Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-01-23 / 9. szám
ftomifamt Lapot 2. oldal. Állami lobogók előírás szerinti kivitelben kaphatók! Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésében Komárom, Nádor utca 29. sz. alatt váltott ki. Csakis az ilyen, minden el* fogultsíg ól és gyűlölettől megtisztított légkörben virulhatnak a békének üdítő, friss virágai Vass József magyar helyettes miniszterelnök a zsidóság jótékonykodásáról — január 22. Vass József magyar hB,yeHes miniszterelnök hoswab* kü ö''feihaüga»á*on fogadta dr. J. Witenskyt, a Jewi h Agency for Palestine delegátusát, au most érkezett meg a S’emföidröl. Dr Wiíiensky beszámolt a J wish Agency feladatairól és központi szervezetének, a Keren H íjászodnak működéséről, valamint a telepítés terén Palesztinában elért eredményekről, amelyeket az egész világ zsidóságának áldozatkészsége telt lehetővé. Vass József miniszterelnök helyettes nagy érdeklődéssel hailgaila a jelentést és hangsúlyozta, hogy magá-ól értetődőiéi« tartja, hogy a magyar zsidóság is r^szt vesz ebben a munkában, amely semmiféle tekintetben nem áll ellentéíb n a magyar zsidóság hazafiságával. Egyben annak a reményének adott kifejezést, hogy a nagy áldozatok ellenére, amelyeket a rnsgysr zsidóság általános jótéKonycálokért hoz, támoga’ni fogja a humanitásnak ezt a szent művét is. A mír.iszterelnökbftyettes szívélyesen búcsúzott e! dr. Wilenskytől, akinek működésére Isten áldását kérte. Magyarország szerződése az utódállamokkal A magyar kérdés rendezéséről széló szerződés egy általános egyezményt és négy függeléket tartalmaz. Az előbbiben a kisantant és Magyarország kormányai kijelentik, hogy a kiengesztelődés és a béke szellemében kivánják rendezni a vegyes döntőbíróságok előtt levő agrárpöröket, de jogi álláspontjukat fenntartják. Az első függelék szél a már folyamaiban levő és az ezemul megindítandó agrárpör&kben támasztott igények kielégítésére szolgáló agráralap létesítéséről. Ez a közös pénztár jogi személy és pénzügyileg autonóm. Vegves döntőbíróságok allapi ják meg, hogy ki igé nyelhet kártalani'ást az a'apból, de a vegyes döntőbíróság Ítélete nem a bepöröit állam ellen, hanem a közős pénztár ellen irányul. A döntőbíróság ítéletei megfelebbezhetők a hág-i állandó nemzetközi törvényszékhez. A második függelék rendelkezik az agráralap előteremtéséről és működéséről, Ez a pénztár 240 millió arany koronát tartalmaz, ebből elégítik ki az optánsokat. Az alapnak joga van 4%kai kamatozó kötvényeket kibocsátani, Az alap létesítésére a következő annuitások állanak rendelkezésre: 1. Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia a »külön köve elések“ címen kapott összegekből 1944 tői kezdve évi 6,100 000 aranykoronái fizet be. 2. Franciaország, Nagybri ánnia, Olaszország, Portugália, J pán és Belgium átengedik az alap javára azokat az összegeket, amelyek 1931 és 1943 között a magyar jóváiéteii fizetésekből nekik tárnak. 3. Nagybritannia, Franciaország és Olaszország 1933 és 1943 között évente 3 600000 aranykoronát fizet be, ebből 40 százalék esik Franciaországra, 40 százalék Olaszországra és 20 százalék Nagybritanniára. Ezenkívül ugyanezek az államok 1944 tői 1966 ig évente 2,280000 aranykoronát fizetnek be ugyanebben az arányban. Az alapot négytrgu bizottság igazgatja. Ebbe egy tagot nevez ki a magyar kormány, három tagot pedig a Népszövetség pénzügyi bizottsága, vagy pedig a három nagyhatalom (Franciaország, Anglia, Olaszország) altat megjelölt más szerv. Az igazgatóbizottság pénzügyi albizottságot nevez ki. Ennek lesz a feladata, hogy megállapítsa azokat a módozatokat, amelyek mellett a lehetőség legnagyobb ménékéig és a lehető legkedvezőbb feltételek melleit kommerctalizálhatják az alap ábal kiboc látandó kötvényeket. (Ez az albizottság fog február 5 én Párizsban — Migyarország részvételével — ülésezni.) A harmadik függelék rendelkezik a második fizetési pénztár felállításáról, amelynek pénzaiípjához Magyarország nem tartozik hozzájárulni. Ez a pénztár fogja kielégíteni a magyar állampolgároknak nem az agrárpőrökböi származó igényeit a trianoni szerződés 63, 191. és 250 szakaszai alapján. A pénzalap 100 millió aranykorona. A két pénztár között az a különbség, hogy az agráralap csupán 240 millió aranykorona erejéig ad kielégítést, mig a második pénztar teljes öregben nyújt kárpótlást és ha a 100 millióból nem futja, akkor a szükséges összeget a fizetésben marasztalt államok pótolni tartoznak. A negyedik függelék azoknak a ferheknek teljes és végleges megváltásáról intézkedik, amelyek Magyarországot a békeszerződésből kifolyóan terlHták. Magyarország ezen a címen 1943 ól 1966-ig évenként 13'5 millió aranykoronát fizet. N igyjelentőségü az egyezménynek az a része, amely feloldja Magyarországot a zálogjog alól é3 helyreállítja pénzügyi önrendelkezését, miután megbünteti a nemzetköz»' jóváiéteii bizottság szerepét. Nem kevésbé fontos intézkedés az sem, hogy amennyiben az egyezmény értelmezése és alkalmazása körül a szerződő felek között nézeteltérés támad, a döntés joga azé a nemzetközi bíróságé, amelyet a hágai egyezmény Németországra nézve kijelölt, ebbe azonban a német bírod alom döntőbírója helyett Magyarország bírája lép. Az egyezmény a*on a napon lép életbe, mikor a szerződő felek a jóváhagyott okmányokat Párizsban letétbe helyezik. ........ !■" '• 1930: a népszámlálás esztendeje. 1930. Január 28.•/ — január 22, Az 1930 as év a népszámlálás jegyében fog Pfolyni, Minden tíz évben, minden áltemban hatalmas apparátussal állapítják meg a lakosság számát nemzetiségi, felekezeti és foglalkozás szerint. Minden államban fontos ez a népszámlálási aktus, áronban, mig a nemzetileg egységes államokban a nép! számlálásnak semmiféle konzekvenciája nincsen, addig a nemzetiségi szem§ pontból nem egységes államokban, § ahol több vagy kevesebb kisebbség I él, a kisebbségi élet szempontjából Sorsdöntő ez az aktus, mert ahoi nincs meg a törvényben előirt kisebbségi százalék, ott eltűnik az illető kisebbség nyelve, úgy az iskolákból* mint a hivatalokból. S lovensvkóban a népszámlálás különösen sorsdöntő jelentőségű a német és magyar kisebbségre nézve. Sorsdöntő. mert ott ahol a magyarok* vagy németek nem érik el a törvényben előirt 20 százalékot, ott eltűnik az Iskolából, a hivatalos éiet minden meg nyilvánuiásábó! úgy a magyar, mint e német nyelv. A népszámlálásra még lesz alkalmunk visszatérni. Milyen tökéket remélhet Magyar or sz ag az optánsporok rendezéséből? I A hágai megegyezés uíán egyre | inkább aktuális lett a kérdés hogy ! milyen előnyök származbairnk M így ar-Í országra a ktilánbőző ügyek rendezésébő ? Főleg pedig azt kérdezik sósán, j milyen tőkék fognak bevonu ni Ma* gyaroiSíágba? 1 A pénzügyi és gazdasági köröket ez i az utóbbi kérdés foglalkoztatja és már í számitgatják is, mii válhat a pénzpiac, Az op ánsckst államkötvényekkel fogj ják kielégíteni és csak most Párizsban l fogják megállapítani, hogy miiyen kötí vényeket bocsátanak ki es a kötvények hol és hogyan tesznek értékesíthetők. I ügy képzelik, hogy a befizetendő kö? zös alap terhére olyan arányban fog- I jár értékesíteni az egyes feleknek juttatandó kötvényeket, amilyen arányban 1 a befizetéses megtöríéntekt Minthogy az oplánsok nigyrésze 1 Magyarországon él, a kötvények ellen- I értéke Magyarországra kerül. Nljiii egy» szerre, hanem nyilván több évre el- I osztva történik az értékesítés és ebben ' az esetben egy \ évről évre megújuló tőkebeáramlással fetid számolni. I — január 22 én. aminek a firetési mérleg alakulására | igen kedvező befolyása lesz. : Számolnak azzal is, hogy sz egyéb ; vi ás ügyek elintézés-e mos» már vdő| s/inüieg szintén egyezségiig történik ; és hogy ebbí-n az esetben is sz&motj tevő Összegek fogna« az orszögbi ke) tűrni. áz op án&ügy és a vitás ügyek j elintézése tehát tőkeszaporodast jelent 1 Magyarországra nézve, aminek előnyét 1 már talán enne* az év«ek második \ feiében is érezni f<. gj* Magyarország { kö »gazdasí gr. I Lrgfoniosabb szempont azonban az, \ hogy s zálogjogok megszűnnek, as jj államvagyon fettzib^dui minden korj latozó ts h -r alól, az ország uj»bb köl- S caönöket vehet fel, és mimhogy megvan a nagyhatalmak garanciája, természetesen kap és fel is vesz majd nagyobb kö.csöru a különböző beruházások végrehajtására. Iíyen köiü rnériy k között meglehetősen op imtsiák a pénzügyi körök és a hi eivt zonyok lényeges megjavuiását * várjak, j Kedden délben egy személyautó su- 1 lyosan elgázolt egy kis gyermeket. — január 22 én. i 1 í Kedden délelőtt háromnegyed tizenkettőkor megrendítő szerenc vétlenség történt a kaíonakórház előtt. A Kiráiypüspök u.ca felől hiladt a P, Vili. 974, számú Skodá-féle szeméiyaUió a Megye u cába, ahonnan éppen iskoiáfgyerek^-k jöttek. Az autót Neumann Izidor ügynök vezette, aki nem vette észre, hogy egy kislány épen át akar haladni az uaesten, — es alig pár pillanattal később meg örtént a szerencsétlenség. Az autó baisárhinyója elkapta a kislányt, aki az ütközés következtében baiiábiörésí szenvedett és több zuzódási sérülésén kívül a dobhártyája megrepedt. A szerencsétlenül járt kislányt azonnal bevitték a katonákéihizba, ahol megvizsgálták, megröntgenezték és első segélyben részesítették. Később az elgázolt kislányt beszállították a városi kozkothtzba, ahol kezelés a á vették. A gyermek állapota nagyon súlyos, a onnan mégis rém Mik, hogy a kis Paulik Ilona rn sodu e:e. i iskolás növendék ídővM felgyógyul. A szerenc-é'ienség színhelyén azonnal megjelent Uiro»cís István rendőrfogaunazó, aki a vicsgataioi megejtette. Egyes tí.nuk szerint az au^ó harminc Hiio méteres sebességgel haladt, a soffőr áíliiása szerint azo sban nem hajtott nagyobb sebessegget a megengedett tiz k tűm teres sebességnél. A soffőr ellen megindult az ejirdS, egyúttal a soffőr igazolványait, úgyszintén az au óra vonatkozó iratokat a rendőrség a további intéznedi ig lefoglalta. A menyasszony a vőlegény kívánságára köteles magát orvosilag megvizsgáltatni. Ms, amikor a családalap’tás annyi nehézséggel jár, nagyon sós kártérítési per indul a visszalépő vőlegények és i menyasszonyok ellen. Esek a peresetek ' nagyon változatosak: volt olyan eljegy? zés, amelyet a menyaszony eltitkolt j évei vagy a jövendőbeli anyós tulsá’ gos szabadszájusága miatt bontották j fel, de olyan per, amelynek tárgya a • kötelező orvosi vizsgálat kérdése lenne, 5 eddig még nem akadt. I Ezt a pert egy társaságbeli úriember I adta be menyasszonya ellen és kérésé* tében előadta azt, hogy az urilányt Komárom, — janmr 20. hosszú ismeretség után eljegyezte. Az ünnepélyes alkalomból gyönyörű és értékes bríiiánsgyürüt adott jegyajándtkul. Néhány nappal az eljegyzés után azonban ismerősei figyeimezlelték, hogy vigyázzon a házassággal, meri a meny asz - szony nem egészséges, hinem szervi baja van. A vőlegény nem hallgatott a szóbeszédre és minthogy menyasszonyát nagyon szerette, tovabora is minden a régiben maradt. Később más cdalrói is felhivták figyelmét a menyasszony egészségi állapotára, közöltek veie, hogy a fiatal teremtés szívbajos és fi-
