Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-05-15 / 57. szám

2. oldal.

Komáromi Lapok

1930. májas 15,

seif, akik nehéz munkával harcolják élelharcaikat, És azért Csallóközben uj jelszó hangzik föl: El ebből a paradicsomból! A vagyon még megmenthető maradványaiból föl az útra egy másik világrészbe. A maradékbirtokosok itt maradhatnak, nekik könnyebb a dolguk. A gazdálkodáshoz nem kell érteniök, arról gondoskodik a bérlő, aki kifizeti nekik a kialkudott összeget, vagyis a munka eredményén osztozik a szerencsés uj birtokossal.“

Eddig a Robofnicky Noviny cikke. Ehhez a híradáshoz nem kell kommentár.

kozások kezdődlek meg és ezek | folyamán az a felfogás jutott túlit súlyra, hogy egyelőre célszerűbb I rövidebb lejáratú olcsó kölcsönt * felvennie, mint kényszerből belemenni kedvezőtlen feltételű, hosszú lejáratú kölcsönbe A kormány úgy

j határozott hogy egyelőre nem foly$

tatja a londoni tárgyalásokat és nem veszi fel a rendelkezésére álló összegeket sem. hanem csak a leg sürgősebb mezőgazdasági kiadások fedezésére függő kölcsönt vesz fel. A bankok már ajánlatot is tettek erre a kölcsönre.

Az irodalom kereskedelmi organizálása

így is el lehet képzelni.

— május 14.

Arról van ugyanis sző, hogy — egyéb tennivaló nem akadván a ssio venszkói magyar kisebbség házatája kőiül — az ircdalom válságának megoldásához fogunk. És mivel, ma is ugyanaz a helyzet, mint volt a gesammtmonarchie idején a paritás do'gában. hát pártközi megegyezés alapján megkezdjük az irodalom válságában a szanálás mozgómat. Tudniillik nem a szanálást kérdjük meg, hanem a mozgalmat. Ez lényeges nüáosz különbség. Meri megának a szanálásnak nincsen sok értelme, mi is ez? Igen egyszerű a megoldásai Jó könyveket kell írni, mindegy kiírja, cssk jó legyen. A másik a mozgatom, az érdekesebb, mert a mozgalomban, mint a szó is mondja, életmozgás van, hang van, főleg hang van, csinnadratta-hum~bum bum, csak irodalom nincsen. Bizonyos, hogy fel fog állítatni most az irodai mi refaráius, «mely az irodalmi adatgyűjtés nehíz és fáradságos munkáját fogja elvégezni. Az irodalmi refaráius pld statisztikát fog vezetni a rímekről és rimtelenségekről, hány percent a rimes s rimiaíen sor, hány versszak és egész költemény lát evente, havonta, heíenkini s naponkint napvilágot, vagy váltul meg az íróasztalkákban. hány vers születik éiye és halva, hánytól sáp az olvasó Kanári betegségei vagy hagymáz?, hányféle állattal kapcsolatban kezdődik a költemény első sora, s milyen virágokkal tobzódik a szerelmi lira, 8 hány emberhalál fordul elő negyedévenkiní a szlovenszStöt regények életében, s hány költő, iró siülaák lírában, epikában, drámában és egyéb írásos szép müvekben. Kiterjedhet a felállítandó irodalmi Patentamt területe esetleg a költőnek müveit éghajlat, földrajzi fekvés, társa dalmi állás, meg egyéb szempontok alapján foglalandó pontos és végkimeritő osztályozására, különös figyelemmel az irodalmi írubadurizmui kölcsönhatásaira. Nem Senne u olső dolog megalkotni a költemény költészet és a pénzhöítészef geometriai fizik ú és repülőtechnikai kölcsönhatásainak görbéjét és grafikonokat rajzolni az irodalmi tevékenységnek a kávé, különösen a feketére főzött kávé, s egyéb toxikáló folyadékok és ezek fogyasztásában determinált és kollektive jelentkező emelkedő és pihenő állapotáról.

Nem lenne teljesm hiábavaló munka az irodalom külemtsnával is behatóan foglalkozni s léptékekben megállapítani esetleg a koszínus és fangens .tételek segítségével azt az egyenleget, amely a versek, szépirásmüvek hossz és szélesség terjedelme s íróik mellbősége ás az olvasó közönség türelme között valami kiegyenliih ?.tő szaldót képez.

Szinte feleslegednek keli tartani, hogy arról újunk, ami az írók és irodalmárok éven‘e megrendezi szokott és szokandó távfutás versenyére vonatkozik. Ez a staféta jellegű verseny az iróbarálok és barátaim az írók között rendszerint kutyabürgözdön kezdődik és jó staféták mellett egészen a szeniivéni Kúriáig is eljutni Ától függ, hogy a futó meghivatott e vagy elhivatott-e A meghivatottnak nagyobb sinszai vannak, mert az amól, ahogy a francia mondja: berni van:

Az irodalmi meteorológiai és árvíz valamint belvizieveseíő társulat statiszikája összefogja gyűjteni ezeken falült azokat az adatokat, amelyek szükségesek lesznek a racionális üzembe osztással dolgozó irodalmi kis, közép, és nagyüzemek gyártmányainak tipizálásaihoz. Az irodalomstatisztílusoknak ugyanis már régen fúrja az oldalát az a kérdés, hogyan lehelne p'. a szőke nők iránt való olíhkatlan és gázmér gezésae! eseílag hascsikaráasal végződő szerelmet egységes, normalizált s Sehe főleg pausalirozoil forgalmi adóaiáeső kivitelben piacra hozni, mert a ma,

tücsköt bogarat összehordó és ezsifáie variációban epekedö költemények (elf tekintve a különböző vad kívánságoktól: lennék oh csillag! lennék oh kecske, amely hozzádrepülne szerelmemmel mini egy fecske!) s hasonlók a tömegszükséglet ellátásánál nehézségeket okoznak, í Az irodalom Bafa Tamásai áltsl forga| lomba hozott száz és százféle típus l rakiárontartása a kisebb irodalmi üzemek válságát okozza, s mivel végül is az irodalomnak különösen a zöldségtermesztéssel vaió kspcsolatai folytán a népéle! mezási valamint a szociálisügyi minisztériumokká! is dolga van, valószínűnek kell tartani, hogy az Irodalmi közeliáfás és sinlők müiníázete uj irodalmi ford rendszerű nyergeket fog a a zabon tartóit Pegazusok hálára for galombahozni és a ssépmüvas céh által fenntartóit irodalmi Vásárcsarnokok legközelebb már a tőmagáleiraezésre szánt s egyíéges csomagolású, a Fórum kőzépcimeres pecsétjével ellátott árakat dobja a piacra.

ügy értesülünk, hogy a tömegtermelés és Szlovenszkó televény földje mellett j az állandóan lehetséges novelláktól föl* , fslá regényekig (színpadi librettók kivéve ) zöldhiteit fog folyósítani ez Irodrlmi Bánk és Váltó Intézet megszorult rímekben, öltésekben s egyáltalán meg: szorult költő és iró termelődnek.

| A közvetítő kereskedelem átkos bs> folyásától mentesbendő az irodaimat, az irodalmi Fogyasztási és Termelő Szövetkezel g. m. b. H. fo?ja az iroj daími írók, gíppei, nyomtatott és egyéb ‘ mődon másolt iermékeii a tógyaszlótnak közvetlenül elszállítani. Kívánt mertnyf: séget a szövetkezei üléses csomagolás; ban s az Irodalmi mériákhiieteei ő és köz; vágóhíd nivatai gondosait átvizsgált s \ a párizsi mélermérték szerint máreteí teli tartalommal palackban, ládában, í kőkeményeket íucaíonkin», novellákat ; bálákban s egyéb széprózát ládákban, 1 színpadi müveket kész zenekarral hor- I dífcban, ízzel vagy Ízetlenül bárhogy | szállít

j Most van.ssó arról, hogy felállítják \ az irodalmi Ám és Értéktőzsdét. Tőzsde- 1 tanácsosokul csak a legalább lidérte; jedi Irodalmi és Szinpártolő Olvasókör \ tagjai választhatók. A tőzsde kurzusok í összeállításán 11 csak a bennfentesek i lehetnek jelen. A tőzsde már eleve ki- I zárja a spekulációs üzletkötéseket, g a j fiiedetfiai terménytőzsde üzánszait veszi ] alsóul.

j Sok, egyéb más terv is felmerüli már 5 az ircdalom organizálása körül, de egy ; két olyan, az irodalomtól magát távolíariö egyénnek a javaslatát, akik olyan I lehetetlen módot követelték a válság | megoldását, hogy menjen mindenki f haza s írjon a kuiysfáját és mást ne | csináljon, ciak újon, de jáí, azt a feu- I tyüfájál, az irodalom Youngtervét öszf szeálíitó bizottság egyhangúlag 8 un; dórral elvetette.

f Drága jő magyar testvérem ne félj I mos! már. Láthatod, hogy mennyire | gondol rád a gondviselés, most már | nyugodtan haj'hatod álomra fejedet, \ most már nem fogsz panaszkodhatni | holmi adókról, hogy a szomszédod | most jelenteit be kényszeregyezségef, a | másik elődbe ment; uj iptr és keres-Ikedílem keletkezik, $ igyekezz érintkezésbe lépni az uj irodalmi összeröffenéssel, hogy, ha más portékát már nem tudsz eladni, szerezz be és árusíts | verset, regényt, novellát nagyban és | kicsinyben.

Haruspex.

s Magyarország egyelőre | elhalasztotta a külföldi kölcsön felvételét.

$

— május 14.

I Budapesti jelentés szerint a külföldi kölcsön ügyében újabb fanács-Á tanács elhatározta a kórházi pavilion felépítését.

— Sajáí tudósitőnkfől. —

Komárom, május 14

Kedden délután öt órakor a városi tanács egészen szokatlanul már az első összehívásra ülést iartha főtt, ami meglepetést okoz, mert tudvalevő, hogy Komáromban a tanácsülést eddig mindig csak második összehívásra lehetett megtartani. A tanácsülésnek legfontosabb tárgyát a városi kórház kibővítésének kérdése képezte. A tanács ebben az ügyben egyhan guan elhatározta, hogy a kórház kibővítését olymódon oldja meg, hogy egyemeletes modern berendezésű tüdőbeteg paviliont épület, amelyben ölven beteg részére biztosit helyet. A kórházpavilion tervei már el is készüllek és azokat műszakilag most vizsgálja felül az építészeti bizottság, amely pénteken délután ül össze ebben az ügyben. Az uj kórházpavilion, pusztán az épület előreláthatóan egy millió 600000 K-ba fog kerülni és ehhez még hozzájárul majd a berendezés és felszerelés költsége, ami újabb félmilliót tesz ki, A kórházpavilion egyébként minden igénynek megfelelően épül, A kórház segédorvasail miniszteri rendelet szerint a megfelelő fizetési osztályba sorozták

Még egyszer

Miksa mexikói császár tragédiája

Egy kísérlet a halálraítélt császár megszöktetésére. Minden készen volt a biztos megmentésre. — „Engem nem mernek kivégezni.“ — Csökönyösség, amely a vesztőhelyre vezet. — Szenzációs részletek Salm-Salm hercegnő naplójából

(Május 14.) Lapunk, a Komáromi Lapok szombati számában Albert Braun által irí cikk foglalkozik Miksa mexikói császár tragédiájával.

Albert Braun mindjárt cikkének elején leírja, hogy hogyan ismerkedett meg Salm-Salm hercegnővel, Salm Félix herceg, Miksa mexikói császár egykori adjutánsának a feleségével,

A cikkíró éppen csak érinti a tragédiának azt az érdekes részletét, amikor Miksa császárt megakarták szöktetni. De hogy ki és hogyan akarta ezt, arról hallgat Albert Braun különben érdekes cikke. Pedig ez az ellhallgaloü rész a legérdekfeszitőbb felvonása az egész tragédiának, mert abban a a nagy ellenfél, Miksa császár leverője, Juarez köztársasági elnök is fontos szerepet játszott és elősegítene Miksa császár szökését és nem rajta múlt, hogy Miksa nem tudóit elmenekülni a biztos halál elöl.

Mivel a mexikói tragédia még mindig érdekli az egész civilizált világot, a múltkori cikkünk kiegészitéseképen leközöljük a szöktetési kísérlet érdekes részleteit, amelyet Salm-Salm hercegnő maga irt meg naplójában.

Halljuk tehát a szökíetési kísérlet részletei!.

Az oly hirtelen leiünt Habsburgdinaszíia múltjából mindig újabb és újabb eseményeket hoznak felszínre a sűrűn keletkező emlékiratok és visszaemlékezések. Salm Salm Frigyesné hercegnő, Miksa mexikói császár szárnysegédjének neje feljegyzéseket tett a szerencséden császár életének utolsó fejezetéről, mely mint ismeretes a császár nagy tragédiájával végződött. A feljegyzések most különféle német memoárokban jelentek meg. Talán legérdeke sebb e feljegyzések között az, melyben Salm hercegné a császár megszabadítására tett kísérletét elmon dj a.

A feljegyzések szerint Miksa császár jó és intelligens, de az életet nem ismerő ember volt. Nem ismerte különösen az amerikai életet Ellen fele Juarez, aki a császár seregének leverése után a mexikói köztársaság élén állott, energikus és nagyravágyó, de alapjában nem rosszindulatú ember volt.

A hercegné a császár elfogatása után minden lehetőt elkövetett meg-Í mentésére. Összeköttetést kereseti csakhamar Juarézzal akit már korábban ismeri és aki neki rokona volt és igyekezett a különben önfejű elnököt rábírni, hogy adja hallgatólagos beleegyezését Habsburg Miksa I — ahogyan Juarez a császári nevezte — megmentéséhez. Az elnök csak azt az egyet kötötte ki, hogy \ Habsburg Miksa elhagyja Amerika területét és oda soha többé vissza nem tér. Megá lapodtak abban, hogy junius 4-én (i867) a hercegné egy ' zárt határral, melynek ablakai le lesznek függőnyözve, megjelenik a í querafarői kapucinus kolostor előtt, í ahol a császárt fogva tartolták. Az őrséget előre értesítik, a parancsnok pedig olyan uíasliásokat kap, hogy a szökés sikerülhessen. A szökevény üldözése is csak látszólagos lesz. Juarez még az uiirányt is megjelölte, melyen a császárnak menekülnie kell, hogy feltartózíatlanul kerülhessen el Mexiko földjéről.

| A beszélgetés végén megjegyezte Juarez: „Habsburg Miksát a franciák sodorták ebbe a végzetes kalandba, azért akarok előnyt adni a kegyej lemnek a jog helyett “ f A hercegné most már erélyesen fogott hozzá az előkészületekhez. Az őrség parancsnokát ismerte és ■ diplomatikus módon megtudta tőle,

; hogy Juarez Ígéretét komolyan lehet venni. E feledi örömében nagyobb j pénzösszegei adott a parancsnok: nak. A meneküléshez szükséges pénzt értékes ékszereinek elzálo gositása által szerezte meg.

Minden simán ment a megállapodás szerint. A hercegné egyedül jelent meg a fogház szűk cellájában, ahol a császárt mélyen elkomolyodóit hangulatban találta „Felséged meg van menlve, ha azonnal köve‘

: engem. Vegye Felség magára ezt i S köpenyt, a csuklyát huzza a fejére hogy eltakarja az arcát Kint várj:

: a kocsi, mely elviszi, Juarez meg í ígérte, hogy a menekülést meg nen \ hiusilja.“

j Mozdulatlanul hallgatta a császá ; a hercegné elbeszélését a Juarez i folytatott tárgyalásokról, miközb«*

\ arca egyre komolyabb kifejeze ; öltött. Rövid szünet után mondott : „Köszönöm hercegnő fáradozásé ■ Ismét egy szünet után: „Gondo ■ hercegnő, hogy egy Habsburg t ! szaka és ködben menekülni fo : mint egy szolga? Nem félek Jua