Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-06-21 / 73. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Hádi^-mtisort tartalmazza. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 K, félévre 50 S, negye, rre 25 K. - Külföldön 150 KC. Egyesszám ára 1 korona. ALA P1TOTTA: TUBA JÁN05. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. yvaaiBja-. wmHÉmmmmmmmmmmtMmmmmmmmtmutmm Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Nyári szünet előtt. Komárom, —junius 20. A korai kánikula nyomasztó han­gulata teljes mértékben ráfeküdt a parlamenti életre, amelyet a legjobb indulattal sem lehetett eddig sem valami élénknek mondani, ha csak fő! nem említjük a kommunisták részéről időnként provokálni szokott viharos jeleneteket,amelyekazonban csak fülledtebbé szokták tenni az amúgy sem enyhe légkört. A tör­vényhozás mindkét háza akadályok­kal küzdött az egész tavaszi ülés­szakon, munkája csak gyéren akadt s ami akadt, az sem volt különös eredménnyel az államra nézve, mert nemszámitva a hágai és pá­rizsi egyezmények ratifikálását,ame­lyek a köztársaságnak háborús kö­telezettségeire nézve hoztak végleges döntést, egyéb ügyekben jóformán csak a kezdő lépések tétettek meg, de azoknak következményei eddi­­gelé még vázlatosan sem jelent­­ke tek. Hoztak ugyan egy-két törvényt, amely nagyobb hullámokat vert a közvéleményben, amelyek közül elsősorban a mezőgazdasági kataszt­rófáiig válság leküzdésére tették meg az első lépéseket, de azok a törvények végeredményben csak újabb gondokít szereztek a kor­mánynak, mert a gabona és állat­vámok fölemelése következtében a Magyarországgal fennálló kereske­delmi szerződést fel kellett mondani, ami a tárgyalások végtelen sorát jelenti anélkül, hogy a megegye­zésre kilátás lenne, mert Magyar­­ország a hallatlanul fölemelt gabo­navámok rekompenzáciéjaként ipari téren kiván olyan feltételeket, ame­lyeket a cseh ipar nem tud telje­síteni. Egyedül a régi nyugdija-ok egyenjogúsításával ért ei a kormány némi sikert, mert e törvény életbe­léptetésével .-ok agyongyötört lelket szabadított fel az elkeseredés bék­lyóiból. Különben pedig a bizottságok nem voltak képesek elkészülni a legtöbb törvényjavaslattal eddig és így most már a legkomolyabb alakban beszélnek arról a tervről, hogy a törvényhozás megkezdi a nyári szünetet és a sok diskusz­­sziót igényelt, jelentékeny teher­­szaporitást előidéző törvényjavas­latok az őszi ülésszakra maradnak. A jövő héten még összeül a kép­viselőház, hogy az állami tisztvi­selők és alkalmazottak tizenhar­madik havi fizetéséről szóló bővi­teti javaslattal foglalkozzanak, azon­ban más ügyet nem fognak tár­gyalni, mert az amúgy is sovány munkaprogram nem képes újabb törvényjavaslatot napirendre hozni. Tehát mnnbavégezetlen fog is­mét széjjelmenni a képviselőház, amelynek tagjai a három hónapos nyári vakációban elgondolkodhat­nak azon, hogy tulajdonképen vé­­geztek-e valami eredményes mun­kát és megfeie-tek-e a törvényho­zók annak a bizalomnak, amelyet választóik előlegeztek részükre jó reménység fejében. Be kell látniok, hogy a választók nagy többsége méitán elégedetlen munkájukká1, mert amit elvégeztek, azt legelső­sorban pártérdekből tették, amely­nek előnyeiben a lakosság egyes rétegei részesülnek és pedig a la­kosság többi rétegeinek rovására. Két vezető pártnak, az agrár­pártnak és a szociáldemokrata pártnak kívánságai domináltak a parlament letűnt féléve alatt, ez a Komárom, junius 20-án. Tiltakozás áss uj adó javaslatok ellen. A gazdasági koncentráció kor­mányának uj adójavaslatai megmoz­dulásra kényszeritették a csehszlovák nagyiparosokat. Szerdán a nagy­iparosok szövetségének 13 tagú küldöttsége járt Preisz elnök veze­tésével Udrzal miniszterelnöknél és Matousek kereskedelmi miniszternél. A küldöttség tiltakozott az uj adójavas­latok ellen és utalt arra, hogy a ki­látásban levő kompromisszum, mely a kereseti adónak 75 9/0-os levonható­ságát akarja kimondani, az ipari kö­rök részére teljesen elviselhetetlen volna. Udrzal miniszterelnök kijelentette a küldöttségnek, hogy a kormány nem zárkózhatik ugyan el az ipar meg­okolt kifogásai alól, de viszont te­kintettel kell lennie az állam pénz­szükségletére is. Megígérte, hogy az ipar részére elfogadható feltételek mellett fog állást foglalni. Matousek miniszter szintén hasonló értelmű nyilatkozatot tett. Megszakadtak a magyar—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások. Megírtuk, hogy az uj mezőgazda­­sági vámok következtében Cseh­szlovákia felmondotta a Magyaror­szággal fennálló kereskedelmi szer­ződést, de újabb kereskedelmi szer­ződés megállapítása céljából a meg­kezdett tárgyalásokat a kiküldött delegátusok tovább folytatták. En­nek dacára a tárgyalások a napok­ban megszakadtak és pedig a ma­gyar delegáció vezetőjének, Nickel Artur dr. meghatalmazott miniszter­nek nyilatkozata szerint a magas lisztvámok tették lehetetlenné a to­vábbi tárgyalásokat. A prágai tár­gyalásokon főleg az volt a baj, hogy a csehszlovák delegáció egyes vám­tarifák tekintetében befejezett té­nyek elé állították a magyarokat. A két párt vetekedett egymással abban, hogy saját pártja érdekeit szolgálja minden kérdésben. A két párt között du ó harcok tették ter­méketlenné a törvényhozás mun­káját és a két párt halalmi tüle­kedése idézte elő azt, hogy nem az egész köztársaság üdvére szol­gáló törvényhozói működés uraita, a parlamenti életet, hanem a. parti­kuláris érdekek nyertek kielégülést. A tarthatatlan koalíciós rendszer érlelte meg az időt arra is, hogy hamarabb kezdődjék a nyáriszü­net, illetve folytatódjék az eddigi tétlenség, amely nemcsak a parla­mentarizmus lezüllésére vezet, de az állam konszolidációját is súlyo­san veszélyezteti. magyarok megállapították azt, hogy a csehszlovákok által fixirozott lisztvdm d-.y magas, hogy az egyáltalában nem képezhette tárgyalás alapját Ennek ellenére Nickel dr reméli, hogy még a szerződés lejárta előtt sikerülni fog a Szerződéses viszonyt uj mó­don szabályozni, bár a lisztvám kér­désének megoldására ezideig semmi alapot nem találtak A csehszlovák­magyar kereskedelmi tárgyalásokat a magyar delegációnak a románok­kal folytatott tárgyalásainak befeje­zése után, ju'ius elején Budapesten fogják folytatni. Életbelépett a régi nyugdíjasok­ról szóló törvény. A törvények és rendeletek hiva-Komárom, június 20. A város képviselőfesfülefének hét­főn tarloff közgyűlésén általános megrökönyödést kellett a járási hi­vatalnak ama leirata, amelyben arra való hivatkozással, hogy a város közgyűlésének a városi mozgószin­­ház felépítésére vonatkozó határo­zatát az ő sejtése szerint a járási bizottság aligha hagyja jóvá, ar­ra hívta föl a várost, hogy változ­tassa meg az erre vonatkozó hatá­rozatát és a 3 milliós kölcsönből fentmaradó 700 000 koronát fordítsa valamilyen más beruházásra. A járási hivatalnak ezen legalább is szokatlan figyelmeztetése az egész városban megütközéssel találkozott, mert Komáromban mindenki tisz­tában van azzal, hogy mint más városokban és községekben, úgy nálunk is a legjövedelmezőbb vál­lalkozásnak bizonyulna a mozgó­­szinház és így nemcsak kulturális és ismeretterjesztő szempontból, hanem gazdasági tekintetben is igen előnyös és jövedelmet biztositó be­ruházást jelentene a város részére. A járási hivatal arra hivatkozik, hogy talos gyűjteményében megjelent a régi nyugdíjasok illetményeinek egy­ségesítéséről szóló törvény, amely most már érvénybe lépett. A régi nyugdíjisok tehát ez év július 1-töl kezdve már a felemelt nyugdijat élve­zik, Hosszú, nehéz várakozás előzte meg ezt a törvényt, amelyet a nyug­díjasok egy nagy része nem érhe­tett meg, mert a nyomorúság küz­delmes éveiben elköltözött az élők közül. A törvény igy is nagyszámú nyugdíjason segít és lehetővé teszi számukra azt. hogy ezentúl ha sze­rényen is, de legalább emberhez méltó módon élhessenek. Az őszi ülésszakra halasztják el a törvényjavaslatok tárgyalását. A koalíciós kormánypártok nagy egyetértésére vall, hogy a parlament, dacára a sok sürgős törvényjavas­latnak, az idén hamarabb kénytelen nyári vakációra menni, mint más években. A pártok között fölmerült nagy nehézségeket egyelőre még nem lehet leküzdeni és ezért a kor­mánypártok többsége elhatározta, ho*y az előkészített munkaprogramot az őszi ülésszakra halasztja el, Vég­leges döntés ugyan eddi? még nem történt, de a tárgyalások ebben az irányban haladnak, Ennek követ­keztében valamennyi munkában levő törvényjavaslat, mint például az ál­lami alkalmazottak 13. havi fizeté­séről, a söradóról szóló és más tör­vényjavaslat csak a nyári szünet után kerülhet elintézésre és egyedül a rokkantiíletmények felemeléséről szóló javaslatot fogják még a nyári szünetig tárgyalni, de hogy elérkez­nek-e a döntésig, azt előre meg­mondani nem lehet. a járási bizottság a város súlyos anyagi viszonyaira való tekinteltel nem hagyná jóvá a határozatot, ez az indokolás azonban nem áll helyt, mert a város a mozgószinház léte­sítésével nemcsak a kullurális ha­ladásnak kiván eleget tenni, hanem ismerve a mozgószinház nagy nép­szerűségét, uj jövedelmi forrást akar nyitni a város részére, amely a már üzemben levő magánmozgó melleit is igen számottevő bevételt juttatna Komárom számára. Ha tehát a járási bizottság a vá­ros szóban forgó határozatát tár­gyalni fogja, bizonyára mérlegelni fogja annak jövedelmezőségi célját is és épen a város súlyos anyagi helyzetére való fekinfetfel hozzá fog járulni ahhoz, hogy a legskrupulu­­sabb számítás szerint is évi 150 — 160.000 korona tiszta jövedelmet nyújtó mozgószinházat fölépítse és nehéz helyzetén ezáltal is segítsen. A város bízik is a járási bizottság­ban, amelynek az a kötelessége, hogy a községeknek jövedelmi for­rásait elősegítse, nem pedig az, hogy Komáromot haladásában meg-POLITIKAI SZEMLE A városi mozgószinház biztos jövedelmet hoz a városnak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom