Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-01-18 / 7. szám
11*30. január 18. 3 oldal. Korsíro n's '• iwt t > Vásároljunk ELBERT divatáruházában J&V olcsó és jó minőségű áruival ma vezeti íárom 1 mi 19. ss B »O N « * *o •c B-. JA « & U * ►> o Farsangi Frakk, smoking és selyem ing Selyem és fiér sokai Selyem zsebkendő Glare felié'- kesztyű Frakk-óraláne és mellgomb .,Ereo‘ gallér Selyem nadrágtartó Cltre pdesebin gall rrédő 4711 Kölni víz, Ketty púder újdonságok: Strass-esaO és gomb Selyem csipke és tiill Marabu disz Selyem batiszt ngaadríg menyasszonyi fátyol és koszom Selyem harisnyák Művirágok Selyem és esipkesálok Török jelmez disz stb. Teli áruk mélyen leszállított árban. o << 0 n B o r K-0 O • TG* er B O" B • r » ® a * V« 9 tapasztalható most különösen a magyar nyeivtrrüíetckfn műiödő bíróságokon. Ismételten előfordul az u óbbi időben, hogy csaknem kizárólag magyarnyelvű targyalásu bíróságokhoz, mint amilyen á komáromi kerületi- és járásbíróság is, olyan bírákat helyeznek, akik csak szlovákul vagy csehül beszélnek és a kisebbségi tárgyalási nyelvet egyálta Ián nem bírják Hogy ez milyen karos hatással van az igazságszolgáltatás ügy menetelére, azt nem keli bővebbet! fejtegetni De ellenke. ik az igazságszolgáltatásnak egyik lényeges elvével, a tárgyalás közvetlenségé nek elvével, mert rendszerint ilyenkor tolmács segítségével kénytelen a bíró boldogulni, azonban a tolmács1 sok esetben nem is tudja elléggé szabatosan visszaadni az iga i értelmet, ami ptd'g az igaiságs.olyal atásnái fontos körülmény lenne. Másrészt a tolmáccsal va'ó kisegítés igen lassúvá teszi a tárgyalást. Az igazságügyminisztériumnak mégis figyelembe kellene venni azt a kő rülményt, hogy olyan bíróságokhoz, ahol a tárgyalási nyelv nsgyobbrészt kisebbségi nyelven folyik, a okát a bírókat küldje, akik az államnyelven kívül a kisebbségi nyelvet is legalább jól beszélik. így nem történne az a sok anomália és kellemetlenség amelyek akkor fordulnak elő, ha a bíró, vagy néha az áliamügyész is, nem birva a kisebbségi nyelvet, amelyet a fél beszél, csak tolmács utján tudja a tárgyalást levezetni. Pedig a helyzet egyelőre az, hogy az- igaiságyügyminis térium a kisebb ségek irányában tanúsítandó ki« jóakarattal feltétlenül meg tudná oldani még a nagy bíróhiányban is ezt a ié nyeges kérdést, amitől az igazság szolgáltatás nivójs sem éppen kismértékben függ. Szímtí község válságos gazdasági helyzetének javulását egyedül a tervezett dunamenti főét kiépítésétől reméli. A község meghoz hogy Szimő Az országos ü'alapnak már régítb ben terve, hogy Vásárul és Érsekuivár között dunamenti Uu at építsen Ez az ut közvetlenül éfitvené Szimő községet, fhot az er d^i «érv szerint a Patai.?' ? Pásztor ? — Pásztor vagyok, de a juhrím el»zéledteir. Tizenkét juho n vo t. Tizenegy hcf hér, a tiienatttedik, a rzkarióihi, 3» fekete Ez okozta a b-jt. — Csak a Jé, usban bizzá?, barátom, ö a szegények., a bajos emberek pártfogója, a kitagédo ’-ak mened ke. Csak bízzál benne. Hinem most p kenjünk, mert s jog a csonka lábam — ásított a katona és lehunyván p.lláit, álomba szt dü t. A fehérköpenyes htrom ezüst siklust tett a tarisznyába és ezt S efi mellett kagyván, be ment a faluba. A keryérsü.ő asszony kislánya az u'c n játszogatott. Mikor megpidan otta a hozzájuk közeledő idegent beszaladt a piivirra. — Édesanyám, megint jön egy u?onjáró. Ez is tán kenyeret akar, — suttogta — Mondjad neki néki Kä eh?, hogy Diner inhon az anya, — duzzogott a menyecske és a dagasztóteknőt leemelve a székről, alája búj?. A vándor csakugyan belfpztt az udvarra. A komondor tüstént kiugrik a Juyaólból és rth^n feleje. Már már be ékap, de ez fölemelvén jzbbját, sze lid pillantást vet rí ja. Az eb hirtelen megépül, nyüszöl, aztán talpra szökken és farkát csóváivá, u^rándozza sörül a fiatal fétfit. Az asszony a teknő alól csak nézi, nézi, hogy a kutya milyen alázatos. _ Bizonyosán a szemével verte meg az állatot, — gondolta A férfi leüit a piivarlépcsőre. — Milyen finom kenyerillat van nálatok, kicsikém. Adnál talán egy karaj kenyere*, — szól nyájasan. — Nincs itthon a nyanyika, — pöminden áldozatot, utat kapjon. — januür 18. Víg folyót á hidalnák egy uj vashid által. S intő község az utóbbi években teljes gazdasági hanyatlásnak indul?, am n-k legfőbb oka éppen az, hogy a külvilágtól teljesen el van zárva työg a lány. — Egy ital tejekét sem adhatnál ? — Tejrcskes? Hogyisne... Jó lesz magának a víz is. 0 t van a kú’, merítsen belőle. — Ejnye, ejnye — mondta halkan a vándor és egy kérdd vászonnal letörölvén homlokát, a hegy k felé indult. Mivor e fordult az u cán, a lányka a íeknőhöz lépett. — Bújjék elő, édes. Nincs itt mára kéregető, — mondja. A teknő megmozdul. Ide oda himbálódik, de az asszory nem bújik ki alóla. Kächi hát fölemei a teknői. — J:8sztjgzmárjá, így nagy teknősbéka I — kiállja a lány és át akar fűlni a szomszédba az öreg F anzl b csihoz, ülné agyon a rusnya jószágot. A konyhából a pi varra lépve, megpillantotta a vászonkendőt, akibe a keregeiő a homlokát törölte. Ur°mfia. friss vérpetfyek pirosodnak rsjia ... * A csonkaiábű kürasszir föiébredvén, keresi a f hirköpenyest. De annak már hült helye volt. H<nem a tarisznya ott hevert a gyepen. Mi ez, hogy megint egész cipó van barin1;?... Ejt, ejI Ki leh^t ez a csudatevő emb;r? Néhány nrp múltán elmegy a templomi, hogy leimádkozza az olvasót. A szeme iit megaktd eey régi oltárképen. A festmény a fehérköpenyes Üdvözítőt ábrázolja, aki c pőt ad egy öreg nyomoréknak. Csodalatos: a kép főalskja megszólamlasig hasonlít az erdőben látott fehérköp nyeshez. — Magasztalja az én lelkem az Urat, — mormolja dobogó szívvel Stefi vitéz, aztán térdre hullván, elkön^yesedett a szeme és homlokával érinti: az oltár lépcsőjét. és egyedüli pi?cára, az Érsekújvárba vezcő u», csupán egy mezei űüiőut, amely kedvező len időben teljesen jár hatatlan. Ennek következtében Síimő fA'dmivfcléssd foglalkozó lakossága terményeit értékesíteni nem tudja s noha jó termőföldje van, mégis a szó szoros értelmében nyomornak van kitéve. Erre az óriási gazdasági hanyatlásra jellemző az a körülmény, hogy 1 a kfízség lakossága úgyszólván állj landóan bankfeö csönbői és a termésre már előre felvett előlegekből é1, így tehát érthető, hogy a község ezt a tervezed u'épi ést a Íegn?gyjobb lelkesedéssel fogad a. E t a nagy lelkesedést most újabban ielch-isztotta a negyediek akciója. Negyed község a Vághidat Negyed mellett akarja falépi eni és erre a célra egymillió koronát ajánlói fal az útalapnak. így az ut elkanyarodna Negyed felé és Srímő megint csak elesne altói az egyetlen megoldástól, amelytől gazdasági helyzetének javulását várja. Szimő község képviselőtestülete a na-Í pókban foglalkozott ezzel az üggyel és készségét fejezte ki arra, hogy Szimő az útépítés által érintett ös-zes községi telkeket ingyen állj erg di az u alapnak, ezenkívül vál| ialia az útépítéshez szükséges öszij szes anyag kíf uvarozását, a hídnak I villannyal vsió megvilágítását, de I csak abban az esetben, ha az eredeti tervet valósítják meg. ! Szimő község kitart ame!! ft a reménye | mellett, hogy az országos útalapnál is I érvényesülni fog a jobb belátás és a Íszimőiek keserves gazdasági helyzetére való tekintettel sem fosszák meg a községet az Érsekújvárba vezető őrsi szágut ól, melyre már hosszú évek óla várnak. I A szimői nép kedvezőtlen gazdasági j helyzetére nézve nagyon jellemző az is, ; hogy az Érsekújvárba vezető dülőulon \ Érsekújvárt Szimőről kedvezőtlen | időben csak öt hat óra alatt lehet elérni üres kocsival is és még inkább lehelellen ez az állapot > ekkor, amikor a község egyedüli vas- i üli állomására, Gúlára vezető volt megyei u'at már több mint tíz éve nem ' javiiouák és ennek következtében ez is í járhatatlan. így jóformán a lakosság nem mozdul ki a közí ségbő1, földjeiket kénytelenek ide-I géneknek eladni, hogy a fontosabb ’ n pi szükségleteiket fedezzék a vételárból. ti Úgyszintén kénytel nsk állandóan bartk| hiteleket venni igénybe, hogy életük I tovább trngődjék. ;• S/imőnek ezzel a tarthatatlan gazda- I sági helyzetével a komáromi járási hivatal is tisztában van és ennek az útnak építkezése ügyében Negyeden múlt év december 18 án tartott értekezleten a járási hivatal kiküldöttje kifej| tette Szimő község válságos gazdasági : heyzetét és ott is kérte az illetékes tényezősét, hogy az ut építésénél okvetlenül vegyék tekintetbe Szimő közt ség jogos kívánságát és úgy a hidat, 1 mint az utat Szimő község mellett j építsék ki. (k ) I ————— A bírói pótlék jl beszámítása a nyugdíjba. Komárom, — január 17. A lezfe’ső közigazgatási döntés aiap\ ján az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt elrendelte, hogy a \ bírói pótlékot azoknak a bíráknak, il; lelve özv gyeknek nyugdijába is beszélj misék akik már 1925 január elseje előtt nyugdíjba mentek, i Ezt az átszámítási munkát, amelyet | Sríovenszkóban a pozsonyi és a kassai j tábla végez, már meg is kezdték. M n; denesetre szükséges, hogy a nyugdijal sok bemu'assák állampolgársági bizonyítványukat, első nyugdíjazási és utolsó | kinevezési iratukat. Ezek minden kérvény nélkül küldhetők be a táblához. Min hogy az úgynevezett L* x Dolánsky három éves elévülési időt állapított meg, a beszámítás csak az errevonatkozóan berdoH kérvény beadásától visszamenőleg három évre vonatkozik, a jövőben 02Ot>ban természetszerűen iennmarad A visszamenően történő beszámítás ilyen korlátozásához szó sem Érhet, Van ugyanis olyan vélemény, amely srerint a beszámításnak a legfelső közigazgatási bíróság döntésétől visszamenően három évre keltene tör- I ténnie. Az első döntés 1929 fekruárban | volt, a beszámításnak tehát 1926 Eb- I ruírjáig Miene vissz«h-nnia es nem íi csupán 1926 júliusáig. Másik vélemény I szerint 1925 jár ulr eis» jéiől számi ód'k I a beszámítás, illetve felemelés Valól sziaü, hogy a kiutsláa urán a kiutaló < h«térczatot egyes érdekeltek megtáirsd- I ják és a legfelsőbb bíróság újabb j döntését fogják kíprovokaini, mert a 5 nyugdíjasok önhibájukon hívül nem érvénycsi'heiték igínjüket a pótlék bel számiiására. A kiu alt összegek kifizetése előrej láthatóan már febru árban fog meg örténni. Amint a pótlék ügyre vonatkozóan újabb információi szerzünk, tájé- 1 koziatás végett ismerfe'jük, miután j tudjuk, hogy Komáromban ég környékén többen érdekelve vannak ezzel az i üggyel kapcsolatban. HázibáL — Aki egy évben egyszer nem tud adni egy házibált, az ne is éljen! Ezt az elkeseredett kijelentést egy fiatal kiasszonyka tette a papája előtt. Néhány éve a házibál erősen divatban van. Farsang idején előbb lezajlanak a nagy társasági bálok és böjt idején következnek a családok báljai, ahol az intim barátok , találkoznak és mulatnak. Egykor a házibálok csak a főranguak és igazán gazdag embere« kiváltságos mulatságai és társasági események voltak. Ma kevésbbé ; exkluzív, de annál drágább mulatság, j E őször is tágas, gazdag lakás, lega ább is 6—7 szoba és nagy hall nélkül hozzá se lehet fogni. A házibál nem zsur, ahol táncolnak is a szalonban, hanem igazi bál, csak kisebb arányban, mint a nagy bál. A házibálhoz tágas táncterem, büfféhelyiség, garderobe, szalon, pipázó szükséges és egy kisebb női szoba. Ezek híján az egész házibál önmava paródiájává süllyed. Ezek után következik a büffé felszerelése. A húsok és sütemények, gazdagsága, fagylalt, hűsítők, borok gyümölcs. Mindehhez nagyszerű kiszolgálás, nagy személyzet, sok virág és tetejébe megfelelő toilett a mamának és leányainak. Akinek kedve van hozzá, számítsa ki egy ilyen kis házibál árát Borsos számla jön ki belőle. De ép ezért divatos és elmaradhatatlan: valódi és álgazdagok, valódi és álelőkelőek között egyaránt. Nők találták ki, melyre erős utánzási ösztönük ragadta őket, hogy a főranguaktól ne maradjanak el és hogy egyenlő szokásaikkal amazok nyomába kerüljenek. Amennyire lehetséges, a polgári házibálokon arra is ép u?y vigyáznak, mint a főranguak, hogy lehetőleg maguk között legyenek. Nem mindig sikerül. A polgárosztály nagyvilágának érdeke zavarosabb és kuszáltabb, mint amazoké. Itt
