Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-04-05 / 40. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. Otvenegyedik évfolyam. 40. szám. Szombat, 1930. április 5. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 KC. Egyesszám ára 1 korona. Párizsi konferencia1 Komárom, — április 4. Már a hágai konferencián elin­tézték a keleti jóvátétel kérdését, a hosszas tárgyalás végre is ered­ménnyel végződött, az érdekelt felek megegyeztek egymással. A hágai egyezmény megszövegezésére Párizsban került sor, ahol már hetek óta tárgyaln ak úgy a nagy­hatalmak, mint a kisantait és utód­államok képviselői, de végleges megállapodásra eddig nem tudtak jutni. Egyes kérdésekben ugyanis Cseh­szlovákia delegátusai merőben ellen­tétes álláspontot foglalnak ei Magyar- j ország képviselőivel szemben, akik- | nek felfogása szerint semmiféle ! válloztatás nem történhetik azokon a megállapodásokon, amelyek Há­gában létrejöttek és amelyeknek jogi megformulázása csak szank­cionálja mindazon határozatokat, amelyeket a hágai konferencián együttesen meghoztak. Az ellenté­tes álláspont legelsősorban a döntő­­birósígra vonatkozó határozatra irányul, mert a csehszlovák 'delegáció Benes külügyminiszterrel az élén, olyan követeléseket állít fel, amelyek jóval tulmennek a hágai egyezményen és sértik a döntőbíróság elvéi. A magyar de­legáció ebben a kérdésben semmi­féle változtatásba nem egyezik bele, sőt felfogása szerint még kompro­misszumot sem lehet kötni erre nézve. Csehszlovákia és Magyarország tehát ismét szembekerült egymás­sal a zöld asztalnál és csodálatos, hogy ezúttal is csehszlovák részről történt a szembehelyezkedés, a csehszlovák kormány részéről, amelynek külügyminisztere csak nemrégiben is úgy nyilatkozott a külügyi bizottságban, hogy Cseh­szlovákia és Magyarország között jó viszony áll fenn. Azonban a tények másról beszélnek. A ki felé­való hatástkeltő kü ügyminiszteri nyilatkozat csak üres beszéd, amely csak a nagyon felületesen gondol­kozókat tévesztheti meg, mert az egészen bizonyos, hogy minden szépitgelés dacára, a helyzet a két szomszédos állam között semmivel sem jobb, mint évekkel ezelőtt volt és azt is meglehet állapítani, hogy a kormány részéről ennek meg­változtatására semmiféle komoly lépés nem történik. Ez a mostani eset Í3 kiáltó példa arra, hogy a két állam között az annyira szükséges barátságos vi­szony nem jöhet létre. A keleti jóvátételről Hágában megegyeztek egymással a felek és amikor az egyezségei Írásba kellene foglalni, j csehszlovák részről máris eltérő ! POLITIKAI I Ai APITOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős fŐ8?erk's?<ő: GAÁL GYULA dr Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: Szerkeszd; BARANYAY JÓZSEF dr. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — április 4. Magyar szenátorok a szenátus költségvetési vitájában A szenátus megkezdte az 1930. évi költségvetés tárgyalását, amely beható vitában folyik le. A vitában résztvettek a magyar nemzeti párt és az országos kereszlényszocialista párt szenátorai is, akik közül Korinth Endre dr. ruszinszkói szenátor Pod­­karpalska Rusznak általános hely­zetének és az oltani magyarság mos­toha sorsának ecsetelésével rámu­tatott a kormányzatnak elhibázott politikájára és köveielle, hogy Ru szinszkó részére a törvényben biz­tosított autonómiát adják meg és érvényesíttessék mindama kisebb ségi jog, amely a magyar nemzeti kisebbséget megilleti. Grcsschmied Géza dr keresztényszocialisfa sze­nátor hatalmas beszédében tárgyila­gos kritikában részesítette a kisebb­ségekkel szemben gyakorolt köz­­igazgatási, gazdasági és kulturális politikát Beszédében megvilágította Szlovenszkó városainak a felsőbb hatóságoktól függő helyzetét, foglal­kozott a gazdasági sérelmekkel, a megmaradt magyar pénzintézetek küzdelmes életével, a hitelválsággal, rámulafotl a biróhiány valódi okaira, az ügyvédek sérelmére, a magyar iskolák szomorú állapotára és kö­vetelte, hogy a kormányzatnak eljá­rásában az egész vonalon uj atmo­szféráikén teremtenie, mert csak i.qy lehet a mélységes sebeket orvosolni és megeiégedeiiséget teremteni. A vitában részt vett még Böhm Rezső Ver. szoc.szenáforis.aki Szlovenszkónak sernmKtsrtsmamssmsnsgmssmsmmassemiimi magyarázatot akarnak adni az egyezmény egyes föltételének. Ma­gyarországnak újra harcot keli vív­nia azért, amit egyszer már Hágá­ban tető alá hoztak és egyelőre nem lehet meghatározni, hogy a tanácskozások mikor fejeződnek be. Egyes hírek ugyan arról beszélnek, hogy a tárgyalások az utóbbi na­pokban kedvező mederbe kerültek, ki tudja szonbsn megjósolni azt, hogy holnap milyen újabb nehéz­ségeket vet fölrzinre az ellenséges indulat, ame'yet a kisantant álla­mainak mindezideig nem sikerült még leküzdeniök. A tárgyaláson Benes dr. kü’iigy­­miniszter és Bethlen István gróf magyar miniszterelnök nemcsak a bizottságok ülésén, de négyszemközt is tanácskoztak és az optimisták már ebből is arra következtetnek, hogy a két államférfit! személyes tanács­kozása nagyban elősegíti a konfe­rencia eredményét, ámbár ismerve a két fél állhatatos ragaszkodását saját álláspontjához, nem lehet egyelőre biztosra venni az újabb megegyezést. Az, hogy a konferen­ciára beérkezett számbeli adatok kimutatása a csehszlovák és magyar álláspont között nem mutat áthi­dalhatatlan nagy különbséget, talán kedvező lehet a tárgyalások további súlyos gazdasági helyzetét és külö­nösen a szlovenszkői katasztrőfális mezőgazdasági krízist tárla föl, kö­vetelve a gyors segiiséget. A magyar pártok szenátusainak beszédei nagy figyelmet keltetlek az ellenzék soraiban. A régi nyugdíjasok egyenjogú­­sitásáról szóló törvényjavaslat. A szenátus csütörtöki ülésén este benyújtotta a kormány a régi nyug­díjasok egyenjogúsításáról szóló lörvényjavaslatot. A javaslat 14 sza kaszból ál), amelyek közölt uj a kaíonai nyugdíjasokra vonatkozó szakasz, amely szerint a nyugdíjas tábornokok akiket a csehszlovák had­seregbe nem vetlek át régi rang­jukkal, a 6■ rangoszbUynak megfelelő nyugdijat kopnak, amely nem tehet több évenként, mini évi 39000korona. Rendkívüli esetekben a kormány esetleg magasabb nyugdijat is adhat egyes személyeknek. A régi nyűg­ül ,ak alól kivéieinek mindazok a szlovenszkői és ruszinszkói kerületi és járási orvosok, akik megtagadták a csehszlovák állam szolgálatába vató belépésüket. A cseh néppárt nem lép be a katolikus blokkba. A katolikus blokk megalakulása ügyében Tisó József dr, a szlovák néppárt ügyvezető elnöke, tanács­kozásra hívta össze a keresztény pártok megbízottait A meghívásnak csak ez országos (magyar) keresz­tényszocialista párt és a német kereszlényszocialista párt megbízót fai tettek eleget, a cseh néppárt n enetére, azonban egyelőre igen rezignáltan kell fogadni minden olyan jóslatot, amely már a leg­közelebbi napokban bekövetkezhető elvi megegyezést helyez kilátásba, Csehszlovákia jól fölfogott érde­kében üdvösnek tartanók, ha a párizsi egyezkfdés minél előbb tel­jes eredményre vezetne és pedig i lyan alakban, hogy a két tárgyaló fél között teljes megértés jönne létre és eltűnnének azok az aka­dályok, amelyek Csehszlovákia és Magyarország jő szomszédi vi­szonyának kialakulását gáto'ják. A két állam gazdasági egymás­rautaltságára számtalanszor rámu­tattak hivatott politikai és közgaz­dasági tényezők, csak a csehszlo­vák kormány nem akarja ezt el­ismerni és egyetlen lépést sem tett még ebben az irányban, pedig tudnia kellene, hogy mennyire fontos volra egész Középeurőpára, ha ez a bét állam egymással meg­egyezésre jutna. A párizsi tárgya­lások alkataiul szolgálhatnak arra, hogy a köztársaság kormánya föl­ismerje a helyzetet és olyan meg­egyezést létesítsen Magyarországgal, amely az egymásrautalt két állam között tartós időre biztcsitja a szom­szédi jő viszonyt. kedden, csütörtökön és szombaton. | (Srámekék) azonban nem képvisel­tette magát a tárgyaláson. Srámek pártja azzal mentette ki magát, hogv j a párt megbízottai nem vehetnek részt az értekezleten, mert az egyik megbízott, Nősek nincsen Prágában, j a másik megbízóit: Slasek pediq S csak a késő esti órákban vehetne részt az ülésen Ez a kitérő válasz világosan mutatja, hogy a cseh nép­­p rt, amely helyet foglal a kormánv­­ban, nem hajlandó a katolikus blokkban résztvmni A szlovák néppárt el van határozva, hogy a cseh néppárt elutasító magatartása eseteben is a másik két katolikus párttal egyházi ügyekben szorosabb kapcsolatot fog j teremteni az együttműködés céljából. A konferencián egyhangúan meg­állapították a katolikus blokk cél­­ját, feladatát és eljárásának módjait. ; A megjelentek a blokk megalakitá­­! sát az állam és valamenyi nemzete j érdekében szükségesnek látják. Három nagy cseh bank fúziója állami támogatás mellett. Már említettük, hogy három nagv cseh bank, éspedig az Anglo-Cseh szlovák a Prágai Hitelbank és a Cseh kereskedelmi bank fuzionálnak és ehhez a csehszlovák kormánv 300 millió koronát ad A képviselő­höz költségvetési bizottságában kifo­gás tárgyává tették, hogy a bankok fúzióját az állam konszolidációs alapjából akarja a pénzügyminiszter támogatni és a bizottság tagjai nem voltak hajlandók a múlt évi zárszá­madásokat jóváhagyni, amig ezt a kérdést nem tisztázzák. Az ügyben tárgyalás indult meg Udrzal minisz­terelnökkel, majd Énglis pénzügy­­miniszterrel folytattak' tanácskozást, amelynek eredménye az lett, hogy a pénzügyminiszter visszalépett attól a tervtől, hogy a konszolidációs alapból támogassa a fúziót és kije­lentette, hogy a költségvetés fölöslegé­ből fog a nevezett bankoknak 300 millió koronát betétként rendelkezésre bocsátani. Ez ellen a tárgyaló kép­viselők semmi kifogást nem emeltek és igy a költségvetés fölöslegéből adnak támogatást a fúzióhoz. Ä kér­désben még a minisztertanács dönt. A csehszlovák iskolapolitika vallástalansága. Kaspar königgrätzi katholikus püs­pök nagy feltűnést keltő pásztor­­levelet adott ki, amelyben súlyos vádakat eme! a közoktatásügyi mi­nisztérium ellen A püspök szerint a csehországi elemi és középisko­lákban használt tankönyvek majdnem kivétel nélkül a valldstalanság alapján állanak Végig tanulmányoztaífa az összes tankönyveket, de egyikben sem találta meg az Isten szót, sót a katholikus vallás, az egyházi szer­tartások és az egyházi személyek, ha véletlenül szerepelnek a köny­vekben, a gúnyolódás céltáblái. Kaspar püspök fölszólítja a szülőket, hogy kérdezzék meg mindennap gyermekeiket, mit tanultak az isko­lában és nézzék ál a tankönyveket is. Miután a kormánynál nincsen kézség az orvoslásra, a szülők köte­lessége, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel vallásos életre neveljék gyermekeiket. A pásztortevéi azzal a fölhívással végződik, hogy tartsák a szülök az iskolából kinőtt gyerme­keiket is állandóan szem előtt és óvják meg őket a modern vallástalan korszak befolyásától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom