Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-05-06 / 53. szám

S3, szám Kedd, 1930, májas 6 Ötvenegyedik évfolyam. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. sok küzködésse) tengesse nehéz éleiét. És reá vall, hogy mint a leg­magasabb intelligenciát képviselő testület, súlyos helyzetében is a legszerényebb eszközöket veszi igénybe, hogy jogos kívánságait meghallgassák. Évek óta vár türe­lemmel, mert azt gondolja, hogy ahhoz a díszes álláshoz, amelyet a biró az igazságszolgáltaiásban elfoglal, nem illik az elégedelien­­ség, p<-dig a szerénységet és türel­met még csak aprópénzre sem lehet fölváltani. Az állam érdeke legelsősorban, hogy olyan bírói karra támaszkodhassék, amely anyagi gondoktól mentesen, a leg­teljesebb függetlenséget képviselje. Most arról van szó, hogy végre valahára rákerül a sor a bírák fizeíésrendezésére is és egy mi­niszterközi bizottság foglalkozik ságügyminiszterium által kidolgo­zott uj törvénytervezettel akarnak elintézni. De ez is akadályokba j ütközik, mert noha a birói kar < válsága teljesen megölto tiá teszi a s j sürgős intézkedést, a más minisz- I j teriumok arra az álláspontra he- | \ lyezkednek, hogy az állami tiszt- \ | viselők egy bizonyos kategóriája- j | nak viszonyait nem lehee^dlön, a jj I fizetési törvény alkotta kereteken j j kivül rendezni. Ez az álláspont I 5 azonban nem fogadható el, mert j a birák fizetésrendezésének kérdése | szorosan összefügg nemcsak a i birák mai válságával, hanem a jj birói státus kérdésének teljes meg- j I oldásával is. E fontos szempont } | kötelességévé teszi a kormánynak, j ! hogy az állam tekintélyének hor­­; dozójával, a birói karral szemben j a legnagyobb előzékenységgel jár­­! jón el. azzal a kérdéssel, amelyet az igiz-P0L1TIEM SZERELE ElCfixetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre poMai szétküldéssel. Égési évre JCO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 kt. Egyelném ára 1 korona. Amire nincs pénz Komárom, május 5. Az állami háztartás legutóbb előterjesztett zárszámadásaiból ki­tűnt, hogy az évi költségvetést, amelyet a törvényhozás megálla­pított, mintegy kétszáz millióval lépték túl és az is megállapítást nyert, hogy a löbbkiadás egy har­mad részét a nemzetvédelmi mi­nisztérium, egy tized részét pedig a külügyminisztérium fölötte el. Egyes pártok nem is akarták ezt a számadást jóváhagyni, mert úgy ta'álták, hogy a költségvetés túl­lépése folytán elköltött milliók nem szolgáltak produktiv célokat és az állam szempontjából ezt a nagy összeget nélKÜlözhető dolgokra for­dították. Ebből a szükségtelen költeke­zésből az látszik, hogy egyes tár­cák meg nem engedett mértékben veszik igénybe az állam költség­­vetését és a nagy nélkülözések és gazdasági válságok dacára is mér­téken felül eszközölnek kiadásokat az adózó közönség rovására. Mert az adózónak kell megfizetni az állam fentarcásához szükséges ki­adásokat és ugyancsak neki kell kiizzadnia azokat a köllségeket is, amelyeket egyes privilegizált mi­nisztériumok »beszerzései* vagy »előre nem látott* szükségletei fölemésztenek. Különben pedig a kormány ál­talában arról panaszkodik, hogy nincs elég fedezete a fölmerü ő szükségletekre és például ha a nyugdíjasok vigasztalan helyzeté­nek emberi mértékre való föleme­­éséről van szó, akkor a pénzügy­miniszter zavarba jön és a fedezet jlőteremté=ére uj adónemeket ta'ál d, mert a háztartás rendes kere­­eiben a nyugdíjasok igényeit nem épes kielégíteni. Ismeretes, hogy vasutasok évek óta követelik izelésük megjavítását, sztrájkkal inyegelőznek,azonban semmi ered­ményt sem érnek el De hasonló somom sorsra vannak kárhoztatva birák is, akiknek helyzetük ma Ián a legmostohább a köziár­­iságban. Az állam legfontosabb és hívá­sánál fogva legelőkelőbb testű­ié, a birói kar sehol a világon ncs olyan rosszul dolálva, mint >en a csehszlovák köztársaságban, iol pedig a más állami hivatal­­lkok közölt bővesen találhatni yanokal, akik sokkal kevesebb dással és elenyészően csekély pzettséggel a legmagasabb ké­­illséget képviselő bíráknál jóval Dezőbb fizetést élveznek és élet­­ndardjuk társadalmi állásukon al felül van biztosítva. A köz­­saságban működő birói karnak an csekély fizetést adnak, amely általában nem felel meg a meg­­ánt életnívónak s amely csak a jó, hogy igen szerényen és Komárom, —május 5. Német szociáldemokratáié és kommunisták pofozkodása a k épviselőházban. A pénteken tartott képviselőházi ülésen a német szociáldemokraták és kommunislák közölt heves ösz­­szecsapásra került a sor, amely óriási viharban tettleges inzultusok­ban érle el csúcspontját. A képvi­selőház a munkanélküli segélyhez való állami hozzájárulásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek mó­dosításáról szóló törvényjavaslalról folyt a szavazás, amikor a kommu­nislák pfuj kiállásokba törlek ki és egyes kommunista képviselők nyom­tatványokat kezdtek hajigálni a né­met szociáldemokraták felé. A kom­munisták padsora elölt a két párt képviselői között heves összecsa­pásra került a sor, amelynek folya­mán Stern dr. kommunista képviselő arculütötíe Ratz német szociáldemokrata képviselőt. A két képviselő körül a két párt tagjai verődtek össze és nagy tumultust idéztek elő, azonban a képviselőházi rendezőknek sike­rült helyreállifani a rendet. Ezután a gén ti rendszer noveUáldsárói szavazlak, amelyet első olvasásban színién a bizottság jelentése alapján fogadtak el, aminek következtében az erre vonatkozó kezdeményező javaslatok egész tömegét mellőzték. A mentelmi ügyek tárgyalásánál óriási lárma keletkezel!. A német nemzeti szoci­alista képviselők élesen kritizálták Slern dr kommunisla képviselő eljárását, amire a németszocidldemok­­ratek és a kommunisták között is újabb összecsapás keletkezett. Az ülés vége elölt Katz képviselő odaugrott Stern dr. képviselőhöz és több ütést mért annak fejére Erre újra nagy lárma és ka­varodás lett és már-már úgy látszott, hogy a miniszteri padok és a kom­munisla párt padjai között keletke- j zeit tolongásban verekedéssé fajul a helyzet. A koalíciós képviselők vefebék magukat közbe és hosszabb ' idő múlva sikerült a két harcias ; hangulatú párt képviselőit lecsltti- j tani és a rendet megint helyreálli- I iani. A képviselőház elnöke közben már az ülést is berekeszielte, amit az óriási lármában észre sem lehe­ted venni s végül is a képviselők nagy zajban vonultak ki az üléste­remből. A verekedő képviselők ügye i a mentelmi bizottság elé kerül. Maga Dér er miniszter állapítja, meg, hogy a lton-Dérer nem vált be. i Dérer Iván dr., csehszlovák szcciál- j demokrata párti iskolaügyi miniszter május 1-én Érsekújvárt résztvett az ottani szocialista pártok nagygyűlé­sén amelyen nagy beszédet mon­dott a politikai helyzetről. Beszédé- : ben kitért az állampolgársági kér­désre is és beismerte, hogy a róla ; elnevezett lex Dérer a gyakorlatban j nem vált be olyan mértékben, mint azt ! ö, a törvény kezdeményezője elgondolta, i Rámutatott arra, hogy bár sok eset­ben a kérvényezők javára döntött ; a legfelső közigazgatási biróság, a legtöbb esetben azonban, sajnos, j megszorításokkal értelmezte a tör- j vényt annak ellenére, hogy a tör- j vényhozó elgondolása más volt. Kö- jj zölte a miniszter, hogy Farkas Zol- j tán dr. szenátor uj törvényjavaslatot j nyújtott be az állampolgársági ügy rendezésére a szenátushoz s miután a szenátus legközelebbi ülésének napirendjére tűzte ezt a javaslatot s a közeli napokban már tárgyalni is fogja, remélhető, hogy ez az égető j kérdés végre teljes megnyugvásra ' focr plintéTÖrlní Szerkesztősig és kiadóhivatal: Nádor-11. 29, Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Ml fogadták a gabonapótvám ok­ról és a behozatali jegyekről szóló törvényjavaslatot. Az agrárisfák mezőgazdasági ja­vaslatai közül a legsürgősebbeket pénteken tárgyalta le a képviselőház, amely azokat el is fogadta. Hosszas tanácskozás előzte meg a javasla­tokat, amelyeknél a szociáldemok­raták eleiníe bizonyos felléieleket szabtak, végre azonban mégis csak megegyeztek a koalíciós pártok. A A képviselőház koalíciós többsége első olasásban változatlanul elfo­gadja a törvényjavaslalof, amely fel­hatalmazza a kormányt, hogy egyes gabonanemilek, liszt- és őrlési termékek vámtarifáihoz pótvámot vezessen be és rendeletel adjon ki, mellyel meglilija a liszt kémiai preparálását Ugyan­csak változatlan szöveggel fogadták el a behozatali jegyektől szóló törvény­javaslatot. A javasla ok elfogadását a kommunisták zajos közbeszólá­saikkal kísérték. A gabonamonopólium ideiglenes bevezetése. Mint az ismeretes, a mezőgazda­­sági javaslatok megszavazásával föl­merült az a kérdés, hogy a Ma­gyarországgal kötött kereskedelmi szerződést felmondják. Az agráristák követelték a szerződés felbontását, a szocialista pártok és a cseh nem­zeti demokraták pedig ezzel szem­ben a szerződés revíziója mellett foglaltak állást. Maga a külügy­miniszter is úgy nyilatkozott, hogy előzetes tárgyalásokba kell bocsát­kozni a magyar kormánnyal 'a szer­ződésre nézve. A párizsi megegye­zés hatása alatt az agráristák eláll­tak követelésüktől és a csehszlovák kormány tárgyalást kezdett a ma­gyar kormánnyal az uj csehszlovák gabonapótvámok által a kereske­delmi szerződésnek szükségessé vált revíziója érdekében. A magyar kor­mánytól erre az a válasz érkezett, hogy Magyarország kész tárgyalá­sokba bocsátkozni, de csak május végén, vagy junius elején. Az ag­ráriusok most, hogy o belföldi gabona­termés értékesítését biztosítsak, ideig­lenesen be akarják vezetni a gabona­­monopóliumot és pedig addig az idő­­penti', amig Magyarországgal a kereskedelmi szerződés revíziójára vonatkozó tárgyalások be nem feje­ződtek. A gazdasági szakminiszterek legutóbbi tanácskozásukon már tár­gyalták is a gabonamonopólium kér­dését, végleges döntés azonban még nem történt. A gazdasági szakminisz­terek ebben a tárgyban a napokban újabb tanácskozást tartanak. Meg kell jegyeznünk, hogy a nemzeti de­mokraták, a csth néppárt és az agrár­párt hol tani sem akar a monopóliumról, a szocialisták pedig, bár elvben nin­csenek a gabona monopólium ellen, abban a formában, amelyben az agráristák követelik, nem hajlandók

Next

/
Oldalképek
Tartalom