Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-04-15 / 44. szám

Őtvenegyedik évfolyam. 44. jüueám. Kedd, 1930, április 15. KOMAROMI LÁM POLITIKAI LAP. BWxetési ii csehszlovák értékben: Helyben és vidékre poMai szétküldéssel, évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 KC. EgyemAm ára 1 korona. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-n. 20. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Iskola és állampolgárság. Komárom, — április 14. Az egyik ruszinszkői városban működő reálgimnázium igazgató­sága felhívta az egyik tanulót, hogy igazolja az illetékes járási hivatallal, hogy atyja mikor adta be az állampolgárság iránti kérvényét s miért nem lett az még elintézve, mert aki ezt a bizonyítványt április 7-ig be nem adja, azt az intézetből kizárják. Nem tudjuk, hogy ez az intéz­kedés honnan ered, az iskolából e vagy pedig a minisztériumból, de arra egész bizonyossággal lehet következtetni, hogy ennek az in­tézkedésnek egyedül az lehet a télja, hogy a magyar gyermeket kiközösítsék az iskolából. Okos kultúrpolitikának, de egyáltalában kultnrpo'itikának lehet-e nevezni azt, ha az iskolát elzárják a magyar tanuló elől és ha a magyar gyer­mek számára azért, mert állam­­polgársága függőben van, nem ad­nak lehetőséget a tanulásra? Ha a gimnázium igazgatósága az állampolgársági bizonyítvány ki nem adásának valódi okát kívánja megtudni, akkor hiába akarja azt a hatóságoktól beszereztetni. Hiába kísérletezik ilyen felhívásokkal, a hatóságok ugyan sohasem fogják a valódi okot megmondani. Hiszen szomorú példák mutatják, hogy magyar ember számára nincsen állampolgárság, a hatóságok ebből az ügyből, dacára a fennálló tör­vényes rendelkezéseknek, még ma is bizalmi kérdést csinálnak és a köztársaság fennállásának tizen­kettedik évében sem bizonyos az, hogy valakinek ha megvannak is a törvényes kellékei, a köztársaság polgárának hivatalosan elismerik-e. Mert az állampolgárság kegy, amelyben nem minden földi ha­landó részesülhet, s különösen a magyar nemzetiségű lakosságnak állítanak fel akadályokat állampol­gárságának elismerése elé. Ez a kérdés tehát a gyermek iskolázta­tására nézve nagyon is problema­tikus és ha az állam a tudomány jótéteményeiben csak kivételeseket részesít, a lakosság egy részének pedig lehetetlenné teszi az iskoláz­tatást, akkor annak az államnak az iskolapolitikája el van hibázva, mert akkor a numerus clausus álláspontjára helyezkedett. Tény azonban az, hogy a fenti lelketlen intézkedés szembehelyezkedik az emberiesség és a haladás törvé­nyeivel, amelyek pedig örök ér­vénnyel bírnak. Erre azonban hiába hivatkozunk, mert a vak elfogultság és a sötét gyűlölet nem képes a tiszta látásra, a józan gondolkozásra és a meg­értésre. De ebből az esetből is kétséget kizáróan virít ki az a cél, hogy a magyar gyermek számára nincs iskola s megszűnik minden tanulási és művelődési lehetőség, ha édesaiyjának nincs állampol­gársága. Fajdalom, ilyen édesatya pedig még igen sok van a cseh­szlovák köztársaságban, aki redőkbe ráncolt homlokkal gondol gyermeke jövőjére, amely csak kétséges és bizonytalan sorsot tartogat számára. A beregszászi reálgimnázium fel­hívása újabb példája annak, hogy a magyarságnak milyen alárendelt és korlátolt lehetőségei vannak a mivelődésre és a tanulásra. fusi választások között semmiféle összefüggés nincsen. Föltéllenül szükséges, hogy valamely párt az első skrutiniumban legalább egy mandátumot nyerjen el s ha ezl nem éri el, akkor még 167000 sza­vazat melleit sem kaphat mandá­tumot a második és harmadik skru­tiniumban. Személyi változások az agrárpártban. Most, hogy Hodzsa Milán dr. ismét megjelent a politikai porondon, a belföldi szocialista lapok igyekeznek ezt nagy szenzációvá főlfujni. Hodza Milán megjelenésével hozzák kap­csolatba az agrárpártnál bekövet­kezett személyi változásokat is. amelyek szerint Sédának, az agrár­párt szlovenszkói főtitkárának lemon­dása is összefüggésben volna Hodza visszatérésével. Séda Hod­­zának bizalmasa volt, akinek aka­ratát vakon hajtolta végre. Séda utóda az agrárpártban Ruhman Lajos dr. kassai ügyvéd, Slávik jöldmivelésügyt miniszter sógora lesz, aki dacára fiatal korának, már eddig is vezető­szerepet játszott az agrárpárt kelet szlovenszkói életében. Séda távozása — a Slovák cikke szerint — nagy veszteséget jelent Hodzára nézve POLITIKAI SZEMLE Komárom, —április 14. Április 24-ig napolták el a képviselőház ülését A képviselőház ülését váratlanul el kellett halasztani, meri az agrá­riusok és a szocialisták közölt ismét olyan éles ellentétek merültek föl, amelyek lehetetlenné lelték az ered­ményes munkát. A szocialisták ugyanis csak abban az esetben let­tek volna hajlandók az agrárpártnak az agrárvámokról és a behozatalt jegyrendszerröi szóló javaslatait megszavazni, ha a ház még husvét előtt letárgyalja a genti rendszerről szóló javaslatot. A szociáldemokra­ták ezt tudomására adták a képvi selőház elnökének, aki, miután a tárgyalások eredménytelenek marad­­tek, április 24 ig elnapolta a házat. A cseh polgári pártok a Jcisebb ségi bizottság“ alakítása ellen. A kormány németnyelvű félhivata­los lapja írja, hogy a csehszlovák polgári kormánytámogató párlok és pedig a cseh nemzeti demokraták, a köztársasági (agráriusok) párt, a cseh iparospárt és a cseh nemzeti szocialisták együttes konferenciát terveznek, hogy az összes kisebb­ségi pártoknak kisebbségi bizottság létesítésére irányuló javaslatával szem­ben állást foglaljanak és megállapít­sák a kezdeményező bizottságban követendő eljárást. Sramek unifiká­­ciós miniszter, a cseh néppárt ve­zére, a párt központi végrehajtó bizottságának ülésén úgy nyilatko­zott, hogy az indítványt nem lehet elfogadni és minden ilyen kísérletet el kell utasítani. A polgári koalíciós pártok jelenleg azon fáradoznak, hogy a konferenciára a csehszlovák szociáldemokratákat is meghívják, hogy ebben a kérdésben az összes csehszlovák koalíciós pártok egységesen járjanak el. Elutasították a német nemzeti pártnak a szenátusi választások ellen beadott panaszát. A német nemzeti párt a múlt év őszén megtartott szenátori válasz­tásoknál, dacára annak, hogy 167000 szavazatot kapott, nem jutott egyet­len mandátumhoz sem, mivel egyet­len választókerületben sem érte el az első mandátumhoz szükséges szavazatok számát. A párt panasz­­szal étt az ellen és hivatkozóit arra, hogy a szenátusi választá­sokra ugyanazok a rendelkezé­sek érvényesek, mint a képviselői választásokra, ha tehát egy párt a a képviselőházi választásokon a skruliniumban már mandátumhoz | jutott, úgy a szenátusi listákra ka­pott 167000 szavazattal igényi tart­hat szenátusi mandátumokra is. A párt jogi képviselője, Dembinszky dr. prágai ügyvéd német nyelven akarta a szóbeli panaszt megindokolni, azonban Hácha elnök figyelmezfette, hogy az eddigi joggyakorlatok sze­rint a választási bíróság előtt a fe­lek csakis az államnyelven szólal­hatnak fel Dembinszky dr. azonban tovább is németül beszélt, mire az elnök felhívta, hogy ne beszéljen néme­tül, mert különben kénytelen lesz tőle a szót megvonni. Dembinszky dr. erre kijelentette, hogy ilyen körülmények szerint nem képviselheti felét s a megbízatását visszaadja, majd ezután elhagyta a tárgyalási termet. Ezen in­cidens után a belügyminisztérium képviselője kérte a panasz elutasí­tását, ami után a bíróság visszavo­nult tanácskozásra. A választási bí­róság a panaszt, mint indokolatlant, elutasította, a bíróság az Ítélet indo­kaiban többek közölt arra hivatko­zik, hogy a képviselőházi és szená-A Komáromi Dalegyesület 67. évi közgyűlése. Komárom, — április 14. őszinte részvéttel emlékezett meg a jelentés Kohn Vilmos müködőtag elhunytéról, aki haláláig egyik leg­értékesebb és legbuzgóbb tagja volt a müködőkarnak. Ugyancsak rész­véttel adózott a jelentés Kurczmann Sámuel zsidó főkántor emlékének, aki hosszú évtizedeken át volt egyik kiváló s az egyesület régi nagy si­kereit előmozdító érdemes tagja, valamint Kádór Győző közs. isk. tanítóról, aki szín* én hosszú ideig működött lelkesedéssel a karban. A Dalegyesület az elmúlt évben többrendbeli építkezést és épület­­javitást végeztetett, ami pénzügyi tekintetben érzékenyen vette igénybe az egylet anyagi erejét. A végeztetett építkezések (a Zsák utca felőli kerítés, tekepálya uj pala tetőzete stb.) el­kerülhetetlenek voltak és a választ­mány azokat szükségesnek tartotta végrehajtani. Ennek következtében az egyesület adóssága az előző években történt nagyszabású be­ruházások költségeit is beleszámítva, mintegy 20000 koronát tesz ki. Meleg rokonszenvvel emlékezett meg a jelentés a Komáromi Kát. Egy­­házi Énekkarnak küszöbön álló negy­venéves jubileumáról, amelyet ez alkalomból szeretettel üdvözölt s vezetőire és tagjaira az Isten áldá­sát kérte. A jelentés a müködőkar múlt évi szerepléseiről megemlékezve, őszinte szavakkal tárta föl az elnök a müködőkarban egyes tagok részéről észlelt mulasztást, mely a gya­korló órák pontatlan látogatásában domborodott ki. Az elnök a helyzet teljes ismeretében arra buzdította a tagokat, hogy önként vállalt köte­lességüknek legelsősorban is azzal tegyenek eleget, hogy a gyakorló órákon minden alkalommal teljes számban és pontosan jelenjenek meg, mert csak a kitartó együttes munka hozhat eredményt és sikert. Hosszabban foglalkozott a jelentés a Dalosszövetség és az országso Városunk legrégibb kulturális egyesülete, a Komáromi Dalegyesü­let, április 13 án, vasárnap délelőtt tartotta Nádor utcai házában 67-ik évi közgyűlését a tagok élénk rész vétele mellett. A közgyűlés közép­pontjában az elnöki jelentés állott, amely minden eseményre kiterjesz­kedő krónikást hűséggel örökítette meg a Dalegyesület múlt évi műkö­dését. A közgyűlést Kathona Sándor nyug. járásbiró, egyesületi elnök meleg szavakkal nyitotta meg s az alapszabály szerű formaságok elinté­zése után előterjesztette az 1929. ■évről szóló ellöki jelentést, amelyben lelkes szavakban mutatott reá a Dalegyesület kulturális céljaira és hivatására. Majd az egyesület mű­ködéséről tett jelentést és kiemelve a múlt év április 7 én megtartott osztatlan nagy sikert aratott magyar népdal délután jelentőségét, rátért az augusztus 11-én a Dalegyesület kerti helyiségében rendezett monstre hangversenyre, amelyen nemcsak a helybeli testvérdalárdák: a Rám. Kath. Egyházi Énekkar, Egyetértés Munkásdalárda és a Zsidó Egyházi Énnekkar vettek részt, hanem az Érsekujvári Iparosok Dalegyesülete is közreműködött, amely csak emelte a hangverseny sikerét. Az elnöki jelentés hálás köszö­nettel adózott a közreműködött négy dalosegyesületnek,amelyek a.harmad ízben rendezett hangversenyen is a legnagyobb ügybuzgósággal karolták föl a magyar dalkultura ügyét. De­cember 31-én a Komáromi Jótékony Nőegylettel karöltve szilveszter-estélyt rendezett a Dalegyesület, amely ez alkalommal is színvonalas műsort állított össze, amely a megjelent’di­­szes közönség legnagyobb tetszésé­vel találkozott. Az elnök javasolta, hogy a Jótékony Nőegyletnek és az estélyen közreműködött összes sze­replőknek szavazzon a közgyűlés elismerő köszönetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom