Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-01-16 / 6. szám

Komáromi Laon* 2. oldal. Hír szerint Bethlen miniszterelnök szombaton, január 18-án elindul Há­gából és legkésőbb január 20-án meg érkezik Budapestre. A bépvíselőházat valószínűleg január 22 éré vagy 23 ára hívják egybe. Beszedovszky igazságtalannak mondja a szovjet ítéletét — fan. 15. Megírtuk, hogy B:szedovszky volt párisi szovjetkövetet, akinek emlékiratai az orosz kommün első napjairól most jelennek meg különböző lapokban, a szovjet halálra ítélte. A volt páriái szovjetkövet a Mstinnek adott nyilat­kozatában foglalkozik a moszkvai Íté­lettel és kijelenti, hogy az igazságta­lan. Szemére vetik, hogy jogtalanul ötezer dolláros csekket váltott be. A sajtó utján követeli most, hogy a szov­­jet hozza nyilvánosságra ezt a csek­ket. amelyről megállapítható, hogy a csekklapot nem ő, hanem a követség pénziárosa, Jukoff irla alá. Ezt a pénz­összeget egyébként a franciaországi kommunista propaganda céljaira for­dították, de tulajdonképpen ez csak je­lentéktelen töredéke a franciaországi propagandára kiadott pénzösszegnek, amelyet Beszedovszky 150.000 dollárra becsül. Ezt a hatalmas p;n?ö»szeget a szovjet propigandára &a kémkedésre költötte el. Miért nem kap Komárom maradékbirfokot amikor Érsekújvárnak jut a maradékbirto­kok helyett más kárpótlás. Komárom, - január 15. § Az érsekujváriak a legjobb kilincse­­lők közé tartoznak, ami a városuk ér­dekében nagyon is dicséretes tulajdon­ság. Gyakran járnak Prágába, hogy vá­rosuk {észére előnyöket eszközölje­nek ki. Az érsekujváriak küldöttsége kisebb nagvobb eredményekkel szokott hazatér­ni Prágából. Egy ilyen küldöttség járás­ból azt olvassuk többek között, hogy Érsekújvár maradék birtokra is igényt tartott. M’radé&biriokoí úgy látszik nem kap Érsekújvár, de kárpótlásul az anyalai erdőt ígérték Újvárnak. Hogy milyen jogcímen kért Érsek­újvár " maradókhiríOKot, nem tudjuk, de hogy valami jogcíme volt Újvárnak, az bizonyos mert kárpótlást igérteK neki Egyik ujvá i lapnak idevonatkozó | híradása így hangzik: Fontos intervenciója volt a küldött­ségnek a földhivatalnál, ahol Rrdlinsky alelnökiéi s Petr miniszteri tanácsos­sal folytattak megbeszélést. A város ugyanis a parcellázás elölt álló primási | birtokból 1200 hold legelőre y az anyalai j erdőből 70 hold erdő e tart igényt. ; Radlinsky alelnök kijelentette, hogy ennek a kérdésnek az elintézése attól függ, hogy a mődus vivendi milyen megoldási nyer. 1200 holdról azonban semmiesetre sem tehet szó, ezért azt ajánlotta, hogy a város realizálja a ké­rését k amennyiben aktuális lesz, 100 —200 hóid legelőről lehe' szó s külö­nösen nagy esélye van Érsekújvár vá­rosának az anyalai erdőre, miután a szomszédbirtokoíok igényei mindig előnyben résesünek, A varos ammdején marsdéfebirfokra is igényt jelenet be. Er a reménye végleg meghiu-u t mert a Károlyi fáié uradalom maradékbirtokai fjíett már dis ponáltsk. Eddig szól a közlemény. Mindezek után azt a kérdést tesszük fel, hogy miért nem kaphatott Komá­rom varos is maradáabinovot, hiszen Komárom közeiében is parcellázott a földhivatal és Komárom anyagi helyze lén nagyon rs segített volna egy kis maradésb rtok, vagy annas valami más módon való kárpótlásé. Mindezekből cssk megerősödik az a rég tudott igazság, hogy Komárom mostoha gvermeke a kormánynak és a kedvence Érsekújvár. „Az igazság és jog egész világo­san Magyarország oldalán van.“ — január 15. Berlini jelentés szerint Bethlen István gróf miniszterelnöknek szombaton a külföldi sajtó előtt tett nyilatkozatához a G ;rmania-ban Hageman dr. a követ­kezőket írja: , — Bethlen István gróf itt H gában oly elszánt és fölényes vezető benyomását keltette, akit sem a kis-, sem a nagy hatalmak koncentrikus nyomása sem zavar meg. Bethlen ma ismét kijelen­tette, hogy bár a megegyezés érdeké­ben hajlandó bizonyos áldozatokra, azonban semmi körülmények között sem engedhet abban az elvi jelentő ségü kérdésben, amelyet a magyar lihvidációs igényekről való lemondás jelent. Minthogy a trianoni szerződés 250 szakasza kifejezetten megtiltja magyar tulajdon likvidálását, az utódállamokká támadt epiánsügyi viszályban az igazság és jog egész világosan Magyarország oldalán van — írja ezután Higemar.n. Bizonyos, hogy a magyarok harci modorát aligha lenne tanácsos séma­­szerüen Németországnak is ajánlani, azonban a most tanúsítóit szilárdság és a mögötte á ló nemzeti akarat te­kintetében Magyarország mindeneseire példaképül szolgába!. A Deu sehe Allgemeine Zdlungban Fritz Klem dr. Be hlen Issvan gróf nyi­latkozatáról a löbii között ezeket Írja: A nyilatkozat céltudatos egyenes volta, a magyar jogi szempont hangsúlyozása és az a határozott, férfias nyíltság, amely a nyilat ozatot jellemzi, igen kedvező benyomást tett. Tuka után Pázmán volt szlovák néppárti képviselő is a vádlottak padjára kerül. Érdekes vádirat készül Pázmán volt szlovák néppárti képviselő ellen, — mint azl a csehszlovák sajló jelenti, — aki a legutóbbi választások alkalmával tudvalevőkép képviselői mandátum nél­kül maradt. A hírek szerint Pázmán igazgató-tanító, volt képviselőt együtt vádoljak Sax József herencsvölgyi mol­nárral, Kucaera Mártonnal és Vojencák György detvahutai tanítóval, a köztár­saságelleni összeesküvés címén. Ugyan­olyan bűncselekményekért fog felelni tehát a bíróság előtt, mint Tuka és — január. 15. Snaczky Antal, Pázmán eddig nem szerepelt a vád­lottak névsorában, mert képviselői immunitása véd e. A vád szerint fegyvert akart szállítani Losoncról Detvára. A fegyvert Magyarországról kapta volna és csak Detván raktározták volna el mindaddig, amíg Pázmán nem ad intést a fegyverek felhasználására vagy fegy­veres felkelésre. Pázmán vád alá helyezése nagy fel­tűnést kelt. 1930. január 18, >• Csl. Törvények és Rendeletek hivatalos magyar kiadása megrendelhető a Spitzer-féle könyvesboltban Előfizetési ára 1 évre 120 ckorona. Masaryk elnök nem mond le nyolcvanadik születésnapján Prágd jelentés szerint a Ceske Slovo — mint ismeretes — újévkor Masyryk einöskei folytatott l ttervjut közölt, amely szerint az elnök nyolcvanidik születése napjával kapcaolaib n iemondási szán­dékokkal foglalkoznék. Most, hogy a lap uj főszerkesztő! kapott, a következő közlés olvasható benne: Masaryk elnök nem barátja kön’ör­­filazásnak, hanem szeret a dolgoknak mélyébe tekinteni. így van ez az elnök­ség kérdésével is. Masaryk elnök határozottan eluta­sította magától azt a gondolatot, hogy nyolcvan.Edik születésnapján lemondjon az elnökségről. Még akkor sem fog visszalépni, ha nyomja korának súlya, mert nem lát biztosítékot a-ra, hoty az elnökség kér­dését más személlyel az ő kívánsága szedni meg lehessen oldani Hágában nem remélik már a ma­gyar kérdés sikeres megoldását. —jenuar 16. Hágai jelentés szerint a magyar kér­dés megoldására kiküldött bizottság délután fél 4 órakor folytatta a tárgya­lásokat. Későn délután a mägyar ügy tárgyalását félbeszakították és áttértek a bolgár probléma tárgyalására. A magyar kérdés megoldására irá­nyuló tárgyalások jelenleg a különböző követelések és ellenkövetelések összeg­szerű megállapítása körül forognak. A tárgyalásokat a nyugodt és uivarias hang jellemzi. A francia delegáció köreiben azt mondják, hogy a hágai konferenciát pénteken, legkésőbb szombaton bere* fee8itik, Á fennforgó ellentétek miatt nem lehet arra számítani, hogy addig az időpontig rendezzék a magyar kérr dóst. A franciák azt hiszik, hogy a probiéma végleges megoldását kesőohi időre fogják elhalasztani. A kártya regénye — január 15. Nem túlzás azt mondani, hogy a kártya egyidős a kultúrával. A kártyá­jáéi! nyom sít megtalálhatjuk már a iörténeiemeiőíti népeknél is, mégis jó- 1 val későbbi korok találmánya. Az em- I béri lélekben a szenveiály területin foglal helyet, épugy áthozzák, mint I imádják, v gyónókat szereztek vele, í tétjeiben birtok )k, aranyhegyek, várak és — asszonyok szerepelte!! (éa szere­pének ma is) — rxisztenciákat ölt meg és gazdaságot s zerzett Lélektaná­hoz szervesen hozzátartozik Fortuna szelleme épugy, mint a legyőzhetetlen szenvedély, amely felett rendszerint azok nem tudnak uralkodni, akik — jí mos ohafiai a fzereicsének. A kártya ősidejében a játék csak a testi ügyes­ség fejlesztésére szorítkozott. Később azután áttért a szellemiekre is. Fellép­tek a szórakoztató és a testet pihentető játékok. Érdekes, hogy a kártya első nyílt ellensége volt maga a bölcs Cato, aki látta a katonák lelkén uralkodó elvakult szenvedélyt, igy kiáltott fel: — Polgárok, tartózkodjatok a sze­rencsejátékoktól I Hiába szólt Cato, hiába prédikáltak a kártya ellen, hiába hoztak törvényt ellene már a XIV, században Francia­­országban és hiába prédikált ellene Szent Bsrnát a templomok szószékeiről, a kártya meghódította a világot. És elvetette a csalás magját. Medici Máriá­ról jegyezték fel, hogy igen szeretett játszani és egy kis hamisjátéktól sem riadt vissza. Európa királyai, katonái, papjai, koldusai egyformán kedvelték és “ kedvelik ma is, a kártya „néikülözhe' teilen butrr“ az eg*sz világon. A XVI. században az egész Európát bebolvo« gó olasz vándorszínészek a föld legügye­sebb sipistái voltak, a „szűz terület“ k dráéri ebötíek „jáhzani“ Magyaror­szágra is, É! csakugyan játszottak . .. Játékuk a Maradó által feltalált „fáraó“ vol». Vagyonosat vittek ki anna idején a naivjáráku Magyarországból. Abban az időben már nagy mu «ja, sőt iro­dalma volt a kártyának. És akkor épült az első igazi „kártyavár“. Cdabre ur ugyanis (hires francia nemes) a kártyán nyert pénzen szép kis kastélyt épített rasganafe Párizs környékén. Miaor egy Ízben Arnould Zsófia meglátogatta, igy szólt: — 'Igen erős épület ez, pedig kár­tyából van... Magyarországon a kártya eredetileg a haszonvágy nélküli szórakozás esz­köze volt, különösen ffluraknái, akiknél a pénz nem számított. Később azon« ban, már B thory István lengyel király, és erdélyi fejedelem idejében, az ország minden részén szinte hallatlan mére­teket öltött. Mindenki kártyázott. A pa­pok épugy, mint a nép, a nemesek epugy, akar a katonák. Pázmány Péler igy prédikál a bártyaszenvedély ellen: „A kártyás ember és a részeges pap íevétessák minden tisztéből és méltó­ságából!“ « Hiába. Ahogy nagyobbodtak a szá­zadok római számai, nagyobbodott a kártyaszenvedély. Mária Terézia, mikor megtudta, hogy férje, Ferenc császár 10.000 aranyat veszt el évenkint Fáraón, 1770 október 29 én Ausztria és Magyar­­ország területére a következő rendeietet adja ki : „Értésemre esett, hogy ható-

Next

/
Oldalképek
Tartalom