Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-01-25 / 10. szám
6. oldal. Komárom Lapot t RUISZ GYULA 1867-1939 Meghalt egy igaz ember, aki egész ember volt és aki hűségesen, maradék nélkül elvégezte azt, ami reábizatott. R u i s z Gyula, nyugalmazott mkir. állami gazdasági főigazgató hosszú életet futott meg mindig munkában és mindig az elsők között, ahová épen munkája, tehetsége és szorgalma révén került. Komáromvármegye közgazdasági életében Ruisz Gyula neve egy eredményes és szép korszakkal esik össze, amikor ő a bábolnai majd később a kisbéri ménesbirtokok éiére került és hosszú ideig vezette az államnak két nagyszabású mintagazda* sápát. Életrajzi adatait az alábbiakban foglaljuk össze; Bakonysárkányban született 1857 febr. 10-én és iskoláit Szegeden és Tatán végezte a piaristádnál, azután a kolozsmonostori gazdasági tanintézet hallgatója lett, melyet kitűnő ered ménnyel 1868 évben abszolvált. Még ebben az évben a mezőhegyes» állami ménesbirtokra került gyakornoknak, ahol 18 évet töltött el, mint gazdasági segéd és ellenőr és 1896 ban az országos kiállítás rendezése aikaimavai bekerült a földmiveiésügyi minisztériumba, ahol gyorsan felismerték benne, a fiatal gazdasági intézőben az elsőrangú szakembert és az állat* egészségügyi főosztályba osztották be. Itt bőséges alkalma nyílott ga.dug gyákoria'i tapasztalatainak ér ékesité tésérr. Hasznos és kivaló szolgálati elismeréséül már 1899-ben gazdasági felügyelő lett, egy év múlva a bábolnai állami raénesbirt« k élére került. Nagy külföldi tanulmány utakat végzett és a külföldön látott szakreformokat igyekezett itthon is meghonositani. 1900. évben a párizsi világkiáUtáson a magyar föidmivelésügyneá lóienyesz tési csoportját rendezte, amely világszerte feltűnést keltett a kiállított anyag gazdagságával, A kiállítás után a francia kormány a „Mariié d’ Agri cole“ tiszti kérészijével tűntetíe ki. Mint kiváló szakember vett részt a magyar autonom vámtarifa előkészítő munkálataiban és annak befejezése után a Ferenc Józseí renddel tüntették ki. A bábolnai ménesbirtok élén eltol tött hetedfélévi munkája után nagyobb és szélesebb munkakörbe helyezték, kisbéri ménesbiríok élére. Itt műkő dött a. után hosszú évtizedeken át 1906 július 1-től kedve és a iegleikiismeretesebb és lcgfeleíelősségieljesebb munkát végezte el. A birtok az ő kiváló vezetése alatt csakhamar a mintagaid .ságok torába emelkedett, amelyet minden évben egész serege látó Íratott meg a külföldi tanú mányuton évő gazdáknak. Ritka műveltsége, szakismeretein felül is a legvonzóbb és legértékesebb egyéniséggé avatta, akinek varázsa alól kevés ember szabadult. Mint szakíró, a legelső sorban dolgozott. Tollából jelent meg a mezőhegyes! mánesbirtok rövid leírása (1885), mely francia és német nyelven is megjelent. Gazdaságtörténeti muakáit a Gazdaságtörténeti Szemle adta ki. önállóan megjelent müve: „A mezőhegyes! raénesintézet alapításának története“ (Temesvár 1888). Hires munkája „A kukorica művelésről (Kolozsvár 1890) őt kiadást ért és német meg román nyelvekre is lefordították. A kenderkészitésről, Budapest, 1895, A kenderkészités, mint gazdasági meilékipar, Magyaróvár, 1897. jelentek meg. 1901. évban a Komárommegyei és Komárom Városi Múzeum Egyesület választotta meg a múzeum történeti emlékeinek őrévé és az egyesület Értesítőjében jelent meg „Bábolna az 1848—49. évi szabadságharc idején“ című értékes monográfiája. Mindig élénk figyelemmel kísérte a kulturális ügyeket és a Jókai Egyesületnek hosszú időn át egyik alelnöki tisztségét viselte. Megírta Komáromvármegye monográfiájának mezőgazdaság és állattenyésztés cimű fejezetét, mely a legkitűnőbb összefoglalások egyike. Kidolgozta a magyar ménesbirtokok monográfiáját is a földmiveiésügyi minisztérium megbízásából. Példás és boldog családi életet élt feleségével sr. Paal hebeiíavaS és házasságukat három gyermekkei áldotta meg az Ur. Korán özvegységre jutott leányával és unokái körében élt és dolgozott, míg pár évvel ezelőtt nyugalomba vonult Tisztségei közül a Kisbéri Takarékpénztár igazgatósági elnöki tisztségét ía*totfa meg. Mint barát igazán önfeláldozó és ragaszkodó volt ai okhoz, akik nemes leikéi megértve közeledtek feléje. Méltán gyászoljuk tehát az ő nemes és példás életét, mtly legjobbjaink egyikétől fosztotta meg a magyar társadalmat. A. Gy: * Haláláról a következő gyászjelentést ve'jük: Özv, Ruisz Gyuláné, nagya!o*ányi Paal Izabella, úgy a maga mint gyér mekei Ferenc, Kornélia özv, Sidloviis Lajcsné és Márta nevében, mélységes fájdalommal, de a jó Isten áldott szent akaratában megnyugodva jelenti, hogy felett hetetfan drága jó férje, Ruisz Gyula ny. m, kir. áll gazdasági főigarga'ó, a bábolnai és kisbéri áii. ménesbirtokok volt igazgatója, a Ferenc József-rend lovagja a II. oszt. polgári hadi érdemkeresztcek és a francia „Mti're Agricol“ tiszti keresztjének tulajdonosa, a „Kisbéri Takarékpénztár R. T “ igazgatósági elnöke, éleiének 73 ik, bo dog házasságának 44-ik évéken a halotti szentségekkel m. gerősedve, hosszas, de türelemmel viselt szenvedés után folyó hó 17 éa reggel 1/^8 órakor az Űrben csendesen elhunyt. Fö;di maradványait folyó hó 18 én dé után 3 dreier he:ye?.zük a kisbéri temetőben a kát egyház szertartása szer'nt örök nyugalomra. Az Istenben elhunyt kíki üdvéért az engesztelő szentrr.tseáídoiatot folyó hő 20 án reggel 8 órakor mutatjuk be a k if béri kát. trmp’omban. — Kisbér, 1930 január 17-én. — Viszontlátásra a boldog örökkévalóságban I — Far.-di Veres Páfné s? Ruisz Anns, Ruisz Ilona Ózv. Pauiik Iuréné sr. Ruisz Róza, Ruisz Térés és Antal testvérei. Ruisz Ferencné s* Csanádi Török Vi ma menye, Farádi Veres Pál sógora, Ruisz Antainé sr. Pnielka Mária sógornője, Sídiovits Irrbella, Lajos, Gyula, Mária, Nsiíi, Ruisz Pisi« és lionka unokái. Iitdia elkeseredett küzdelmet jelent be függetlenségének kivívása érdekében. — január 24. Londoni jelentés szerint Mahatma Gandhi a Daily Express külön tudósitójának interjút adott, amelyben kijelentette, hogy a hinduk küzdelme vérté en marad, de a közeljövőben teljes intenzitással megkezdődik. Az események ezentúl az angol kormány magatartásától függnek. A hinduk sem most, sem később nem vesznek részt közös konferenciákon. India teljes függetlenséget követel. A kegyetlen és elkeseredett bojkott következtében az ország belsejében dúló vérengzésekre kerü’t a sor, de ezek nem történtek Gandhi helyeslése mellett. A hindu nemzeti hős végül kijelentette, hogy nem fél az angolok haragjától és azt sem bánja, ha börtönbe vetik. Kutya-zsenik között. A kutya, amely aratusul is tud. — Roihtrmtre lóidnak akarták ajándékozni. — A lövészárokban bét kutyával. — Egy síró kiuya ... Vanntk a kutyák közt is zsenik? Úgy látszik, A természet lassan, évszázadokon, évezredeken át kitenyészt egy fajtát, föiruházza olyan képességgel, mely utódról utódra öröklődik, állandóan finomodik, élesedik, aztán, mikor elénk kerül egy-egy egyed, nem értjük villámgyors beidegzését, eszességét, mely voitakép nemzedékek szerzedéke s csodáról, zseniről beszélünk. Kétségtelen, a kutyák közölt is van| nak rang fokozatok az egyes fajták j. keretén belül is, Némelyik békés, ott- I honüiő, kis becsvágyu nyárspolgár, né| melyik művész és komédiás, némelyik I harcias, verekedő, hűséges. I Akadnak azonban zsenik is. ■ Budafok mellett, a Sashegy oldatán, az Arub-kert mellett vau a kutyák | magasiskolája, egyeteme Itt idomítják, ; oktatják azokat, rae yekben különböző j tehetséget leitek, nagyobb föladatokra. | Amint gázolunk a csatákban, a téli I sárban, a ködbe burkolt bokrok mentén, már messziről harsány kutyauga| tás fogad, * Aí udvaron kennel-ek állnak, kutya ólak, (Ma miedsnt angol szóval neve: zünk ) Most a c aholás mintegy varázsütésre elül. Megjelenik a kutyaídomitó, a iélekidoDiár, aki égés? életét, minden idejét „alsóbbreadü testvéreink“ tanulmányozásának szentel*. ;j — Hány kutya tanul itt ? — Miiidössie negyven Ds a tanulók természetesen váltakoznak. Miután elvégezték a tanfolyamot, visszamennék g&zddikho? s akkor újak jönnek. Van aztán néhány olyan kutyám is, amelyet szegény emberektől kaptam, hogy „htssm ki“. Nem volt hozzá szivem. Inkább megtartottam őket. — Miféle kutya ez? — Nem tiszta fsj, de jó, éles kutya. — Éks kutya? — Igen — Milyen az „éles“ kutya? — Éber, értelmes, talpraesett. — Hát ez itt? — Nsm ismeri? Ez Fix. — Bocsánat, még nem volt hozzá szerezcsém. Talán mutassa be. — Fix kérem: a zseni. Fix a világ legelső ti kutyája köpött méltán foglalhat h 'yet F>’x mellett a filmekről ismert Ria Tin-Tia közönséges kontár. Fix a fővárosi filmpedagógia szerződtetett tagja F.xért tavaly 46 000 pengőt igének készpénzben, hogy elküldjék R iShermere lordnak ajándékul de az űriét mégse jöhetett létre. Fix a kutyák tanárja, az eiőugatő, az elő játsvó. az elődolgozó, ő tanítja be az újoncokat, minden kutya, mely idtjön, az ő példáját köveii, öí majmolja, az ő nvomdokaiba akarnak lépni. Fix a esed». — Mit tud? Könnyebben elmondhatnám, hogy mit nem tud. 1 méter 70 ceníiméieri ugrik. S ájában 10 kilós kölönccel könnyüs trrel fölmászik egy 2 méter magas falra s csalhatatlan szimatját követve üldözi a betörőket, a rablókat, a gyilkosokat, Leül, fölkel, következetesen, ahogy kívánom, csak a baloldal? mon jár, vagy csak a jobboldalamon, ugrik, hasmánt kúszik a porban kigyómódra, akár egy kilométert is, pacsit ad, apportíroz, sir és röhög a villogó fogsorával, ajtót nyit és csuk, utána iramodik az országúton porzó molorbicikiinek s egy füttyszóra ieráncigálja a gyanús alakot, akit e! akarunk fogai. Kislányomat napolta svépen viszi az iskolába és borra az iskolából, egyedül. Fára mászik, viíbe, csónakba ugrik. Ráfekszem és nyikkan^s nélkül, könnyedén tartja 66 kilómat. Csak a kezemből fogadja el az ételt s hiába igyekszik más etetni, sohase csábul el, még akkor se, ha éhezj tetik. ■ — Milyen nyelven beszél vele? j — Magyarul, franciául, angolul, még arabusul is. Úgy válogattam össze vezényszavaimat, hogy mások ne jöhessenek rá a nyitjákra és Fix csak nekem í engedelmeskedjék. | Azt, amit haliunk, nemsokára látjuk is. I Fix, a nyolcéves doberman, valóban I megérdemli a hírét. { —Melyik fajta idomítható legjobban ? I — A doberman, a német juhász* kutya, melyet nálunk farkaskutyának f hívnak és a terrier. A puli és a kuvasz múltja folytán nincs arra berendezve, hogy ügyeljen s akaratát az emberéhez törje. Náluk csak mérsékelt eredményeket érhetünk el A cirkuszkutyák, a komédiások, többnyire keresztezetíek, korcsok. Szemügyre vettük a „növendékeket.“ A „növendékek“ — az oktatáson kívül — naponta kétszer borjufejet kapnak, zsíros rizskásával. Az öreg kutyák, melyek már nem tudják elrágní a csontokat, borjuszemeket esznek. Edényüket mindig elmosogatják. Minden kát* három napon megújítják szalmájukat. Gyakran adnak ide szülőkutyákat is, mint egy klinikára, Sokszor hat* hét \ autó is áll itt, a látogatók gépkocsija, Iakik vattazott kosarat hoznak az- fiújának, tejet, süteményeket, zserbóí.' A többi kutya irigykedik arra, akisek látogatója van. Haliam* a gazdáik őröm{ sikolyát; „Lady . . . Médi . , — Ki tarlhit még számot a zseninévre ? — Dágó, egy csodálatos német juhászkutya: elmés, bohócot. A?táü Pasa is, egy véreb. Étinek nemrég halt meg a ga dója, egy idős uriasszony. Efölötti bánatában már hetek óta nem ? esnk, búsul, harapja a rácsot, jajgat; * Valósággal hu!! a könnye. Szeme alatt | a szőr kikopott a sok sírástól. Még mindig rettenetesen szenved. Csak nőket enged kötelébe, a férfiakra morog. Amikor az elhunyt uriasszony fia meglátogatja, tiszteletből megemeli előtte a kalapját .. . 1830. jaao&s 25. : Egy készülő verseskötetőöl i. És múlnak az évek . . . I És múlnak az évek és múlik a nyár I És valahol titkon reánk vár, a Halál. * | Szivem oly fáradt, oly kopái, , Vele az élet, napsugár, I Csak játszott. De egyszer ősszel, csendes esti árán, ; Fiatalon, talán váratlanul korán, Elromlik a játék. I f Valaki sírni fog, valaki ott lesz tán, Valaki siratja játékát, egy múló éjszakán Mert futnak az évek, mert elfut a nyár5 Mert valahol titkon reánk vár, j a Halál. i II. 5 - , '* -y * - • Álmaim már tova tűntek... Álmaim már tova tűntek régen, Lelkem már csak a múltban él, Mégis szeretném, egy bíbor reggelen Hallgatni a tavaszt, mit mesél. Rokkant szívvel, ezer gonddal járok, Érzem a szépből nem volt elég, FéRk az időtől, s remegve kiáltok : Állj meg ! ne még, ne még ! STULLER GYULA Díj-pályázat. Nem sorsjáték Molatuj gyan molagrosz sik A fenti mondat helyes megtevői között a következő díjakat osztjuk ki: 1. díj: Motorkerékpár. 2 „ Urtszoba.vagyhSlőberendezé* S—5. „ Fehérnemű kelengye. 6. „ RSdiö-aparátns 7 -15, „ „Racola“ gramofonok. 16—18. „ Kerékpárok. 19—40. „ Eredeti karcmüvek kitűnő mesterektől. 41 — 50.,, Zsebőrák és nagyszám« ka- Iöntéle vlgaszdíj gyönyörű kivitelben. aki 8 helVes megfejtést LTlIJIUCllKl, nekünk beküldi, -mjpnf a fenti nyereményekből egyet *tyCl * A vigcsz-djjakat magunk osszuk kt. á fő» nyeremények a jegyző felügyelete: alatt osztat* 5 nak szét. A jelentéktelen szállítási költségei a I nyerő viseli A megfejtés beküldésével semmire : sem kötelezi magát, azt csak postafordultával \ be kell küldeni, esetleg válaszbéiyeg csatolandó, írjon még irta: Bern féld Sándor szétküldési áruházának 0-16 Brünn, Kreutzgasse Nr. 26. Valahonnan levél ment a kaszárnyába ... i: i Ez éleíszőít tragédiát megírtam egy- 1 szer már, mikor még friss volt azon a i sirhalmon a hant s üde a tavasz virágaiból rá font koszom .., Levél érkezett a kaszárnyába. Reszkető anyai kéz irta, nehéz szívvel tudatja fiával, hogy esküvő volt náluk, esküvő, az a lány ment férjhez, ki neki is oly kedves volt, kiért most 5 is keserű könnyeket hullat, mert megszegte szavát nem várta meg fiát, ki a csá- I szár kenyerén él benn a nagyváros I sok ablaku kaszárnyájában. 1 De azért ne busulj, írja az aggódé ? anyai érzés, ha ő hűtlen tudott hozzád
