Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-05-27 / 62. szám
Otvenegyedik évlolyam. 62. Mzám KfdJ, 1030, mája« Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön ISO KC. Egywszám ára 1 korona. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA át. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-a. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Síé Mil Komárom, — május 23. A diplomata sima nyelvén figyelmeztetés hangzott a magyar kisebbség felé a napokban, amikor Benes külügyminiszter a Csehszlovákiában élő magyar kisebbségnek az államhoz való viszonyára tett nyilatkozata során a nemzeti igazságosság, gazdasági konszolidáció, az összes pártok és osztályok együttmunkálkodásáról beszélt. Benes külügyminiszter a párizsi egyezményről előterjesztett expozéjában belefoglalta ugyanis a Magyarországgal szemben fennálló helyzet ecsetelését is és annak a véleményének adott kifejezést, hogy a Magyarország és szomszédai közölt levő konfliktusok okai a szerződés megkötésével megszűntek. Általában pedig szokatlan konciliáns hang vonult végig a külügyminiszteri expozének eme részén, különösen Magyarországgal szemben, amelyet pciig cuiLgc^a igen fölényesen akartak a csehszlovák külügyminisztériumban kezelni és amely e len, mint azt ország-világ jól tudja, egy hatalmas véd- és dacszövetséget kötöttek a hadiszerencse áldásaiban bővelkedő szomszédok. De Benes most úgy állítja ba a helyzetet, hogy a kisantant mindig a nyugalomnak és a nemzetközi politikai konszolidálódásnak volt határozott eleme é3 a kisantaut államainak legközelebbi konferenciáján is ez a vélemény fog megnyilatkozni, amint amely Magyarországgal szemben is békét és nyugalmat akar. A magyar nemzeti kisebbségnek Benes szerint erről tudomást kell szereznie és világosan fel kell ismernie azt, hogy a béke észszerű és öntudatos politikája az államnak a saját védelmére irányuló tevékenységben jut kifejezésre és hogy ez az ő részükről is az egyedüli helyes ut. E szavak mögött az a gondolat húzódik meg, hogy az itteni magyarság viseltessék ezek után iojáiisabb&n a köztárs&sággal szemben, amelyet a soviniszta centralisták minden beszédükben ingerült szavakban követelnek tőle, dacára annak, hogy lojalitás dolgában igazán nincs mit szemére vetni az itt élő magyarnak. Aki törvényes kötelezettségét becsületesen és híven teljesiti, az állam legjobb katonája és legpontosabb adófizetője, az már ezzel a példás magatartásával is bebizonyította, hogy az államnak hasznos fentartó eleme, amelyre a kormánynak egészen más szemmel kellene tekintenie, mint ezt eddig tette és a magyarsággal szemben a nemzeti igazság elvét a gyakorlatban is meg kellene valósítani. Eddig azonban ebben az irányban mi sem törlént és tizenkét esztendő szomorúságban és csalódásokban gazdag tapasztalta arra tanitolta meg a magyarságot, hogy a békeszerződések következében minden megkérdezése nélkül olyan helyzetbe került, ahol csak megalázás érte és ahol sem nemzed, sem kulturális, sem gazdasági szabad érvényesülése nincsen, ellenben belekerült az einemzetietlenités veszedelmes sodrába, amelyben a cé tudatos megsemmisítési törekvések ellen alig tud védekezni. És panaszai? Süket fülekre találnak. Mert ha a megértést keresi elfogult ellenfeleiné1, akkor azt hangoztatják, hogy a nemzeti kisebbségek Csebsz ovákiában sokkal több jogban részesülnek, mint amennyit az erre vonatkozó szerződések biztosítanak. Számtalanszor rámutattunk már ennek az állításnak valótlanságára Komárom, — május 26. JJj sajtótörvényen dolgoznak az igazságügy mintsutér t umbau. Már régebb idő óta dolgoznak az igazságügynaiaiszíériumban a sajtókérdések rendezésére szolgáló törvényjavaslaton, amely négy törvényjavaslatból áll s amelyet egyszerre fognak elintézni. Az első törvényjavaslat az uj sajtótörvényt tartalmazza, amely unijikációs jelleggel bír. A második törvényjavaslat a személyi be csillét és a jóhirnév védelmét célozza és tartalmilag fontos kiegészítése a sajtónovellának. A harmadik törvényjavaslat a hírlapírók munkaviszonyát van hivatva rendezni, a negyedik pedig a sajtókamaráról szól. Az első két javaslat nemsokára miniszteriumkőzi tárgyalás alá fog kerülni, mig a másik kettőt még az igazságügyminisztérium készíti elő. A sajtókamara két osztályból: munkaadói és alkalmazottosztálybólí fog áilani, ahol nemzetiségi szempontból az arányosság elve fog érvényre jutni. Ezenkívül a kamarát megfelelő végrehajtóhatalommal ruházzák föl, hogy érvényt szerezhessek határozatainak. A kamara létesítésével és íentartásával járó költségeket kamarai adó útján akarják fedezni, amelyet a két osztály tagjai fognak viselni. A genfi vámegyezmény nem léphet életbe június 1-én. A genfi vámegyezményt junius 1-ig ratifikálnia kellene Csehszlovákiának, azonban ez az ügy a jelzett határnapig már nem intézhető el. A minisztertanács legutóbb tartott ülésén foglalkozott a kérdéssel, döntést azonban nem hozott, mert az agráriusok még mindig azt követelik, hogy az eddigi behozatali kedvezményéi cíak felesleges ismétlésekbe bocsátkoznánk, ha a bennünket lépten-nyomon ért sérelmek felsorolásába kezdenénk. Benes külügyminiszter ur tudja ezt legjobban, hogy mi a valódi helyzet e tekintetben Csehszlovákiában és amikor nagyobb loyalitást kíván a magyar kisebbségtől, akkor arra kellene gondo’nia, hogy milyen mértékben szolgáltatják ki a szerződésekben s az alkotmányai plörvényben biztosított jogait. A sima diplomata nyelv mindenesetre sikeresebb lehet, mint a szenvedélyes hang, de a magyarság beleunt már a röpke szavak hallgatásába, egyszer végre már helyzetének javulását is szeretné látni, azt pedig csak akkor fogja megtapasztalni, ha megkapja jogait maradéknélkü! és csorbittatlanul a nerazeii igazságosság elve alapján. Mikor fog ez bekövetkezni, erre joggal kiváncsi az itteni magyarság. nyék teljes mértékben fennmaradjanak. Az agrárpárti miniszterek nem kaptak pártjuktól fölhatalmazást arra, hogy a ratifikáláshoz beleegyezésüket adják. Ebben az ügyben a kormány politikai nyolcas bizottsága a héten fog tárgyalni a gazdasági miniszterekkel együtt, A vámkonvenció ratifikálásának határideje junius 1-én jár le. Gyakorlatilag tehát már teljesen kizártnak tartják, hogy e hónap végéig a csehszlovák kormány is ratifikálhassa az egyezményt, mert nemcsak az agráriusok, hanem az sutógyárosok is állást foglalnak az egyezmény ellen, A csehszlovák kormánynak halasztható politikája máris nagy föitünést kelt a nemzetközi gazdasági körökben, amelyeknek az az érdeke, ho2y a genfi egyezmény junius 1-én Csehszlovákiában is életbe lépjen. I Milch Dezső I I 1853-1C/30. Komárom, — május 26. A tisztes név, amelyet igaz fájdalommal helyeztünk gyászkeretbe, egy talpig becsű’etes és halálában is tisztelt derék férfiúnak neve, aki váratlanul költözött el vasárnap délután tőlünk egy boldogabb hazába, Mvch Dezső nincs többé. Amikor leírjuk e kegyetlen szavakat, melyek egy hasznos munkálkodásban eltöltött életpályának hirtelen történt befejezését jelentik, mélyen megrendülve gondolunk a Gondviselés kifürkészhetetlen akaratára. amelynek gyarló földi sorsunkban valamennyien alávagyunk rendelve s amelynek hatalmát senki sem kerülheti ki. Ma még örülünk az életnek, telve vagyunk életkedvvel, munkaerőtől feszülnek izmaink s holnap minden nagy akarásunk* minden életcélunk véget ér, sokszor váratlanul összeroppan és porig lesújtó tragikus végben omlik össze az életnek minden ragyogó szépsége foszlik szerte aranyködös álma s akad el örökre a minden szépért, nemesért és idealizmusért hevülő szív forró dobogása. Valóban, a bölcs rideg igazsáva szerint: születtünk s meghalunk. Ámde amilyen egyszerű és könnyű ez a megállapítás, annál fájóbb a halálra, a végre gondolni, ami után bezáródik az élet kapuja és megsemmisül minden, ami földi volt az emberben, jó és rossz egyaránt, és nehéz megnyugodni az elmúlás gondolatában különösen akkor, ha olyan élei semmisül meg, amely érték volt nemcsak egy kis családi kör számára, de az egész társadalom, sőt a közélet számára is. Milch Dezső fakereskedő a város kereskedelmi társadalmában előkelő helyet foglalt el, aki képzettségével és műveltségével e helyre méltó is volt. Mint régi tözsgyökeres komáromi fakereskedőcsalád sarja, már fiatal korában belekapcsolódott a fakereskedelembe, amelynek egyik legszakképzeítebb s legelismertebb képviselője volt, akinek kiválóságát nemcsak a helyipiacon, de a külföld szakköreiben is nagvra értékeltek Kereskedő társai már korán fölismerték benne a vezetésre való hivatottságot és a fölmerült különböző kereskedelmi szakkérdések elintézésénél mindenkor kikérték véleményét. A komáromi kereskedők érdekeit több éven át képviselte a győri kereskedelmi és iparkamarában is, a Komáromi Kereskedők Testületének pedig több éven át elnöke volt. a testület érdemeinek elismeréseképen diszelnökké választotta meg. A város közgazdasági életében hosszú évtizedeken át résztvett és munkálkodott. A Komáromi Első Takarékpénztárnak választmáni s a Komárom Vidéki Hitelbanknak igazgatósági tagja volt, a Komáromi Népbanknak felügyelőbizottsági tasja és hat éven át 1927-ig elnöke, e tiszteiben is mindvégig lelkiismeretes és kötelességtudó munkálkodásávál szerzett magának becsülést. A komáromi izraelita egyháznak három ízben volt hitközségi elnöke, önzetlen és áldozatrakész működése alatt létesült többek között az izr. egyház háborúban elhunyt hőseinek emléke, melyet a templom előcsarnokában nagy kegyelettel helyeztek el. Az elnökségről ez év elején lemondott, de a személye iránt megnyilvánult bizalom és tisz telet a megejtett hitközségi választások alkalmával továbbra is megmaradt, ami abban jutott kifejezésre, hogy a választáson a legtöbb szavazatot ő kapta. Az elnökséget azonban tovább vállalni nem volt hajlandó. Elnöksége alatt az egyház ügyeit a legnagyobb odaadással intézte, de a viszonyok nem kedveztek annak, hogy az izr. egyház nagy építkezési tervét megvalósítsa. Érdemei az egyház történetében fent maradnak és önzetlen buzgólkodása példát fog mutatni a késő utódok előtt is, A városi közéletben is jelentékeny szerepet játszott s mint a régi Komárom szab. kir város törvényhatósági bizottságának tagja, minden kereskedelmi, kulturális és jótékonyságot szolgáló kérdésben memsmm
