Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-03-29 / 37. szám
2 rlchl. Komáromi Lapok 1930. március 29. Tavaszi újdonságok! i^h e k jsp ß* Nádor-n.19, (Koronabankkal szemben) " a olcsóság! divatcsarnoka. Szép választék. Meglepő uj olcsó árak. =J! NŐI és férli fehérnemű, divat ernyő, sétabot, flór i. s gyermek trikó és félharisnya, Játszó ruha, „Elite“ s selyem harisnya, legdivatosabb nyakkendők, divat H M retikül, bőr és vulkán koffer, fehér pique kabátka, §■ •= Túszor függöny, csipke, batiszt zsebkendő, férfi = M harisnya, stb. a “ Külön osztály 930 model sport és szekrénykocsik, ~ Tetra baba kelengye. vákia föltétele, hogy valamennyi állam csatlakoz ék a vámbékéhez és csak akkor csatlakozik maga Cseh• szlo\ákia is, ha az egyezményt valamennyi utódállam föltétel nélkül aláírja r^-^tiiiiin^TimT»^T^i»^r'"'irTiBrmr-~>rt~r n Már a cigányokat is veszedelemnek tartják. Az olmülzi HPczor" rémldldsai. — „A cigányok még Prágában is magyarul beszélnek“ — tör ki a magyar zenére haragvó lap. Komárom, — márc. 28 Jellemző arra a gyűlöletre, mely a magyarok ellen egyes cseh soviniszta lapokat eltölt, hogy most a cigányokat támadják, mint akik elő* segítik Szlovenszkón és Podk. Rus* ban a magyarosodást. Az olmützi „Pozor“ c, lapé legújabban a dicsőség, hogy leleplezi a cigányok podk. rusi és szlovenszkói magyarositó tevékenységet. Ezekben az országokban — írja a lap — az ipar és a kereskedelem még nagyrészt „magyarón“ ké en van. Szlovenszkó és Podk Rus mindenütt tele van cigányokkal és a cigányzenészek u y a legszélesebb néprétegek közt, mint a kávéházakban és vendéglőkben is szolgálják a magyarosítás ügyét. A cigányok még Prágában sem beszélnek máskép, mint magyarul. (Jó lesz vigyázni a „Pozor“-nak, mert még elmaeyarositják Prágát!) A cigányzene kifejezetten magyar és dalai magyarok Tizenegy és fél éve ebben semmi nem változott- Ideje, hogy a váltó zás megtörténjék, fejezi be honmentő cikkét a cseh lap. Egyhangú határozattal javasolja az iskolaszék Partos-Újtelepen az iskola felállítását. — Saját tudósitónktól. — Komárom,— március 28. Még a múlt év december 2-án megtartott városi képviselőtestületi közgyűlés hozta meg a határozatot a Komárom Partos Újtelepen épitendő iskola ügyében azokat az indokokat teljes egészükben elfogadván, amelyeket Parlos-Ujtelep lakosai nevében ifj. Koczor Gyula képviselőlestületeti tag kérelmében előterjesztett. Olajfák hegyén Jrfa Rapaics Raymund. •T Csodálatosan enyhe, koratavaszi este volt, talán még márciusban. Óban idő, mikor az ember elfeled kezik vágyairól, bajairól, megáll agyának nyugtalan zakatolása, elpihen vérkeringésének forró árama, lelkének barazdás ráncai kisimulnak és észrevétlenül mindeneslül feloldódik a természetben, átadja annak egész titokzatos életét, a vér nem lér többé vissza a szivbe, hanem behálózza a vizeket, a szent ligeteket és a hegyeket, a lélegzet lassúanként átterjed a füvekre fákra, völgyekre és vizekre, ülőerünkben érezzük az egész világ misztikus lüktetését. Lefekszem heverőszékemre s az erkélyről nézem a Gardató és a hold szerelmi játékát. A tó egész szépségében feltárja magát, mint magára maradt sötét asszonyi test, a hegyek alja mint tapadó vánkos simult alája, ő pedig elomlik ágyában puhán és rejtelmesen. A csilla gok érzékiden hidegen szikráznak, messze vannak Innen, nem ismerik a Föld titkait és szépségeit, nem érzik a mi fájdalmainkat és örömeinket, de a hold mint büszke lovag kel föl a hegyek fölé, megáll ennyi szépség láttán, hosszú ezüstös ujjaival simogatja a pihegő tóasszonyt, kinek teste csillámló sávokban bor zong meg a simogatás alatt. Fönt szemérmesen sötetlenek a sánta olajfák, pálmák elrejtik bájos kék szemüket legyezőik mögé, a narancsok Irigykedve rejtőzködnek kemény lombjuk alá, a babérok visszahúzódnak az olajfák árnyé-A képviselőtestület értesítette határozatáról a komáromi iskolaszéket azzal, hogy mint a népiskolai ügyek ben véleményező szerv tárgyaltassa az ügyet Az iskolaszék március 27 én tartott ülésén foglalkozott a kérdéssel. Az ügy előadója maga Kathona Sándor iskolaszéki elnök volt, aki az ügy kába, a piniák koronája ábrándosán hajlik Ívesre, csak a ciprusok állanak egyenesen, sötéten, szikáran, mint hűséges laká|ok, kik ismerik fiatal úrnőjük minden litlát és tisztelettel teljesít k kö élességüket, némán és feszesen tudnak őrt állani akkor is, mikor a szerelmes lovag ráhajol elbűvölt kedvesére. Az utón, mely mint a gyönyörű asszony kiteritett szőnyege kínálja magát a kiszabadult lábaknak, mar csak nagyritkán tűnik fel egy-egy elkéselt pár, vagy egy egy nyugta lan álmodozó magános bajnok, a többiek visszavonultak a sötétre zárt ablakok, vagy a kivilágló üvegek mögé, folytatni a kereszljárást, ki dele|es, óimos álmában melynek képei ősi misztériumokban ragyognak fel a szenvedő előtt, ki pedig az ébrenlét esti mámorában, mely életnek hazudja magát és mint a rossz festő, rikító színekkel dolgozik: arannyal, pirossal, feketével Üres az út s a fák kinyújtott karjai már csak szokásból borulnak védöleg föléje, ha nem lennének makacs legények, akár le is ereszthetnék pihenni. Szent hatalom az ilyen meleg, illatos tavaszi este, békét varázsol a keletkezés és az elmúlás keservei fölé. Megérezzük azt a végtelenséget, melyből jötlünk s amelybe elmegyünk. Mindnyájan Az ezüstben hóditó holdlovag a szerelmében eltikkadt lóasszony, a szemérmes pálmák, az ábrándos piniák, a sötét cipruslakájok, az álomba menekülő bujdosók, a felkoronázott tékozlók. Mindnyájan. Vájjon viszünk e valamit magunkkal ebből a rejlelmes, állását részleteiben is Ismertető referátumában mutatott rá az iskola felállításának halaszthatatlan szükségességére A Parlos-Ujtelep, vagy mint a gyorsan keresztelő néphumor elnevezte Kabálfalva — állapítja meg Kathona Sándor elnök, uj település, amelyre alkalmat a háborút követő években a város területén mutatkozott lakásínség adóit. APartos-U|telep lakói a szegényebb néprétegekből valók, akik oda lelepedtek le, ahol anyagi tehetségük szerint lehető olcsón tudtak fedél alá jutni. Bámulatos munkakészségqel álltak neki házat építeni, s keresetükből akárhány ezreket és ezreket épített bele az örökösnek hitt lakóházakba. Tudjuk, hogy az uj lakólelep telektulajdoni és közigazgatási tekintetben ma még rendezetlen kérdéseket tár elő. A telep tulajdonképpen a városi közlegelő része, s az ily célra adott területnek más célra való felhasználásához a földmivelésügyi minisztériumnak az engedélye kell; hasonlóképpen rendezendő lenne még a telep közigazgatási bekebelezése is.Hiába állanak fenn azonban e körülmények, az bizonyos, hogy ma Partos Újtelep 60 lakosa iskolát kér annak a 44 elemi iskolás, tehát 6—14 éves gyermek számára, akiknek eddig esőben, fagyban, télben a komáromi községi s Majláth iskolákban kellett s kelt naponta bejárni. Az a 60 szülő magát Parlos- Ujlelepen nem ideiglenes lakónak képzeli, s a hatóságok sem tehetnek mást, mint tudomásul veszik létezésüket, mert az elképzelhetetlen, hogy annyi existenciát törvények rideg alkalmazásával máról holnapra, — miulán a nem napokra épült lakóházak emeléséi hallgatagon nézte— tönkre tegyenek. Az iskolaszék számol a kérdés még elintézendő része tekintetében felmerülhető nehézségekkel, de hivatásánál fogva más álláspontra nem juthat nép Kivetési és szociális szem pontok alapján, csak arra. hogy az uj iskola felállításának gondolatát üdvözölnie s javasolnia de minden erejével támogatnia is kötelessége A kulturális szükséglet életjelt adott magáról s mint természetesen fejlődött s mindig erősebben fejlődő szükséglet kieiégitését lehet halasztani, lehet halogatni, de elnyomni nem, mert az elementáris erővel jut érvényre. A tanfelügyelőségnek azok a kifogásai, amelyeket az iskola felépítése boldog estéből? Mikor főnt a hegyeken titokzatos szellemek fogam* zanak, a föld pedig megtermékenyül a szétömlő bőségtől. A holdvilágos, tiszta utón nesztelenül tolja kézi kordéját egy látha tatlan arcú öregasszony, s a kordén fehéren, kísértetiesen közeledik egy koporsó. Jeltelen Talán most viszi befesteni s aztán még az éj leple alatt sietve a ravatalra. Ilyen helyen, ahol mindenki érezte már a borzai más kasza távoli vagy közelebbi suhintását, nem szívesen látott vendég a halál, a bennszülöttek messze laknak a falvakban, oda tűnnek el meghalni azok is, akik idejönnek szerencsét próbálni, az üdülök, betegek csak addig járnak ide, amig nem érzik közveletlen közelükben az utolsó számvetést, akkor otthon maradnak és elbújlak odraikban, mint a halálra sebzett vad. A kordé velem szemben megzökken az utón, a koporsó fedele félrecsuszik, talán a zökkenéstől, talán annak a mozdulatától, aki a koporsóban feküdt és mostan felül, kissé nehézkes mozdulattal, mint aki egész életében fárasztó, súlyos munkát végez; kilép onnan, azután, mintha valami patak fölé fektetett padlón lépegetne, fellépdel hozzám az erkélyre s leül mellém a székre. A szerelmes tóasszony eltolja magától lovagja ezüst kezeit a hold fakóra sáppadt, az olajfákon csendes reszketős fut végig, a tavasz termékeny melege elhúzódik mellőlem, én pedig hosszan nézem az éjféli látogatót és csak nehezen ismerem fel: Halál. Igen, Halál: de nem olyan elöellen felhozott, nevezetesen, hogy nincsen elég számú tanuló, nem előírásos formájú a kérelem, nincsen megadva Partos Újtelep távolsága Komáromtól, s főleg, hogy a telep bizonytalan, mert csak a felépítmény a lakóké, a lelek maga a legelőterület egy része, s hogy Komáromnak előbb fel kell építenie a polgári leányiskolát, s amíg e kötelezettségének eleget nem tesz, nem lenne megengedhető, hogy másutt költséges építkezésbe fogjon, vagy ha már áldozatot akar hozni a város, gondoskodjék a Partos Újtelep tanulóinak be és kiszállítására alkalmas szállító eszközök beállításáról, mind e kifogások csak abban a tekintetben helytállók, amennyiben a telep ma még rendezetlen telektulajdoni vonatkozásaira utalnak; ez azonban megoldható kérdés, s megoldandó kérdés, amikor egyéb más meg nem cáfolható indokok az iskola felállításának szükségességét igazolják Rámutat az elnöki referátum arra, hogy a csehszlovák állam területén oly helyeken is épült számos külön iskola, hol 12—15 tanuló volt ami a tanulók be és kiszállítását illeti, ezt pedig a járhatatlan utak lehetetlenné teszik, az utak kijavítása pedig messze felülmúlná az iskola épilés költségeit. Az iskolaszék az elnök javaslatára egyhangú határozattal.kimondla, hogy a Partos-Újtelepen felállítandó osztatlan egy tantermes egy tanerös,a tanitólakást is magába foglaló államsegélyes iskola felépítését népművelési és szociális szempontokból is szükségesnek tarlja s ez irányban tesz előterjesztést s véleményes javaslatot a város képviselőtestületének. • Aki féli reggeleken találkozik a város külső telkeiről rongyos ruhácskákban, vékonylalpu cipőcskékben, vörösre fagyod arcú, kezű kis iskolásgyerekekkel az nem ellenezheti az iskola felépítését s mi örömmel regisztráljuk az iskolaszék emelkedett szellemű határozatát, amely a város polgárai anyagi áldozatát is biztosnak számítván, módot ad arra, hogy 44 magyar gyerek ne az időjárás zordságaitól elcsigázva, hanem egészségesen, frissen, kedvvel üljön be az iskola padba tanulni az ábécétől föl addig az úgyis szűkre szabott tudományig amennyi a Parlos-Ujtelep szegény gyerekeinek az éle ben juthat. kelően borzalmas, mint régenle a középkorban, mikor neve rettegésbe ejtette a nagyokat és hatalmasokat s, csontváz alakjában látogatta a ámbor hívőket és a végzet kaszáját lordta a vállán, mellyel gyakorta aratott szörnyű rendeket, most egyszerű, sőt kopott ruhát viselt elég sovány volt, látszott rajta, hogy az ásóval is sokszor akadt dolga, egészben véve munkásnak néztem volna, ha valami különös jel el nem árul a, hogy nem ember látogatod meg, hanem szellem: a sápadt fény átvilágította testét és mögötte hiányzott az árnyék, a csillagokat sem takarta el, keresztül villoglak rajta. Egykedvűen nézett vissza a koporsóra, melynek fedelével hasztalanul vesződöd az öregasszony aztán felém fordult üres szemeivel és olyan biztossággal, mint aki megszokta, hogy soha sehova meg nem hívják, mégis mindenütt megjeten hét, megszólitott. Illetve mentségére elkeli ismernem, hogy tulajdonképpen én szólítottam meg az előbb s mivel épen erre járt meghallotta kérdésemet, mely kisugárzott a mindenségbe és ez bátorította erre a szoka lan látogatásra, félbeszakilota munkáját, betért hozzám, mint régente a munkát és kalandot kereső vándorlegény. — Ne vegye rósz néven Uram. hogy megzavarom szép éjszakáját és messze suhanó gondolatait, de hallottam, hogy kérdezett valamit s bár kérdését nem épen hozzám intézte és bár én nagyon egyszerű helyet töltök be a mmdenségben, mondanék erre vonatkozólag Önnek valamit, ami ugyan távolról sem illik be