Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-01-14 / 5. szám
2. oldal. Komaromi Lapok 1^30. január 14. a Vásároljunk ELBERT divatáruházában St£V'"i olcsó és jó minőségű áruival ma vezeti B HB N H ‘0> V »0 JA E Ü Farsangi u Frakk, smoking és selyem ing Selyem és fiér sokni Selyem zsebkendő Glace fel# kesztyű Frakk-éraláne és mellgomb ,,Ereo ‘ gallér Selyem nadrágtartó Chre pdesehin gall rvédö 4711 kölni viz, Kotty pnder jdonságok: Strass-esalt és gomb Selyem csipke és tüll Marabu disz Selyem batiszt ingnadrág Menyasszonyi fátyol és koszom Selyem harisnyák Művirágok Sflyem és esipkesálok Tőrök jelmez disz stb. Téli áruk mélyen leszállított árban. bői álló kádere. A fizeiéskép elensígek vészszámutnja süvölt végig a kereskedelem berkeiben. Régi jórenoméjü cégek úgy törnek derékba, mint a szálfák a viharban és •néma kérdőjellé válnak a tekintetek. Kombinációk és gyanusi'gatások ütik tel mérgező csápjusat és nemely esetben a spekuláció és bűnös könnyelműség is okozója a krachnak, de általánosságban komoly összeomlás az oka az inzolvenciáknak. £s ez a romlási folyamat hatványozott mértékben fog erősödni és ki tudja ma megmondani, mikor éri e! a kuiminációs poniot. Ha odaáliunk a kereskedelem betegágya mellé és megcsináljuk a diagnózist, szomorúan kel! megállapítanunk, hogy a kórokozó legtöbb esetben a felgyülemlett adóhátralék, amely különösen a forgalmi adóból származik. Tagadhatatlan, hogy nemcsak ná unk, de Kózépeurópa valamennyi államab in erős gazdasági válság van, de ilyenkor az áilamraison nem megtelhetni azokat az osztályokat, amey.k a bevételekhez legintenzivebben járulnak hozzá, hanem minden kedvezmény megadása részükre» amely jogos és amely az államérd.két nem sérti súlyosan. Egész biztos, hogy a fázis rendszer csökkentené a forgalmi adóbevételt, de de ha mu'atkozna is bizonyos minusz, úgy ez bőven megtérülne azzal, hogy az államnak nem kellene ellenőrző kőzeteket fenntartani, ami a bevétel harminc százalékát feltétlenül felemészd és tízezreknek adná vissza a munkikedvet és nyugalmat. Mert korántsem humbug, de éiö valóság az, hogy ezt az adót nem a vevő, de a kereskedő fizeti meg és a direkt adózásnak ezt a fokát nem bírja már a kereskedelem. Ha meg akarjuk óvni gazdasági ételünket a további megrázkódtatásoktól, ha azt aka'juk, hogy az inzolvenciak lavinája ne romboljon tovább, akkor üljenek az érdekeltek a zöld asztalhoz és terjesszenek be egy olyan javaslatot a pénzügyi kormányzatnak, amely nem sérti sem a kereskedő, sem az állam érdekeit. A fizetésképtelenségek tragikus mementója megálljt kiált az adóprésnek, mert a hurt csak bizonyos fokig lehet feszíteni, azután már csak a telj-s psuperizáció következik. Alz 1929. év története. Irta: MEMOR. « (Folytatás és vége.) Pénzintézetek. Komárom pénzintézetei közül a leg, régibb Első Hitelintézel finnállásának nyolcvannegyedik évehez érkezett el. Áz elmúlt évben forgalma jelentékeny emelkedést mutat és betétállománya is Sdemősen emelkedett. Az évvégi hhelereslet azonban oly nagy volt, hogy ' azt a hetyi pénzpiac nem volt képes kielégíteni. A felszámolás alatt álló Komárom Vidéki Hitelbank ebben az évben is 10 % betélvisszsfizetést végzett és ezzel 85°/0 betéte! fhe éti vissra, A fennmaradó 15% visszafizetésére a betevők a sajtó ú ján felkérték a felszámolást végző S'ovensfea Banka igazgatóságát, ez azonban a kérés elől kitért. A nagy pénzintézetek nyomába lépett a Föídmives Pónztár imn: szövetkezet, mely eddig már liz milliónál jóval magasabb mezőgazdasági hitelt folyósított. Ebben az évben költözött uj otthonába, az Agrasol épületébe. A bank múlt évi forgalma is nagy emelkedést mutat. A pénztár kötelékébe léptek az elmuH év folyamán Brsd^s Károly ésNagy Zsófia, a S ovenska B.n'ra volt tisztviselői. A pénzpi c helyzete az év második felében határozóién feszültséget mu atoit. A hiteligények kielégítése akadályokba ü között és mindez a gazdasági és ipari válságnak bélyegét viselte magán, ami az úgynevezett „rossz" esztendőkben tér vissza. Komárom város. Annál jobb és kedvezőbb esztendő virradt fel Komárom városára az 1929. évben, amikor kellemetlen meglepetéssel szo'gált a város lakosságának főképen háziul’jdonosainak, de a kötelezettségnek törvényszerű áthárításával a lakóknak is, akis a többséget alkotják. Komárom város 1928 és 1929. évekre kivetette a féléméit városi dijakat amelyek a lakbérnek (nyers lakbér) 40% át teszik ki. Tehát a város minden száz korona után negyven koronát szed a háztulajdonosoktól. Elképzelheti hogy mekkora összegek folytak ba ezekből a városi pénztárba. Az év elején az állam is két és félmillióval volt adósa a városnak, amire egy prágai kirándulás után félmilliót törlerztetf A legnagyobb meglepetést azonban az országos választmány döntése képezte, amely as 1928. évi költségvetés hiányának fed^s^re az állami kiegyenlítési ahpból 784499 K összeget utalt ki a város részére. Az 1929 évi költségvetést szintén jóváhagyta az országos választmány és itt is negyedmilliónál nagyobb segdyt ál'apí'ot* meg részére. így érhető hogy az 1930 évi költségvetés már 5% kai leszállította a községi pőtadöt, ami egy morzsa ugyan, mert nem is egészen kétszázezer koronának felel meg. ami a milliós uj bevételekkel szemben gyenge vigasztalás. Az év elején a kommunista pírt bizalmatlanságot szavazott Csizmazia György városbirónak, ami azonban — nem lévén ez állás politikai iermészeíü — csak tüntetésnek volt minősíthető. Ugyanez a kommunista párt az év folyamán többször szavazóit a szociáldemokrata párttal, melyre féltékeny szavazatainak gyarapodása miatt. Még az év legelején pályázatot irt ki a varos vezetősége városi házak építésére; a pálysd'jat azonban csak a Jókai utcai bárház tervezése nyerte el, amelyet egyedül ítéllek megvalósíthatónak és gazdasági szempontból előnyösnek. Egyébként égisz évben foglalkoztatta a várost a felveendő 10 millis kölcsön terve, de ebből mindössze 2 és félmillió lesz megvalósítható a prágai szociális biztosító intézetnél a vízvezeték kibővítés és járványkórház építésére. A petróleum aszfalt ügye is foglalkoztatta a képviselőtestületet, amely egyezség megköiése mellett döntött. A további aszfaltozás a Kossu'h tér nyugati felén történt egészen a Megyercsí u ca torkolatáig, A városban a Vársor utca kövezése következett az ucarendazések folyamán, ezt a Thaly utca rendezése követi. Junius végén készült el a város kislakásos béiháza a Gutái soron. Az Erzsébet sziget véd öltésének az állam által való megépítéséhez a város 5000 K összeggel járult hozzá. A Z-k u c i megnyitásának ügye is napirenden vob, ebben a kérdésben valószínű eg a kisajátítási eljárás lép fo!y<m tba. Nagyon komoly tárgyalások folytak az állam és a város között a kikötőt I- kek további igénvbevétele tárgyában, ahol a város csak cserét volt elfogadni halandó. A városnak igtn kevés az épitőtelfee és igy arra kei! törekednie, hogy ezeket nagyobbitsa. A nádorvo I niton *ut kihelyezett Szérűk helyét a \ város házhelyek céljaira pacellázza és i ezzel a vasuon <ui egész uj városrész fog idővel feiépü ní. Közegészségügyi tekintetben a városi egészségügyi szolgálat fg*sz évben hiányokat mutatott fel. A városi vezető állami orvosi állásra kinevezett dr. Brich a Jiktb poroszkai körorvos állását nem foglalta el és igy a városi | orvosi állásokat a munkáfp*nzlári fő ; orvod állással is túlterhelt községi : állami oivos volt kénytelen ellátni. A közkórházban több hasznos beszerzés • történt, egy szterlizáló gép és az uj Röntgenkészülék, amelyekre már égető j szükség volt. Az uszoda kérdés ideiglenes megoldását a cserkészmozgalom í eredményesen harcolta ki. A panosmenti újtelep iskolája érde- I kében a magvar pártok tettek indítványt a közgyűlésen, melyet az el is fogadott. Felmerült a sertésközvágőhidnak terve is, ame'yre égető szükség lenne a komáromi ötvenet meghaladó hentesiparosnak i Úgy ez, mint a színház és mozgó i kérdéseinek megoldása a felveendő nsgyköicsöniől függ, amelynek felvétele eseten megvalósulhat. > A város vezető állami jegyzője, Jávor Jenő, aki 1923 január 1. óta működött, váratlanul meghitt és helyét dr. K dlecov c Bélával töltötte be és az országos > hivatal. i A viros a Kossu'h téren felállítandó i árusító bódék építését is elhatározta és í egyelőre bét 16 árusítóhely es csarnokot 1 épittet 1-A hih&iőépités arányai szükségessé tették az I. számú várerőd lebontására, amely a kilencven éves városerődités Mikor kerül a komáromi r törvényszék Érsekújvárra? várgyürüjét prttan'otta szét a varosról és így az elől nyitva áll a terjeszkedésnek korlátlan lehetősége nyugati irányban. A képviselőiestül az őszön tartotta mrg a városi is&olák iskolaszékének választását, amelyen a cseh szociáldemokrata, zsidó szövetséggel szemben a magyar pártok jelöltjei kerül ek többségbe Itt említjük fel a varos balo d >li pártjainak azt a puccsszerű álládoglalásá*, melyet a város kegyúri és egyházi ki«d tsaival szemben már ismételten elfoglaltak. A hozott határozat csak demonstrativ értékű, mert azt úgy az állami jegyző, mint az érdekelt egyházak megfelebbezték és igy a felettes h dóságoknak lesz alkalmuk a kegyúri jogról előadást tartani az itteni viciniiis alkalmi jogászok számára. Magyar Komárom. A jobbparti testvérváros jejlődése az elmúlt évben is nagy arányokban iendüit előre. Fdépüt a városháza monumentális épülete, melynek egyik szárnyában a pénzügyiga:grtóság van e helyezve, felepü t a járasbiróság palotája és a vele kapcsolatos bírósági bérház, ahol a bírói kar és a bírósági tisztviselők kaptak legmodernebbül épült, pompás lakásokat. M-gyar Komárom a nyár folyamin díszpolgárává választotta dr. Takáts S nJor kitűnő Ildinket, a hirneves történetíró és a magyar képviselőház főlevéltárosát. Az ősz folyamán két választás is volt Magyar Komáromban, melyek bizonyos irgalmakat keltettek a választók körében. Az egyik a megyei bizottsági tagok választása, a másik a városi bizottsági tagok választása volt. Az uj közigazgatási törvény értelmében Komárom szab. kir. megyei város megtartotta tisztujitásál és egyhmguiag válasz olta meg tisztikarát éleihoss/igian, a polgármester személyének AlapyGupar kormányfő'anácsosnak kivételével, akit tíz évre ruházott fel ezzel a tisztséggel a város képviselőtestülete. * Ezekben foglaltuk össze az elmúlt esztendőnek főbb eseményeit. E sorokban sok küzdelem, munka, gyász és öröm váltakozik és emlékük átkisér az újévbe is, amelyben emberi hitünk optimizmusával a jót várjuk és reméljük. Az érsekujváriak kevés reményt fűznek az áthelyezéshez. Az uj igazságügyi miniszter nem nagyon biztatja az érsekujváriakat. : Saját tudósítónktól, • Régi riválisa Érsekújvár Komáromnak, különösen a komáromi törvényszék ügyében, amelyet odaígértek Érsekújvárnak. Eddig az újváriak nagyon is remény- 1 kedtek, hogy hamarosan odahelyezik i a komáromi törvényszéket. Az érsek- I * újváriak öröme szomorúságot jelentett I a komáromiaknak, mert ha a sok köz* j intézmény után a törvényszéket is elhelyezik Komáromból, akkor a mesterségesen visszafejlesztett Komárom még . inkább veszít idegen forgalmából. \ Az érsekujváriak elég sűiűa kilincselnek Prágában a törvényszék ügyében, ahol eddig elég biztató Ígéreteket kaptak, j Az uj év első napjaiban megint járt Prágában egy érsek újvári küldöttség j több ügy, igy a törvényszék ügye r megsürgetése végett is. A többi ügyekben biztató választ ; kapott az érsekujvári küldöttség, csak a törvényszék kérdésében nem nagyon 1 biztatta őket az uj igazságügyminiszter. I Az érsekujváriak először a tőrvényf szék ügyében jelentek meg az igazságügyi minisztériumban. Nem hallgatható | el, hogy a küldöttség bizonyos opti; mumussal tekintett intervenciója elé, l mert az utóbbi hetekben nem egy reménykeltő hir érkezett Prágából, l Egyszer a Lidové Noviny arról is irt, ? hogy az 1930-as költségvetésben 1 millió korona lesz beállítva az érsek-Komárom, január 13 újvári törvényszék építési költségeire. De ezek a hirek minden alapot nélkülöztek. A költségvetés a napokban nyilvánosságra került s abban szó van pozsonyi, rózsahegyi, zólyomi törvényszékről, de É sekujvárról nincsen sző. Meissner miniszter igen szívélyesen fogadta a küldöttséget s látható érdeklődéssel hallgatta Holota dr. érsekujvári városbiró részletes tárgy ismertetését. Igen tartózkodó hangú válaszában kijelentette, hogy miután uj ember a minisztérium élén, nincsen még teljes áttekintése a kérdésekben. Ezidősz.erint az érsekujvári törvényszék megépítésének elháríthatatlan anyagi nehézségei vannak. A fenti eredménytelenséghez az Érsekújvár és Vidéke laptársunk az alábbi sorokat fűd: „Sajnos, a miniszter kijelentése egyáltalán nem alkalmas arra, hogy túlságos bizakodással tekintsünk az érsekujvári törvényszék jövője elé s őszintén sajnáljuk, hogy a mi szkepszisünk ebben a kérdésben kezd túlságosan beigazolódni “ — megunta az életét. Kugler Mari 20 éves párkányi leány lugkőoldattal öngyilkosságot kísérelt meg. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. Tettének oka állítólag szerelmi bánat.
