Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-05-10 / 55. szám
Komáromi Lapok. 3. oldal* 1830. mája* 10. '^JL_U m—a ~m—» _■—ia J»_ m. -hl. olcsóság! divatcsarnoka. i (Níídor n. 19. Horonabankkal szemben) | „Meglepő uj olcsó árak.“ J I „Elsőrendű gyártmányú áruk.“ §■ *s 2-=§ Alkalmi vételek férfi ing, Harisnya, Nyakkendőkben. Gyér- g I mek flór trikó, Feihsrisnya, játszóruha. ff w Sport- és szekrény gyermekkocsi, nyugágy gyári raktár, g. J Pouplin selye férfi ing, Pyjamas, Zsebkendők. g. *2 Tetra baba kelengye. ? tegségek pusztifolfak. A bátor védekezés és néhány sikerült kirohanás dacára Miksa ügye reménytelen volt. Emellek nemcsak az oslromló ellenség fenyegelfe, hanem magában a városban is összeesküvés ülölte fel a fejét. — Tudom jól, — mondolta — hogy ha kézrekeritenek, agyonlőnek. Április vége felé az osfromloít város helyzete tarthatatlanná vált és ekkor komolyan gondolt rá, hogy fogságba kerül, juareznek szóló levelet fogalmazóit, amelyben arra kérte ellenfelét, hogy ha vért kiván, érje be az övével. Ezuíán dolgozták ki azt a tervet, hogy a Sierra Corda felé keresztültörnek. Erről a vidékről való indiánusok, akik a városban éltek és életre-halálra ragaszkodtak Mejla tábornokhoz, aki maga is indián származású volt, minden ösvényt és csapást ismertek, amely Torpan kikötőhöz vezet. Az áttörést május 14-ére, reggelre tervezték. A helyőrség parancsnoka azonban sajnos, Miguel Lopez ezredes volt és ez a férfiú, akit Miksa elárasztott nagylelkűségével, áruló volt Háromezer aranyért kiszolgáltatta a fellegvárat és urát az ellenségnek. Az éj sötétjében a városnak egy részét ellenséges csapatokkal szállta meg. Egyik ponlon, amelyet a csá szári testörség tarlóit megszállva, az őrség rászólt: — Ki vagy? — Éljen a császár! — válaszolta Lopez. — Melyik ezred? — Császárné. hazafelé 1 — Olyan hamar iít lesz ? — A fele utat se tennők meg utolérne 1 — Mit csinálunk akkor ? — El kell bújnunk valahova ! És Olena elmondta, hogy valahol a közelben barlang van Nekiindult, hogy megkeresse. A férfi ezalatt felébresztette asszonyát, megismertette vele a helyzetet, de megnyugtatta, hogy Olena mindjárt visszajön és elvezeti őket egy barlangba. Ilona nem aggódott. Mint a kis cica bujt oda a férfihez és kijelentette, hogy minden jól van, ha ő itt van. Még örült is a viharnak. Legalább azt is megismeri a havasok között 1 — Milyen jó lesz, erdei mackó, a te barlangodba megyünk 1 Olena visszaérkezett a hírrel, hegy meg van a barlang. Ilona boldogan ugrott talpra és újra jókedvűen, frissen ment a rutén iány után. A barlang nem voit nagy, de kényelmesen elfértek benne mind a hárman. Olena sok lombot hozott és azzal szórta tele a barlang nedves alját, hogy legyen mire leülniök, hátha soká tart a vihar. A férfi segitett neki és rövid idő múlva térdig érő lomb süppedezett a lábuk alatt. Azután ágakat hoztak. Rengeteg száraz ágat és a lány megmagyarázta, hogy a barlang szájában tüzet fog gyújtani. Kellemesebb lesz. Nem fognak fázni. S amikor megérkezett a vihar, a tűz már haragosan pattogott eléje a barlang nyilasában. Ilona örült a tűznek. Egy-egy ággal bele-belecsa-E ott a lángokba és boldog tekintettel övette a szikrafelhők száguldó repülését a szabadulás felé. S a vihar ereje borzalmas gyorsasággal fokozódott. Át os is belerezzent a villámlások és dörgések szörnyű egymásutánjába, Ilona A jelszóval visszaélve, az ellenséges labor katonái tehát megszállották a legfontosabb állásokat, sőt egy másik áruló, Jablonski föhad nagy segítségével még a császár őrségét is ellenséges csapatokkal vállolták föl. Miksa ezen az éjszakáncsak egy órakor feküdt le. Heves görcsös rohamok kínozták és kél órakor orvosát hivalla, aki t gy órát töltött nála. Ebben az időben hozták hírül a betegnek, hogy az ellenség behatolt a város egyes részeibe Szén • védésé ellenére a császár Salm herceggel és néhány tábornokával a város főterére akart menni. Amikor a császár elhaladt az őrség előli, Lopez, aki a közelben rejlőzölt el, izgalomtól rekedi hangon suttooia: — Ő az. De a katona átengedte maga előli a császári és kiséreléf. Lopez rendelkezései azonban mégis beváltak. Azokat a csapatokat, amelyek a császárhoz tartózlak, bekerítették. A kitört harcban Miramon tábornok arcát egy golyó fölszakitolla. A tábornok egy percre elveszlelle látását, elbukott és embereivel együtt foglyul ejtették A császár ötször fordult Mejla lábornokhoz, azzal a kérdéssel, hogy maroknyi elszánt emberrel ki iehef-e törni de a válasz mindig ez volt: Nem. A császár erre kilüzette a fehér lobogót Durva bánásmód Echeargaray, egy rosszhirü kalandor, lovával elsőnek ugratott a csá* egyre csendesebb és egyre félénkebb j leit és maga után húzva Ákost, ameny- J nyíre lehetett, a barlang mélyébe menekült. Oiena ott ült a tűznél. Lábait maga elé húzta, átkarolta őket és egykedvüeD, nyugodtan bámult a lángo kon keresztül a viharba. Félelmetes volt ezen a vörös, tajtékos tűzön keresztül a sötét, tinlaszinü vihar 1 Irtózatos erejű, láthatatlan karok hado nászfak az erdő felett és borzalmas csapásokkal csaknem a földig kényszerlíették a vastag! örzsü fák nyöszörgő lombját. Lángoló kardokat csattogtatott a villám és a dörgések fülsértő robaját sokszoros erővel harsogta túl a szenvedő erdő ijesztő nyö gése. Az asszonyrózsa ott vergődött a férfi ölében. — Ákoska, félek! S a következő pillanatban dideregve kccódtak össze fcgecskái. — Ákoska, fázom! A férfi szorosan ölelte magához a remegő teremtést, azután levetette kabátját és ráadta. De a vihar ereje egyre fokozódott. A villámok szinte ott csapkodtak le a barlang szája előtt és egy lelketrázó, iszonyatos dörrenés és szemkápráztató villanás után látták, hogy egy óriás fa hull kettétörve közvetlen a tüzük elé, eltorlaszolva törzsével és ágaival a barlang száját. A férfi felkiáltott; — Olena, mi történt ? A rutén lány hangja halk volt és szomorú. — Semmi. Csak egy fát ölt meg a villám 1 Ilona zokogva és dideregve bujt Ákos mellére. — Még mindig fázom. Olena felállt. Leoldoita derekáról a kettős kötényt és ráborította azt Ilona testére. Azután némán ment vissza a szárhoz, balkézzel durVán vállon i ragadta és ráförmedt: — Maga az a Miksa? A császár, akit megdöbbentett ez a fellépés, felocsúdva csak kis idő múlva válaszolt: — Hadifoglya vagyok. Elvették a kardját és lóra kellett szállnia. Szédítő iramban száguldónak vissza a La Cruz kolostor felé, ahol Miksa két órával előbb tanyázol! Lovaglás közben Echeargaray, aki fél lóhosszal állandóan á császár előli lovagolt, revolverét cowb y módjára egyenesen a mellének szögezve tarlóba. Az elfogolt császárt és kíséretét nemsokára a Sanla Teresila kolostorba szálliíoffák. A csupasz padlón kellelt aludniok, nyakig voltak a piszokban és alig kaptak enni. Re- ! fugii Gonzales, egy hirhedt rabló volt a börlönőriik A császár sokat szenvedett a kiváncsiaktól, akik szitkokkal és gúnyolódásokkal hal mozták el. — Május 20-án — beszélte a hercegnő — Quereíaroba érkeztem. Amerikai létemre szabad mozgásom volt. Exobedo tábornoknál kieszközöltem, hogy a császárt és kísérőit megfelelőbb helyen szállásolják el. Átvitték őket egy kapuéi nus kolostorba, de olyan kíméletlenek voltak, hogy a császárt egy ideig a sírboltban tartották. Később kicsiny, sötét zárkát kapóit, a folyosóra nyíló üvegezetlen ablakkal. A cella mintegy tiz lépés hosszú és öt-hat lépés széles voL, nyers téglapadlóval. berendezése egy tábori ágyból, két szekrényből, két aszíalból és néhány székből állott Hasonlóan helyezték el a tábornokokat. Csupán dr. Basch sal és a két szolgával nem bánlak úgy. mint foglyokkal A császár börtönéhez vezető lépcsőn százával heverésztek a katonák A bukóit uralkodónak eleinte megengedték, hogy látogatókat fogadjon. Barátai látták el borral élelemmel, ruhával és fehérneművel. Ez utóbbira annál nagyobb szüksége volt, mert mindenét ellopták és ha ingét mosatni akarla, zubbonyát állig be kellett gombolnia. — Miksa feje fölött állandóan ott lebegeít a Damoklesz-kard. Tisztában voliunk vele, hogy Juarez haditörvényszék elé fogja állítani a császárt és fáboronokaií Mendez tűzhöz és tovább nézte a lángok játé- i kát. A férfi csodálkozva figyelte. A I bőredőjü ing most már töretlen Ívben hullott végig alakján és el kelleit árulnia a formáknak tökéletes szépségét. A rutén lány ügyes kézzel kezelte a tüzet, hogy ki ne aludjék s a tűz piros lángja buja ecsetként festette be arcának és testének izzó vonalait. Hosszú idő után húzódott csak el a vihar. S amikor végül beállott a csend, akkor vették észre, hogy éjszaka Van és rászakadt az erdőre a sötétség. Oiena halkan, suttogva szólalt meg, anélkül, hogy megfordult volna: — Uram, éjszaka van .. . Alszol ? — Nem. — De asszonyod alszik, ugye? — Igen, Elaludt. — Mondtam, hogy kisbaba és nem asszony. Átalussza a rosszat... Tedd le a karodról. — Miért ? — Nagy munkánk van. Láttad, hogy ide zuhant a nagy fa a barlang elé. Utat keli törnünk rajta keresztül, hogy hajnalban elindulhassunk. — Most? Éjszaka? — Világit a tűz I És igy asszonyod nem fog a bajról tud semmit. Ákos engedelmeskedett. Ilonát óvatosan letette öléből a lombra és a rutén lányhoz ment. Olena már ott állott a barlang szájánál és izmos, gyors kezével ügyesen tördelte a nagy fa apró ágait. A férfi szintén nekifogott a munkának. Gyorsan dolgoztak és mégis szinte áthatolhatatlannak tetszett az óriás lomb. Egy-egy erősebb ágat őszszetett erővel hajlítottak el, vagy törtek ketté. Megfeszült testük összeért, izmaik egymásba dagadtak. A törzsön és az eltörhetetienül vastag ágakon keresztül lassan mégis csak beásták magukat a lombteegerbe. Fogfájás esetén sokszor van szükség a kinzó fájdalmak ellen pillanatok alatt ható segítségre, mert a szenvedés az elviselhet etlengégig fokoiódbatik Ha van házában ilyenkor egy palack valódi DIANA SÓSBOR^ZESZ, nem kell rettegéssel gondolnia az éjszakára. Ha néhány csepp Diana sósborszeszt tiszta gyapotra (vattára) csepegtet és azt beilleszti a tájó fogba, vagy ha a külsőleg meg épnek látszó fog köitll b dörzsöli a foghust, őrömmel fogja a fájdalmak gyors enyhalésát, majd teljes szünését tapasztalni: Árak: 1 kis üveg . 1 közép üveg 1 nagy üveg. Kis 15., .. 30-tábornokof már agyonlőtték. Szabadulási terv Azt a kérdészt intéztem a hercegnőhöz, nem lehetett volna-e a császárt megszöktetni. — Dehogy nem, — válaszolt a hercegnő — én a férjem és barátaink megmenthettük volna. De sajnos, a szökésrz nagyon nehezen lehetett rábirni. Ha csak magával törődött volna, sikerült volna, de ö azt akarla, hogy tábornokai is megmeneküljenek A császárnak azon az elhatározásán, hogy bajtársait nem hagyja cserben, meghiúsult az egész terv. A Juarez-pártiak megszimatoltak valamit, elszigetellék a császárt, több amerikait és európait kiutasitoltak a városból és néhány embert letartóztattak. Időközben a nagyhatalmak haszfalanul fáradoztak, hogy Miksát kiszabadítsák. Mexikó legjobb ügyvédei a legötletesebb védőiralokat állították össze, de Juarez kérlelhefetlenségén minden próbálkozás meghiúsult A császár és tábornoka Amikor hosszú és szorgalmas munka után elkészült a fán keresztül az alagút, visszamásztak a tűzhöz, hogy megpihenjenek Ákos ruhája csurom viz volt a lombtól és Oiena inge is vizesen tapadt testéhez. A férfi halántékán lüktettek az erek a megfeszített munkától, halálosan fáradtnak érezte magát s megdöbbenve nézte Olenát, akin nem látszott meg a kimerültség és a hatalmas munka. Ahogy ott ült a tűznél csendben elgondolkozva, pillantását le nem véve a különös teremtésről, a lelke mélyén valami csodálatos emlék ébredt életre, valami visszhang a régi mustból, valami ősemberi érzés arróL hogy ez az asszony az ő párja, hogy ez az asszony az igazi, a hűséges társ, aki vele dolgozik, vele szenved, — hálát és szeretetet érzett és lassan közelebb húzódott hozzá .. . Megfogta kezét, átölelte derekát és ajka az ezer esztendő előtti csókot csókolta el újra annak engedelmes, alázatos ajakán . .. A hajnali fény sápadt vergődésben szivárgott a barlang belsejébe. Ilona édesen aludt a lombon, Ákos kabátja és Olena köténye takarta be testét... Az alvó férfi feje ott pihent a tüzet bámuló, mozdulatlan rutén lány ölében... Olena ekkor óvatosan felemelkedett, két erős karjával magasba emelte a férfit és csendesen, lassan, odavitte, odafektette asszonya mellé a lombra... Azután magasba feszült, rázott egyet feketefűrtü, sápadt fején és a kialuvó tűz húnyó parázsát eltaposva izmos, bocskoros lábával, a falomb alagútján keresztül kilépett a szabadba, hogy diadalmas testét megfürdesse a reggeli nap aranyzuhat&gában...