Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-03-22 / 34. szám

1»30. március 22.___________________________________________Ke«* rom t l«ooR pett be az Istállóba és odament a lámpáshoz, hogy azt feicsaoarja. Ebben a piíianatban ugrott eiő a sötétből az Öreg kocsis és fejszével hátulról fejbevágta a cselédet, aki eszméletlenül bukott az ott lévő ágyra Zwezdovils letaszította az eszmélet­len cselédet az ágyról és a földön még többször fejbevágfa, úgyhogy a szerencsétlen Bangó Katalin szőr nyeihalf. Az öreg kocsis ezután, mint aki dolgát jót végezle, elment a Hangyába A1 Jolson legújabb filmje az ame rikai jazz története Ez a fűm száz­­százalékos beszélő film, teljesen realisztikus, amelyben nemcsak min­den beszéd, minden sóhajlás, hanem a legkisebb zörejek, a tollpercegés és a padlón kopogó cipő dobaja is hallatszik. A1 Jolson karrierjében ez a film már a tetőpontot jelenti. Érdekes ennek az embernek az életét néhány mondatban megvilágítani. A newyorki zsidónegyedből ívelt ki ez a karrier, amelv szorosan összefügg a beszélő film iörlénetével. A fia'al Jolson kis zugkabarékon átjutott elBroadwayra, a brosdwayi nagyrévük középpont­­iába, hogy megismerkedjen a Warner Broihers céa egyik vezetőjével és elhafározfa. hogy népszerűvé feszi a beszélő filmet. A Warner Brothers cég ebben az időben a bukás szé lén állott. Jolson megáliapoduff a cégcel, hogy 50 százalék haszonra csinálják meg az első beszélő filmet. Az első beszélő film nagy siker volt. JoJson máról holnapragazdagember lelt, másfélmillió dollár tulajdonosa. Most ez a kétségtelenül tehetséges énekes és színész már fizetésért nem is hajlandó dolgozni. Jolson százalékot kap nagyon magas per­centek A filmvilág koronázallan királya most Jolson, az egykori new yorki énekespincér, aki néger jelme­zében meqhódifoffa a minden ujdon ságtól visszahúzódó közönségei a beszélő film számára. • Hallottam Ramon Novarrot éne­kelni I Még jóval a falkie beköszön­tése előtt Hollywood benfentesei tudták, hogy a fiatal Ramon Novarro egyháztörténet!, etikai és fűozófiai tanulmányai melleit komolyan és sokat foglalkozik az ének'és művé­szetével Novarro a legkitűnőbb ének­­mesteriől tanult és kastélyában hosz­­szu időn áf koncerteket adott barátai számára amelyeken kiváló z( npora és hegedűművészek játékán kívül ö maga is elénekelt néhány operaáriáf. Két éve már, hogy Novarronak saját színháza van kastélyában, amelyben írók és zenészek közreműködésével a legbizarrabb művészi finomságo­kat adják elő Ilyen magánélet után nem csoda, hoqy a fiatal Novarro minduntalan uj képességeinek felí­rásával döbbenii meg az igaznafóif. Ramon Novarro legújabb filmjei­ben már nagy szerepet játszanak azok az énekszámok, amelyeket ér dekesséfesz a fiatal mexikói spanyol meleg, világos és tiszta baritonja. Sajnálom az öt világrész külön­böző kislányait, akik már eddig is rajongtak a szép Novarroérf. Mit fognak csinálni, ha az isteni profil a sajátos mélytüzű szem varázsához még Novarro feledhetetlen hangját is hallják?... A hollywoodi barátságok között a legérdekesebb Evelyn Brenf és Pris­cilla Dean barátsága. Priscilla és Evelyn Brent hasonlóságát minden filmhabiíüé ismeri. Ez a két kreol­­bőrű, csitlogószemü, fekefehaju mű­vésznő együtt kezdte el a filmkarriert. Azóta Priscilla Dean befutotta egész karrierjét, Evelyn Brent pedig még emelkedőben van. Evelyn Brent ma a legnagyobb sztárok egyike, mig Priscilla Dean csak emlék a múltból. és ott ^pálinkát ivott. Mielőtt távozott volna á Hangya üzletéből, ezt mon­dotta ; — Na, ez az utolsó pálinka, amit Ili ittam, mert agyonütöttem a Katit és megyek a csendőrségre jelent­kezni i Ezután tényleg felkeresfe a csend­őröket és önként jelentkezett náluk. A győri kir. ügyészség megejtette a heiyszini vizsgálatot és a gyilkos kocsist átszállította a győri királyi ügyészségi fogházba. Ha barátságról beszélünk, meg kell emlékeznünk a két legnagyobb ellenségről is: Pola Negriről és Gloria Swansorról. Gloria és Pola egyidő­­ben kezdfék el.Pola Negrif Appolonia Domskának hívták abban a kis galí­ciai faliban, ahol a napvilágot elő­ször meglátta Gloria Swanson ts sokkal egyszerűbb név alatt szer­ződött el Mac Sennett mesterhez, a fürdőruhás vígjátékok specialistájá­hoz A kis fürdőruhás staiisztábót Gloria Swanson lelt, egy márki fe­lesége, dúsgazdag és világhírű hölgy, A kis galíciai lányból hercegné, imádott diva, Pola Nepri lett Hogy miért gyűlölik egymésl ? Istenem! A magyarázat könnyű. Vollakés van­nak szerepek, amelyekre a rendezők azl irondíák: Ezt csak Pola Negri vagy Gloria Swanson játszhatják el... Vagy... ádóügyek. Rí VrtvF7e ö: Gallé István, ny. adótitkát. A járási Iparlársulat adóíanács­­adói irodája közli: A házbéradó vallomások kitölté­sének limaiió ismertetése után át­térünk tagjaink mindegyikét érdeklő kerepeli cdóvoilcmdsck kitöltésénél leszűrt tanulságaink ismertetésére. Üt érzi úgy az adózó, mint a ke­reseti adóvallomást kitöltő adóta­nácsadó,hogy milyen szellemi munka az: adatok nélkül, legalább is föl­jegyzéseken alapuló adaiok nélkül elfogadható vallomást összeállítani. Egyes adózók feltételezik, hogy az adótanácsadónak mindenhez kell értenie, illeive az ipar minden ágá­ban tapasztalatokkal kell rendelkez­nie, mondjuk például, hogy egy gombkötő azt kivánja, hogy a kitöltő tud a azt, hogy ő mennyi ériékű cérnát használt fel az elmúlt adó­évben, hogy ezen összeg mint ki­adási féléi a vallomásba beállítható legyen. Más adózók pedig, hogy kisebbbifsék a íiszfa jövedelmet, keresetet — magas áru — nyers­anyagszámlát akarnak beállítani — nem számiiva arra, hogy minél magasabb az árúanyag számla — annál nagyobbnak kell lenni a íiszfa keresetnek. A kincstár minden ipar és kereskedői ágnál a beállított áru­számla szerint bizonyos százalékot íiszfa keresetnek vesz, s ha ezen összeg a vállalat tiszta nyereségét nem fedi, vagyis vallomásunk a valószínűség láiszafát nem kelti — vallomásunk adatait figyelembe nem veszi, hanem önzetlennek nem ne­vezhető szakértők becsléséi fogadja el forgalmunk alapjául s ebből számilja ki az ipariesfüleíek és ke­reskedelmi kamarák által álfalányo­­zotf Íiszfa keresetünket. S amely adózó a szakértők becslése alapján lasz megadózfatva — ritka esetben lúd való jövedelmével a felebbezések során eredménnyel védekezni, mert az adókivető haióság számla köny­velési adaiok fel és bemutatását kéri kéri, amit az olyan adózó, aki még följegyzéseket sem ve­zet és * a számlákat, jegyzékeket mint valami bűnjeleket megsem­misül, az adókivető hatóság fel­szólításának nem ludván eleget tenni, forgalmával, tiszta keresetével .arányban nem álló adóztatásnak teszi ki magát. Sok adózó nyögte a műkedvelő adóvallomás kiiöliölt tiszta kereset kihozásáf. 20 - 30 esetleg 50% brutto nyereségre dolgozott a kereskedő, ők meg, hogy minél tet­szetősebbé tegyék a vallomást, 120—150% brutto Íiszfa keresetet mutattak ki. Természetesen, hogy az adókivető hatóság csak a vallo­más alapján is vetette volna ki a keresett adót, akkor is a bevallott tiszla kerese nél jóval nagyobb adó­alap mutatkoznék. Sok adózó avval érvel, hogy bármily forgalmat vagy tiszta keresetet vall be, azt nem fogadják. Ezt általánosságban nem lehelne állítani. Ha vallomásunk va­­lószinüsiíve van, az adókivető ha­tóság is méltányolni fogja azt. Tér mészetesen ha vallomásunk a fenti részleíezelt hiányokban szenved, tág teret adunk az adókivelő közeg tippelésének és a szakértő „kartársi“ véleményének. Minden iparos, ke­reskedő, ha saját használatára is, vezessen följegyzéseket és könyve­ket, csak igy tudja az év végén fel­állítani önmagának a mérleget, hogy haszonnal vagy veszteséggel zárla-e le az elmúlt üzleti évei? Mert föl­jegyzések és könyvvezetés nélkül hány és hány iparos és kereskedő adózik alap nélkül Följegyzések nélkül veszteségét igazolni nem fudja s igy keresett és esetleg jö­vedelmi adót akkor is fizet, amikor erre rendes vallomás mellet köte­lezhető nem volna. Mert úgy az uj adótörvény, mint ennek utasítása módot nyújt minden veszteséggel dolgozó iparos kereskedőnek arra, hogy adóvallómásában ezen körül­ményt igazolva, a megadóztatástól menfesiive legyen, illeive hogy adója tekintélyesen mérsékellessék. Lapunk jövő heii szcmbali szá­­ban folytatjuk. Dalosdélufán. Az Egyetértés Munkásdalárda da­losdélutánja iránt a jól megérdemelt érdeklődés nyilvánul meg a legszé­lesebb körben. A komáromi népkonyha javára holnap d. u. 3 órai kezdet el tartja meg az Egyetértés Munkásdalárda a Dózsa-féle Vigadó emeleti termé­ben a dalosdéluíánt, amelynek ha­gyományos sikere az idén se marad el, mert nem is maradhat el, hiszen a népszerű dalárdának olyan sok barátja van és olyan sokan és olyan sokszor gyönyörködtek már e da­lárda pompásan előadott dalaiban, hogy már ez is biztositja a nagy látogatottságot, mert mindenki siet uira meghallgatni a kedvenc dalár­dáját, amelynek élén a répszerü karnagy, Krausz Mór időt, fáradsá­got nem kiméi, ho y minél több és fényesebb sikert könyvelhessen el a derék dalárda- Aztán a nemes cél, a népkonyha, amelynek javára ren­dezi az agilis vezetőség a holnapi, vasárnapi dalosdéíutánt, szintén biz­tositja a nagy vonzó erőt. A dalos délutánra nincs belépődíj, csak a bejá­ratnál fölállított urnába kérnek önkén­tes adományokat a nemes szivü em­berbarátoktól a humánus célra, a komáromi népkonyha javára. Erősen hisszük, hogy sokan sietnek az elő­adásra, hogy kedvenc dalárdájuk pompásan előadott dalaiban gyö­nyörködhessenek és hogy a nemes célra leadhassák obulusaíkat. A nagy közönség szives figyelmébe ajánljuk a népszerű dalárda holnapi dalos délutánját, amelynek gazdag, válto­zatos műsorát itt adjuk: Nyitány. 1. Prológ. Irta dr. Baranyay József. Előadja Sonnenschein Ilike. 2. Bács­kai nóták. Novak Károly. Előadja a működőkar. 3. Dalok. Énekli Topos János. 4 Búzát vittem... Arany János. Előadja a működőkar 5. Béke himnusz. Kerner Jenő. Előadja a működőkar. 6. Dalok. Énekli Ada­tnék József. 7. Dalcsokor. Révffy Géza. Előadja a működőkar. Kar­nagy Krausz Mór. Az énekszámo­kat zongorán kiséri Katona Rudolf. Hogyan csinált karriert és mennyit keres A! Jolson? Hollywoodi intimitások Karr,on Novarro énekművészetéről, Pola Negri és Gloria Swanson haragjáról és más filmérdekességekről De a barátságuk még mindig tart. S. oldal. Ipartársulati közlemények. A Szlovenszkői kedvezményt 1930. de­cember 31 ig hosszabbiioíta meg a kormányrendelet. E kedvezmény vo­natkozik a prágai központi állami hivatalok uiján kiadott ama munká­latokra és számlásokra is, amelyek Szlovenszkóra és Ruszinszkóra vo­natkoznak, továbbá ama személyek­kel (vállalkozókkal) vonatkozásban is, akik Szlovenszkón és Ruszin­­szkón laknak. Szlovenszkői és ru­­szinszkói vállalkozóknak azok tekin­tetnek, akiknek nemcsak formálisan van itt lakhelyük, vagy fiókjuk, de gazdasági és lechnikai, valamint pénzügyi vezetésük is. Cementdru készítő iparra vonatkozó törvény novelldldsa A Kereskedelmi és Iparkamarák központja foglalko­zott az 1927. évi márc, 17. keli tör­vény novellálásának kérdésével. A cementáru készítők azt az álláspon­tot foglalják el, hogy számukra ki­zárólagosan biztositíassék a jog oly munkálatok kivitelezésére, amelyek­hez staiisztikai számiíások s épület­­konstrukciós ismeretek szüksége­sek Vitás még a cementáru készí­tők ama követelésének elfogadása, hogy mükőfassadokaf, terraszpad­­lózatot Xylolilból, továbbá régi épü­letekben betonalapot kizárólag csak ők készíthessenek. A kutkészitő mesterek maguk számára követelik a kutak cementbefoglalásának jogát s arra hivatkoznak, hogy ezeket a munkákat ők már a cementkészitö ipar keleikezése előtt is végezték. Érdekes bírói ítélet egy tuhavarrdsi ügyben Egy magasállásu politikai személyiség egy hires fürdőhelyen ruhát csináltatott egy ottani szabó­mesterrel. A ruha elkészülvén, az iparos mester 2400 Ke ról szóló számlát is prezentált úri rendelőjé­nek. A megrendelő azonban úgy találta, hogy a ruha rosszul van megvarrva s egyszerűen visszaküldte azt a szabónak A szabómester perre vitte az ügyet. A bíróság — elma­rasztalván a költségekben is az ipa­rost — szakériókkel állapíttatta még a kijavifhaló hibákat s mivel a szabó­mester a megrendelő által küldött ruhái visszavette, ebben a bíróság a két fél között ez ügyben fennál­lott szerződés kölcsönös felbontá­sát látta s a megrendelőt nem is köielezte ez alapon a ruha átvételére. Cég- és iparilletékek. A pénzügy­­miniszter rendeletet adott ki, amely­ben megállapítja, hogy valamely ipar bejelentése, vagy valamely Ipar ké­relme (koncesszió) esetében a hely­ség lakosságszáma szerint kell a bélyegilletékei leróni Oly városok­ban, amelyeknek lakossága 50000-t meghaladja, a bejelentés egy kére­lem 20 K-val, 10000 - 50000 lakosú városban, községben 15 K val,5000— 10000 lakosú városban, községben 10 K val, községekben, melyekben 5000 nél kevesebb lakos van 8 K-val bélyegzendő fel a bejelentés, illetve a kérelem egy-egy ive. 15 K-ás bélyeg jár olyan kérelmekre, amelyek cég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom