Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-04-01 / 38. szám
3. Mini Komtrocn upot 1890. április 1. Ravasz László dr. budapesti református püspök Komáromban Ötezer ember hallgatta a nagynevű református püspököt. Saját tudósitóoktól. Felejthetetlen, nagy lelki élményekben gazdag ünnepnapja volt a komáromi református egyháznak vasárnap, március 30 án, amikor a gyüleke et látogatására Komáromban tartózkodott Ravasz László dr., budapesti lelkész, a dunamelléki ref. egyházkerület nagytudásu püspöke, a magyar egyetemes kálvinista egyház egyik kimagasló vezére, a vi láfhirü elismert na«y szónok, akinek látogatása nemcsak a református egyház tagjainak, hanem a város egész magyar társadalmának felekezeti különbség nélkül fölkeltette meleg érdeklődését s akinek mély bölcsességei telt, szivet lelket lebilincselő gyönyörű tanításaiban ezren és ezren találtak lelki vigasztalást Ravasz László dr. püspököt az egész világ keresztyénsége ismeri, nevét az óceánon innen és óceánon túl nagy tisztelettel emlegetik, nagyszerű képzettsége, fényes tudása, ragyogó szónoki képessége előtt elismeréssel adózik minden kultur nép s a tudományos világ. A komáromi gyülekezet eddig is na^y és mély tisztelettel gondolt a kiváló egyházfőre és régi titkos vágya ment teljesedésbe vasárnap, amikor az ősi egyház hatalmas templomában hallgathatta Ravasz püspök ékes szavát és épülhetett magvas tanításain, annak az Isten átal ihletett főpásztornak, akinek fényes elméje, lelkének világitó ereje messze átragyog a szűkös határokon és akinek nevét Komárom kálvinista magyar gyülekezete őrökre szivébe zárta. « A püspök szombaton este Bereczky Albert budapest-angyalföldi ref lelkész kíséretében érkezett városunk ba, fogadására a magyar komáromi pályaudvarra az egyház képviseletében Galambos Zoltán ref. lelkész, Fülöp Zsígmond főgondnok és igó Aladár dr. egyházi je yző jelentek meg. A püspököt a» állomáson a magyar komáromi református egyház nevében meg jelent presbitériumi küldöttség élén Sdry Imre ref. lelkész üdvözölte meleg szavakban. A komáromi református egyház magas látogatója előtt megérkezése után az egyház teljes számban egybegyült tisztikara és presbitériuma tisztelgett, amelynek élén Fülöp Zsigmond főgondnok üdvözölte bensőséges szavakkal a magyar kálvinista egyház kimagasló oszlopát és vezérét és mondott hálás köszönetét a Péczelyek, Jókaíak egyházában történt kitüntető megjelenéséért Ravasz László dr. püspök megköszönve a szívélyes fogadtatást, kijelentette, hogy noha első izben van a gyülekezetben, érzi, hogy nem idegen itt és tudja, hogy nem idegenekhez, hanem testvérekhez jött, akikkel a nagy lelki kösősség kezdettől fogva szorosan összekapcsolja. Az évszázadok óta fennálló komáromi gyülekezet vezetőire nagy feladat és kötelesség hárul, mert a híveknek lelki élete bízatott reájuk, amelyért mindent meg kell tenniök. Tudatában van annak, hogy a komáromi református testvérek gyülekezetének élén álló elöljárók hivatásuknak magaslatán állanak és az isteni Gondviselés kegyelme áldással kíséri munkálkodásukat. Végül az egyház elöljáróságára és a gyülekezet mindenrendü és rangú tagjára az Isten áldását kérte. Majd a presbitérium tagjait bemutatták a püspöknek, aki hosszabb ideig szívélyesen elbeszélgetett a {>resbitériummal az egyház életéről, elki és vagyoni viszonyairól. * A református templom vasárnap délelőtt megszentelt ünnepi hangulatban várta Ravasz László dr. budapesti püspök istentiszteletét. A hatalmas templom teljesen megtelt áhitatos közönséggel, a reformátusok ezrei gyűltek egybe, de nagyon sok Komárom, — március 31. más vallásu hívőt is láttunk a templom oan, akik kiváncsiak voltak Ravasz László püspök szentbeszédére. Ezeknek a másvaltásuaknak Ravasz László püspök beszéde éppen olyan bensőséges élmény volt, mint a reformátusoknak Tíz óra után pár perccel érkezett meg a templomba Ravasz püspök Galambos Zoltán lelkész és Fáitip Zsigmond világi főgondnok kíséretében, ezenkívül vele volt Bér czkv Albert budapest angyalföldi lelkész is, aki a püspököt elkisérte komáromi útjára. Ravasz László dr. a szószéken. Az orgona szelíd akkordjai után Ravasz László püspök a szószékre ment és kellemes férfiasán csengő hangjával először imát mond. Már az ima is olyan kivételes szépségű volt amilyenben a komáromi közönségnek nem mindenkor van része. A Miatyánk elhangzása után a püspök megtartotta szentbeszédét, 1 Tim. 1 15—16 alapján, amelyben egymást halmozó költői gondolatokkal azt az igazságot fejtegette, hogy Krisztus megváltásának szerepében milyen szerepet tölt be a mi e ?yéní életünk. Engem akar megváltani, — úgymond — téged akar megváltani Krisztus, mert mi hasznunk lenne nekünk a keresztyénsé-ből, mi hasznunk lenne Krisztusból, ha millió embert megváltott volna és >éged, engem nem vált meg. Krisztus jött a bűnösök megváltására, akik között én is va yok. Én, én, én, ez a legfontosabb szó a keresztyén igében Akármilyen kiváló tudós is egy orvos, ha nem tapasztalta saját testén a betegség bacilusát, mégsem ismeri annyira a betegséget mint az, aki a betegséget saját testén tapasztalta. Aki nem lett beteg a boldogság bacilusától, a Krisztus szereteíétől, az nem tudja értékelni a legfőbb kegyelmet. Milyen nagy a különbség, ha valaki elméletben tud valamit és ha saját magán érzi A csókról fogalmat lehet szerezni könyvből, de milyen más az a csók, ha egy gyermek az édesanyját csókolja meg, vagy az ifjú a mátkáját. Fontos, hogy minden tanításban, prédikációban, templomozásban ez legyen a fökérdés, hogy mit érzek át év Krisztusból’ ? Énnek egy útja van, hogy én egyszer személyesen megérezzera azt, hogy milyen távol vagyok Istentől, éppen azért, mert ő Isten és én ember vagyok és bennem van valami ősi ellenségeskedés Istennel, A természetem miatt nem lehetek Istenné és mégis nem tudok nélküle élni. Ebből a nyomorúságból csak Isten szabadíthat ki, aki azt mondja: enyém vagy, hozzám tartozol, könyörülök rajtad, A kegyelem az, amely megbocsátja a bűnt és úgy jött Jézus a kegyelemmel a földre, hogy azt jelentse, nem X és Y-nak hozta, hanem én hozzám és tehozzád hozta. Isten teremtette a világot és ebbe a világosságot, de Isten maradt volna a sötétségben is. Az ő dicsőségére teremtette a fényt, bennem és benned az ő dicsősége van. Az ember felgyújtott lámpája Istennek, amelynek fénye az ő dicsősége, A gyülekezetnek tükörnek kell lennie, amelybe belenézve, Isten saját arcát akarja látni: és jaj annak, aki a tükröt elhomályosítja. De Isten dicsőségének az a célja, hogy én és te is Isten dicsősége légy. Minden keresztyén ember egy darab igehirdetés, egy gondolat, mely vagy áld vagy vádol, vagy Isten szava szól benne, vagy sátán szava szól benne. Egyszer a British múzeumban megmagyarázták nekem — mondotta Ravasz püspök, — hogy a kínai írásnak nincsenek betűi, hanem képei. Minden szónak külön jegye van. A könyvben 40 -50 ezer színes jegy volt Iáiható, melyek közül egyesek sötétek voltak, feketék, mig mások bíboros, világos színűek. Amint lapozgatta, hol a világos volt túlsúlyban, hol a fekete, mig végül a kékszinüek győztek. Ez a nagy harc a betűk között a rend és a káosz harca volt, az Isten és a sátán harca. Ilyen írás minden emberi élet, az én életem és a te életed; vagy az van ráirva, hogy ezt cSelekedd vagy ne cselekedd, így ítélj, vagy ne ítélj! Milyea szép volna, ba ez a komáromi gyülekezet odaállna az egész szlovenszkoí reformátusság elé és azt mondhatná: igy éljetek! Milyea szép volna, ha az édes anya feddőzés nélkül azt mondaná leányának: igy é j, ha a magyarság Istennek olyan népe volna, mely a világnak azt mondhatná: igy éljetek, ez az emberi étet így éije tek, mert nem mi vagyunk követésre méltóak, hanem Knsztus, aki bennünk él mert Krisztus a példa. Ravasz László püspök beszéde mély hatást váltott ki a közönségből és annak szépségeivel alig tudott betelni-Déután 3 órakor a református templomban Bereczky Albert budapest-angyalföldi lelkész mondott ma gasszárnyalásu imát és gondolatokban gazdag, magvas szent beszédet. Vallásos estély a templomban. Este 6 órakor a Templomban vallásos estély volt, amelynek középpontjában természetesen ismét Ravasz László püspök bibliamagyarázata állott, amelyet a Kol. 3. 2 —4. alapján az ő egyéni stilustnüvészetével színezett meg és a bibliamagyarázatban megkapó, szebbaél-szebb értelmezésekben beszélt annak az igének tartalmáról, hogy az „odaföl valókkal törődjetek és nem a föl diekkel.“ A vallásos estélyt XLII. zsoltár közéneke vezette be, amelyet űa lambos Zoltán lelkész költői szépségű, áhitatos imája követett. Magya rics Erzsébet hatásosan szavalta el Muraközy »Látomás“! cimü vallásos versét. Bereczky Albert budapesti lelkész beszélt ezután a magyar reformátusságnak arról a lelki megújhodásáról, amely az utóbbi időben észlelhető. Ennek az új lelki tavasznak eredménye többek között az is, hogy a legutóbbi években eladott magyar nyelvű bibliák száma 12.000-ről Csüzos, köszvényes Iá{d almáknál itegjsábák ál meghűlésből eredS szaggaUsokaál. Kimerültségnél, nehíz betegségek u áni áona-1 üásnáí a 'ájó tagok bedör/söl ‘se, inakaesabb esetekben pedig hosszantartó erőtel es gyúrása 'maisirozásai a *aló<li DIANv SÓ BOKSZEá-ZEL gyors enyhülést nyújt a szenvedő.img, isülapitja, mad rövides n megszü -ted a fajdalmai, felfrissíti a vérkeringést, a bőrt egészséges működésre Serkenti s az egész közérzést előnyösen megváltoztatja. III ÁRAK: 1 k's üveg I közép üveg 1 nagy üveg Ka 5 — > 13.— » 3»./ 25 000-re, majd 45 000-re és a következő évbea 85 000-re emelkedett. Bereczky Albert ezenkivül még nagyon sok példával mutatta be ennek a lelki megújhodásnak kisérő jelenségeit. Rácz Elemér ma yarsóki lelkész egyházmegyei tanácsbíró, RJez Elemérné lá<yan simuló orgona kísérete mellett hegedűn nagy művészi kész* seggel s rendkívüli hatással játszotta el a LXXIX zsoltárt és Szerem! Zoltán: Piére cimü remek szerzeményét A me ra adóan szép hegedűszóló maradandó művészi élménye volt a templomot zsúfolásig meg• öltő közönségnek. Gödi Erzsébet Koszorús Istvanné „Judás“ cimü költeményét szavalta el erős drímai színezéssel, nagy hatással. Keimen Kálmán se édlelkész vezetésével a Református Ifjúsági Egyesület és aReformátus Leánykor vegyeskara Case: Főforrása minden kegyelemnek cimü énekét adta elő meglepő fegyelmezettséggel harmonikus összhanggal. R ivasz László gyönyörű záró imája után a vallásos estélyt a XC. zsoltár első versének eléneklésével fejezték be. Fried Jenőt ismét elnökké választotta meg a komáromi neolog izraelita hitközség. Az elnök programjában a főrabbi állás betöltését és a székház felépítését jelölte meg. — Saját tudósítónktól. — Komárom, március 31. A komáromi neológ izraelita hitközség múlt vasárnap megválasztott uj képviselőtestülete most vasárnap, március 30-án tarlotta meg alakuló közgyűlését Kellner Gyula választási bizottsági elnök vezetése mellett, aki az alakuló közgyűlést meleg szavakban nyitotta meg. A közgyűlés megnyitása után Kellner Gyula hivatkozva azokra a kardinális kérdésekre, amelyek elódázhatatlanul megoldásra várnak a hitközség érdekében, javasolta, hogy a hitközség elnöki székébe Fried Jenőt válasszák meg újra, akinek sokoldalú tapasztalata, eré- Iyessége, társadalmi tekintélyének súlya és áldozatkészsége ennek a tisztségnek betöltésére legjobban predesztinálják őt. Kellner Gyula javaslatát a képviselőtestület tagjai lelkesedéssel fogadták el és nyomban egy háromtagú küldöttség kereste fel a megválasztott elnököt, akit felkért a közgyűlésen való megjelenésre. A közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta Fried Jenőt, amikor belépett a terembe és Kellner Gyula meleg szavakkal tudatta vele a választás eredményét, amelynek alapján kérik öt az elnöki tisztségnek elfoglalására. Fried Jenő emelkedett ezután szólásra és megköszönte a bizalmat, amely iránta ilyen osztatlanul kifejezésre talált most. Programmját a múltból meritelt mélységes tapasztalatok alapján a jelennek a jövővel való összekötésében látja. Kifejtette, hogy a tisztséget két körülménytől teszi függővé, a főrabbi állás betöltésétől és a székház felépítésétől. Fried Jenő ezután részletesen megindokolta érveivel a két kérdéskomplexum megoldásának a szükségességet, amit a képviselőtestület általános helyesléssel elismert. Végül kifejezte azt a reményét, hogy a hitközség tagjai minden tehetségük igénybevételével támogatni fogják az elnököt törekvésének és céljának elérésében Frid Jenőnek nagy tetszéssel fogadóit elnöki megnyitója után a közgyűlés a hitközség alelnöki tisztségére Raab Mihály dr-t, pénztárosnak Király Károlyt, és ellenőrnek Abelesz Ernőt választotta meg. Elöljárók a következők lettek; Balogh Dávid, Brenner Márk, Kellner Gyula, Kincs Izidor, Renner Miksa, Steiner Zsigmond és Stern Bernát.
