Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-05-29 / 63. szám
03. wxíun Csütörtök, 1930, májassá • • Otveoegyedik évtolyam. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Égési évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 KC. Egyesszám ára 1 korona. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. POLITIKAI SZEMLE k Mik kerék. Komárom, — május 28. A franciák nagy külügyminiszterének, Briaodnak legújabb kísérlete az európai egyensúly visszaállítására vonatkozó memorandum alakjában már megérkezett a népszövetséghez tartozó, nagy és kishatalmakhoz és igy a Páneurópa terve ismeretes lett abban az újabb fogalmazásban is, amely Briand elgondolását rögzíti meg. Briand az európai gazdasági viszonyok rendezésére akarja megteremteni az „Európai Föderáció“-t és pedig egy olyan politikai szervezet létesítése által, amely valamennyi európai államot felölelne és az európai békét súlyosan fenyegető veszélyek ellen megoltalmazná. Ebben kétségkívül van logika, mert az tagadhatatlan, hogy Európa gazdasági anarchiájának politikai okai vannak, legelsó'sorban pedig az a Briand által is hivatkozott 20.000 km. uj állami vámhatár, amelyet a békeszerződések teremtettek meg. Briand memorandumában helyesen mutat rá a bajokra, azonban a bajok orvoslására csak tapogatódzva keresi a gyógyitószert és erre nézve végeredményben semmi újat nem tud ajánlani. Hogy szükséges egy európai erkölcsi unió, ameiy az egyes államok közötti állandó szolidaritást biztosítaná és fenntartaná, ezt minden államférfiu tudja, azonban ennek nehézségei mári3 mutatkoznak ha tekintetbe vesszük, hogy a szövetség nem korlátozná egyetlen állam szuverénitását sem és hogy nem irányulna senki ellen sem, aki ebben a szövetségben helyet foglalna. Vagyis Briand terve nem igér egyebet, mint egy fiók Nemzetek Szövetségének létesítését, aminek előnyét nehéz volna megállapítani. Az angol kormány szócsöve, a Daily Herald, találóan jegyzi meg a tervezetről, hogy ez a Páneurópa csupán egy ötödik kerék volna a Népszövetség szekerében. Valóban, ha európai érdekek összeegyeztetéséről van szó, anélkül hogy Európán kívül álló érdekek sérelmet ne szenvedjenek, nehéz belátni, hogy ez miért nem történhetnék meg a népszövetségnek eddigi szervezetei utján és ha ezt a célt nem képes a népszövetség szolgálni, miért kellene elhinni azt, hogy egy másik, amannál semmivel sem tökéletesebb organizáció többet tudna elérni. A páneurópai szövetség célja nem lehetne más, mint mindenekfelett az európai érdekek szolgálata minden egyéb más érdekkel szemben. Természetes, hogy ennek a eélnak alá kellene rendelni az egyes államok érdekeit és akkor gondoskodni kellene arról, hogy egyesek vak Komárom, — május 28. Szüliő Géza dr. nyilatkozata Benesnek a magyarsággal szemben folytatott kétszínű játékáról. A képviselőháznak Benes külügyminiszier expozéja fölött folytatott vitájában az első szónok Szüliő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő voll, aki hatalmas beszédben bírálta a külügyminiszter politikáját. Beszéde folyamán kitért Benesnek a magyarokhoz intézett ismeretes felhívására, amelyben azt mondotta, hogy úgy fognak Csehszlovákiában kormányozni, hogy az itteni magyarság is bizalommal tekinthet a kormány jövendő működése elé. Ha ezt az ígéretet hallom — úgymond Szüliő Géza — és számításba veszem a kisebbségeknek itteni helyzetét, lehetetlen, hogy rá ne mutassak az ország színe előtt, hogy milyen kétszínű játékot üz a valóságsal itt a külügyminiszter úr. Vegyük csak azt, hogy mennyi csendőrt fart fönn ez az állam, nézzük csak azt, hogy mennyi ezer és ezer rendőr dolgc zik Szlovenszkón, vegyük azt, hogy a detektivtestületek milyen nagyok s akkor látjuk, hogy itt olyan rendőrállam van, amilyen ezen a területen Metternich óta nem volt soha, tehát ezért nem beszél itt senki, de nem azért, mert itt nyugodt lenne minden nemzetiség! Ha nézzük azt, hogy a nemzeliségi békének a lehetősége abból áll, hogy minden faj meg tudja tartani a maga nemzeti egyéniségét, nemzeti pszichéjét, nemzeti kultúráját és vagyoni prosperitását s ha látjuk azután azt. hogy ebbe az országba nem engedik be még a tudományos könyveket sem, ha azok magyar nyelven Írattak s 1918 után jelentek meg Magyarországon, ha látjuk azt, hogy ide be nem engednek sem magyar újságot sem magyar lapot, s hogy itt a magyar nemzetiségnek nincsen egyeteme, nincsen kellő számban sem középiskolája, sem gazdasági védettsége, ha nézzük azt, hogy az egész agrárreformmal a célja nem egyébb, mint a földbirtoknál; a magyar kézből való átplántálása más, idegen fajta kezébe, ha nézzük azt, hogy az egész birtoktelepitési politika nem egyéb, mint a Dunavonalnak harcvonallá való sztratégiai kiépítése, ha nézzük azt, hogy ebben az államban extirpálni akarják a magyar léleknek minden tradícióját, múltját és neggétolm altar; ék vdnden jövendőjét, ha látjuk, hogy Szlovenszkóról több mint 200.000 ember vándorolt ki és közöttük több mint 100.000 szlovák, s hogy ezek helyett betelepítenek 180.000 cseh kolonistát ha látjuk, hogy 150.000 nél több magyar menekült el innét, — akkor látjuk az igazi Janus-arcát Benes külügyminiszter úrnak és ez az oka annak, amiért én szkepszissel nézem azt is, amit Benes miniszter úr az itteni magyar kisebbség felé mond. Végül a szónok kijelentette, klubja nevében, hogy a kormánnyal szemben való bizalmatlanság jele gyanánt az egyezmény becikkelyezéséhez hozzá nem járul. A demokratikus koncentráció terve. A külügyi bizottság ülésén Szüliő Géza dr, keresztényszocialista képviselőnek az egyházi birtokokra vonatkozó kérdésére Benes dr. külügyminiszter tudvalévőén azt válaszolta, hogy az egyházi birtokok az állam tulajdonát képezik és az állam csak haszonélvezetre adja át azokat az egy. háznak. Ezzel a nyilatkozatával Benes külügyminiszter félreérthetetlenül a szekularizáció álláspontjára helyezkedett és a nyilatkozat politikai körökben óriási feltűnést keltett. De még nagyobb feltűnést keltett az, hogy a külügyminiszternek e nyilatkozata ellen a katolikus cseh néppártnak egyetlen szava sem volt, sőt a néppárt egyik szónoka, Svetlik kanonok nem győzte magasztalni Benes külpolitikáját, holott a szckulariz.'ció legantikaiolikusabb politikai koncepció, amit csak elképzelni lehet s ami a kifejezetten katolikus politikai pártot is a legközelebbről érinti. A cseh sajtóban a nyilatkozat, illetve a cseh néppártnak magatartása élénk visszhangot keltett és politikai körökben ezt úgy magyarázzák, hogy Sramekék uj orientációt vettek föl, vagyis az agrárpárttól eltávolodni készülnek és a cseh nemzeti szocialisták oldalára állanak. Ezt igazolja az is, hogy még a cseh néppárti sajtó sem nyilatkozik ebben a kérdésben, hallgat, mintha megnémult volna. A cseh néppárt feltűnő viselkedését azzal magyarázzák újabban, hogy Srámek és Benes demokratikus koncentrációt tervez, vagyis olyan politikai alakulást, amelynek a cseh nemzeti szocialista párt és a cseh néppárt képezné a törzsét és ennek alapján megvalósulhatna a vörös fekete koalíció gondolata is. Az uj alakulat nem venné figyelembe az agrárpártot abban a mértékben, amilyen súllyal ez a párt rendelkezik és tagjai sorában inkább a szocialista pártokat vonná össze. Lesz-e a tervből valóság, egyelőre nem lehet megállapítani, azonban igen érdekes dolog az, hogy a tisztán felekezeti alapon álló néppárt a hatalom biztosítása céljából a vele homlokegyenest ellenkező világnézetet valló pártokkal is kész szoros kapcsolatot alkotni. A szenátus keddi ülésében elfogadta a hágai és párizsi egyezmén yeket. A szenátus kedden tartott ülésén tárgyalta le a hágai és párizsi egyezményekről szóló javaslatokat, valamint Benes külügyminiszter expozéját A szenátus több felszólalás és Benes beszéde után úgy az első, T önzését korlátozni lehessen, de ép olyan természetes, hogy egy ilyen unió csak akkor felelhetne meg igazán feladatának, ha a saját érdekeit a rajta kívül állók érdekeivel szemben minden esetben megvédené és érvényesítené. Ha azonban Európának csak olyan érdekeit szabadna ezzel megvédeni, amelyek Amerikának vagy Japánnak közömbösek, akkor viszont nincs értelme, hogy ezt a két hatalmat kizárják a szövetségből. Sokan ráfogják Briand tervbevett szervezetére, hogy ez tulajdonképen Franciaország biztonságára és politikai hatalmának növelésére teremtődnék meg. Briand memorandumában hivatkozik a locarnói szerződésre, amelyet a béke biztosításának alapjául jelöl meg és igy arra lehet következtetni, hogy az Európai Föderáció nem lenne más, mint a Locarno-paktum kiterjesztése egész Európára. Minthogy pedig már az első pillanatban világossá vált, hogy a páneurópai szövetségben Anglia, a szigetország nem venne részt és igy abban Franciaország lenne a legnagyobb katonai és gazdasági hatalom, egész biztosra vehető, hogy a Briand által kezdeményezett Páneurőpában nem igen történhetnék más, mint amit a gloir országa és az ő ismert szövetségesei akarnának. A békekötés óta beállott európai politikai állapotokat sokkal jobban ismerik az európai államok, semhogy jól meg nem fontolnák lépésüket minden újabb európai szövetkezés felé. A népszövetség eddigi működése elég sok példával megvilágította már azt, hogy kiknek érdekében kellett ezt a mérhetetlen sok költségbe kerülő organizációt megteremteni. Az a szellem, amely ezt a szervezetet átlengi és amely annak működésében kifejezésre jut, nem alkalmas arra, hogy feltétlen bizalommal viseltessenek vele szemben. Azt már régen megállapították,hogy csak a győztesek számára létesítették ezt a nemzetközi intézményt, amely ha a valóságban valamennyi tagjának érdekeit egyformán szolgálná, nem volna szükséges másik szövetségre gondolni. És mivel jól ismerik a Páneurópa megteremtését szolgáló rugókat, Európa államainak egy tekintélyes nagy része nem fogadja Briand tervét valami különösebb lelkesedéssel, sőt vannak olyan államok is, amelyek azt szükségtelennek tartják. Egyelőre tehát nem kell aggódni attól, hogy Franciaország ez újabb kísérlete hamarosan megvalósul.
