Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-03-22 / 34. szám

4. oldal.

1930. március 29.

Nem hiába nevezte el őt Jókai gőzhangyának, mert hangyaszorgalma valósággal gőzerővel dolgozott. A gőzerő alaü azonban csak azt kell érteni, hogy fáradhatallan volt, mint a gép és gyors, mert bizony mindent saját kezűleg irt meg, maga leveleze t mindenkivel. Mit tudott volna ez a csodálatos ember még alkotni, ha egy ügyes gépirója van, akinek csak diktálnia kellett volna Az ő idejében azonban a gépírás még csak bontogatta szárnyait.

És emellett a nagy, nagy elfoglaltsága mellett óriási levelezést bonyolított le. Ha levéllel kereste fel öt az ember, gyorsan válaszolt rá és a válaszból lehetett látni, hogy a kapott levelet elkönyvelte, annak számot adott és e számot ráírta a válaszra is, mint a nagy bankirodák szokták, csak hogy ott egy egész sereg hivatalnok végzi a levelezést, de ő a gyenge, törékeny testű férfiú maga végzett el mindent.

És még ezen nagy széleskörű tevékenység mellett is volt szabad Ideje és azt arra használta fel, hogy serdülő fiatalember korától kezdve élte végéig minden napról naplót vezessen E naplóból több meg is jelent önálló kötetben, igy pl.: Komárom 1848—49-ben, és a Tímár ház.

Lapunk, a Komáromi Lapok éveken át közölte Szinyei József napló jegyzeteit a tárcarovatban (Tímár ház, Bach korszak stb.) Sok-sok régi emléket elevenítettek fel ezek a közvetlenül, keresetlen szavakkal meqirt nagylójegyzetek.

Eg/ik maradandó alkotása a budapesti Nemzeti Muzeum hírlapkönyvtárának a kifejlesztése. A régi Magyarországnak úgyszólván egész területét bejárta, valósággal házrólházra járva szedte össze a vidéki hírlapirodalom termékeit, hogy a Nemzeti Muzeum hirlapkönyvtárában teljes évfolyamokat helyezhessen el. E gyüjtökörutja alatt egyéb nyomdatermékeket (pl. gyászjelentéseket) Is gyűjtött.

Szülővárosa, Komárom kulturális fölvirágozlatásán mindig szeretettel csüngött. Sok sok ezer kötelet ajándékozott Komáromnak, amelyeket most a Jókai Egyesület a kullurpalota hatalmas könyvtárában őriz. E könyvtár jóltevői közölt mindig első helyen fog állani id. Szinnyei József neve. akinek halála után gazdag könyvtárának jórésze szintén a komáromi kultúrpalotába került.

Száz évvel ezelőtt gyulladt ki e derék, e neves, e tudós férfiúnak

rendőrtiszt lépett két sergeant- nal a szobácskába.

— Ez a társaság itt vacsoráit, de egyiknek sincsen pénze, Nem tudják a számlát rendezni. Igazoltassa őket a tiszt ur — rimánkodott Bánóit apó.

A tiszt csak egyetlen pillantást vetett Jeromosra, üdvözölte aztán távozott.

— Vén ökör, nem ismeri maga a császár legifjabb öccsét? — mordult a folyósén ez apára.

— Sacrement! A császár öccse?! — hörgőit ez ijed en, aztán úgy elbújt, hogy napokig nem ludak rátalálni.

Hajnalodon már, mikor a kis társaság kivonult a szeptréból.

Ahogy a folyosóra ériek, egy kapatos bácsi ragadja karon a hölgyet.

— Joeline! Mit keresel te itt ezekkel az urakkal ? Ni... csak most látom, Jérőmé herceg.. . C’est fatal, — makog akadozó nyelvvel a rezesorru öregur.

— Ah ... Elie ... A férjem, — ájutdoz Joeliná.

— A császár öccse és Weslfália királya vsgvok, — nyújtotta kezét a h*rceg. — Örülök, hogy találkoztam önnel, EHe Bmvivant. Fontos újságot kell közölnöm. Ezennel kinevezem a casseli királyi színházhoz balettmesternek évi tizenkétezer ffanc fizetéssel.

— É'jen a király! Boldogítson felséged bennünket szerény otthonunkban is magas látogatásával, — ömlengett alázatosan Elie mester és az isteni Joelinet karjára fogva, a Flon flon laridandonde ü emein elballagott a Cífé de la R gencsbe, néhány pohárka chartreusere.

Művésze volt nemcsak a táncnak, hanem az erp it de conduitenek is. Példányképe a loyal férjnek is.

Komárom Lapok

az élefmécsese, mi e nevezefes évfordulón a kegyelet, a hála, az emlékezés fáklyáját gyújtjuk meg annak a férfiúnak a tiszteletére, akit szeretett, tisztelt és megbecsült mindenki és aki a komáromi neves szülöttek diszes, ragyogó sorában mindig az elsők közölt fog helyet foglalni. (b)

Jókay József az Akadémián.

— március 21. f

A Magyar Tudományos Akadémia diszes nagytermét a kellemetlen idő dacára szinte zsúfolásig töltötte meg az előkelő közönség a Petőfi Társaság nagygyűlése alkalmából. Azonban, úgy mondották sokan, hogy ez a nagy érdeklődés Hegedűs Lóránt nak, a ragyogó tollú publicistának szólt. Ami nagyon lehetséges is, mert amidőn megjelent Hegedűs Lóránt a felolvasó asztal mellett, hatalmas, meleg óváció fogadta. Percekig nem juthatott szóhoz.

Hegedűs Lóránt kedves és szellemes bevezetőt mondott a nagy költő király, /ókat Mórnak atyjáról: Jókay Józsefről, kinek naplójegyzeteiből olvasott fel egyes, érdekes részleteket.

Jól esik megemlíteni, hogy [őkay József meleg szeretettel emlékezik meg- az öreg Komáromról és egymásután vonulnak fel benne a régi emlékek.

Jókay József és hűséges hitvese : Palay Mária életüknek egy-e^y epizódja jelenik meg előttünk; epizódok, amelyek még azokat is érdeklik, akik Jókai Móron keresztül ismerték meg a jó öreg Komáromot.

Zúgó tapsvihar köszöntötte előadása végén Hegedűs Lórántot, aki a nagyérdekü naplót a Petőfi-társaság rendelkezésére bocsájtotta hogy az nyomda alá rendezhesse és kiadja, hogy a közönség is olvashassa a tagadhatatlanul érdekes naplójegyzeteket. Meos

Elítélték a köztársasági elnök megsértése miatt

— március 21.

A komáromi kerületi bíróság a napokban vonta felelősségre rendtörvénybe ütköző vétség miatt Pálinkás Gyula nagykálnai lakost, mert 1928 novemberében, közgyűlés alkalmával a Polacsak-vendéglöben több ember jelenlétében a köztár sasági elnököt, ki nem fejezhető } módon becsületében durván megsértette. A vádlott nem jelent meg a tegnapi tárgyaláson, de a múltkori 'árgyaláson előadta, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert az inkriminált kifejezéseket nem használta. A kihallgatott tanuk terhelő vallomása alapján a kerüti biróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat

Iés az enyhítő szakasz alkalmazásával nyolc napi fogházra Ítélte el. Az ügyész három nap alatt nyilatkozik, a vádlott és védője felebbezést jelentettek be az ítélet ellen.

g november és december havában Cs >mó Istvánná háromezer koronás vallóra Nagyné Bolgár Erzsébet nevét aláírta, Csomó József egy másik háromezer koronás váltóra Sinkó János nevét irta alá és özv. „ Marosek Jánosné ugyanerre a vál- I lóra Sinkó Jánosné nevét iría alá. Mindakét váltót az ipolysági takarékpénztárnál bevállották. A vádlottak tagadták a terhűkre rótt bűncselekmény elkövetését, de az írásszakértők véleménye és a tér| helö tanuk vallomása alapján a ke rüleli biróság bűnösnek mondotta ki a vádlottakat és az enyhitöszakasz alkalmazásával fejenként nyolc hónapi börtönre Ítélte el Az államügyész megnyugodott az Ítéletben, a vádtoltak és védőjük felebbezést jelentetlek be.

tsm

Hír Stalin lemondásáról

— március 21,

Rigai jelentés szerint a Moszkvából érkező utasok azt a hirt terjesztik, hogy az orosz főváros u cáin fegyveres járőrök cirkálnak. Á'litólag Stalin egy iTiunkászendütés következtében lemondott. Azt hiszik, hogy a hitalom a jobtmárny kezébe megy át,

Háromszor nyolchónapi börtőa váltóhamisításért.

— Saját tudósítónktól, —

— március 21.

A komáromi államügyészség vádiratot adott be magánokirat hamisítás büntetle mialt Csomó Istvánná, Csomó József és özv. Marosek I Jánosné gyerki lakosok ellen, mert : a vádirat szerint Ipolyságon 1927

Regényes magyar sorsok.

A titokzatos magvar zenész.

Az a bizonyos kész regénytéma. Gyerekkorától ke dve titokzatos volt Csermák Antal hegedű művész és zeneszerző élete. Apja-8nyja Magyarországon élt, de egy máig rejtelmes csalid! dráma következtében nem esküdhettek össze az oltár előtt; fiuk pedig csehországi Telekhelyen született meg, min* „Cermak Edler von Suida und R jhans.“ Az édesanyja — bizalmas információ sze rint — cseh főnemesi család leánya volt, amelynek több ferfitagjs véres afférban keveredett az utolsó Illéfhizy gróffá!, a (rencséni főispánnal. De a leány Iüésházy Istvánná leit, bár a haragos família tüzet b kát kiáltott utána és a törvényes lakodalmát soha meg nem ülhették

Ö éves Korában e!rabo!láb a kis Tónit és anyjának a sokfele izgalomban egyetlen vigasza az vol*, hogy fis igen korán f Ifünő zenei tehetséget árult el. Béctl mester oktatta. Korá i szerephez ju ott az osztrák főváros zenei életébe n. Egyébként is gondos nevelést kapott és mágnáskörökben szívesen látták a jómódú fiatalembert.

Ií!é«házy gróf hozta Pozsonyba, aztán meg Pestre, mert a vtgya az volt, hogy kizáróan magyar zenével foglalhozzék. HuszcnhéKviS korában karmestere lett a pozsonyi, illetve a pesti színháznak.

Lavotta utján módján, mint lelkes tani vány igyekezett a h ;zaizenét*ovábbmüveini és egykorú hozzáértők bejegyzései szerint sokban túltett rajta.

Szerelmi tragédia.

Harminckéteszíendős vol — 1801- ben —, amikor egy különös esemény fölforgatla egész ksrriérjét Evra Lajos, a N pszinház későbbi igazgatója, mesélte el róla a következő fintaíziku3 esetet:

— E*y végzetes perc egész életéra szerencsétlernr télié. Síerelmes volt egv gazdag budai polgárleányba, akit előítélettel leit szülei valami jómódú polgárhoz erőltettek. Az elkeseredett Csermák, hogy megtorolja a leány bű lenséget, kih vra a Dum p írtra sétálni s a Gellénhegy alatt a Dunába taszitá. A kétszereses szerencsétlen nőt az ott fogtálkor kodó halászlegények kimentették ugyan a haboi ból, de Csermák nem látott és nem hallott többé semmi', elfutott és megőrült. Eleinte csöndes búskomorságba esett p azután a lelMismereíe elől nem találván menedéket, mind mélyebbre süllyedt az elnuháborodásban, mig végre valósággal meg is őrült.

Bujdosás Európaszerte.

Lavotta János azonban, aki Debrecenből irt róla Bihari J nosn- k, a n3gyhirü prímásnak, úgy tudjr, hogy Csermák egy arisztokrata hölgybe volt szerelmes, aki .egy ideig biztató magatartást fanuíitott.“ Ez aztín szertelenül boldoggá telte Csermákot, aki az „állattdó szerelmi láz h-vében“ irta legszebb zenedarabjai*. Vdlami fcüTnis zamat érzik ezekből a fcoruhaí annyira megelőző Kotlákból.

De a legmélyebb hatást azzal tette, amit nem lehe ett megörökíteni: „angyali és déuoni játékával.“ Rajongó mágnásasszonyok félszáz^ddal kísöbb Is különös részleteket tudtak mesélni

Csermákul. Pedig a legfurcsább esetei csak a főúri társaságokból való eltűnése után kezdődet.

Amikor bizfossá tett afelől, hogy a történelmi nevű mágnáshölgy nem lehet a felesége, egyszerre nyoma veszett. ; Külföldre bujdosott és sokát’2 olyan volt az élete, mint a Kisfa'udy Károlyé: ugyancsak gyalog járta be Németországot. Svájcot, O asz és Franciaországot, i Egy idd? a költővel együtt csatant goit. Kisfaludy derűs gerieképeket és portrékat feste f*. Csermák pedig hegedűit. Akkor irta lehaie finom zenéjét, a fájj daimas Kisfaludy sorokra :

Ha madár jön, tőle kérdem: Virulsz e még szüíőfö dem?

Azt kérdezem a felhők ül,

1 Azi s suttogó 8zellőktül.

f Dl még sokáig nem lá’fa meg egyik l se a szít őfald sz'p határát.

É Kisfaludy sokkal e'őbb tér haza és j „egy becsületes vargánál rzálláso'it“ a j Magyar-áfában s o:t akvarelleket fes| teil, titkon nyomorgóit és drámákat irt, I amint Jókai Később „Eppur si muove“ (És mégis mozog a főid) című regényében meséli,

Csermák soha löhbí nem h?gvta abba a csat?ngolást. Elment tábori zenésznek a 1809 ben ez ő dalai lelkesítették a fölkelő nemesi hadseregeket. Az egy k csatébtn maga is sebet b»polf 8 attól fogva nyoma veszet?.

Nem sok idő múlva Jászón lünt föl és a premontrei szerzet karnagya le f, de alig hogy a sebe begyógyult bucsutlanul állott odább.

(Folyt, kőv)

Gyilkosság:

Ácson

Amikor a cselédlány és a kocsié eem fémek Bűze. - Véres tragédia a ref. lelkészt udvar istállóját) «n. - „No, ez az uto'só p&iioka, amit itt ittam, mert agyonütöttem Katit éa most megyek jelentkezni a csendőrségre I“

Saját tudósítónktól — március 21

Véres dráma játszódon le a mu!t napokban a túlsó oldali Acs községben, amelynek nyugalmát ugyancsak fölzavarta az alábbi gyilkosság. Bangó Katalin és Zwezdovils József I régi cselédei voltak Kelemen Béla, | ácsi reformálus lelkésznek. Hétfőn l a kél cseléd összeveszett egymással I és amikor az italos Zwedovits ko- I csis rátámadt cselédfársára, az vas- I villával védekezett. Ez a verekedés | szépen elsimult, de az öreg kocsis I mégis bosszút forralt a cseléd ellen és esle lesle is őt, de nem talál- 1 kozlak.

í Kedden reggel azután az istálló -Iban várla az öreg kocsis a cselédet. Tudla. hogy ilyenkor jön fejni. Szépen elökészilett mindent: meggyuj- I tolta a lámpást, majd lecsavarta azt, hogy amikor a fejni jövő cseléd fel| csavarja, hálulról leüthesse.

I Iqy is törlént

Bangó Katalin mii sem sejtve lé-