Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-04-10 / 42. szám
2. uidftl. Komáromi Lapok 1930. április 10. és Vaskó István egyházközségi felügyelő együttes elnökletével folyó évi rendes közgyűlését. A közgyűlés elfogadta a múlt évi számadásokat, megállapította a f. évi költségelőirányzatott és az adókivetést. Lelkesedéssel vette tudomásul az esperes-le késznek a múlt év minden mozzanatára kiterjeszkedő lelkipásztori jelentését és örömmel értesült, hogy egyes buzgó egyháztagok kezdeményezésére a hivek áldozatkészsége a templomot és a paróchiát villamos világítással látta el, amely nek mintegy 10 000 koronás költségét kizárólag az egyházközség tagjainak és hitbuzgalmi egyesületeinek alig két hónap alatt összegyűjtött adományai fedezik. A köz yülés végén egyhangú lelkesedéssel elhatározta az egyházközség, hogy f, évi junius 22-én a legnagyobb ünnepiességgel kívánja megülni az egész világ evangélikus kereszténységének szent évfordulóját: az ágostai hitvallás 400 éves jubileumát. Mahátmá Gandhi Ki ez az ember, akiről a világsajtó állandóan ir? Gandhi, India népének parancso lója, koronázatlan királya és prófétája. Haívanegyéves a Máhátmá, magyarul: Nagyiélek,rendkívül egyszerű ember, aki ma 300 millió embert fanatizál. Külsejében európai szemnek nem igen tetszetős. Kis, törékeny ember, sovány arcú, nagy elálló füllel Durvaszövésű ruhát s afféle fehér sapkaturbánt hord. Meztelen lábbal jár. Agyban nem alszik. Vízzel és rizzsel él s mégis a munkát napestig bírja. Valami sajátságos naivság van rajta, rendkívül szelíd és udvarias, sőt szeretetteljes még ellenfeleivel szemben is. Ezzel alapított egy uj vallást. Weiningernek volt egy eszméje: „Hogyan születik a vallásalapitó, miben áll az ö zsenialitása lulajdonképen?" Gandhinál megkapta a feleletet. Gandhi vallásának zsenialitása az ellenfél szeretete! Ahinszának nevezi azt a vallást. Vannak már hívei, bibliái és uj szentsége: a rokka. Ezzel a primitiv szerszámmal üzen hadat az egész termelésnek, az európai kuliurának s általában egész India fehér civilizációja eilen. Éhben a szektában az Akáli-k a szentélyek tisztaságáért küzdenek s úgy áldoznak a földön, hogy véresre veretik magukat. Az ahinszá nagy tömegeket mozgat s papokra is szükség van, éppen azért papnevelésre is be vannak rendezve, sőt magasabb iskolájuk is van. Aki vallást alapit, az mindig benne van a szivünkben. A weiningeri probléma tehát fényesen megoldatik. Mert Gandhi mindig benne van az ő hívének a szivében. Talán itt-ott szimpátikus lehet Gandhi tiltakozása még európai ember számára is és a harc meghoz halja India önállóságát, de akkor már hullahegyek hátán dögkeselyűk fognak lakmározni. Talán sajnálhatjuk is Gandhit, akinek harci módjáról s magáról az emberről azt jegyezte föl egy angol tábornok: „Az összes képtelenségek között a legképtelenebb“. Talán sajnálhatjuk, de semmiképen sem érdemli meg rokonszenvünket az európai kultúra támadása miatt. Gandhinak és a maga szellemi éleiének csak az ö „sztikebb“ pátriájában van létjogosultsága, de Európa nem tárgyalhat ennek jogosságáról. India szivéből nőtt ki Gandhi, aki valami különös utálattal tud csak a modern haladásszülte vívmányokról beszélni. Fekete mágiának mondja az orvostudomány boncolási eljárását. Nála mindenki csak az ö fejével gondolkodhat, mert minden egyéni szabadosságot büntet. A népvándorlás után következő barbarizmust a reneszánszban kibontakozó kultúra lehengerelte. Ez a kultúra már a szellemi szabadság jegyében élt Ebben az atmoszférában neulralizálódtak a vallások is s kultúrává emelkedtek. A kutatás a tudományos vizsgálódás, a művészi megfigyelés értékébe vetett hit közös gondolata volt a kornak. Ez már csirájában a görög-római és az alexandriai kultúrák nyomán is jelentkezik, ahol a szabad vizsgálódás, a gyakorlati kultúra első lépése volt. Ez volna különös ideológiája jelenleg Európának. Há ez megszűnne, Komárom, — április 9. Európa kiejtené a haladás szálait kezéből s elveszne, mint vezető kontinens. Mert azt mindnyájan tudjuk, hogy Európát senki sem fe dezte fel, Európa fedezte fel a kontinenseket. Európai tudomány foglalta történelmi s kerek egészbe a földet. Gondoljunk csak Platonra, Arisfotelesre, Archimedesre, Kepplerre, Stephensonra! Hol voltak még akkor a többi kontinensek, hol volt India? Európa ötlete volt a rendes hajó, a gőzvasut, a posta, a táviró, a puska stb. Ugyanezen időben India nyilas vitézei még nyereg alatt puhították a húst. Európának a buddhizmussal s így a gandhizmussal szemben egyetlen hibája van, de ez is csak pillanatnyi győngeség. A rajta élő embermilliók tömege életösztönének útját nem tudatosította magában Tényleg a vallás az, ami az embernek szivében él s Európa egymással szembenálló nemzeteinek is él valami a szivében, ami egy testté forraszthatja össze. Az európai ember törekvése az, hogy komolyan akar uralkodni a földön, sőt megakarja hódítani az egész világot, A keleti embernek ez bűn. Az európai a haladásba vetett hitével kulturális alapot teremt. Európai tudósok, próféták nem alapítanak vallást. Európai ember számára a vallásban a filozófiai igazságok mértékadók s a gyakorlati életben tudományokat szomjaz s a világegyetem rejtélyeit boncolgatni köielességénektartja. A passzív népfajok a világegyetemmel szemben pietisztikusak, a villámcsapás előtt leborulnak s a földöntúli hatalom sújtó kezének tartják így kerül éles ellentétbe a föld egyik felének népe a másik féllel. Régi ellentét ez, melyet a keletről jött misztikusokkal szemben az európainak évszázadokon keresztül kellett itt Európában megvédelmezni, sokszor még életveszély árán is. Tengerészek, geográfusok, kísérletezők száza és száza, mint a tudomány vértanúi szenvedtek halált, hogy tudományszomjukat oltsák. És az európai mégis keresve-kutatja az ismeretlent. A buddhista csak gondolatban keresi talán. Az európai kész életét áldozni, hogy uralkodni tudjon a mindenségen. Valami különös bölcselet kell ahhoz, hogy Gandhi rámondhassa erre, hogy ez a „sátáni“. Igaza van Gandhinak legfeljebb abban, hogy Európa jelenleg a legziláltabb, legzaklatoltabb kontinens, de ennek oka igen egyszerü.Európa népei materiális vágyu emberek, a föld pedig fel van fedezve, a beépítésnek, az európai szellem harcának uj terrénum kell. A Hold, a Mars, ahova robbanó rakétáival akarja magát kilövetni, egy újabb, de európai értelemben vett apostol. A tudományos világnézetet valló embereket csak az újabb heroikus vállalkozások fogják egyesíteni, mert a vallások harca nem más, mint a különböző vérmérsékletű embertömegek éleltendenciájának harca. Asszonyok és gyermekek vérükkel védik a sót. Londoni jelentés szerint Gandhi tegnap még egy utolsó kísérletet tett, hogy magára vonja a rendőrség figyelmét Danáiban tartott harcias hangú rövid beszédében kijelentette, hogy ami eddig történt, az csak enyelgés volt és az önkénteseknek most minden erőszakkal szemben ellenállást kell tanúsítani. Az önkénteseknek — mondotta Gandhi — a sót utolsó csöp vérünkkel meg kell védeni az elkobzás ellen. Ugyanígy a nőknek és a gyermekeknek is az a feladata, hogy a termelt sót akár életük árán is megvédelmezzék. — Lássuk, — mondotta Gandhi — vájjon merészelik-e a rendőrök akár egy ujjal is érinteni a nőket. Mert ha ez megtörténne — és India fiai és leányai nincsenek mé? annyira elkorcsosodva, hogy ilyen gyalázatot tétlenül tűrjenek — akkor az egész ország lángba borul. — Minden indiai u?y ragaszkodjék a maroknyi sóhoz, mint szeretett gyermekéhez, akit gonosztevők akarnak kebléről elragadni. Azt hiszik, hogy Gandhi i'yen módon akar kisérletet tenni az indiai büntetőtörvénykönyv 124. szakaszának megsértésére Ez a szakasz a lázitásról szól s megsértői életfogytiglani deportálásig terjedhető büntetésben részesülhetnek. A városi könyvtártanács ülése A könyvtár forgalmának örvendetes emelkedése. — Az uj olvasók nagy száma. — A lévai könyvtáros látogatása. — Változás a könyvtári kisegítői tisztségben. — Elismerés a távozó kisegítőnek. A pénztáros jelentése. —- Saját tudósitónktól — Komárom, április 9. A város magyar könyvtárának tanácsa hétfőn délután 5 órai kezdettel a kultúrpalotában levő városi könyvtár helyiségében Gidró Bonifác főgimnáziumi igazgató, a könyvtár tanács elnöke vezetésével ülést tartott. Az elnök üdvözli a könyvtártanács megjelent tagjait és az ülést megnyitja. Majd Baranyay József dr. városi könyvtáros tette meg jelentését. Örömmel jelenti, hogy a könyvtári forgalom örvendetesen növekszik A folyó év első negyedében a kikölcsönzött kötetek száma megközelíti a tízezer darabot. A könyvtár régi olvasó gárdája az uj olvasók számával napról napra örvendetesen szaporodik. Az első negyedévben közel 300 uj olvasó iratkozott be a könyvtárba. A könyvtáros át • térve a könyvtár gyarapodására, jelenti, hogy ajándékozás utján is igen szépen gyarapszik a könyvtár. Kedvező jelenség, hogy az igazán olcsó könyvek végre újra megjelentek a könyvpiacon és már 6—8 K-ért igazán vaskos kötetet lehet venni. Ilyen kiadványok a „Rózsaszínű Könyvek" és a „Pengős Regények" stb. így a könyvtár gyarapítása nagyobb arányokban történhetik, mint az előző években. Jelenti a könyvtáros, hogy a városi könyvtár elmúlt évi forgalmáról, az olvasók számáról, a gyarapodásról, a könyvtár állományáról január hóban beadta szokásos évi jelentését a városi tanácsnak és az iskolaügyi miniszternek. Jelenti továbbá, hogy a városi könyvtárba bevezetett rendszer sikere túllépte városunk halárait és azt Érsekújvár és Léva városa is bevezette. Legutóbb Léva város magyar könyvtárosa, Kriek Jenő. volt lanitóképezdei tanár a könyvtári ismeretekben országos nevű szakember látogatta meg a könyvtárat és személyesen győződött meg annak praktikus rendszeréről, amely a legnagyobb forgalmat is könnyen lebonyoliihatóvá teszi. A városi könyvárban tapasztaltakról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott és jelezte, hogy ezt a rendszert vezeti be a lévai könyvtárba is A könyvtáros jelentését örömmel és köszönettel vette tudomásul a könyvtártanács. Majd megemlíti még Baranyay József dr. könyvtáros, hogy a kölcsönkönyvtári szolgálat gyors lebonyolítására és a közönség kényelmére meghozza azt az anyagi áldozatot, hogy a saját költségére könyv tári kisegítőt tart. Sajnálattal jelenti, hogy az eddigi kisegítő, Joachim Sári férjezett Majer Viimosné, aki 12 évig működött a kölcsönkönyvtárbán és bámulatos gyakorlattal és gyorsasággal, szorgalommal töltötte be ezt a tisztséget, elköltözés miatt megvált a könyvtártól A könyvtártanács egyhangú határozattal kimondotta, hogy az eltávozott könyvtári kisegítőnek egy évtizedet túlhaladó ügybuzgó és példás munkásságáért jegyzőkönyvi köszönetét szavaz és öt erről levélben fogja értesíteni. Érdemes a megemlítésre, hogy a most eltávozott könyvtári kisegítő családja már 1908-tól kezdve, tehát 22 év óta látta el a könyvtári kise gitői teendőket. Jelenti a könyvtáros, hogy az uj kisegítő, Ipavitz Teca is nagy buzgalommal kezdte meg működését Majd Füiöp Zsigmond népbanki igazgató, a könyvtártanács pénztárosa tette meg jelentését a könyvtár pénztárának 1929. évi forgalmáról. A zárószámadás szerint a pénztárnak bevétele volt 13551 K 64 fill., kiadása 11.654 K 20 fill., maradvány 1897 K 44 fill. Majd előterjesztett javaslatára a tanács az 1930 ik évi költségvetést 13991 K ban állapította meg. A pénztár folyó évi első negyedéről is jelentést lelt Részletes jelentését a tanács tudomásul vette és önzetlen fáradozásáért köszönetét mondott és neki a szokásos fölmentvényt megadta. Egyéb kisebb ügyek elintézése után az ülés 6 órakor ért véget. Nagy szimfonikus hangverseny a Kultúrpalotában. — Saját tudósítónktól. — — április 9. Május negyedikén, vasárnap este 8 órai kezdettel a Kulturpatota nagytermében a pozsonyi szlovák filharmonikusok mutatkoznak be ismét nagy szimfonikus hangverseny keretében. A kitűnő zenészeket megint Folprecht Zdenek vezényli, akinek legutóbbi komáromi szereplése alatt igen meleg sikere volt. A hangversenyen dr. Körte Ferenc törvényszéki biró, akinek zenei talentumát már löbb oldalról ismerjük, mint szóló játékos lép fel Et yuttal bemutatásra kerül egyik szerzeménye: Rusticana suite, zenekar és hangversenyező zongora részére. A zong oránál maga a szerző kiséri a filharmonikusokat. A műsor többi számaiban bemutatásra kerül Smetanának Visehrad cimü szimfonikus költeménye nagy zenekara és Csajkovszky szimfónia IV. h moll-ja, Jegyek elővételben már kaphatók a Mahdalik-féle trafikban 20, és 10 korona árban, állóhely 5 korona. Olvassa és terjessze a magyar laput a Komáromi Lapokat j í\ ß ...»23 ooi 1b. o i. val dóériák iltá <o-
