Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-04-15 / 44. szám

It SO. április 15. Komáromi Lapok 3. oldal. BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR május 3=12. A magyar ipar ünnepi Nemzeti pavilionok a bemutatója külföldi iparszámára 25—50*/o utazási kedvezmény! Yizummentes határátlépés! 69 Felvilágosítás és vásárigazolvány kapható; BUDAPESTEN: 295 a Vásárirodában, V., Alkotmány utca 8. KOMAROMBAN : Boldoghy Gyula ipartársulati elnköknél és az Általános Hitelbank r. f-nál. Nové Zámkyban: Freund Benő vasnagykereskedönél és az érsekujvári Népbank r.-f.-nál, Iglőn a Szepesiglói Hitelbank részvénytársaságnál Felállítják a postatakarékpénztárakat — Saját tudósítónktól — mus termelési rendjében ma ver­senyen kívül áll az egész világon. Pedig hát — Szovjet Oroszország­ban a munkások „felszabadultak a kapitalizmus igájából!“... A szovjetmunkás életének biztonsága. Ami szintén egyik jellemző vonása az orosz közgazdasági életnek és az orosz munkásság mai helyzetének, az ipari balesetek rendkívül nagy száma, ami egyrészt a túlhajtott ak­kordmunkára, a túlórázásra és a megnövekedett alkoholfogyasztásra vezethető vissza. Az alkohol ugyanis ennek a marxista paradicsomnak, vagyis az „Orosz szocialista köztár­saságok szövetségének“ mint „minta­­állam“-nak egyik legfőbb jövedelmi forrása, ? Hivatalos orosz kimutatás szerint a halálos kimenetelű ipari balesetek száma aránytalanul nagyobb ma, mint a háború előtt a cári Orosz­országban volt A lening rádi ipar­ban az elmúlt év januárjában 982 halálos baleset fordult elő s ez a szám októberben 1925-re ment föl. A petróleumiparban az ipari bal­esetek száma 1000 munkásra szá­mítva — 58-ról 166-ra emelkedett, ] A komáromi ' római katholikus autonom 1 egyházközség „Értesítője" és a „Komáromi Lapok“. \ (Április 14.) A posta ügyi minisz* lérium törvényjavaslatot dolgozott ki a postatakarékpénztárak felállí­tásáról. A javaslat a régi osztrák postatakarékpénztárak szervezetét vette Irányadónak és rendelkezést tartalmaz arról, hogy a mai csekk­­hivatalt a postatakarékpénztárba ke­belezték be. Az uj intézménynek az lesz a feladata, hogy hozzáférkőz­zék a kisebb betevőkhöz, akiknek betétjeik kicsinyek más pénzintéze­tek számára és hogy a takarékbe­téteket olt is lehetővé tegye, ahol egyáltalában nincsenek pénzintéze­te«, félreeső falvakban és telepi'é­­seken. A postatakarékpénzlár csak való­ban létező egyénektől fogad el be­téteket, álnév alatt tehát nem lehet bennök elhelyezni a pénzt. Egyéb- . ként betevők lehetnek fizikai és jogi j személyek, kereskedelmi társulatok, j állami intézetek és vállalatok. Egy­­egy beíevőnek csak egy könyve lehel és a belét összege nem ha­ladhatja meg belföldi belevönél a 20000, külföldinél a 30000 koronái. A kamatláb 3 százalék, melyet a naptári év végén hozzáírnak a lö­kéhez | A poslaíakarékpénzfár csak a csekkszámla és a betétkönyvek tu­lajdonosai részére gondoskodik vál­tók, csekkek, ulalványok és szeivé nyék inkasszójáról. Az uj pénzinté­zet igazgatását 12 tagú bizollság fogja intézni, mely a maga kebelé bői egy négy lagu választmányt biz ( meg a folyó ügyek elintézésével. j Szovjetoroszország közgazdasága és a munkásság A marxista gazdasági elmélet csődje — április 14. (Folytatás) Akkordmnnka és túlórázás. Az üzemek racionalizálával tény­leg értek is el némi sikert, mert a külföldről beszerzett uj munkagépek, továbbá a nyersanyagok szigorúbb kezelésével, a motorikus erő gazda­ságosabb kihasználásával az állami üzemekben a termelés költségeit 25 százalékkal redukálni tudták, a há­borús kommunizmus korszakának termelési költségeivel szemben. De ez volt eddig minden, amit elértek és ez is anélkül következett be, hogy az orosz ipari munkásság hely­zetében lényeges javulás állott volna be. A termelési költségek redukálá sának másik útja a szovjetben, te­hát a szocializált termelésben is épp úgy, mint a kapitalisztikus termelési rendben a munkás munkájának a lehető legteljesebb kihasználása. Vagyis: a munka produktivitásának a felfokozása. E célra Szovjetorosz­­országban bevezették az akkord­munkát és túlórázást, tehát épen azt a két termelési formát, amely ellen a marxista munkásság az es ész vi­lágon oly sok küzdelmet, elkesere­dett sztrájkot folytatott s amely a fejlettebb ipari országokban már régóta szabályozva is van. Jóllehet ilymódon az utolsó 4—5 esztendő alatt némileg fokozták az ipari ter­melést, ámde az ipari cikkek ter­melési költsége és a piacon elérhető ár között még mindig oly nagy a különbség, hogy a szovjet szociali zált ipara csak deficittel tud ter­melni. Rosszal fizetett szovjet­­munkások. Az ipari munkások munkabére az akkordmunka és különórázás elle­nére is alatta áll az átlagos európai bérszínvonalnak Az átlagos angol — tehát kapi­talista ország — ipari munkabéreit . véve egységnek (100 százalék), az f orosz munkabér színvonala 42 szá- » I zalék. De ez a statisztikai kimuta- j 1 tás jámbor csalás, mert nem szabad elfelejteni, hogy az akkordmunkások ; napi 10—12 - 14 órát is dolgoznak ; és 42 százalékos bérnivójukból 15— - 20 százalék a túlórázásra esik. Az ! orosz marxista gazdasá politikusok ezt a nyomorúságos állapotot, — j amelyet Európa kapitalista orszá- j | gainak munkássága rég nem tűr el, j | elméletileg a következőképen szé­­: pitik: A munkának ez a módja min- • : denkire nézve egyaránt kedvező. j Kedvező a munkásra, mert bérét ■ követelheti kedvező a gyárvezető- j ségre, mert a munkab r tekinteté­ben takarékoskodhat (tudni illlik az akkordmunkánáll) és kedvező a helyi munkaügyi népbiztosságra, mert konfliktusok elintézésével nem terhelik“ I\,y Írja ezt a „Trud“ cimü orosz szakszervezeti értesítő egyik legújabb száma. A munkások testi erejének, idegrend­­szerének, vérének, csontjának, iz- ■ mainak az elhasználása a marxiz* Válasz egy rosszul célzott provokációra (Április 14.) A múlt hét szombat­ján a komáromi r. kaih. egyházköz­ség Érlesilője címmel, dr. Alapy Gyula felelős szerkesztésében egy időszaki folyóirat hagyta el a sajtót, melyet, mint magyar nyelven meg- j jelenő sajtóorgánumot mi csak üd- \ vözölheiünk. Áz illendőség kedvéért is szívesen regisztráltuk volna az eseményt, de egyéb ok is kénysze­rít bennünket arra, hogy foglalkoz­zunk az Eriesilö egy, a „Szt. András templom villamos fényben“ cimü kis retrospektiv cikkének lapunkat otrombán s ízléstelenül lámadó ki­tételével. i E cikkecske Írója ugyanis nem ; feledkezett meg a katholikus hívők ] áldozatkészségéről egyébként mit sem említő sorai közé fullánkját bele- } szúrni, mondván, hogy a Szt. András templom üvegfesiményekkei való feldisziiésének „katholikus munká­ját a Komáromi Lapok kigúnyolása ellenére is“ meg fogják valósiiani. A Komáromi Lapok szerkesztő sége és kiadóhivatala — mit ezt a lapnak a katholikus körökbeni el- ‘ terjedísége világosan bizonyltja — ; a legkorrektebb figyelemmel volt és van, de lesz is a jövőben mindegyik ■ vallásfelekezet kultuszával s minden j intézményével szemben. Mindenkor f nagy pontossággal és gonddal ügyel , arra, hogy az egyházaknak a lappal . vonatkozásban kifejezésre juttatót! kívánságát a legmesszebbmenő ud variassággal teljesítse Hogy egyéb­ként a Komáromi Lapok éppen a katholikus egyházzal s hívei hitéleti ügyeivel vonatkozásban hányszor tárta ki hasábjait és szerkeszlőségé nek katholikus tagjai és a katholikus társadalom vezető tagjai hányszor is használták fel a lap nyújtotta nyilvá­nos jórumot, arra igazán felesleges minden utalás. Aki olvassa lapunkat az úgyis számtalanszor meggyőződ­hetett erről. Mivel mégis nem tartjuk éppen kisebbségi életünkben megenged­hetőnek, hogy a kath. Értesilő cikk­írója a suttyomban eldugott petár­dákkal akarja — úgy látszik igaz arculata szerint — törni az amúgy is sok viharral küzdő magyar kapu­kat, leszögezvén azt, hogy lapunk j soha egyetlen egy szóval semmi­féle gúnyoló, Ízléstelen s valótlan hirt a Szt. András templom üveg­­festményeivel vagy bármily más katholikus hitéleti eseménnyel vo natkozásban nem közölt, a leghatározottabban és felháboro­dással vissza kell uiasiianunk a cikkírónak a Komáromi Lapokat nemcsak izlésíelenül beállított, de C8ÚZOS, köszvényes fájdalmaknál idegzsábáknúl, meghűlésből eredő szag- Iz­gatásoknál, kimerültségnél, nehéz beteg­­ségek utáni lábbadozásnál a fájó tagok ||: bedörzsölése, makacsabb esetekben pe- J'í=; dig hosszantartó erőteljes gyúrása ünas- I : sirozása) a ralódi DIANA SÓSBOR- I SZESSZEL gyors enyhülést nyújt a fc, szenvedőknek, csillapítja, majd rövidé- I.:'; srn megszünteti a fájdalmat, felfrissíti a I vérkeringést, a bőrt egészséges mäkö- B désre serkenti s az egész közérzést elő- B nyösen megváltoztatja. III ÁRAK: || 1 kis üveg Ke 5.— §|f 1 közép üveg » 15.— ^9 1 nagy üveg > 30.— B a valóságnak meg nem felelő s lapunk szerkesztősége s kiadóhiva­tala minden egyes tagjának szelle­mével ellentétes, s orvul meggya­núsító ráfogásáf. De kijelentjük azt is, hogy pusz­tán az egyébként a katholikus kul­tusz minden megnyilvánulása iránt kötelesnek érzeit regardunk fart vissza attól, hogy a Komáromi La­pok otrombán, lesipuskás provoká­­lására a cikkíró érdeme s „válasz­tékos* harcmodora szerint válaszol­junk, bár erre a térre minket soha sem fog elragadni a mérséklet és jóizlés, amely csak olt nem fogy el, ahol volt és van s amelynek meg kellene lenni elsősorban azokban, kiket a visszatetszésig személyi kultuszra kitünően kihasznált magyar sajtó — köztük a Komáromi Lapok is — vili fel a hirnév s nem éppen honorálatlan pozíciók biztonságába. Megrepedt a Kiscsapó­­utcai vízcső fővezetéke. — Saját ludósifónkíól. — Komárom, — április 14. Hétfőn reggel hat óra előtt megállapították, hogy a Kiscsapó­­utcában a fővezeték hétfőn reggel meg­repedt. A városi vízművek munkásai azonnal megkezdték a munkát, hogy a megrepedt fővezetéket kijavítsák. EbbH a célból a város egy részén tegnap lezárták a vízvezetéket. Mi­után a csőrepedésf hamarosan ész­revették, így a kiömlő víz nem oko­zod jelenlősebb károkat. Ipartársulati közlemények. A rokkantsági és aggkori biztosítási heti járulék oszthatatlan. A március 14-én kiadott 27. sz. kormányrende­let szerint a rokkantsági- és aggkori biztosítási járulék oszthatatlan, tehát a biztosított után nem minden mun­kanapra, hanem hetenkinti peri­ódusok szerint, periódusokra meg­állapított kulcs szerint fizetendő. Egyes esetekben azért ez alapelv alól kivételeknek is lehet helye, A bors minőségének vizsgdlása. A kamarák központja egy véleményé­ben megállapította, hogy a füszer­­nagykereskedelemben nem szokásos a borsnak kémiai utón való vizsgá­lata még akkor sem, ha az eladó nagykereskedő a vevő nagykeres­kedőnek a minőségért szavatol. Csak oly ritkább esetekben fordul elő kémiai vizsgálat, amikor a minősé­get illetőleg gyanú merült fel és amidőn az a látszat forog fenn, hogy a borsban idegen, nem belevaló ke­verékek vannak, Túlórázás díjazása és a Washingtoni Egyezmény. Az egyik kereskedelmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom