Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-04-19 / 46. szám

1930. äpii'is 19. Komáromi Lapok. 3. oldal. lüiülÜl íS>*S3BSRS J u b i I á r i s BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR május 3=12. A magyar ipar ünnepi bemutatója 25—50% ntaiási kedvezmény! UHHnHHinBHllSBH Nemzeti paviilonok a külföldi ipar számára Yiznmmentes határátlépés! Felvilágosítás és vásárigazolvány kapható; BUDAPESTEN: 295 a Vásárirodában, V., Alkotmány utca 8. KOMAROMBAN : Boldoghy Gyula iparlársulaü elnköknél és az Általános Hitelbank r. t-nál. Nővé Zámkyban: Freund Benő vasnagykereskedőnél és az érsekujvári Népbank r-t.nál, Iglón a Szepesiglói Hitelbank részvényíársaságnál igen nagy részéhez ma már nem kell páros, nem kell munkás, nem kell ember, mert elvégzik ezt a technika vívmányai — a modern gépek. Nincs ma már az egész világon olyan tömegmunka, amit a gépek le nem egyszerűsítenek jelentéktelen esemény­­nyé, hogy a munkátlanságnak nem a munkahiány, hanem a technika fejlő­dése az oka, az könnyen bizonyítható. A napokban olvastam egy újságban, hogy egy technikus olyan szövőgépet talált fel, amely tiz ilyen szövőszék kezeléséhez csak egy munkást kíván a jelenlegi tiz munkás helyett. Tehát Itt már a munkás 90 százaléka mehet. Vagy az iparos? Csak egyet nézzünk, a cipész ipart. A gépek teljesen else­perték ezt az ipart, a cipész iparosok 80 százaléka már nem cipész és nem iparos. A technika áldozatai lettek ők. Menjünk csak vissza három évet a komáromi kikötőben. Az akkori 200 munkás helyett ma már három vasdaru dolgozik 30 munkással és kétszerannyi munkateljesítménnyel. Vájjon az itt kimaradt munkások hol tudtak elhe­lyezkedni? Megyünk lejebb a kikötő­ben, itt még nincsenek vasdaruk. És ha egyszer itt is felépülnek ezek a titánok? 170 ember ismét mehet. Pedig itt van munka rengeteg, de a gépek könnyen elvégzik azt, csekély emberi erővel. Mehetünk tovább is. Mi történik a vendéglős és kávés iparral ? Sokan azt kérdik, ugyan mi köze van ennek a technika fejlődéséhez ? A rádió, ez a csodás találmány, amilyen mértékben szaporodik, éppen ilyen arányban fogy a vendéglő és kávéház közönsége. Egy­részt a pénztelenség, másrészt a rádió szórakoztatása munkátlanná tette a vendégipari munkások 80 százalékát. Vagy vegyük tekintetbe az autó ipart. A vasutak viteldiját az egész világon folytonosan emelik, mert kevés az utas, és a bevétel nem elég a ma még einem bocsájtható alkalmazottak eltartására. A közönség 50 százaléka autón utazik és szállít, mert az alkalmasabb, olcsóbb és gyorsabb. A mezőgazdasági gépek tökéletessége megteremtette a túltermelést. Az egész világ kenyérmag termése messze túl­haladja a szükségletet és a termelők kénytelenek óriási veszteséggel ezeken túladni, vigy pedig tűzifa és szén helyett eltüzelni, mert nincs rá vevő, a túlter­melést nincs, aki megegye. Lehetne ezt mé; a végtelenségig folytatni, de már az eddigiekből is meg lehet állapítani, hogy nem a munka kevés, a nagy háború után nem az ember sok, — hanem a gépek — a technika jött az embert romlásba dön­teni. És az is megállapítható, hogy annyi munkát egy ország sem tud többé előállítani, amennyi a gépek mellett az iparost és munkást is el tudná munkával látni. Ha majd a gé­pek mellett minden iparos és munkás is megtalálja a rendes napi munkáját, csak akkor fog megszűnni az általános munkanélküliség és csak akkor lehet a kenyér nagyobb és talán fehérebb is. Psychotechnikai tehetségvizsgálás Helyes pályaválasztás. Irta Ivánlv Géza Régi mondás az, hogy a megfe­lelő ember való a neki alkalmas helyre. Igen gyakrsn halljuk ezt emlegetni különösen napjainkban, midőn annyi példát látunk arra, hogy hány embert jutlat a véletlen szerencse, vagyoni függellenség vagy akárhányszor csak a jó könyök pompásan fizetett állásokba, tekin­télyt, hírnevet adó pozíciókba. De látszik ezekkel az esetekkel szem­ben az is, hogy hány intelligens gyermeket ad szülője olyan pályára, amelyre már előre egy hosszú élet keservei, a tehetségnek, a hivatás­nak meg nem felelő munkahe yzet kínlódásai vetik szomorú árnyéku­kat. S hányán a diplomás, iskolázott emberek közül csík meglört iga­hordói a vállukra rakott munkának, melyhez nem vivén hajlamot, oda megkívánt s elengedheietlen tehet­séget, a munkahelyüket — bár ma­guk választották — betölteni nem képesek Nálunk Csehszlovákiában ezzel a kérdéssel még nem foglalkoztak úgyszólván semmit, legfeljebb a történelmi országokban, amelyek közelebb esvén az e (éren már hosszú utat megtelt Németország­hoz, a fiatalkorúak gondozását, vé­delmét eiláló járási egyesületek se­gítségével segitik a szülőt s ifjúsá­got a helyes pályaválasztás kérdé­sében. Némefországban ma már 600 nál több a psycholechnikai elven felál­lított s berendezett pályaválasztó állomás van, ahol hivatásos psycho­­lógusok és tanácsadók állanak a szülök, illetve a pályaválasztás előtt álló fiatalság rendelkezésére. Vannak még sokan, akik azt állít­ják, hogy ez az egész psycholech­nikai vizsgálat csak parádé, mert egy valamire valóan gyakorlott hiva­talfőnök, kereskedő, gyáros, iparos meglátja egy hét alatt, vagy két hét alatt, van e tehetsége a felveendő vagy felvett tisztviselőnek, munkás­nak, tanoncnak, alkalmas-e arra a Vörös kezek ellen, > nrntBiamsmmmmsmsammmmBaBsaamaaaimmBmmeesaaKi a kéz bőr \.ek feirepe iee és csúnya ezine ellen leginkább a b.jfehér, zsirtalan Leodor­­kréinot használják, mely a kéznek ée m arcnak matt fehérséget ad, amit az előkelő hölgyek igen szeretnek. Különös előnye abban rejlik, hogy ez a matt krém csodálatosan hűsítő batáeu bőrvisz­­kef-gségnél ée egyúttal igen jó púder aló. Ezen krém hosszantartó szaga hasonlít egy frissen szakasztott tavaszi ibolya, gyöngy­virág, orgona csokor illatához, minden inosiaKszag nélkül, melyet az előkelő világ utál. Tubus ára Ké S.~. Nagyobb ha­tása a Leodor uomes-szapannel, melynek Ke 5.— darabja. — Minden Chlorc\|*>irt­­árusítóhetyea kapható. munkakörre,amelyre beosztani szán­dékozik. Igen nagyon lévednek azok akik azt hiszik hogy elegendők azok a jócskán szubjektív indítékokon nyugvó vélemények, döntések, ame­lyek egy egy embernek, egy-ecy emberi exislenciának jövőjét hatá­rozhatják meg Mert az lulonlul sovány vigasz­talás, hogy ha a felvett alkalmazott nem válik be, hát egyszerűen ki­tesszük a szűrét. Mert soha ne fe­­lejlsük el, hogy az alkalmaztatás kérdését nem lehet az alkalmazandó érdekkörére korlátozni. Az alkal­mazás ügye az alkalmazó hivatalé, kereskedőé, gyárosé iparosé is s talán még rizikósabb ügye, mint a munkátkeresőnek. A józanul beosz­tod ülemü íermelés nem lüri bün­tetlenül azokat a hyalusokat, ame­lyek a termelés menetében az al­kalmas munkaerők hiánya folytán beallanak. Kell lehát foglalkozni a lehelség-, az alkalmatosság vizsgálatával min­denkinek, aki alkalmazódat tart és aki alkalmazlafásba akar állani. A vizsgálat kérdése hosszú ideig a tudósok laboratóriumait tette han­gosabbá csak s az emberi psyche kodifikálható törvényszerűségeinek m gáilapiiásaiban merült ki az ez­­irányu ludományos kulatás. De, mint látszik a kuliura s civilizáció egyéb terein, az epruveltákkal, görebekkel, kísérletekkel dolgozó ludós nyomá­ban od jár már a technika ezer­mestere és gyakorlatba önli a ehé­­miai, a fizikai téléit, hogy százan, ezren, millión hasznát vegyék annak a tudományos munkának, melyet nem egyszer intéz el a manuális kézi munka embere egy sérthetetlen s valljuk meg csak, ne kérleljünk: értelmeden kézlegyintéssel. Érthe­­lelten kézlegyintéssel, mert hiszen az ő kezét te az a lemosolygott ludós gondolkozó, a munka érlékét analizáló igazi szakember szelleme vezeli látatlanul, aki a munka kivi­hetőségének technikájához rend zert készített és szerszámot fundált ki. Ezt a közbevetést nem lehetett elhagyni a psychotechnika kérdé­sének s a pályaválasztás, illetve hivalásvizsgálat problémájának tag­lalásánál, mert még ma is akadnak, akik odaállanak a haladni vágy ó elé, aki a maga életútját a tudomány segilségével akarná megalapozni, s humbugnak tartanak psychoana­­lizist, hivatás-, tehetséguizsgálalot. Beszélni kell erről nálunk is, mert a müveit nyugaton erről már sok helyen nem is beszélnek, hanem cselekszenek s mi nem nagyon kurjongathaijuk bele a világba, hogy mondhat a más, amit akar, szóno­kolhat Galilei, hogy eppur si muove, a föld azért se forog. Mert forog és könnyen lecsúszik róla egy em­ber, száz, ezer, — példa van rá, — még nemzet is, ha nem kapaszko­dik az élet tudomány kapcsaiba Ne érdessem félre Nem iskolás tudásról s nem négy gimnáziumról vagy diplomáról van szó Mert a most soron levő tárgyalásnál éppen abból indullunk ki, hogy hány em­ber téveszd el a pályáját diplomája dacára is, s hány üzem, műhely, vállalat szenvedi meg a rosszul vá­lasztott alkalmazod állal a gazda­ságos termelésben okozod károso­dást. Tovább megyünk. A psycho­technikai hivatásvizsgálat sokszor lepipálja a vizsgáztatott, a vizsgált által bemutatót' iskolai bizonyítvány eminens jegyed; máskor meg a rossz iskolai bizonyítvánnyal jelent­kező vizsgalatnál mulat igen érté-Acélos izomzat, nyugodt idegek, kiegyensúlyozott szervezet fejlesztik ki az emberben azt az önbi­zalmat és tetterőt, »rmly képezi ti a mai idők rendkívüli te!lesitményeir-. Testi ét sz-IJ-mi munkánál az elhasznált erök.t egyaránt pótolni kell Ha este lefekvés előtt bedörzsöli tagjait a tenye­rébe ö tö't néhány csöpp ralrtdi DIANA SO-BORSZES ZEL, pompás üdítő álma lesz, reggel p henten ébred ég egész nap faradbatatlanul végzi munkáját. Sokan a mosdó v»gy fürdővizükbe cse­pegtetnek néhány kanálnyi Diana sós borszeszt és ugyanolyan jó hatását észlelik. II. ÍR%K: kés és önmaga, valamint valamely munkahely számára hasznosítható luiajdonságaira, tehetségére. A ta­pasztalat szerint a psycholechnikai vizsgálatok 85°0-je biztosra állapítja meg az odeqnat hivatásokat, haj­lamokat, speciális munkalehetsége­­ket. Tekinlellel arra, hogy főleg az ipari és kereskedelmi gazdasági te­rületre jutó fiatalságnak van leqke­­vésbbé alkalma arra, hogy tehet­sége szerint válassza meg hivatá­sát mert rövidebb ideig tartod is­kolás deákélele, családi körülmé­nyei hamarosan, már 14 éves ko­rában feladjak a nagy kérdést, mi lesz belőle s a kérdésre nem Igen enged még meggondolást időt sem az a darab kenyér, amelyre a csa­lád többi tagja les, ha az egyik gyerek már mindenhogyan kikerült a házból, a psycholechnikai vizsgá­latok elsősorban Németországban és az ipari pályára készülők szá­mára rendezteltek be. De hogyan is folyik le egy olyan psycholechnikai vizsgálat? Profesz­­szorok ülnek talán csak haragos zöld asztal melled s kérdést kér­désre halmozva nyaggatják a delik­venst? Kelle tudnia, mikor volt a tridenti zsinat vagy mik vannak a védákban.siffirozniok kell egy egyip­tomi tiyerogiifát ? Nem. A vizsgaterem úgy néz ki, mint valami távirdahivatal. A teremben a falak mentén asztalok állanak, tele kis kéziapparálusokkal, amelyekről a belépő vizsgázó azt is gondolhatja kinézésük után, hogy távirógépek. A tulajdonképeni vizsga előbb egy kis érzékszervi vizsgálat, pld a szí­nek Ismeretéről Azután az általá­nos intelligencia vizsgálata, feladott számjegyek fejben tartása, rajzolás, alakok, formák megjegyzése, számo­lási műveletek, logikai következte­tések. Midőn ezeken túljutott a vizsgázó, kerül az apparátusokhoz. Megvizs­gálják a szemmérléket. Egy kis ké­szüléken vékony hajszál ide-oda tolásával kell a jelöltnek a felraj­zolt vonalat felezni, negyedelni: a megrajzolt körben szemmérték után a középpontot kikeresni s magának a kör kerületének szabályos beosz­tását végezni. A lapinióérzék finom­ságát külön gép méri le, amelyen egzmáslól milliméter távolságokra eihelye/ed finom roválkák kiérzése a vizsga lárgya. Igen érdekes az egyenletes vastagság és felszínelés próbák. Ezeket egy hengerrel vég­zik, melynek belső felülete egye­netlen A feladat az, hogy a henger belső és külső felületének minde­nütt végig teljesen egyforma vas­tagságot adjon. A bírálat ezredrész milliméterre megy, amiből látszik, hogy elég szigorú a vizsgálat. A sulymérlékelés, erő-, és teher­bírás mérlékelés tehetségét egy má-

Next

/
Oldalképek
Tartalom