Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-04-05 / 40. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1S30. április fi. Nádor u. 19, (Koronabankkal szemben) m olcsósági divatcsarnoka. s" Tavaszi újdonságok! a Szép választék. *s Meglepő uj olcsó árak.: NŐI és férfi fehérnemű, divat ernyő, sétabot, flór & gyermek trikó és félharisnya, játszó ruha, „Elite“ j» selyem harisnya, legdivatosabb nyakkendők, divat S: retikfll, bőr és vulkán koffer, fehér pique kabátka, H Túszor függöny, csipke, batiszt zsebkendő, férfi« harisnya, stb. |T Külön osztály 930 model sport és szekrénykocslk, ~ Tetra baba kelengye. Látogatás a városi nyilvános magyar közkönyvtárban. A lévai magyar könyvtáros látogatása. — Elismerés a komáromi közkönyvtárnak. — Léva város is bevezeti a komáromi könyvtár kezelési rendszerét. Sajái tudósilónktól. Léva városa még tavaly levélben kérte föl dr. Baranvay József komáromi városi könyvtárost, hogy a komáromi nyilvános könyvtárban bevezetett rendszerről adjon információt A városi könytáros ezt készséggel meg is cselekedte. Léva város ugyanis most állítja föl nyilvános könyvtárát és több könyvtárhoz fordult hasonló kérelemmel, hogy a bevezetett rendszerükről informálják Léva városát. A múlt héten a lévai magyar könyvtáros, Krltk Jenő volt lévai tanitóképezdei fanár, arról értesítette dr. Baranyay József városi könyvtárost, hogy a beérkezett rendszerek között legjobbnak falálja a komáromi nyilvános magyar közkönyvtár rendszerét és éppen azért bejelentette hogy személyesen akarván a könyvkiadási eljárást és az ügykezelési rendszert megszemlélni, egynapra Komáromba jön. Ez a látogatás hétfőn történt meg, amikor egy egész napot töltött Kriek Jenő lévai városi magyar könyvtáros a komáromi városi nyilvános könylárban. Ez idő alatt Komárom,— április 4. bőséges alkalma volt az olvasószoba használata, s a könyvkikölcsönzés körül bevezetett ügykezelést tanulmányozni annál is inkább, mert a kölcsönkönv vtárt hélfőn közel háromszázan vették igénybe, ami igen nagy forgalom és még könyvtári kisegítővel is csak úgy tudja gyorsan lebonyolítani a könyvtáros, hogy a kónyvkikölcsönzési eljárásba újításokat vezetett be. A dr. Baranyay József könyvtáros állal bevezetett e kónyvkikölcsönzési eljárást az érsekujvári kölcsönkönyvtár is bevezette és a lévai könyvtáros is ki elenletle, hogy a lévai nyilvános magyar könyvtárba Is ezt a rendszert vezeti be, mert személyesen győződött meg arról, hogy a legnagyobb forgalmat is gyorsan és a legnagyobb rendben lehet így lebonyolítani De igy is csak kisegítővel. A lévai könyvtáros több közkönyvtárat meglátogatott és említette, hogy egyik prágai közkönyvtárban, ahol a könyvtáros nem tart kisegitőt, úgy történik a könyvkölcsönzés, hogy a közönségnek délután 2 órakor be kell adni az Ivét, hogy milyen köny 1 vet akar váltani. Aki 2 órakor az ivet be nem adja, az aznap már j könyvet nem válthat. Az iv beadása j után az olvasó elmegy és öt órakor i mehet vissza a könyvért. Szóval kétszer kell megfordulni a könyvtárban, ami nagy időveszteséggel jár. Tehát azok a könyvtárosok, akik a maguk költségén tartanak kisegítőt, a közönség kényelmére hoznak anyagi áldozatot. Az uj lévai könyvtáros is fog ilyen kisegitőt tartant, aki a legnagyobb elismeréssel adózóit a komáromi városi közkönyvtárban tapasztalt példás rendről, a szabályok szigorú és elfogulatlan betartásáról, amely teljesen száműzte a protekciót, az ügykezelés boszorkányos gyorsaságát még a legnagyobb forgalomban is. Kriek Jenő lévai városi könyvtáros, volt tanitóképezdei tanár, elismerő szavai és az az elhatározása, hogy a komáromi közkönyvtárban használt rendszert, ügykezelést vezeti be a lévai könyvtárba is, annál inkább értékesebb, mert Kriek Jenő, aki már 73 éves, a könyvtárkezelésben szakember, aki kön/víárosi működését a szegedi kultúrpalota hatalmas könyvtárában kezdte és ismeri /Magyarország és Csehszlovákia minden nagyobb közkönyvtárát és a könyvtárost tudomány magyar és más nyelvű szakirodalmát. Elismerő szaval tehát a szaktudós elismerése és nem udvariassági frázis, amit már maga az is bizonyít, hogy ö is a komáromi könyvtári kezelési rendszert fogja bevezetni a most felállítandó lévai nyilvános magyar könyvtárba, amely 17 ezer kötettel kezdi meg a közel jövőben kulturális működését. — április 4. A Károlyi Mihály elleni vagyonelkobzási per utolsó fejezetét nyitja meg az a per, amelyben a buda pesti törvényszéken most tűzött ki ma a felülmúlhatatlan varrógép vezet, mert ezt sok ezer vevő igazolja. Beszerezhető 20 évi írásbeli jótállás és megkönnyíteti fizetési feltételek mellett: 25« Mórocz Péter m&sz réa*, TUlanywcerol6 é» r&dl. j Bzaküzletében. Komárom, Nádor-u. 1». TelefonM, Készpénzílzotésnél árengedményI Mi komáromiak csak örömmel ! könyvelhetjük el, hogy egyik kultuj rális intézményül k más városoknak is mintául szolgál. j Emelkednek a hadikölcsönök — április 4. Budapesti jelentés szerint a tőzsdén a spekuláció erősen a hadikölcsönök felé fordult és ennek követ keztében azok nagy összegekkel emelkedtek. Egyes hadikölcsön címletek 10 százalékkal emelkedtek, sőt az 1914. és 1915. évi kibocsátásuak még nagyobb mértékben is. perfelvételi határnapot dr. Ragó József törvényszéki biró. A pert dr. Nagy Vince és dr Acs Jenő (szabadkai) ügyvédek indították gróf Károlyi József és a magyar Megindult a legnagyobb magyar ügyvédi költségper. Gróf Károlyi Mihály védői egymillió pengőt követelnek a magyar kincstártól és gróf Károlyi Józseftől. Kisértet. Irta Marek Antal Nyéki Sándor hirtelen haragjában egy nyári délelőtt szénaforgatás közben gereblyével oly szerencsétlenül ütötte meg élete párját, hogy ott a mezőn menten meghalt. A törvény négy esztendőre ítélte a hirtelen mérges Nyéki Sándort, aki becsülettel le is ülte azt a pár esztendőt. Pedig dehogyis volt rossz ember a Sándor. Csak nyakas egy legény volt erősen. Hirtelen haragú az igaz, de a szive olyan puha volt, hogy kenyérre lehetett volna kenni, akár a friss vajat. Röstelte is magát, amikor a csendőrök megbilincselve vitték el a faluból Hej, szerette volna életre csókolni a feleségét megint, akit szeretett is, mert hiszen szerelemből vette el. Nem volt annak semmije, mikor hozzá jött, csak ami rajta volt. Nincs.,az a hosszú idő, ami el ne múlna Ütött a szabadulás órája és Sándor megbünhődött lélekkel tartott megint a falu felé. Akkor már újra zöldéit a mező, a réteken magasra nőtt a fü. Köröskörül színes szarkalábak nyiladoztak. Szép tiszta kék volt az ég. Részegen ment az utón Nyéki Sándor és nézte hálás meleg tekintettel az ismerős tájakat. Messze a falu kicsiny pöfékelő házait, jobbra a búzaföldeket, a réteket, balról a nagy legelőt a gémes kuttal. Milyen szép is volt mindez neki. A börtön nyomott levegője után a tiszta levegő, A sötét cella után az Isten verőfényes napja. A szűk folyosók helyett a messzeségbe nyúló földek. Ment az utón Nyéki Sándor és elgondolkozott. Milyen különösek az élet utjai, mennyire furcsa az a sok sok minden, ami történt vele. Mintha álom volna az egész Ö ölt ? Hogy lehet az ? Megnézte a kezeit. Kérgesek voltak és bütykösek. Meg is finomodtak a börtönben egy keveset. Ezzel ölt volna? Felröppent a levegőbe egy pacsirta. Könnyes szemekkel nézett utána, ameddig láthatta. S mikor már beleveszett az ég messzeségébe, az Istenre gondolt. Aki ott trónol a felhők mögött és nézi őt, amint megy újra hazafelé. Lehajtotta a fejét. — Gyilkos O, hányszor kergette el magától ezt a gondolatot. Nem gyilkos. Nem tehet róla Elöntötte valami méreg az eszét. Tovább nem gondolt semmire sem Ütnie kellett s mindegy volt akkor, hogy kit Szegény Mari, pedig milyen áldott egy lélek volt. Mikor elvitték a csendőrök ugyanezen az utón, Ilona arca volt az utolsó, akit látott. Akinek a szemébe nézett. A sógorasszonya nem lehet mondani, hogy rosszalólag nézett volna rá Nem. Szánakozva. Boldogtalanul. Ezt a megbocsátó tekintetet vitte majával az útra. A hosszú négyesztendős útra. Egy tizenötéves gyereklány tekintetét. Vájjon szóba állnak-e vele? Beszéinek-e hozzá? Beengedik-e a házukba? Ment az utón, s apró kisházaival közeledett egyre a falu. Szikrázva sütött a nap. Messze emberek dolgoztak a földeken. Nem ismerte meg őket, bármennyire is erőltette a szemeit. Beért a faluba, ahonnan négy évvel ezelőtt került el. Nem találkozott senkivel. Ennek örült. Befordult a kapun és megállt a lezárt ajtó előtt. Előkotorászta a kulcsot és megforgatta a zárban. Csikorgott az ajtó, mintha berozsdásodott volna azóta. Megdidergett, Mintha újra börtönajtót nyitnának előtte. A halott ház. Rohanvást ment az ablakhoz. Kitárta őket mind. A levegő frissen tódult a szobába. Leült egy székre. Meg törölte kezefejével a homlokát. Kiverte a hideg veríték. Rendezgetett a szobában, aztán fáradtan feküdt le. Egész éjjel nem aludt egy szemhunyorásnyit. Csak dobálta magát ide oda az ágyban és sóhajtozott. Mire pittymallott, már utón is volt ki a mezőkre. Vállán a kasza, amelynek frissen köszörült élén megcsillant a reggeli nap fénye. Vígan ment * mintha a tegnapról visszamaradt négy évet menne folytatni. Fütyörészett is . . . Izmai megfeszültek. Dolgozni, kaszálni újra. Nagyokat hörpinteni a levegőből, ingujjra vetkőzni... Ez kellett neki... Kiért a rétjére. Nekivetkőzött s a nap fénye megcsillant a suhogó kaszán. Falusiak mentek el mellette. Fe léjük köszönt és dolgozott tovább. Még egy pillanatot sem vesztegethetett. Mintha kergette volna valaki Pedig csak a Mari arcát űzte el magától Itt ezen a réten ,,. akkor . . . Csak neki emelte a gereblyét. . . Miért is tette ? Csakugyan furcsa . . . Sohasem bántotta az aszszonyi nyelvvel. Nincs abban semmi, Másra haragudott .. A Gergelyre., de mégis... A Gergellyel kellett volna ... Holtfáradtan állott meg. A dolgozó ember forró verítéke összekeveredett a rémült ember hideg verítékével. Jó negyedrésszel lett készen délutánra. A levágott fü szép sorokban feküdt előtte. Ezen az éjjelen már könnyebben is aludt. Jó későn ébredt. Hét órakor. Újra dolgozott, megint csak estig. A szatócsnál vett kenyéren és szalonnán élt délben. így mult el a harmadik nap is. liszt itt és sportfelszerelést legjobban Pozsony e szakmabeli legrégibb cégnél vásárol Tcimreaz András-utca 5. Seifert József.
