedig végre-valahára komoly munkát kell adni, úgyis eleget tétlenkedett eddig. A helyzet ugyanis nem javult, sőt gazdasági tekintetben még rosszabbodott, mert az aratás nem elégítette ki azokat a reményeket, amelyeket hozzáfűztek, de ezenfelül Csehszlovákia két szövetséges társa

Románia és Jugoszlávia komoly lépést tett a vámunió megteremtésére anélkül, hogy Csehszlovákiának érdekeit figyelembe vették volna. Ez az uj szituáció semmiképen sem kedvező momentum a köztársaság gazdasági helyzetére nézve.

De ezeken kívül több égető kérdés vár megoldásra és ezek között legelsősorban is a napról-napra fokozódó munkanélküliség, amelyet nem lehet az élelmiszerjeggyel megoldani, mert ennek a százezerfejü szörnyetegnek rettenetes rombolő ereje van. Igen sürgős a lakóvédelmi törvény novellája, amely határidőhöz van kötve s amelynek helyes és igazságos megoldása elől már nem térhet ki a kormány. Mindezek igen fontos kérdések, de fogalma sincs róla senkinek, hogy mitakar ezekkel a kormány. A miniszterek nagy része még nyaral és nem törődnek most a kormányzás gondjaival, tehát a kormánytól semmiféle hivatalos jelentés nem hangzik el s legfeljebb csak a találgatásokra lámaszkodhalik az ország népe. Biztosra lehet venni, hogy a kormánynak eddig semmi uj gondolata, vagy ötlete nem támadt, amely a káoszból kivezető utat megtalálná s elkészülünk arra, hogy az őszi ülésszak sem hoz termékenységei a belpolitikában, hanem a régi meddő eredménytelen alkudozások fognak folytatódni, legfeljebb a hatalomért való vételkedés lármája fogja hangosabbá tenni a különben nyomott levegőjű életet. (.—)

Augusztus 13.

Irta: Quidam.

Augusztus 13. a magyar nemzet legszomorubb dátumai közé tartozik. Ezen a napon tette le a reménytelen küzdelem után a fegyvert az orosz — nem az osztrák — fővezér előtt Görgey Artur diktátor. Ez a nap annak a nagyszerű gondolatnak bukását jelentette, hogy a magyar szabadságjogokat a másik alkotmányos faktorral szemben fegyverrel is ki lehet vívni, mint azt az aranybulla évszázadokon át tanította.

Komáromra még egy tanulsággal többet jelent ez a nap, A nemzet küzdelme véget ért, de Komárom nem kapitulált augusztus 13-án, hanem még heteken keresztül ellenállott, vagyis Komárom kis területe jelentette ez alatt az idő alatt a szuverén magyar országot és területet. Igaz, hogy álom volt ez csupán, de szép aiom és akik ezt ezek közt a falak közt megélték, Klapka tábornok vezetése alatt, azok egy nagy élménnyel lettek gazdagabbak mint többi kortársaik.

Ami augusztus 13-tól kezdve történt, azt |ól ismerjük nemzetünk történetéből. Megácsolták a bilófákat, de Bécsben akkor nem tudták még, hogy minden sirhalom, ahová nemzeti mártírt temetnek, oltárrá válik a nemzeti lélek előtt, ahová zarándokolni jár az utókor. Bécsben akkor öregedő főhercegasszonyok intézték a magas politikát és azok meg akarták büntetni a magyar nemzetet. A politikai kiskorúság azonban megboszulja maga magát. A nép nem felejtette el, hogy vezéreit milyen sors érte és a vértanuk vérehullásából kivirágzott a szabadságnak sokkal erősebb vágya, amely emberöltökön keresztül az ország függetlenségét követelte és a dualizmus felbontását.

Augusztus 13. tanulságai közé tartozik az is, hogy a magyar nép soha sem kívánta a közösség viszszaállitását trianoni végzete után sem. Sőt erősen megnőtt az az áramlat is, amely a regi uralkodóház restaurálását sem kívánja. Ebben a nagy felfogásbeli elváltozásban augusztus tizenharmadika és október hatodika véres emlékének jutott nagy szerepe.

Kibővítésre szorul a komáromi telefonszolgála/C

Mikor vezetik be az éjszakai telefonszolgálatot ?

Komárom, augusztus 13