Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-01-18 / 7. szám

11*30. január 18. 3 oldal. Korsíro n's '• iwt t > Vásároljunk ELBERT divatáruházában J&V olcsó és jó minőségű áruival ma vezeti íárom 1 mi 19. ss B »O N « * *o •c B-. JA « & U * ►> o Farsangi Frakk, smoking és selyem ing Selyem és fiér sokai Selyem zsebkendő Glare felié'- kesztyű Frakk-óraláne és mellgomb .,Ereo‘ gallér Selyem nadrágtartó Cltre pdesebin gall rrédő 4711 Kölni víz, Ketty púder újdonságok: Strass-esaO és gomb Selyem csipke és tiill Marabu disz Selyem batiszt ngaadríg menyasszonyi fátyol és koszom Selyem harisnyák Művirágok Selyem és esipkesálok Török jelmez disz stb. Teli áruk mélyen leszállított árban. o << 0 n B o r K-0 O • TG* er B O" B • r » ® a * V« 9 tapasztalható most különösen a magyar nyeivtrrüíetckfn műiödő bíróságokon. Ismételten előfordul az u óbbi időben, hogy csaknem kizárólag magyarnyelvű targyalásu bíróságokhoz, mint amilyen á komáromi kerületi- és járásbíróság is, olyan bírákat helyeznek, akik csak szlovákul vagy csehül beszélnek és a kisebbségi tárgyalási nyelvet egyálta Ián nem bírják Hogy ez milyen karos hatással van az igazságszolgálta­tás ügy menetelére, azt nem keli bő­vebbet! fejtegetni De ellenke. ik az igazságszolgáltatásnak egyik lényeges elvével, a tárgyalás közvetlenségé nek elvével, mert rendszerint ilyen­kor tolmács segítségével kénytelen a bíró boldogulni, azonban a tolmács1 sok esetben nem is tudja elléggé sza­batosan visszaadni az iga i értelmet, ami ptd'g az igaiságs.olyal atásnái fontos körülmény lenne. Másrészt a tolmáccsal va'ó kisegítés igen lassúvá teszi a tárgyalást. Az igazságügyminisztériumnak mégis figyelembe kellene venni azt a kő rülményt, hogy olyan bíróságokhoz, ahol a tárgyalási nyelv nsgyobbrészt kisebbségi nyelven folyik, a okát a bírókat küldje, akik az államnyelven kívül a kisebbségi nyelvet is leg­alább jól beszélik. így nem történne az a sok anomália és kellemetlenség amelyek akkor fordulnak elő, ha a bíró, vagy néha az áliamügyész is, nem birva a kisebbségi nyelvet, amelyet a fél beszél, csak tolmács utján tudja a tárgyalást levezetni. Pedig a helyzet egyelőre az, hogy az- igaiságyügyminis térium a kisebb ségek irányában tanúsítandó ki« jó­akarattal feltétlenül meg tudná oldani még a nagy bíróhiányban is ezt a ié nyeges kérdést, amitől az igazság szolgáltatás nivójs sem éppen kis­mértékben függ. Szímtí község válságos gazdasági helyzetének javulását egyedül a tervezett dunamenti főét kiépítésétől reméli. A község meghoz hogy Szimő Az országos ü'alapnak már régítb ben terve, hogy Vásárul és Érsekuivár között duna­­menti Uu at építsen Ez az ut közvetlenül éfitvené Szimő községet, fhot az er d^i «érv szerint a Patai.?' ? Pásztor ? — Pásztor vagyok, de a juhrím el­­»zéledteir. Tizenkét juho n vo t. Tizen­egy hcf hér, a tiienatttedik, a rzkari­­óihi, 3» fekete Ez okozta a b-jt. — Csak a Jé, usban bizzá?, barátom, ö a szegények., a bajos emberek párt­fogója, a kitagédo ’-ak mened ke. Csak bízzál benne. Hinem most p kenjünk, mert s jog a csonka lábam — ásított a katona és lehunyván p.lláit, álomba szt dü t. A fehérköpenyes htrom ezüst siklust tett a tarisznyába és ezt S efi mellett kagyván, be ment a faluba. A keryérsü.ő asszony kislánya az u'c n játszogatott. Mikor megpidan otta a hozzájuk közeledő idegent beszaladt a piivirra. — Édesanyám, megint jön egy u?on­­járó. Ez is tán kenyeret akar, — sut­togta — Mondjad neki néki Kä eh?, hogy Diner inhon az anya, — duzzogott a menyecske és a dagasztóteknőt leemelve a székről, alája búj?. A vándor csakugyan belfpztt az ud­varra. A komondor tüstént kiugrik a Juyaólból és rth^n feleje. Már már be ékap, de ez fölemelvén jzbbját, sze lid pillantást vet rí ja. Az eb hirtelen megépül, nyüszöl, aztán talpra szök­ken és farkát csóváivá, u^rándozza sörül a fiatal fétfit. Az asszony a teknő alól csak nézi, nézi, hogy a kutya milyen alázatos. _ Bizonyosán a szemével verte meg az állatot, — gondolta A férfi leüit a piivarlépcsőre. — Milyen finom kenyerillat van ná­latok, kicsikém. Adnál talán egy karaj kenyere*, — szól nyájasan. — Nincs itthon a nyanyika, — pö­minden áldozatot, utat kapjon. — januür 18. Víg folyót á hidalnák egy uj vashid által. S intő község az utóbbi években teljes gazdasági hanyatlásnak in­dul?, am n-k legfőbb oka éppen az, hogy a külvilágtól teljesen el van zárva työg a lány. — Egy ital tejekét sem adhatnál ? — Tejrcskes? Hogyisne... Jó lesz magának a víz is. 0 t van a kú’, me­rítsen belőle. — Ejnye, ejnye — mondta halkan a vándor és egy kérdd vászonnal le­törölvén homlokát, a hegy k felé indult. Mivor e fordult az u cán, a lányka a íeknőhöz lépett. — Bújjék elő, édes. Nincs itt mára kéregető, — mondja. A teknő megmozdul. Ide oda him­­bálódik, de az asszory nem bújik ki alóla. Kächi hát fölemei a teknői. — J:8sztjgzmárjá, így nagy teknős­béka I — kiállja a lány és át akar fűlni a szomszédba az öreg F anzl b csihoz, ülné agyon a rusnya jószágot. A konyhából a pi varra lépve, meg­pillantotta a vászonkendőt, akibe a ke­­regeiő a homlokát törölte. Ur°mfia. friss vérpetfyek pirosodnak rsjia ... * A csonkaiábű kürasszir föiébredvén, keresi a f hirköpenyest. De annak már hült helye volt. H<nem a tarisznya ott hevert a gyepen. Mi ez, hogy megint egész cipó van barin1;?... Ejt, ejI Ki leh^t ez a csudatevő emb;r? Néhány nrp múltán elmegy a temp­lomi, hogy leimádkozza az olvasót. A szeme iit megaktd eey régi oltár­képen. A festmény a fehérköpenyes Üdvözítőt ábrázolja, aki c pőt ad egy öreg nyomoréknak. Csodalatos: a kép főalskja megszólamlasig hasonlít az erdőben látott fehérköp nyeshez. — Magasztalja az én lelkem az Urat, — mormolja dobogó szívvel Stefi vitéz, aztán térdre hullván, elkön^yesedett a szeme és homlokával érinti: az oltár lépcsőjét. és egyedüli pi?cára, az Érsekújvárba vezcő u», csupán egy mezei űüiőut, amely kedvező len időben teljesen jár hatatlan. Ennek következtében Síimő fA'dmivfcléssd foglalkozó lakossága ter­ményeit értékesíteni nem tudja s noha jó termőföldje van, mégis a szó szoros értelmében nyomornak van kitéve. Erre az óriási gazdasági hanyatlásra jellemző az a körülmény, hogy 1 a kfízség lakossága úgyszólván ál­lj landóan bankfeö csönbői és a ter­mésre már előre felvett előlegek­ből é1, így tehát érthető, hogy a község ezt a tervezed u'épi ést a Íegn?gyjobb lelke­sedéssel fogad a. E t a nagy lelkesedést most újabban ielch-isztotta a negyediek akciója. Ne­gyed község a Vághidat Negyed mel­lett akarja falépi eni és erre a célra egymillió koronát ajánlói fal az út­alapnak. így az ut elkanyarodna Ne­gyed felé és Srímő megint csak elesne altói az egyetlen megoldástól, amelytől gaz­dasági helyzetének javulását várja. Szimő község képviselőtestülete a na-Í pókban foglalkozott ezzel az üggyel és készségét fejezte ki arra, hogy Szimő az útépítés által érintett ös-zes községi telkeket ingyen ál­lj erg di az u alapnak, ezenkívül vál­­| ialia az útépítéshez szükséges ösz­­ij szes anyag kíf uvarozását, a hídnak I villannyal vsió megvilágítását, de I csak abban az esetben, ha az ere­deti tervet valósítják meg. ! Szimő község kitart ame!! ft a reménye | mellett, hogy az országos útalapnál is I érvényesülni fog a jobb belátás és a Íszimőiek keserves gazdasági helyzetére való tekintettel sem fosszák meg a községet az Érsekújvárba vezető őr­si szágut ól, melyre már hosszú évek óla várnak. I A szimői nép kedvezőtlen gazdasági j helyzetére nézve nagyon jellemző az is, ; hogy az Érsekújvárba vezető dülőulon \ Érsekújvárt Szimőről kedvezőtlen | időben csak öt hat óra alatt lehet elérni üres kocsival is és még inkább lehelellen ez az állapot > ekkor, amikor a község egyedüli vas- i üli állomására, Gúlára vezető volt me­gyei u'at már több mint tíz éve nem ' javiiouák és ennek következtében ez is í járhatatlan. így jóformán a lakosság nem mozdul ki a köz­­í ségbő1, földjeiket kénytelenek ide-I géneknek eladni, hogy a fontosabb ’ n pi szükségleteiket fedezzék a vételárból. ti Úgyszintén kénytel nsk állandóan bartk­­| hiteleket venni igénybe, hogy életük I tovább trngődjék. ;• S/imőnek ezzel a tarthatatlan gazda- I sági helyzetével a komáromi járási hi­vatal is tisztában van és ennek az út­nak építkezése ügyében Negyeden múlt év december 18 án tartott értekezle­ten a járási hivatal kiküldöttje kifej­­| tette Szimő község válságos gazdasági : heyzetét és ott is kérte az illetékes tényezősét, hogy az ut építésénél ok­vetlenül vegyék tekintetbe Szimő köz­­t ség jogos kívánságát és úgy a hidat, 1 mint az utat Szimő község mellett j építsék ki. (k ) I ————— A bírói pótlék jl beszámítása a nyugdíjba. Komárom, — január 17. A lezfe’ső közigazgatási döntés aiap­­\ ján az igazságügyminiszter a pénzügy­­miniszterrel együtt elrendelte, hogy a \ bírói pótlékot azoknak a bíráknak, il­­; lelve özv gyeknek nyugdijába is beszé­lj misék akik már 1925 január elseje előtt nyugdíjba mentek, i Ezt az átszámítási munkát, amelyet | Sríovenszkóban a pozsonyi és a kassai j tábla végez, már meg is kezdték. M n­­; denesetre szükséges, hogy a nyugdija­­l sok bemu'assák állampolgársági bizo­nyítványukat, első nyugdíjazási és utolsó | kinevezési iratukat. Ezek minden kér­vény nélkül küldhetők be a táblához. Min hogy az úgynevezett L* x Do­­lánsky három éves elévülési időt álla­pított meg, a beszámítás csak az erre­vonatkozóan berdoH kérvény beadásá­tól visszamenőleg három évre vonatko­zik, a jövőben 02Ot>ban természetsze­rűen iennmarad A visszamenően történő beszámítás ilyen korlátozásához szó sem Érhet, Van ugyanis olyan vélemény, amely srerint a beszámításnak a leg­felső közigazgatási bíróság döntésétől visszamenően három évre keltene tör- I ténnie. Az első döntés 1929 fekruárban | volt, a beszámításnak tehát 1926 Eb- I ruírjáig Miene vissz«h-nnia es nem íi csupán 1926 júliusáig. Másik vélemény I szerint 1925 jár ulr eis» jéiől számi ód'k I a beszámítás, illetve felemelés Való­­l sziaü, hogy a kiutsláa urán a kiutaló < h«térczatot egyes érdekeltek megtáirsd- I ják és a legfelsőbb bíróság újabb j döntését fogják kíprovokaini, mert a 5 nyugdíjasok önhibájukon hívül nem ér­­vénycsi'heiték igínjüket a pótlék be­­l számiiására. A kiu alt összegek kifizetése előre­­j láthatóan már febru árban fog meg ör­­ténni. Amint a pótlék ügyre vonatko­zóan újabb információi szerzünk, tájé- 1 koziatás végett ismerfe'jük, miután j tudjuk, hogy Komáromban ég környé­kén többen érdekelve vannak ezzel az i üggyel kapcsolatban. HázibáL — Aki egy évben egyszer nem tud adni egy házibált, az ne is éljen! Ezt az elkeseredett kijelentést egy fiatal kiasszonyka tette a pa­pája előtt. Néhány éve a házibál erősen di­vatban van. Farsang idején előbb lezajlanak a nagy társasági bálok és böjt idején következnek a csalá­dok báljai, ahol az intim barátok , találkoznak és mulatnak. Egykor a házibálok csak a főran­­guak és igazán gazdag embere« ki­váltságos mulatságai és társasági események voltak. Ma kevésbbé ; exkluzív, de annál drágább mulatság, j E őször is tágas, gazdag lakás, lega ább is 6—7 szoba és nagy hall nélkül hozzá se lehet fogni. A házi­bál nem zsur, ahol táncolnak is a szalonban, hanem igazi bál, csak kisebb arányban, mint a nagy bál. A házibálhoz tágas táncterem, büfféhelyiség, garderobe, szalon, pipázó szükséges és egy kisebb női szoba. Ezek híján az egész házibál önmava paródiájává süllyed. Ezek után következik a büffé felszerelése. A húsok és sütemények, gazdagsága, fagylalt, hűsítők, borok gyümölcs. Mindehhez nagyszerű kiszolgálás, nagy személyzet, sok virág és tete­jébe megfelelő toilett a mamának és leányainak. Akinek kedve van hozzá, számítsa ki egy ilyen kis házibál árát Borsos számla jön ki belőle. De ép ezért divatos és elmaradhatatlan: valódi és álgazdagok, valódi és álelőkelőek között egyaránt. Nők találták ki, melyre erős után­zási ösztönük ragadta őket, hogy a főranguaktól ne maradjanak el és hogy egyenlő szokásaikkal amazok nyomába kerüljenek. Amennyire lehetséges, a polgári házibálokon arra is ép u?y vigyáz­nak, mint a főranguak, hogy lehető­leg maguk között legyenek. Nem mindig sikerül. A polgárosztály nagyvilágának érdeke zavarosabb és kuszáltabb, mint amazoké. Itt

Next

/
Oldalképek
Tartalom