Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-03-25 / 35. szám
35. szám Otvenegyedik évfolyam. Kedd, 1930, március 85. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre l€0 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 Kő. Ejfyesszám éra 1 korona. Ai APITOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkrs?7'ő: GAÁL GYULA dr. Sserkesz'ő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Az ipar válsága. Komárom, március 24 Megszoktuk már, hogy valahányszor a közgazdaság valamelyik ágazatának képviselői egybegyülnek, hogy helyzetükről tanácskozzanak, a jogos panaszok egész áradata indul meg, amelynél azután olyan jelenségek kerülnek felszínre, amelyeket a be nem avatottak eddig még nem tudhattak. A köz társaság mai súlyos közgazdasági válsága, amelynek fokméiőjét a mezőgazdaságban uralkodó krizis alkotja, minden gazdasági ágazatban érezteti hatását, vigy hogy az a konszolidáció, amely után az egész állam egy évtized óta vágyakozik, egyáltalában nem tud meggyökerezni és az állam közgazdasági életének fejlődését nem képes biztosítani. Téves gazdasági po itika az oka ennek a súlyos állapotnak és amig a kormány nem képes felü’emelkedni az elfoguitság és egyoldalúság szűk horizontján, addig ninc-en kilátás a helyzet javulására. A panaszoknak adott sorozatos kifejezést legutóbb a szlovenszkói gyáriparok szövetsége is amely a napokban tartotta közgyűlését Ótátrafüreden a kormány, az ipar és kereskedelem számottevő képviselői jelenlétében. Már az elnöki megnyitó, bár tompított hangon, rámutatott az uralkodó bajokra, amelyek az ipari termelés és forgalom tekintetében állandóan napirenden vannak. A konjunktúra a múlt év végén visszafejlődött és a krizis ebben az évben csak fokozódik. Ennek lehet tulajdonítani, hogy ismét több nagy ipari válla lat redukálta üzemét, sőt néhány gyár kényte’en volt beszüntetni azt, ami azután a munkásfoglalkoztatás általános redukciójára és ezzel kapcsolatban nagyfokú munkanélküliségre vezetett. Csak ez a néhány mondat is mennyi sebét tárja föl közgazdasági életünk nyomorúságának! Amióta a köztársaság fönnáll, ezek a kérdések nyomultak a legsúlyosabb problémák között is előtérbe. Már évek óta nincs konjunktúra, az ipar és kereskedelem szürke egyhangúságban tengődik, mert a gyáripar sem képes annyit termelni, hogy fejlődését biztosíthassa, külföldi piacait nem képes szaporítani, holott terményeinek nagy része olyan természetű, amelyeket külföldi piacokon lehetne csak megfelelő áron értékesíteni. Az ilyen elsőrendűen ipari államra nézve, mint Csehszlovákia is, a legfontosabb a piacok biztosítása, azért a kereskedelmi politikának minden erejével arra kellene törekednie, hogy az exportot necsak fentartsa, de fejlessze is, mert ha az export csökken, akkor az nagy zavarokat idézhet elő a gazdasági politikában. A külső piacnak megerősitése és kifejlesztése egyutta' a munkanélküliig megszüntetésére is vezethetne, tehát szükséges, hogy a gazdasági kormányzat az ex portra nagyobb figyelmet foiditson. A belső gazdasági életben uralkodó nehézségeket a mezőgazdasági válságra lehet visszavezetni. Ámde a kormányzatnak arra keil törekednie, hogy a mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem egymással harmonikus ös-zhaLgban munkálkodjék, a mezőgazdaságnak más foglalkozási ágak rovására tMt könnyítések azonban nem szó gálhatják az általános gazdasági konszolidációt, amelynek egyelőre más oldalon is akadályai vannak. Gyámoltalan politika az, amely nem Komárom, március 24 MatouseJe kereskedelmi miniszter a súlyos gazdasági helyzetről^ A szlovenszkói gyáriparosok központi szövetsége szombaton Ótátrafüreden rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen megjeleni Malousek József dr kereskedelmi miniszter is, aki a szlovenszkói ipar kívánságairól beszédet mondott. A kereskedelmi miniszter többek közöli azf mon doíia, hogy Sziovenszkó gazdasági fejlődésének érdekében még sok tennivaló van hátra. Elő kell segíteni, hogy Szlovenszkóban és Ruszinszkóban uj ipari vállalkozások jöhessenek létre, a jövő programja is csak abban állhat, hogy technikailag, pénzügyileg és kereskedel mileg olyan helyzetet teremtsenek a szlovenszkói ipar számára, hogy az alapilási és vállalkozási kedv megerősödjék. Igen súlyos probléma az egész államra nézve a mezőgazdasági válság. A kereskedelmi minisztérium természetesen igyekezni fog a kivezeiö utat a mezőgazdaság és az ipar érdekeinek egyenlő szem élőit tartásával megtalálni, azonban mindenesetre azon leszünk, hogy a mezőgazdaság válsága az ipari ne érintse és ne okozzon kereskedelempolitikai nehézségeket Igen fontosnak tartom, — úgymond a miniszter — a szlovenszkói ipar■ és kereskedelem szempontjából egyaránt a szlovonszkói vasúti hálózat kiépítését és ez irányban, valamint a pozsonyi és komáromi kikötök fejlesztésének érdekeben is minden lehetőt elfogok kövelni. JPergler volt amerikai követ a rossz külpolitikáról A Pozsonyi Royal szállóban szombaton este előadást tartott Pergler Károly dr. volt amerikai követ, nemzetgyűlési képviselő,aki tudvalevőleg egyik legnagyobb politikai ellenfele Benes dr. külügyminiszternek. Pergler annakidején szintén résztvelt a csehszlovák köztársaság megalakításában és mint Masaryk elnök és Benes dr. volt munkatársa, részletesen ismertette azt a harcot, amelyet az emerikai csehek és szlovákok a köztársaság érdekében a háború alatt vívtak. A pittsburgi szerződésről megemlékezve, kijelentette, hogy mint az eseményeknek szem- és képes fölismerni a válságos időkben szükséges orvoslószereket és ilyen po itika folyik már évek óta S ovenszkó gazdasági életében, amely napról-nspra sorvad és romlik. A Sziovenszkón megkezdett és még ma is szisztematikusan folyó dezindusztriálás politikája ke-erces következményeket von maga után, amelyek között a nagy munkanélküliség és elszegényedés a legkirívóbb és legsúlyosabb. A gyáriparosok panaszai megszületésre méltóak és elérkezett az ideje annak, hogy a kereskedelmi és általában a gazdasági po'itika irányítói mielőbb megtegyék a szükséges lépéseket a napró! napra kétségbeejtőbb helyzet komoly szanálására. fülfanuja állíthatja, hogy a szerződésről nem lehel úgy beszélni, mint hamisítványról. A belpolitikái helyzetet bírálva, helytelenítette, hogy aniig a németek a kormányban vannak, addig a legnagyobb szlovák párt kénytelen az ellenzékben helyet foglalni. A külpolitika. szerinte, teljesen rossz kezekben van, amit legjobban az ug\ nevezett Jölszabaditdsi díj“ címen a köztársaságra kiveteti súlyos adó bizonyít. A csehszlovák államot nem a nagyhatalmak szabadították föl, hanem a csehszlovák légiók,amelyek az olasz, francia és orosz fronton egyforma hősiességgel ontották vé rükef. Ha csak a légiók felruházásának, felszerelésének és ellátásának diját fizetné Csehszlovákia, az rendjén volna, de mivel horribilis felszabadilási dijat is fizet, ez a külpolitika csődjét mutatja. k református egyház közgyűlése. Komárom, — márc. 24, A komáromi református keresztyén : egyház vasárnap, március 23 án tartotta évi rendes közgyűlését a Kollégium épület nagytermében Gcilam[ bős Zoitán ref. lelkész és Fülöp Zsiemond főgondnok együttes el) nöklete melleit, az egyház tagjainak j élénk részvételével. A közgyűlés előtt Galambos Zoltán j lelkész-elnök magasszárnyalásu imá; ban kérte a Gondviselés segedelmét t a gyülekezetre és a közgyűlésre, majd a törvényes formaságok elin- ) I tézése után ugyancsak a lelkész- j elnök terjesztette elő az eáyház > 1929 évi működéséről szó'ó jelenté j sét Az elnöki jelentés részvéttel ? emlékezett meg a presbitérium két elhunyt tagjáról, Domány Ferencről ; és Kollár Péterről, akik egyházuk ér\ dekében kifejtett buzgólkodásukkal \ tiszteletet szereztek emléküknek. [ Majd az egyház közviszonyairól szá; molt be, amelyek évről-évre örven| detesen javulnak és pedig úgy az í egyházi életben, mint az anyagiak ; terén. A hívek egyházuk iránti szej retetét és ragaszkodását nemcsak [ buzgó magatartásukkal, de áldozatok s meghozatalával is fényesen megmutaíták az elmúlt évben, amit az üj 1 harangokra valamint egyéb egyházi célokra történt lelkes adakozás legszebben bizonyít. Elismeréssel emlékezett meg a vallásoktatásról, amelyben a lelkészeken kívül résztvettek Lakatos Károly ny. igazgaíótanitó, Tóth Imre, Söröss Krisztina tanítók és Tóth István kántor, dicséretreméitó munkálkodásuk a gyermekek vallásos nevelésében maradandó nyomokat hagyott. Hasonlóképen nagy elismeréssel adózott a Protestáns Jótékony Nőegyletnek nagyszerű emberbaráti munkásságáért, valamint az egyház kebelében működő Református Ifjúsági Egyesület és a Ref Konf. Leánykörének működéséről, valamint az egyházi énekkarok munkásságáról szóit elismerő hangon. A köszönet és hála hangján aposztrofálta az egyház presbitériumának az egyház érdekeit szivén hordozó lelkes és eredményes működését, amelynek tagjai egyházuk iránti ragaszkodó szeretettől vezéreltetve, a legszebb teremtő munkát végezték az elmúlt évben is. Elismerő köszönetét fejezte ki a lelkész-elnök az egyház tisztikarának: I Vásárhelyi Károly főjegyzőnek, Kollár Lajos és Igó Aladár dr aljegyzőnek, valamint Szendy Pál pénztárosnak és Igó Endre főszámvevőnek buzgó és odaadó munkálkodá j sukért. Len meleg szavakban eraj lékezett meg a jelentés Fülöp Zsigmond főgondnoknak az egyház ér\ dekében kifejtett áldozatos és önzetlen vezető munkásságáról, akinek 1 az egyház gazdasági helyzetének megerősítése körüli nagy érdemeit méltatta és igaz hálával adózott Páti Naay Sándor algondnoknak buzgó tevékenységéért, aki az elnökség két tagjával együtt harmonikus öszhangban működik az egyház javára. A közgyűlés az elnöki jelentést egyhangúan tudomásul vette és azt a közgyűlés jegyzőkönyvébe teljes ! terjedelemben beiktatni elrendelte, j Ezzel kapcsolatban a közgyűlés igaz tiszteletét, szeretetét, hálás köszöí netét és nagyrabecsülését fejezte ki Galambos Zoltán lelkész személye és értékes eredményeket fölmutató működése iránt, aki négy éves lelkészi munkálkodása alatt maradandó érdemeket szerzett magának. Majd a számadásokra tért át a közgyűlés, amely a nyomtatásban az egyház tagjainak megküldött 1929 évi zárószámadásokat tudomásul vette. Az egyháznak az 1929. évben közpénztári bevétele és kiadása 128782 K 47 f-í tett ki, az alapítványi pénztár maradványa az év vé én 246860 K 02 f, volt. Az egyházfentartó-alap évvégi maradványa 24590 K 89 f-t, és a temetőpénztár maradványa 40059 K 33 f-t tett ki. Az 1930 évre szóló költségvetést a presbitérium javaslata szerint tudomásul vette a közgyűlés olyképen, hogy a szükségletre 119975 K-t, a fedezetre pedig 80110 K-t, kivetendő egyházi adóra pedig 39865 K-t irányoztak elő. A számadásokat és a költségvetést jóváhagyás végett fölterjesztették az|j egyházi számvevőséghez Az egyház temetőjének rendezése szükségessé tette az eddigi temetőszabályzat módosítását. Erre nézve a temetőbizottság, illetve a presbitérium által kidolgozott javaslatot Kollár Lajos presbiterjegyző terjesztette a közgyűlés elé. A módosítások a temető uj beosztására, az uj sírhelyekre, azok megváltására, az alapítványok tételére, továbbá a temetőbizottság elnökinek és felü-K.ÍS* POIiITIJ SBBSaSB
