Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-01-25 / 10. szám
Komáromi lapok 3. oldal. 193Q, január 25. fényeskedjék neki! Az udvardi csperesi kerület papsága Egyházi teendőit évek óta hűséges munkatársa, Janosovlts Miklós látta el, aki az ósz lelkipásztort gyöngéd sie Saját tudósítónktól. Komárom város képviielőfesiükte csütöriökCn. jai uár 23-án délután közgyűlést tarfo't, smeiyen nemcsak a képviselőtestület tagjai jelentek meg, hanem nagy iBmeg munkás is részivel akik a kő ö^ség részére ferntar tolt öasies ülőhelyeket elfoglsl'ák, de ezenkívül még az asztalok körűi is zsúfolt íöm eg ben szoicnkcdíak. A nagy munkásfelvorulásrak oka a kommunisták napirerdelőtti javaslata volt, akik a komáromi n unkaré tü iek részére százezer koronát akarnak kiutaiványo; ni A szokatlanul nagy éidefciődés tehát ebben leli magyarázatát, a krmmunistáknak nagy kßzfn ég;e volt szükségük, meri azt hitték, hogy az hitelük tervbe vett színjáték néző közönség nélkül meg nem történhetik Sok értelme nem volt a dolognak, meri az ügyei érdemben tárgyalni nem lehelet!, tehát nem kellett vo na föifarasziari az amugyis eltörődőti ír untiásokaí a míscdik eme leire.. A közgyűlés többek közölt döntött a karácsonyi segély kérdésében és valamennyi alkalmazott, nyug- és fcrpvdijas részére megszavazta a segélyt Ugyancsak n?pi?endre erűit a Poznansky és Srelicz ergge! kööri egyezrég, valamint töhb halasztást nem tű ő ügy. A közgyűlés különben — nem emiilve a terem túlzsúfoltsága következtében előállott fullaszró hőséget — nyűgöd* mederbe folyt le és különöseb-: esemény nem történt. Elnöki jelentések• A közgyűlést Csiztnazia György városbi*ó megnyitván, mindenekelőtt ke•gvelefes szavakban emlékezett meg Domdny Ferenc k^pviselőíe^üteite s volt tanácstag elhunytéról. A megbo dogult sok éven keresztül mint a keresztényszocialista párt részéről megválasztod tag munkálkodott a város javára és önzetlenség vei és fáradozásával tiszreteltel ápolta és minden munkái önfeláldozó szeretedet végzett mellette. Temetése ma szcmbaion délelőtt megy végbe Perbetén a kerületi papság és híveinek rési véle me ett. Komárom, — fsruár 24 (eleiünket éidemelie ki. Indítványára a közgyűlés 8z e hur’y* iránti kegyeletének fe’árfz's?»* á’do70ft és emlékét a város krpviseíő'estüleUnsk jegyzőkönyvében megörökítette, M:jd bejelentette a város bíró a képviíf ő'efrü’etnck, hegy hé főn z főeyánv verővel Pozsonyban iáit ez oltani Vá rosi takard pénztárrá! a helybeli pénz Írtéi eteknél f.máló városi terío/ések konverláléf« hoz f?ökfégpp kölcsön irfprie»?ése fárgyíban a »táros részére 3 millió korona kölcsönt kért »melyben asonfci n b* nt.e fog » ik a mozi építésihez szükséges 7CO.COO korona is. A neveze t taksrdprr.rár s lölcrön íretíd sát megígérte E iárt a véro«biró m*g az állfcmsegéy marodík fejének kiutalása végeit is a? országos h vatatnát, ahol megígérték, hogy rövideden kifogják az összeget utalni fi Itzgyüíés a várostiró jelentését rgvhargulag fudomáiu! vette. Napirend elölt Csevör Ferenc h várt sbi ró a munkanélküliek éhekében siólait föl és azt indítványozta, hogy a város utaljon ki a k< máiomi munkanélküliek javéra 100.000 kort nát, utasítsa a közgyűlés s város vezetőségét, hogytdjon fát a munkanélkülieknek és kezdje meg a küivátos uteáinak j=vMását, ami éltei a munkaalkalom jelentkeznék. A kö.-gyűlés a j'vastetot a tenácthoz utesifotta az ügy érdemi előkészítése céljából. A tárgysorozat jobb pontjai. 2üii cán Imre h. sztaroszta lemon* dáEával megüresedett egyik tanácsi tagsági helyre a csehszlovák pártok Krausz Józsefet jelölték. kcdlecovic Béla dr. állami főjegyző a közgyűlési, tanácsi és bizottsági ülések nes idejére nézve javaslatot terjesztett a köigvülés elé, amelyben az eddigi szokásban volt d. u. 5 órai kezdet helyett az ülések megkezdésének idejét délután 2 vagy 3 órában kivárta megáll?plttatnr, Ez! tedokoba a gyüteseken funkciót te'jesitő tisztviselők és hivatalnokok munkájának túlzsúfoltságával » képviseiő'esíflte.t tagjainak nagy méivü ilfogtelbágával és azzal, hogv több vátesban délután 3 órakor kendődnek a gyűlések. Mivel ezorban az irdiivány nem tatait támogatásra, a közgyűlés az Ölének kezdőidejét továbbra is délután 5 órában áttepitette meg. A közgyűlés nyui díjazta Horváth András városi kézbesiiői 40 év es 3 havi szolgálat után évi 13056 korona nyugdíjjal, Illés Rudolf vá'r.fi munka fHüeyelőrtfk pedig évi 9600 k -rona kegydijat szavazott meg A nevezett 52 évig szolgálta hűségesen a várost feljebbvalóinak teljes megelégedésére és ezért a körgyö’és az ecd g élvezett fizetésé! továbbra is meghagyta a hű munkásnak. Kolldnyi MiMós mp’eg sz«vakka! méltatta Illés s?o'gálsiát és javasolta, hogy ferjessze fel a váios a fö’dmivelésügyi minisztériumhoz, amely külön is meg£zck:a ju:a?mazr?i az ilyen derék murvást. A közgyü éí C tem.zia György város bíró felszólalása utén — a kommunisták kivételével — me jutalma zárra fölterjesztetíe Illés Rudolfot. A fémmunkások helyi szervezete megkereste a város*, ? város fcörü'eme iné! aikalmatoif munkások karácsonyi segélye tárgyéban. A tanáé* foglalkozott a kérdéssel és javpstetot készített a város tisztviselőinek, munkásainak és VÖRÖSKERESZT „FEHÉR KIS ÁGYAK“ bálja iM| az Anya- és Csecsemőgondozó javára február 27-én a Kultúrpalotában. A város megkapja a helybeli pénzintézeteknél még fennálló tartozásának konvertálására szolgáló 3 milliós kölcsönt. — A város összes alkalmazottai, nyug- és kegydfjatei részesülnek karácsonyi segélyben — A kommunisták 100000 koronát javasolnak a munkanélkülieknek. de ilyen eset még nem fordult elő, hogy az esküvő napján semmi ült volna meg a házasság. Úgy látszik, hogy itt atepos vizsgálatra van szükség. Először azt tudakolta hát, hogy a fiatalember vétett-e valamit az illendőség elten? A megszomorodott falek ünneplésén kijelentettek, hogy nem. Nem is véthetett. Héifőn temerte meg a lányt, kedden délelőtt pedig már megkérte. Azóta csak egyszer látták : iralkozáskor. Tanyán lakik és fgy nincs ideje, hogy mindég a városba mászkáljon, — És mit mondott, mikor megkérte a leányt! — Mit mondott ? Csak annyit, hogy megkéri és h3 nem megy hozzá, belepusztul, mert halhatatlanul szereli. A násznagy igen megnyugodott, a jó hirt hallva. De volt még kárdeznivaíója. Azt óhajtotta tudni, hogy hallottak-e a legényről valami olyanféle i ét, amit jobb szerettek volna meg nem hallani? Az örömanya kinyilatkoztatta, hogy semmiféle olyan izét nem hallottak. Legfeljebb annyit, hogy a törvénnyé! volt valami kis összeütközése. Verekedett. Akkor a törvényszék elé vitték.? A törvény azonban nem fogott rajta, mert kiskorú volt. így azután ott tartották és igen finoman bántak vele. Tanították, prédikáltak neki, majd hazaengedték. — Akkor minden rendben van. A verekedős iermészei nem baj. Fiatalembertől nem lehet rossz néven venni, ha néha-néha egy kis szórakozást keres. Elhallgattak. Mindig több világosság szűrődött be a szobába. Milyen jó, hogy az égen nincs külön mécs a szegényeknek és külön a gazdagoknak. Mindenhová egyformán jut a fényből és melegből. — Ha meg semmi olyan izét nem követett e> a vőlegény, akkor miért akarjátok, hogy megsemmisüljön a házasság ? — kérdezte a násznagy. — Azért Eógcrcjr, mert aszongya az ón lányom, hogy nem temeri a legényt és borzasztóan fél, hegy szerencsétlen lesz mellette. Köntös Mihály uiből Bsszerár colta a homlokát, amint ezt hallotta. Nyugtalanul fekinlgetetl hol a kisirtszemü menyasszonyra, hol az örömanyára hol meg a feleségére. Az arcéról lehelen látni, hogy komolyan fontolgatja az ügyet. A szobában siti csend lett. Majd hangzott íz ítélet: — A házasság nun semmisül meg. — És miért nem ? — kérdezte félénken a menyasszony. — Azért, mert nem engedem, hogy megsemmisüljön. — De ha én nem megyek hozzá: akkor csak megsemmisül. A násznagy — ezt hallva — atyáskodó ív ngon kezdette pirorgsini a menyasszonyt: — Szégyeld magad, lányom! Az a fiatalember különben viselkedek, mint te. Mert sszenygyátok, hogy htáifőn megismert, kedden már megkért. Látod nem ismert és mégsem bizalmatfankodoft. Még gondolatában sem forgott meg ilyen valami. Te meg azzal jösz ide, hogy szerencsétlen leszel mellette, mert nem ismered. Majd megismered. Lesz rá rgy egész élet. Mirevaló ez a komédia? Hafnali szürkületben, az esküvő napján! — Jaj, de okos ember, sógorom! — ujjongott hiríeíenében az örömanya. — l8íenem, de irtózatos okos emberi Nem lehet eléggé csodálni az értelmét. Minden sió úgy igaz, amint mondja. Á legény egy percig sem kőtele déit, a lányom,"nrg bizalmatlan volt hozzá. Hogy nem ju ott ez nekem eszembe? Meg arra ie hogy nem gondoljam, hogy megismer Inti egy egész leien keresztül. — Azért jöhetek hozzám, hogy taná csői adjak. M gvan a tanács. A házasság nem semmisül meg. Nekem nagyon tetszik ez s fiatalember. Eralstt felkelt a nap Befcukucsbált az ablakon és kimondhatatlanul gyönyörködött a társaságban. Milyen szép menyasszony! Milyen boldog örömanya! Milyin bö’cs násznagy ! Köntösné eddig hallgatott. Nagy dolog, hogy eddig is bírta. De most már nem hagyhatta tovább szó nélkül az ügyet. — Az én uram szerdai napon ismerkedem meg velem és másnap már oti volt nálunk, hogy megkérje a kezemet. Azt mondotta, — mintha most is hallanám, — hogy aszongya: Ha nem £ diók hozzám Ju’c?át, belehalok. Köntös Mihálynak sehcgysemteíszett, hogy a felesége igy teregeti ki a múltat, szért helyreigazításként megjegyezte: — No. no! Fiafalember gyakran vét az emberi tekintély ellen, ha megzavarta a lány. Később azlán cssk nevei az ilyen társasjátékon. — Azután — folytatta az asszony — megesfeüd'ünk. Semmink nem volt a világon. És mégis: mire vittükI Itt ván ez a ház. A miénk, M gától, úgy e, nem épült föl ? Itt van a nyolc hóid föld. Ezt sem szórakozásból írták ami nevünkre a telekkönyvbe, hanem megdolgoztunk érte. Itt van a tehén az istállóban. Ezr sem adtsk ingyen a vásárban. Azután ott vtn a sírhelyünk. Ez is elég drága volt, mert a temetőben a legszebb helyen van. Látod 1 alkalmazottainak karácsonyi megjutalmarájára olyképtn, hogy a havi fizetésesek egy havi fizeléeüfc ötyen szá- ’ zalékst, a munkások pedig 14 napi munkabérüket kapják jutalom fejében, j A pénzügyi bizottság, mivel a főszámvevő jetentése szerint a szükséges összegre meg van a fedezet, hozzájárult a íanács javaslatához azzal, hogy még a kSzrégi és polgári iskolai tanítók és kegydijasok részére is uialványoztassék stgery. A város ugyanis a forgalmiadőrészesedés és házadórészesedás cimén 1929 re előirányzón összegén felül ö ■ szegen 128328 koronával kapott többet az államtól és ez az összeg bőségesen fedezi a pénzügyi bizottság javaslata szerint segélyben részesülőknek kiutalni kiránt 104298 koronát. A segély ügyének elintézésénél a kommunisták akadékoskodtak és Steiner G^bor g felosztási kulcsra volt kiváncsi, amely pedig az állandó járandóságok arányában lett felállítva. Kadtecovlcs Béla dr. állami főjegyző nagy meglepetésre bejelenle te, hogy hivatalos helyről nyert értesülés szerint a járási hivatal, ne* lakbérét a varosnak keli fedeznie ami több ezer koronát tesz ki. Ezt fi. g.elmébe ajánlóba a képviselőíestü. let tagjainak Küllay Endre dr. a vá. N :m ismertül? egymást. És mégis. Van h z, f5d. tehén, sírhely. Kell míg ennél több? Még a háláit sem úgy nézi az ember, mikor tudja, hogy saját sírhelye vau. — Igazán, gyöuyöiü történeti — örvendezett az örömanya. — Istenem, ha megérhetném, hogy a kedves lányom megtaialja valaha ezt az égi boldogságot. Saját ház, föld, tehén, saját sírhely. — Milyen ember különben a vőlegény ? — érdeklődött újból a násznagy. — Szép fekete bajusza van, meg csudaegészséges színe, — válaszolt az örőmanya. — Hát még? — O'yen sem nem alacsony, sen® nem magasnövésü. — Hát a szava milyen? — Kevésszavu. Mikor a lányomat megkérte, akkor sem mondott többet, csak annyit, hogy megkéri a lányt és ha nem adom hozzá, belepusztul, meri halhatatlan szereti. — Elég sokat mondott. Már többet nem lehet mondani. Különben: mit locsogjon annyit? Hanem most már menjetek haza, Mari. Készüljetek az esküvőre. Kilencre ott leszek nálatok. De várjatok csak még egy keveset! Valamit akarok tőled kérdezni, lányom. —Tessék, Mihály báíyám, — Azt kérdezem még egyszer: akarod-e, hogy megsemmisüljön a házasság? — Óh, Isten őrizzen meg attól! — fohászkodott boldogságtól ragyogó arccal a menyasszony. — Hiszen belehalnék, ha megsemmisülne a házasság ! t .-íllyA
