Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-05-17 / 58. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1930. májas 17. .„ELBERT«Ä olcsósági divatcsarnoka. 1 ndor-n. 19. Koronabankkal szemben) s SS. s „Meglepő uj olcsó árak.“ i „Elsőrendű gyártmányú áruk.“ j Alkalmi vételek férfi ing, Harisnya, Nyakkendőkben. Gyér- j| 1 mek flór trika, Feih^risnya, játszóruha. ü X Sport- és szekrény gyermekkocsi, nyugágy gyári raktar. e. J Poupiin selye férfi ing, Pyjamas, Zsebkendők. « Tetra baba kelengye. ^ Duna-utca, Halász-utca, Dunarak­­part a malomrévig, Duna menti ösz­­szes épületek hajógyár és az es ész Erzsébet szigeten levő lakott terü­letek. A II-dik kerületbe tartoznak: Klapka-tér, Nádor utca jobboldali része, Kórház-tér baloldali része, Vármegye utca baloldali része, Kór­ház-tér jobboldali része, Kiscsapó utca, Kishíd-utca, Eötvös-utca bal­oldali része, Fürdő-utca, Kis- és Nagypolgár-utca, Zsák-utca, Faze kas-utca Molnár utca, Szegfű-utca, Szent János-utca Kigyó-utca, Hosz­­szu-utca baloldali része, Szarka- Utca, Széles utca, Szűk utca. Zöldfa­utca, Nádorvonalsor és a Dunarak­­part a Malomrévig terjedő lakott területek. A Ill-dik kerületbe tartoznak: Kórház-tér jobb oldali része, Eötvös­­útca jobboldali része, Hajnal-utca, Király püspök utca baloldali része, Citrom-utca, Osz-utca, Rozmaring­utca, Akácfa-utca, r- hath Temető­­sor és temető, Hosszú utca jobb­oldali része, Páva-utca, Nemes utca, Rózsa-utca, Csillag-utca, Dob-utca, Kovács-utca, I. és II. számú várerőd, Nádorvonalsor az izr. temetőig, ízr. temető, görög kath. temető és az a mellett levő rész, gútai or­szágút, Dunára dűlő terület, Föld­­míves iskola, Zsellérek tájára dűlő, Keszthelyi dűlő, Homoki dűlő, Alsó dunára dűlő, I ső számú gátőrház, Vasúti híd és Nagybenei dűlő, a po ­zsonyi országút mellett lakott terü­letek. A IV-dik kerületbe tartoznak: Vas Matyi tanuságtétele Irta: Kenedy Géza. A törvényszék terme tömve falusiakkal, mivel éppen betivásír van a városban. A vádlottak padján Beke Mihály éltes paraszt­gazda Ql, mert a szentpálmonostori vásárról hazafelé, az országúton egy szomszéd­­fcözségbeli cigányforma atyafit veszekedés közben (amint 6 maga vallja) egy kicsit meglegyintett a balkezível; mert balog. Az élnék előtt éppen Vas Matyi, élénk­­szemű, bőbeszedii gazda áll mini tanú. Már öreg ember, de a bajsza mégis srófosravan kipödörve. Az elnök az előzményeket kér­dezi tőle. Elnök: Hány éves? Tanú: Hát kérőm, ha ú-teccik gon­­dúoi, hogy hány esztendőt végeztem már ki, egészen végig, akkó hetvenöt vónék; ha mög, hogy hányadikat ta­posom: akkó hetvenhat. Da még két hónap híjjá van. — Jó, jól Maradjunk csak a hetven­ötnél. Most pedig arra válaszoljon, van-e a tanú valami rokonsági viszony­ban a vádlottal ? — Mán mint én, kérőm alássan? Sé azt nem mondhatom, hogy igön, vagyok; sé azt, hogy — nem vagyok. Vagyok is, nem is, mint a kaposi varga, akirű még az öregapámtú hal­lottam.. — No, erre nem vagyok kiváncsi. Maradjon a kérdésnél. Rokona e ön a vádlottnak, vagy nem rokona? A lé­nyeghez tartsa magát a válasznál. — Igön is kérőm; lényegös löszök. Csak avvóna jó, ha ászt is ojan bizo­nyosan tűnném, mint ászt, hogy ez a Beke Miska, a szomszédom, ojan ár­tatlan, mint a ma született birka. Mert kérőm szeretettee, nem ű kezdte ám a vereködést az ország utján, hanem ez • rácforma szőliősi cigány, aki össze­akasztott vele. Mán éppeg a lőcsöt venne vóna ki a tengőből, hogy máj «ma vági fejbe a Miskát, de a Miska oaár előre meglegyíntőtte egy kfcsinég. Jókai Mór utca baloldali része, Deák Ferenc utca. Kapitány-utca, Kertész­utca, Kossuth-tér jobb és baloldali része, Thaiy Kálmán utcától a Rá kóci utca sarokig és a Jókai utca saroktól a Kertészutca sarokig, Megyercsi utca baloldali része, Pan­­dató-utca,Uj-utca, Szénatér, Magyar­utca, Gazda utca, Kereszt utca, Mező-utca, ref, temető sor és te­mető, járvány kórház, munkás ház és a Király püspök utca jobboldali részén lakott területek. Az V-dik kerülethez tartoznak: Kossuth tér jobboldali része a Tol­nai-utca saroktól, a Pihego-utca, Mátyás-utca, Erháti sor, vasúti sze­mé y és teher pályaudvar, tehénállás­­tér, Gútai-sor, Megyercsi utca jobb­oldali része, Sin?ellő dűlő, III -VII. várerőd, Apályi sziget, Akasztófa­sori dűlő, Körtefasori dűlő, vasúti őrház, Komáromi csárda, Gólya csárda, Szivattyútelep, Szúnyog­­csárda és egyéb más lakott helyek, vártás házak, II. sz gátőrház, Nagy­­legelő Partosujtelep, téglagyárnál la­kott területek. A Vl.-dik kerülethez tartoznak: Jókai Mór utca jobboldali része, Thaiy Kálmán utca jobboldali része, Széchenyi utca, Zámory utca, Katona utca, Sétatér, Városház-utca, Klapka térig, Fatelep és Dohánybeváltóban lakott területek. A VII-dik kerülethez tartoznak: Thaiy Kálmán utca baloldali része, Bercsényi utca, Csokonay utca, a VII. számú várerődtől a Rujder fa­telepig, munkás lakások, Mester­utca, Szekér-utca, Rákóczi utca, Tó-Kétsvör. Dukáát is neki — Szép kis legyintés volt, az igaz. A ballábára még ma is biceg, az orra meg tömpe maradt. De én nem ezt kérdeztem most kendttől, hanem hogy rokonsági viszonyban van-e a vádlottal? — Mán, minthogy édös atyámfia lönnc? Kérőm alássan, a jó isten is mögverne, ha ászt mondanám. Ászt nsá nem vállalhatom, (Gondolkozik és közbe az ujjait találgatva billegeti,) Hanem hogy a törvény kívánsága sze­rint valamiféle rokonyom mégis, aro­mán lőhetős... — Ne beszéljen itt olyan rejtvé­nyekben, mint valami Sphinx, hanem bökje ki már: igen vagy nem? — Jaj kérőm alázattaa, -pem merőm én azt csak úgy magamtú kivakkan­­tani, mivel elébb a méitósagos főelnök urnák is azt teccött mondani, hogy csak a valóságos, szent tiszta igassá­­got mongyam; sé el né haggyak be­­lüle sémmit, sé né tóggyak hozzája sémmit, mer különben még be is ta­nának ctukni; már pedig ebben Isten uccse nem vagyok kévánatos. — Di mőgént annékű is teccik látni, nem va­gyok már valami nagyon fiatal sé. Ilyenkó mán a lelki üdvösségivee an­­nélkül is törődik a jámbor körösztény embör. — No jó, jól Mondja hát csak a tiszta igazat, de röviden. £s ne ker­teljen kend vele annyit. — Rokona vagy nem rokona ? — Igön is, majd egyvégbe eemon­­dóm a dolog esetjit; abbú osztán min­­gyá kitutódik mindön. Mert teccik tűnni, az ü édösapja mög az ^ enyém jó szomszédok vótak, amikó mink még kisgyerökök vétünk. Mög is marattunk szomszédnak mink is a mai szent na­pig, csakhogy közbe valami történt is köztünk. — Valami összeházasodás, sógorság, ugye? Iutca, Viz-utca, Vághid utca. Vágóhíd és a kint lévő lakott helyek, őrbá­­zak, Nagyérsor, Kiséri szivattyútelep, Cigánymező, szérüs kertek, Cigány­tér, Arokhát-utca, Hajós-utca, Tol­nai-utca jobb oldali részén lakott területek. Ertesittetnek az összes mezőgazda­sággal- és ipari üzemmekkel foglal­kozó lakosok, akiket illet, hogy a számláló biztosok úgy az egyik, mint a másik ághoz tartózó egyé­­\ neknek a számláló főlapokat ' folyó hó 22-én szétosztják, me­j lyeket tartoznak a felek saját maguk a kézhezvételtől számit va 6 napon belül kitölteni, j va?y hozzáértő egyénnel kitöltetni 1 s azokat a másodízben náluk ine<­­jelenő számláló biztosoknak beszol­gáltatni. A felek a számlálólapok I kitöltését lelkiismeretes pontossággal S a való adatok beírásával eszközölni \ és sajátkezüleg aláírni tartoznak an­nál is inkább, mert azok ellen,, akik j a számláló lapok kitöltés-1 nem- az - azon olvasható utasítás szerint esz- I Roziik, azok ellen a hatóság bün­­\ vádi eljárást tesz folyamatba s ily | esetben a mulasztó fél a statisztikai } szolgálat szervezéséről szóló 49. i számú törvény 5. §-a értelmében ' 1000 koronáig terjedhető pénzbír­sággal, vagy hat hónapi? terjedhető . elzárással büntethető. Mindenesetre i a felek felkéretnek, hogy a számláló í biztosok megjelenése alkalmával ; minden ellenkezés elkerülésével azon legyenek, hogy a számolási munká­­\ latok a legsimább ^. derben folyja­nak le. Rendkívüli városi közgyűlés a nagymérvű munkanélküliség ügyében. | Bizottságot küldött ki a képviselőtestület az állami és városi munkák azonnali megkezdésének kisürgetésére. j Saját tudósítónktól. Komárom, —május 16. A Komáromban már-már ijesztő méreteket öltő munkanélküliség kö­vetkeztében a munkanélküliek meg­bízottai beadványt nyújtottak be a varoshoz, amelytől sürgős közbelé­pést kertek a városi és állami mua- Kák azonnal való megkezdésére- Az uralkodó munkanélküliség szomorú hatásai az e-ész város for.,aíana megérzi, amely ina annyira meg­csappant, ho;y szinte kezd már vál­ságossá válni, aminek pedig kiszá­­rmthatatlan következmeayei lehet­nek. A város vezetősége felelőssége tudatában eddi? is mindent elköve­tett, hogy a muukaalkaimakat sza­porítsa, állandóan sürgeti a felsőbb hatosatoknál a tervbevett városi és állami középitkezések mielőbbi fel­vételét, azonban a bürokratizmus szövevényei közben nem tud meg­felelő eredményt elírni. A járási hivatal, az országos hivatal és a prá­gai itietekes minisztérium ígéretek­kel igyekszik türelemre birni a nyo­morban sínylődő munkanélkülieket és úgy szólván hétről-hetre szen­ved halasztást a különböző építkezés megkezdésének ideje, közben a vá­rosban a muukástömsgek soraiban a nyomorral e<yütt nő az elégedet­lenség és nyultalanság, amely kőay­­nyen idézhet föl olyan sajnálatos incidenseket, amelyek a rendtör­vénybe ütköznek. A város vezetősége a súlyos hely­zetre való tekintettel rendkívüli köz­gyűlés egybehivását határozta el, amelyet a varosbiró május I5-re, csütörtök délután 5 órára tűzött ki a városháza székházának nagyter­mébe. A közgyűlés me.hallgatta a városbirónak a munkanélküliség eny­hítésére és a közmunkák mielőbbi megkezdésére tett intézkedéseit és állást fo iáit a munkanélküliek meg­bízottjainak követeléséhez, valamint a kommunisták által előterjesztett s a rendkívüli munkanélküliek pénz­segélyének kiutalására irányuló ja­vaslatára nézve. A képviselőtestület megjelent tagjai pártállásra való te­kintet nélkül egyhangúan hozzájá­rultak a munkanélküliek mesbizot­­tainak kivánsá fához és honorálták a kommunisták javaslatát is, noha ez utóbbinak perfektuálása a fenn­álló törvényes rendelkezések kö­vetkeztében teljesen illuzóriusnak mondható. A közgyűlés megkezdése előtt nagy rendőri készültség szállta meg — Jaj, niegkövetöm, nem ttceöit eetanáni, mer hogy igen nagy össze­­mordirás történt, de mán csak akkó, mikó miad a ketten jó főkamaszod­­tunk. Megkövetem alássan, vét az al­­végön egy amojan csitrilány; azt mög Virág Veronkának huták... — Halija, Matyi bácsi, hát mi kö­zünk nekünk most meg már a Virág Veronkához is? — De megkövetem tisztöl ette, inikó éppen ebbű gyüa ki az egész. Merhogy aliött annak utánna a hisős felsségötn. Isten nyugosztajja, merhogy mönyecs­­kének is szép teremtés vét a;, asszony­nak is igen hejös vó ,- ippeg ojan, mint ahogyan a nótában is van, teccik tunni: Szép asszonynak, jónak, A jójáró lónak Kár mögöregönui! De nem is örsgödött mőg szegényke, mer még elég fiatalon vötte cl iű ere, mög két gyerökünktü a jó Isten. 0 tudta, mit akart véle. Imádkozok is mindön est« a lelke üdvösségiér. — Jaj, Matyi bácsi, hol tart már megint a rokonságtól, amiről kérdez­tem. — Gyüa már az is kérőm alássan. Hát kérőm, még vagy két esztendövee az esküvőnk előtt történt az, hogy a bosnyák háborúba köllött raönni, mi­vel akkó még mint katona szőgátam az ötvenkettesekné* Annak is van má több mint ötven esztendeje. Nem igön kívánkoztam mönni. A lejánt is sajna­­tam, dehát muszáj vótam véle. No mög azé is vakartam a fejemet, hogy az a Beke Miska mög itthon maratt, mert egyetlen gyerök vót, hát nem köllött neki katonáskodni, de antul inkább nézegetőit a Veronkára. Mögmontam a lejánnak, hogy ha möggyüvök, min­­gyá mög is lősz a lakodalom, de mög ne hajjak valami ojat, mer akkó nagy baj lösz belüle. Hát eemöntem. Ott Ivótana Szarajévo bevételinél is, kérőm, éppen a város közepibe, ahol legjob­ban szót a puska mög az ágyú; a vá­­? ros másik fele inog nagy lánggaa \ égott. Hit tetszik látni ezt a nagy metáliát itt? (A szürit félrehúzza és mellén megvillan a nagy vitézségi érem.)( Akkó szőröztem, merthogy a kapitá­nyomat három nagy fene török már lenyomta a fődre, a negyedik mög mán gyütt is a handsárrai, hogy eevágja a nyakát, de én nem hattam. Három kö­zülök ott is maratt. A negyediket még most is sajnálom, hogy eeszalajtottam. Pedig amúgy is jó verekedő vótam mindég. Még itthon tacútam mőg a Fűiöp kocsmájában a módját. (Derült* síg ) Nohát ezé kaptam a métáiiát, bár íszen vót ott még egyéb is. —• Ne tessék mögharagunni, de csak akkó tőszóm fő ezt is a mejjemre, ha nagy urfk elé mögyök, mint most is a... — No, ez már csakugyan valami, Matyi bácsi. Viselje Isten segítségével sokáig jó egészségben. Dehát mi köze ennek a maguk rokonságával? Fordul­jon már arrafelé valahára. — Hát mán fordulok is kérőm alá­zattaa. Mert mikó késő ősszel haza­­gyüttünk a háborúból és engöm is hazaeresztöttek (sarzsit is attak három csillaggaa), hát nagyon húztak felém a lejáuok, de én csak a Veronka felé tartottam, aki akkó mán a legyszőbb leján vót a faluba, de mög az egész járásba is. El is mondta, hogy még én odavótam, nem maradhatott ettül a Beke Miskátul, aki mög is mondta neki, — márhogy a lejánnak — hogy nem lösz békesség addig, ameddig el nem üti a kezemrü; de a leján csak kinevette. — Jő, jó, Matyi bácsi. De a végén mégis csak a maga felesége lett.ugy-e? — Igen ám, kérőm, csakhogy assem gyütt ilyen hörtelen, mer arrő is pa­naszkodott ám nekőm a leján, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom