Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-08-07 / 93. szám
2. oldal. «KOMAROMI LAPOK» 1930. augusztus 7. 1905. C..25 év ...♦--------------1930. Jubileumi Reklám hét Augusztus 5-től 25-ig a Augusztus 5-től^ 25-ig LÖWINGER BAZÁRBAN mely alkalomból a vásárlási kedvezmény a következő: 10 °i 15“i„ fehérnemű cikkekből divatáru és harisnyákból 20 °| nyakkenudők és kötött- szövött árukból Ol A t. vásárló közönség -j“* * hetet. Vétel nem kötelező, de az áru valamint az árak meg■------------ - tekintése fontos -------—:— -A kedd éjszakai villámcsapás nagy károkat okozott az evangélikus templomban Saját tudósitónktól. szlovák a vezénylési nyelv és igy tovább. Ebben a rendelkezésben tehát, hogy a magyar nyelvű iskolákban nem kötelező a szlovák nyelv tanulása: nincs semmi iibe ralizmus, de határozottan etikátlan cselekedet ez, mert csak arra irányul hogy ezeknek a magyar fiuk nak a későbbi elhelyezkedésüket megnehezítsék. Az iskolaügyi minisztertől egészen más téren kérünk nem látszólagos liberalizmust, hanem valóságos, igazi liberaliz-Saját tudósítónktól. Több mint egy évvel ezelőtt, az 1929 junius 10-én tartott városi képviselőtestületi közgyűlés többsége a kommunista párt javaslatára é/zű/matlanságot szavazott Csizmazia György vdrosbiró ellen és felszólította őt, hogy mondjon le a városbirói tisztről. A bizalmatlansági határozat a magyar polgári pártok szavazatával jött létre, amelyeknek tagjai a városbiró megválasztásakor is más jelöltre szavaztak és Csizmazia ellen állást foglaltak, tehát a bizalmatlansági indítványnál elvi álláspontjukat juttatták ismételtem kifejezésre a csehszlovák szociáldemokrata párt kötelékébe tartozó városbiróval szemben. A közgyűlésen Kadlecovic Béla dr. állami főjegyző megvétózta a határozatot, sőt vétóval élt már azért is, hogy a városbiró a kommunisták bizalmatlansági indítványát felvétette a közgyűlés tárgysorozatába. Az elnöklő Csevdr helyettes városbiró az indítványra névszerinti szavazást rendelt el és ezért őt pénzbírsággal sújtották, minthogy az állami főjegyző vétóját figyelembe nem vette. (Még jó hogy azokat nem bírságolták meg, akik a bizalmatlansági indítványt megszavazták ) Mint minden közgyűlési határozat, úgy ez a bizalmatlanságról szóló határozat is felterjesztetett a közvetlen felsőbb hatósághoz, a járási hivatalhoz, amely végre egy év eltelte után jónak látta állást foglalni a kérdésben s a múlt hóban megküldötte a döntést, amelyben a járási hivatal hivatkozva az 1920. évi március 22-én kelt 211. sz. törvény 11. §-ára, a város sztarosztdjának megtiltja a Csizmazia György városbitó ellen meghozott bizalmatlansági must. Egész csomó esetet tudnánk felemlíteni Dérer miniszternek azokból a sérelmekből, amelyeket igazi liberalizmussal meg lehelne szüntetni De kár ilyen látszólagos liberalizmussal hozzáfogni a dolgokhoz, mint amilyen ez az intézkedés is, hogy a magyar nyelvű iskolákban nem kötelező a tanítás. Ez csak az éremnek egyik fele, amelyet megcáfolnak az érem másik felével. határozat végrehajtását. A járási hivatal végzése, jobban mondva rendelete indokolásában, hivatkozik arra, hogy Csizmazia György sztarosztát a csehszlovák szociáldemokrata párt listáján választották meg a képviselőtestület tagjává, mivel pedig a városbiró ebből a pártból még nem lépett ki, ennélfogva a kommunista párt bizalmatlansági indítványa politikai cselekmény. Az indítványnak napirendre való felvételével pedig megsértették a törvényt, mert a községi képviseletek hatásköre az 1886- XXII. t-c. 21, § szerint eltér a régi törvényha tóságí joggal felruházott városok hatáskörétől. A járási hivatalnak rendelkezéséből azonban kimaradt az a tény, hogy Csizmazia Györgyöt a kommunista párt tíz képviselőjének szavazatával választották meg városbiróvd, mert a saját pártjabeli, összesen ötvoks, a többi csehszlovák és zsidópártokkal együttesen sem lett volna elegendő a törvény megkívánta többséghez. Márpedig, ha valakivel szemben az iránta előlegezett bizalom időközben megrendül, a bizalmatlanság kifejezésére egyedül ez a mód áll rendelkezésre. Ennek azonban a közgyűlésen hangot adni, a járási hivatal bölcsessége szerint, — politikai cselekmény. Ugyanezen indokból teljes mértékben kifogásolni lehetne azt is, hogy a községi képviselőtestületek tagjainak megválasztását kifejezetten politikai pártok szerint hajtják végre. Ezt azonban a járási hivatal nem kifogásolja. Komárom, augusztus 6 Kedden éjszaka nagy égiháboru vonult el Komárom fölött. Nagy zörgés és villámlás félemlitette meg a város lakóit és nem is alaptalanul, mert a viliám több helyen lecsapott a Dunába és a városban is eqy lecsapást állapíthattak meg az ébrenlevők. Egy negyed 12 órakor irtózatos zörrenés hallatszott a város keleti részén, ahol a villám az evangélikus templom villámháritójába ütött le, akik látták, azt állítják, hogy teljesen függőleges irányban csapott le a villám fény csóvája. Az egyház szerencsétlensége, hogy a villámhárító nem volt valami jó karban, mert a régi kitűnő anyagot még a háborúban eírekvirálták és silányabbal pótolták. Ez lehetett az oka, hogy a szeszélyes villámcsóva Család és iskola — augusztus 6. Aristoteles mondja valahol: a család és az iskola két elválaszthatatlan testvér. Egyik a gyermek értelmét, a másik az erkölcsét fejleszti . . . E kél munka egyenlően fontos és felelősségteljes. A család felelőssége mégis nagyobb, mint az iskoláé. Az emberi lélek már kora gyérmekségében bizonytalan mentalitás és meri az ember: test és szellem, ezért rendkívül csapongó és csak nehezen tud megállapodni. Hogy idejében megállapodhasson, ez a nevelés művészete és eszköze: a fegyelmezettség fejlesztése. A nevelés az élet legnehezebb munkája, habár csak egy kis tehe tetlen emberi lélek idomitásáról van szó. Ez a lélek azonban, veleszületett értelménél fogva, látja a jót, lelkesedik is érte, de hajlama a rossz felé huzza és tenni a rosszat teszi. A gyermek mielőtt beszélni tud, már tud akarni, sőt követeli akaratának teljesítését. Ha egy fényes kést vagy ollót meglát, a maga módja szerint követeli, hogy adják oda neki. És ha nem adják, üt, karmol, sir. Miért, hogy a kés és olló, ezek az ártalmas dolgok erősebb vágyai fakasztanak a kis gyermek lelkében, mint egy virág, vagy egy madárnak a birhatása? Szomorú, de letagadhatatlan, hogy az emberi lélek már csecsemő korától kezdve tele van ártalmas vágyakozással. Hogy ezek a vágyak elmaradozzanak az emberpalántából, a gondos családi nevelés eredménye. Teljes eredmény? Erről aligha beszélhelünk. Sok apró bűn elmaradhat az embertől, de a legtöbbje követi őt. Az erkölcsi nevelés kiegészítő része, az értelem nevelése. Ez már az iskolára tartozik. Az embert minden időkben: az erkölcs és az értelem feszi. Ha a gyermek értelme tiszta, egészséges és eléggé nívós, az esetleges családi nevelés hiányait önmaga, a gyermek egészíti ki és teszí jóvá. Az ideális családi nevelés el sem képzelhető másként, mint egy teljesen harmonikus családi otthonban. Ez az otthon azonban, a mai viszonyok közöli, csak elvétve található fel. Egy-egy olyan családban, ahol az anyagi gondok ismeretlenek. Az anyagi gond megöli a szívnek kiugrott a vezetékből és áttörte a templom tetőzetét is, a templomban a villamos vezetékben nagy károkat okozott A villamos vezeték Bergmann csövekben van elhelyezve és azokban sok helyen kiégette a vezeték éghető szigetelő anyagát. A villám azután a templom és a mellette levő lakóház szögletében tűnt el a földben, de a háznak egyik mellékhelyiségét, az éléskamrát szintén megrongálta. A város közönsége másnap is ennek a hatása alatt állott és széitében tárgyalta az eseményt, amely szerencsétlenebbül is végződhetett volna, ha gyújtó villámcsapásról lett volna szó. A villámcsapás a közelében levő villamos vezetékek biztosítékait mind kiégette, sőt a villamos gépekben is károkat okozott. békéjét és a szerető szivek őrködő szellemét, E kettő nélkül pedig nem is lehet gyermeknevelésről beszélni. Ha az anya elhervad a gondoktól és erejét felemészti a házimunka, ha az apa homloka örökké felhős a pénzgondok mialf, ott a gyermek nevelés szóba se jöhet. Ott úgy nő fel a kis szerencsétlen, mint a csalán vagy a bogáncs. Veszekedések, zokogások, ökölrázások, ijesztő Ígéretek közölt. Ebben az olthonban a gyerek nehéz szívvel, remegve búvik ágyacskájába és úgy nő fel, ahogy a napi események hozzák magukkal. Úgy, mint a madárejtette magról nőit fa. Szél csavarja, nap égeti, viharok tombolnak gyönge ágai között. Vagy megmarad vagy elpusztul. A mai család gyermekének ez a sorsa, És ha a család otthon elé gedetlen a gyermekekkel, az iskolát átkozza Az iskola a családot kárhoztatja. Nehéz a helyzete mindkettőnek. A szülőnek és a tanítónak. E két tekintély kö:ölt mégis legszerencsétlenebb : a gyermek. Ez a kis tévelygő lélek, aki magára hagyatva nézi a felnőitek életéi. A kislány látja a kifestett nőket, a drága ruhákat, a könyvekből és filmekről eltanult szerelmet A fiuk: a svihákságok országutjáf, melyen a karrierek befutnak. A komoly tanulás nélküli életpályák, a gyors, kalandos, könnyű élet érdekli őket és erről álmodozik. Ki itt a hibás? A család vagy az iskola ? Egyik sem. Ha a tanitónő dorgál az iskolában, egészen bizonyos, hogy jót akar vele. A kisleányok erkölcsét akarja megmenteni. £s ezek üldözést látnak benne. Ezekben a kis homályos lelkekben már minden összezavarodott. Az iskola, az ideál, a púder, a kötelesség, a vallás, a szülök és minden. És a szabadulás olyan könnyű. Öngyilkosság? . . . Semmi olyan egyszerű, Egy ugrás és vége mindennek. Vége . . . Hogy miért pusztul el sok fiatal élet, e kérdés gyökere mélyen rejtőzik. De okvellenül részes benne mindennapi élelünk gondja, nyomorúsága, fonáksága és egy uj élet minden felszabadult hiányossága. Olvassa és terjessze a legjobb magyar laps! a Komáromi Lapokat I járási Mvatal megtiltotta a képviselőtestület többségének Csizmazia városbiró ellen hozott bizalmatlansági határozata végrehajtását. Komárom, — augusztus 6, mmaisi
