Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-06-19 / 72. szám

72. mkAiii. !• * »fv^n^gyodik óv tol £ am. CwfttörtftU, 1030. )Anin«i IO. AHOMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben ét vidékre portai szétküldéssel. Egész ékre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 Kfi. Egyessiim Ora 1 korona. At. e- PITOTTAx TUBA JÁNOS. Fdeifts főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Sretkeuztfl: BARANYAI JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nidor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A horvátok szabadságharca Komárom, - júniu 18. nagyobbitott államába. A horvátok tizenegy év alatt csak vértanukkal leltek gazdagab A jugoszláviai diktatúrának f-u­­lyos vereségét jelenti hz az Ítélet, ameyet a belgrádi államvédelmi törvényszék hozott a Macsek-pör­­ben, amelyben Macseket az ellene fölhozott vádak alól fe'mentették. Hogy a vádlottak kö>ü tizenné­gyet elitéllek, nem szolgá tat elég­tételt a diktatúrának, mert annak az volt a főcélja, hogy Macsek Vladimir ügyvédet, a horvát pa­rasztpárt vezérét, egyszer s min­denkorra lehetetlenné tegye. Nem sikerük a jugoszláv diktatúrának célját elérnie, nem lehetett Macse­ket ország-világ előtt, mint valami terrorista bandafőnököt kompro­mittálni és vele együtt végleg meg­félemlíteni mindazokat, a&ik a szerb szuronyok alatt a horvát szabadság ügyéért merészelnek har­colni. A pör folyamán, amelynek ki­menetiére egész Európa nagy ér­deklődéssel várakozott, olyan nyi­latkozatok hangzottak el, amelyek a „felszabadított“ horvát népnek mai szomorú helyzetét élesen meg­világították, de amelyekből meg lehet állapítani azt, hogy az SHS királyságnak hosszú évek óta meg­oldatlan problémáját, a horvát kér­dést régi balkáni fogásokkal meg­oldani nem lehet, hegy azt csakis a horvát nemzet közreműködésé­vel lehet rendezni és hogy ez a rendezés csax akkor lesz végleges, ha a horvátokat kielégíti. Mert mint Macsek mondotta védőbe­szédében, a horvát nemzetet lehet gyötörni, elnyomni, de leigázni nem lehet. Macsek ma a horvát szabadság­­harc hőse, mert nagy áldozatok­kal valósággal harcolnia kell a horvát nemzetnek, hogy a politikai érettségénél és kulturáltságánál fogva őt joggal megillető helyet nyerjen a jugoszláv államban, a melynek hegemóniája a nálánál alacsonyabb kulturfokon álló s a lakosságnak csak egy harmadát ki­tevő szerb testvérei kezében van. A horvátokat súlyos csalódás érte, amikor a jugoszláv királyságot megalakították. A horvátok han­gos vezérei valóságos eldorádót festettek a horvát nép elé, amely szivében sohasem rokonszenvezett a szerbekkel s a világháború ször­nyűségeitől elfásultan egyesültek délszláv testvéreikkel. Csak akkor látták a horvátok vezérei, hogy milyen ravasz becsapásnak lettek áldozatai, amikor az oj államban egyforma elbánásban részesítették őket a hercegócokkal, akik elve­szítették függetlenségüket a világ­háborúban, bekebelezvén őket szin­tén a szerbek hadiérdemeik meg­­jutalmazásaképpen ötszörösen meg­bak, önállóságuk és függ^ienségük eltűnt, bekebelezték ői>et is az uj államba, ahol már kezdik belátói, hogy a »magyar iga« még-em volt olyan súlyos, mert akkor még saját országgyülé ük is volt, nyel­vüket teljes mértékben érvényesít­hették és fiaikból igen i-okan ke­rültek be a legm-gssabb magyar közhivatalokba is. Lelketlen dema­gógok munkája a horváiok részére is uj világot teremtett, azonban ez az uj világ csak fájdalmat ho ott nekik, amely állandó harcba kény-Komárom, — június 18. Ismét elnapolták a képviselő­­házat. A képviselőházat keddre össze­hívták, azonban újra nehézségek merültek fel murkaprovramjának el­végzésére nézve Helyesebben szólva, azért kell a képviselőháznak tétlen­kedni, mert nincs munkája, amivel foglalkozzék, a gépezet tehát ismét megállóit. A képviselőházat tehát egy hétre ismét elnapolták és abban a reményben, hogy a bizottságok időközben elkészülnek munkájukkal, a legtözelebbi ülést június 24-én ked­den délelőtt 11 órára tűzték ki Egyéb­ként a képviselőház keddi ülésén a beviteli tilalmakról szóló genfi kon­venciót tárgyalta, majd pedig a kór­házak nyilvánossági jogának meg­adásáról, illetve az attól való megfosztásról szóló kormányjavas­lattal foglalkozott. Az állami alkalmazottak tizen­harmadik havi fizetése A szociálpolitikai bizottság ternapi ülésén foglalkozott az állami alkal­mazottak 13 ik havi fizetéséről szóló kormányjavaslattal. A vita folyamán fölmerült az a kívánság, hogy a ja­vaslatot lényegesen módosítani kell. Egyrészt el kell érni, hogy a 13. havi fizetés legalább fokozatosan száz százalékos és ne csak 70 szá­zalékos legyen, másrészt pedig mó­dosítani ke'l a javaslatnak a taní­tókra és az állami szolgálatban levő házaspárokra vonatkozó rendelke­zéseit, mivel ez utóbbiakat a 13 ik havi fizetés élvezéséből a javaslat teljesen kizárja A szociálpolitikai bizottság Írásbeli memorandumot dobozott ki, amelyet a bizottság elnöke a javaslat előadójával együt­tesen azonnal át is adott a kor­mánynak. A német iparospárt ellenzékben. A német iparospárt törvényhozói Stenzl képviselő elnöklete mellett ülést tartottak, amelyben éles állást foglaltak a kormánynak ama terve ellen, mely szerint a posta és vasúti tarifát emelni akarja. Ezenkívül fel­hívást intéznek az adófizető közép­­osztályhoz, hogy a tizenkettedik órában fejezze ki tiltakozását leg­nyomatékosabban az adók emelése ellen. Végül megdöbbenéssel állapí­tották meg, hogy egyes német partok négy éves kormánypolitikája ellenére az államban az elnemzeiietlenités politi­kája tovább tart, sőt az utóbbi idő­szeritette őket. Ennek a harcnak egyik et^ppja a betgrádi fölmentő itéiet, ameiy a jugoszláv diktatúrát meg kell, hogy ingassa, mert az lehetetlen, hogy Jugoszlávia előre­látó komoly poitiku-ai ne tudnák azt, hogy az uj délszláv ái amnik végre el kell vetnie azt a balkáni kormányzási módszert, amely az erő-zakra épü t s amely leh* tét­lenné teszi azt, hogy a kulturál­tabb népek az őket megillető hely­hez és jogokhoz jussanak. A Ma­cseket fölmentő itéiet su yos c-a­­pást mért a diktatúrára, amelynek a végső konzekvenciát kell ezek i tán levonnia. ben egyre erősödik. A törvényho­zók mindezek alapján elhatározták, hogy a német iparospárt a legerő­sebb ellenzéki fegyverekkel fog hírcoini a mai kormányrendszer ellen. Lassan halad a előkészítő munkája. A törvényhozás hetek óta semmi érdemleges dolgot nem tud elvé­gezni, mivel az egyes szakbizottsá­gok a hozzájuk utalt törvényjavas­latokat csak lassan tárgyalják. A bizottságok munkája legtöbbször azért nehézkes, mert a törvényjavas­latok tárgyalásánál esyes pártok mindig találnak uj meg uj javítani valót az eredeti javaslatokon s igy a bizottságok sem haladnak előre. A sok függő kérdés most arra indí­totta a gazdasági miniszterek bizoltsd gát, hogy elhatározta, hogy ptrma­­nerciúban marad mindaddig, ami? azokat el nem intézi. Ilyen függő kérdések többek között az ipari hitel, a söradó, az önkormányzati testületek szanálásának ügye, ame­lyeket pedi? már régen el kellett volna intézni. aaaaamaiMiirMiiiriniiiiiirriaBWIIIIilIll-^-...........m A szegénység adóprés alatt. Komárom, — június 18 A forgalmi adólételt felemelik, ez semmi, de a forgalmi adó tar­tozásra kimondja majd a törvény vagy valami novella, hogy bekebe­lezés nélkül terheli az adóadós ingatlanál, felemelik a vasúti tarifát, felemelik a postailletékekel, feleme­lik a söradót. Valóban akrobata mu­­tálványok az egyetemi katedra ludós pénzügyi professzorától. Igazán el lehet mondani, hogy aki többet emel, az csal. És mindezek az emelések oda­céloznak, hogy megoldjanak bizo­nyos szociális problémákat s hogy az emelésekkel, a fillérekből lesz a korona, száz korona, ezer, millió és sok koronácska elmélet szerint teletömjék a gazdasági válság tátongó száját és jólétet varázsol­janak a panaszaitól csökönyös kö­­velkezeiésséggel eltántoríthatatlan polgár asztalára. Ha egy magánháztartásban a csa­ládfeje rájön arra, hogy fogytán az elköltendő pénz, ha okos, nem az­zal tetézi a bajt, hogy beszalad a legközelebbi bankba és kölcsönt vesz fel a lelke üdvösségére, ha­nem pontos kalkulust csinál arról, mire van szüksége, mi kell a csa­ládnak és beoszlja azt a jövedel­met, amelyet a maga s családja megélhetésére biztosítani tud Az ádam sem más mint nagy csa­lád (bizony mi tagadás még az első házasságból való gyerekekkel) amelynek éppen úgy kell számadást csinálni a maga bevételeinek és kiadásainak sok ezer rubrikájával, mint annak a, mondjuk hat tagú családnak amelyik akár itt él Szío­­venszkón, akár Cseh-, vagy Morva­országban, de mindenképpen egy levegőt szív az állammal, sőt oly­kor olykor még ebből a bizony nem ingyen mért, de mégis csak bőven levő életkellékböi is keve­sebbet szippant, csakhogy az ál­lamnak jusson belőle több. Furcsa gazdasági teória az, amely az államot elvonalkoztalja az ezt alkotó sok sok millió individiumtól s az állam kasszájának teletömé­­sévei cirkalmazza ki magának a népboldogitás délibábját. A newyorki dollármilliomosokat s az amerikai mérhetetlen vagyon­­blokkot is megrendiíő gazdasági válság megoldására, nálunk a meg­segítendőkre az adózókra kivetendő uj adóké* illetéke* dijakat ía’áffü adequái expediensnek a pénzügy­­minisier, pedig találhatna egy kis jóakarattal majdnem minden tárcán belül olyan kiadási tételeket, ame­lyeket megtakaríthatna. De az úgy látszik egyszerűbb: beállítani az adósrófot s az egyre emelkedő és éppen a szegénységünk miatt emel­kedő szociális szükségletek fede­zetéi igy elöleremleni. A polgár, az államnak milliárdo- • kát kiizzadó polgár és csak a dol­gos polgár olyan mint a föld, amelyet rövid időre ad bérbe a tu­lajdonos A bérlő bizony nem kimélí, nem adja meg a lerméshozás egész­séges kontinuitását biztosító táplá­lékot, nem engedi, hogy dús gabonafejektől terhes testét egy időre kipihenje nem dolgozik ve­tésforgó szerint, csak szedi, szedi lelemarékkal belőle, amit valamikor vérdusra, erősre fejlesztett méhe csak adhat. Az adózó polgárság az élelmén, a ruháján, a lábbelijén, apró nyárs­polgári kis szórakozásain taka­rékoskodik, kilóg a könyöke a kélszerálfordilott kabáljából, ki­lóg a lába a félretaposott cipó­ból, arca beesett, vagy legfeljebb az elégtelen koszt verte lángrózsái égnek rajta, mint a kizsarolt földön mit sem érő, bogáncsos vadvirágok. Nem az adóhivataloknál kell mi­nisztereinknek Harun al Rasid módra közvetlen tapasztalatokat sze­rezni, de jöjjenek el a kis polgári portákra, a panaszok amiket hallani fognak, a züllött szegénység, amelyet látni fognak: meg fogja cáfolni azt a teóriát, amelynek alapján ma a szikkadt tőgyü nyomorúságot tették meg fejőstehénnek! — BETEG FOGAK fájdalom­mentes meggyógyítását vagy ki­húzását és a legújabb porcellán (Jacket) hid és korona munká­latokat, valamint mindennemű! inűfogakat a legmodernebb ame­rikai rendszerek alkalmazásával1 előnyös fizetési feltételek mellett több évi jótállással készít Balogh G. Komárno, Klapka tér, 7. POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom