Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-08-09 / 94. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Kádió-mftsort tartalmazza. OtVP ",í*g,yedik évtoiyam. 94. ««xám. Szombat. 1930. außrnsytus 9. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel Egész évre 100 K, félévre 50 8, negyedévre 25 K. — Külföldön ISO Kő. Egyesszám ára 1 korossá. Alapította; TUBA7 JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. kedden, csütörtökön és? szombaton. Si Európa uj háborúja Komárom, — augusztus 8. Már hosszú idejs rettegnek tőle és elérkezett, az uj európai háború anna^T,",tr|yszólván minden államába. Retteglek tőle, de mégis bekövetkezett és most mindenféle eszközzel szeretnék megakadályozni. Az ellenség neve a munkanélkü liség. Anglia kétmilliós hadsereg ellen kénytelen küzdeni, Némeíc-szág szintén, de a kontinens minden államában — az egy Franciaországot kivéve — megtalálha juk kisebb-nagyobb formában a nyugalom, a békés mu ika és a konszo idáció e nagy ellenségét. Miért is nincsen munka? Európa nagy leszegényed-se miatt, amely még mindig a háborúra vezethető vissza. Európa nagyszerű és századok alatt kialakult gazdasági rendszerét összekuszálták a páriskülvárosi békékben és azt hitték, hogy nagyszerű müvet alkotnak. Az üveget összetörték és most nem tudjak összeragasztani. A termelés és fogyasztás nagyszerű egyensúlya megszűnt. A győztes á iamok akarták diktálni annak uj rendjét, de csődöt mondotta tudományuk. Az uj államok újból rendezkedt- k be. Az agrárál amok rohamosan építik ki ipari gyáraikat, hogy a legtöbb kedvezmény elvét ne kelljen sokáig éívezniök. A régi piacok megszűnnek és a piacok felvevő képessége is lassan, de biztosan csökkenik. így azután Európa elszegényedésével a fogyasztás is csökkenik, csökkennie kell a termelésnek is, a gyáraknak redukálok kell az üzemet és nagy munkástömegeket. e bocsátaniok, a gabona amerikai inflációja pedig tönkretette az európai mezőgazdaságot. Hozzájárul a munkanélküliséghez az uj adóknak az eddigi képzeletet meghazudtoló uj mértéke, az igazságtalan adóknak egész sorozata, amilyen például a forgalmi adó, a drágaságnak eredendő oka. Az ipari cikkek ép úgy, mint a mezőgazdasági termékek nem bírják meg ezt a megterhelést, amely mindent megdrágít a kenyértől kezdve. Németországban kétszer o yau drága minden, mint Európa más államaiban, mert legyőzött ország. Milliárdod at kell fizetnie évenként hadisarc fejében, amelyet a hangzatos jóvátétel neve alatt statuállak. A kormányok lehetetlenül állanak ezzel a fenyegető veszedelemmel szemben, amely, mint az árvíz, alámossa a gazdasági élet biztosnak látszott töltéseit. Anglia mégis reáfanyaodik arra, hogy segítsen a munkanélkü iség eredendő okán ál'ami beruházások létesítésével, a némeles is keresik a kiutat, de a kisállamok tehetetlenül állanak ezzel szemben, igy Csehszlovákia is. Szinte komikusán hat az a jelenség, hogy a legnagyobb nyárban, a munka idejének tetőzése hónapjában élelmiszer jegyeket osztanak ki a munkanélküli családok között. Olyan ez, mint a betegségre va’ó ráolvasás, amitől ugyan megnern gyógyul a beteg. Ha nem lenne olyan szomorú ez a baj, akkor tovább is lehetne kritizálni azokat a fél és negyediníézkedéseket, amelyeket szocialista miniszterek tesznek a munkanélküliség ellen. Egyik csehszlovák szocialista miniszter, aki az igazságügyi tárca élén áll, gyerekes nyilatkozató« at tesz erről a kérdésről, amellyel csak saját magát kompromiilálja. Meissner véleménye szerint a munkanélküliség epizódját — ő csík epizódnak nézi rövidlátó szemeivei — a munkaadók sokkal jobban kibírják, mint a munkások. Meissner rosszalja, hogy az üzemeket beszüntetik, vagy redukálják, mert azok jobban bírják az epizódot. A kereskedelmi iskolát végzett tanuló a nemzetgazdaság elemeinek isme rétében egészen más véleményen van. Az ipari üzemeknek az adója, mint a léghajó, minden évben magasabbra eme kedik. Meissner, mint ügyvéd, bizonyosan tudja, hogy a forgalmi adó minden esztendőben nagyobb percentet tesz ki üzemében, amellyel a legnagyobb forgalmú és a legjobban menő irodák is számolni kénytelenek. Közben folynak a kísérletek. A genti rendszer nem vált be. Most uj rendszerrel kísérleteznek. D í ez sem fog beválni, mert a télen a kis, 14milliós lakosú köztársaságnak is több, mint egymillió munkanélkülije lesz. A statisztika sohasem számítja bele a szezonmunkásokat. A télen tehát nem fogja beleszámítani a százezrekre menő mező gazdasági munkásokat, akik a nyár folyamán sem kereslek. Hogy ezek miből éltek eddig és miből élnek meg a jövőben: a legnagyobb rejtély marad. A szlovenszkói munkanélküliség külön fejezete ennek a köztársaságnak. Ez a tartomány adja a legtöbb kivándorlót, tehát itt a legnagyobb a nyomor és itt éri el lelőzését a munkanélküliség is. Az idén megállt az építőipar is, a mezőgazdasági munkások már évek óta nem képesek megkeresni betevő falatjukat. A cséplőgép mellől ha elhoznak hat-hét mázsa gabonát, mi az hat-nyolctagu család számára! Napszám már évek óta nincsen, amióta az agrárdemokrácia felvirradt egyesek részérp, a nép nem jut keresethez akarni beruházásokból sem messze vidékeken. ahol ezt hírből sem ismerik. És ezeket az állami beruházásokat a történelmi országokban végzik, ahol szlovenszkói munkásokat nem alkalmaznak. Az állami munkáknál, amint láljuk, heti két-három munkanap jut a munkásnak, olyan nagy a mankakinálat most n,_szakán. Mi lesz a téien, mert a genti rendszertől éhenhalhatnának a nem szervezett munkások. Gondolnak-e erre a felelős államférfiak, akik szeptemberben elkezdik minden esztendőnek politikai játékát a parlamenti pártcsatákat és az egymás háta mögött való intrikákat. Európa uj háborúja sokáig fog tartani. Lesz-e, lehet-e békekötés, nem tudjuk megjövendölni. De azt éreznünk kell, hogy ezt a harcot afée páriskülvárosi páneurópábbal megúszni és befejezni nem lehet. Jó lenne már az agrárblokk is, amelytől tiz esztendeig húzódoztak, kivezető útnak, de az sem fog segíteni az akut betegségen. És Páneurópa sem fog segíteni, Komárom, —augusztus 8. A tinajában tárgyaló román és jugoszláv miniszterek sürgönye JJdrzal miniszterelnökhöz. Mint ismereíes, Sinajában most íaríoífák meg Románia és Jugoszlávia képviselői a mezőgazdasági tanácskozást, amelynek befejezése után a tárgyaló miniszterek üdvözlő sürgönyt küldtek Udrzal csehszlo vák miniszterelnöknek. A sürgöny ben ez foglaltatik: Románia és Jugoszlávia miniszterei, akik Sinajába tárgyalásra kiküldettek, a konferencia bezárása alkalmából szívélyes üdvözletüket küldik és biztosítják Önt, hogy úgy a tárgyalásokon, mint a végérvényes megállapodásoknál állandóan a legteljesebb szolidaritás szelleme, amely a kisantant bázisát képezi, vezette a tárgyaló feleket Minden törekvésünk arra irányult, hogy a kkaniantnak mind a három állama részére megteremtsük a lehetőséget, hogy a gazdasági területen egy közös akció vezettesék be, amelynek célja a csehszlovák, román és jugoszláv nép haladása és jóléte legyen. A sinajai konferenciának eredménye tudvalévőén a Románia és Jugoszlávia közölt felállítandó vámunió lett, de az azonos gazdasági kapcsolatot Csehszlovákiával is fenn akarják tarfani. A pénzügyminiszter továbbra is megmarod tárcája élén. A miniszterelnök lapja, a Venkov, a miniszterelnökségen szerzel! értesülései alapján azt Írja, hogy az a nézeteltérés, amely Englis dr. pénzügyminiszter s egyes koalíciós párlok között fölmerült, kedvező elintézést nvert s iav Fnolis továbbra mert az államok bizalmatlanok egymással szemben. Ezért folyik a fegyverkezés, ezért vannak az improduktív kiadások minden állam költségvetésében a hadügyi célokra felvéve. Ha ezeket az összegeket megkapná az ipar- és a mezőgaz* -g, egyszerre vége lenne minden válságnak és a munkanélküliségnek is. Hogy ide jutottunk és jutott Európa győző és legyőzött államai, azt köszönhetjük első és legelső sorban a páriskülvárosi békéknek és a jóvátételek igazsásos rendezésének, Európa régi gazdasági rendszere feldúlásának és annak a nagyszerű békének, amelyeket tiz évnek utána is a szuronyok erdejével lehet és keli lenlarlani, amelyekből egyetlen darabot sem tudtak eddig Európa bölcsei leszerelni. Igaz, nogy nem is akartak. Ha csakugyan bö'csek, próbálják megnyerni a csatát a munkanélküliséggel szemben és ezen a bajon segíteni. is pénzügyminiszter marad. Itt említjük meg, hogy Meissner dr. igazságügyminiszter, a pilzeni Nova Dóba c. lap szerkesztőjével az aktuális politikai kérdésekről folyfafotl beszélgetése során nyilatkozón Englis pénzügyminiszterről is és elismeréssel szólt annak takarékosságra való törekvéséről. A pénzügyminiszter helyzete — úgymond — mindenütt és mindenkor igen nehéz, különösen nehéz azonban nálunk a mai helyzetben. A pénzügyminiszter feladata igen népszerűtlen, mert neki kell gondoskodni arról, hogy a kölíségvelés egyensúlyban maradjon. Hj kiadásokat megszavazni népszerű dolog, de fedezet nélkül azt az állam csak rövid ideig lehelné s az egész gazdálkodás végül is az államon boszulná meg magát. Természetes, hogy kevesebb támadás éri azt, aki ad, mint azt, aki arról gondoskodik, hogy lehet e adni. Aki komolyan törődik azzal, hogy az állami pénzügyek rendben legyenek és hogy a jövőben is legyen fedezet a különböző kiadásokra, az szívesebben lát a f én, ügy miniszteri székben oly férfiút, aki az állampénztárból kiadott mir den egyes fillért számon vesz, mint aki két kézzel osztogat A legnagyobb elismeréssel kell adóznunk annak a miniszternek, aki elsősorban az állam érdekét védi s az ilyen ember távozása az állam károsodását jelentené. Országos m ozgalom a munkanélküliség enyhítésére. A pozsonyi országos hivatal körlevelet bocsátott'ki a járási hivatalokhoz, amelyben fölhívja a járási főnököket hnnu haladék nélkül hin. POLITIKAI SZEMLE
