Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-03-18 / 32. szám

2. okUl. Komáromi Lapok 1930. márcias 18. '95 Nádor-u. 19, (Koronabankkal szemben) olcsósági divatcsarnoka. Elsőrendű gyártmányú áruk, olcsó leszállított árak, nagy választék, figyelmes kiszolgálás. Nagy áresés selyemharisnyákban: ezelőtt 33 most 26, ezelőtt 28 most 24, ezelőtt 25 most 20, ezelőtt 20 most 15 Ke. 930 Model gyermekkocsik már megérkeztek. .Tetra" babakelengye. Férti és női fehérnemű - Bőröndök - Ritikülök — Nyakkendők stb. — egylet megalakítása, amely lehetővé fogja tenni, hogy bármelyik tűzol­tónak halálozása esetén a hátrama­radónak körülbelül ötszáz koronát kapnak temetkezést segély elmén, tekintet nélkül arra, hogy az illető tűzoltó baleset vagy természetes halál következtében hunyt el. Megkezdik a komáromi vasútállomás kibővítését amely 18 millió koronás beruházása lesz az államnak. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —március 17. gölli területsávof, továbbá a második A napokban Csizmazia György városbirónál a vasufigazgatóság egy bizottsága jelent meg a vasúti állo­más kibővítésének ügyében. Mint ismeretes, már régóta van szó a komáromi vasútállomásnak kibőví­téséről, amelynek megvalósulása esetén Komáromban lesz a vámvizs­gálat és az állategészségügyi vizsgálat, amely eddig Magyar Komáromban volt. A vasútállomásnak ez a kibővítése azonban mintegy tizennyolc millió korona beiektetésü, több évre szóló munkát igényel, amelyet most ta­vasszal kezdenek meg s amil bizo­nyára örömmel vesznek tudomásul elsősorban a munkanélküliek, mert munkaalkalom fog részükre kínál­kozni. A város a vasútállomás céljára a volt szérüskertek területéből kétholdnyi területet enged át az államvasutaknak, ennek ellenében a város a kincstári telkekből megkapja a faiskola mö­várerőd mögötli terűiéiből a benei telkekért felajánlott területen kivül további három holdat. A telekcse­rének kérdése most végre megol­dást nyert és igy nem lesz semmi akadálya annak hogy ezek a mun­kák tavasszal megkezdődjenek. A Vágdunán a katonaság már építi azt a hidat, amelyen az Apályi sziget átvágásából kikerült földet a vasút­állomás fellöltéséhez szállítják a hatodik várerődön keresztül ipar­vágányok segítségével. A hid a Szú­nyog csárda közelében épül. Remél­hető, hogy a magántulajdonosokkal a megegyezés szintén keresztül lesz vihető már a legközelebbi napokban. Általában városházi körökben az a nézet, hogy a munkanélküliség problémáját a tavaszi építkezésekkel egy­­időre sikerül megoldani, mert a városnak szándékában van még a tavasz folyamán megkezdeni a vágóhidés a színházépület épitését is. Gandhi, a heroikus zarándok egy bivaly ist ál lóban mondotta el programját. Az indiai rendőrök levetik az egyenruhát. r Bombay-i jelentés szerint Gandhit | és csapatát zeneszóval és virágok­kal fogadták Bareja faluban, ahol rövid pihenőt tartott, majd újra ut- l mák indult. A Daily Express leve­lezője útközben meginterjúvolta Gandhit az egyik faluban. Egy bi­valy-istállóban talált rá az ősz na­cionalista vezérre, amint rokkáján Iont. Gandhi annak a meggyőződé­sének adott kifejezést, hogy mozgalma teljes függetlenséghez vezet. Nem állítja ugyan, hogy tisztán a só lepár olásával éri el ezt az eredményt, de az olyan válságot idéz elő, amely elke­rülhetetlenné teszi egy konfe­rencia összehívását-Ezen a konferencián pedig már min­denki előre tudja, hogy mit akar. Hangoztatta végül, hogy sohasem akart elérni függetlenséget előzetes konferencia nélkül. Sen Guptát, Kalkutta lázitással vádolt főpolgármesterét, aki vona­kodott szabadonbocsátása ellenében óvadékot letenni, erős rendőri fe­dezettel Rangoonba szállították. A fogoly főpolgármester rendőrautó- , ban tette meg az utat, amelyet hívei virágfüzérekkel gazdagon feldíszí­tettek* Gupta, mielőtt hajóra szállott volna, figyelmeztette híveit, hogy legyenek hűek Gandhihoz és ne hozzanak szégyent a dicső bengál nemzetre. Gandhi csütörtökön este Navagao­­ban tartott beszédében megdicsérte a község nyolc tisztviselőjét, akik lemondottak állásaikról. Gandhi legújabb terve szerint áp­rilis 1-én csapatával Dandi tenger parti faluba érkezik. A terv szerint itt kezdenék meg a sónak tenger­vízből való lepárolását. A pánindiai kongresszus pártjai a passzív ellenállás megszervezésére a poonai kerületben haditanácsot alakítottak. Eddig több mint száz önkéntes jelentkezett szolgálattételre a haditanácsnál. Az önkénteseket Gandhi után küldték, hogy legye­nek segítségére a sótermelésnél. Gandhi az önkéntesek közreműkö­désével kezdi majd meg Bombay mellett kísérleteit, hogy konyhasót állítson elő a tenger vizéből. Gandhi és kísérete a szabadság­harc utón Vasna falucskába érke­zett. Mielőtt navagoni éjjeli szállá­sáról elindult volna, kiáltványt tett közzé, amelyet Vasna falu lakossá­­nák is tudomására hozott A kiált­ványban felszólítja a benszülött ren dőröket, hogy hagyják ott állásukat és tegyenek ünnepélyes esküt, hogy soha többé nem állanak az angol hatóságok szolgálatába. A kiált­ványnak meg is volt a hatása s a navagoni és vasnai benszülött rend­őrök valamennyien letették az angol egyenruhát. Gandhi arra is felszólí­totta a lakosságot, hogy ezentúl csak olyan ruhákban járjon, amelye­ket maga készít és ne vásároljon többé angol gyárakban készitett szövetet. Gandhi és kisérete a Szabadság­­harc utón a bombayi tengeröbölbe érkezett A sótermelés Dandi falu környékén fog kezdődni. fiVATntt* a magyar°kkal szövetkezett VlJIlAllits kormánypárt, letörtek; a kommunisták és a Cuza»párt a román községi v lasztásokon. március 16-án. Bukaresti jelentések szerint a pén­teki községtanácsi választások vég­leges eredménye országos átlagban a következő: Nemzeti parasztpárt (kormány­párt) 59.0 % Liberális párt (Bratianu-párt) 216 M Szociáldemokrata párt 5.8 ,, Kommunista párt 3.4 „ A többi töredékszavazat a Lupu parasztpártja, az Avarescu párt, az antiszemita Cuza professzor és cio­nisták között oszlott meg. A liberális párt listáin a leadott szavazatok száma az 1927. évi par­­lamenti választásokhoz képest lényeges növekedést mutat, Bukarestben például a liberális tok 34 százalékát Bukarestben a liberális párt kapta, mig a nemzeti parasztpártra a szavazatok 45 szá­zaléka esett A kormánypártok en­nek ellenére majdnem mindenütt többségbe jutottak és a liberális párt mindössze négy óromániai vá­rosban kapott több szavazatot, mint a kormánypárt. A község tanácsi választások legjellemzőbb vonása a kis pártok teljes veresége. Az antiszemita Cuza-párt úgy­szólván teljesen letűnt. A kommunisták is rendkívül sú­lyos vereséget szenvedtek Aradon például, amely kifejezetten ipari város, a kommunisták mindössze 622 szavazatot kaptak, holott 1926- ban az aradi kommunista szavazatok szavazatok száma 6600-ról 15.000 száma még 5800 volt. Besszarábiában fölé emelkedett. A leadott szavaza- is teljesen letörtek a kommunisták. Emlékezés Kathana Dezső Guta és Megyercs község jegyzőjére. — márc. 17. Megsuhinfja a halál kaszáját és az élet egéről lehull egy-egy csillag. Az őrök ég nem válik szegényebbé miatta. Uj csillagok születése biz tositja az égi birtokállományt. Csak az ember vesztes lelke vádolja a múlandóságot, az ég is elfeketül fölötte, temetővé sötétül a világ, amidőn érzéseinek ágyába beleszánt a hirtelen halál ekéje. Délszlovenszkó aranykertjének, Csallóköznek egyik legnagyobb köz­sége: Guta. Lakosainak száma a tízezret túl meghaladja s határkiter­jedésének dimenziói Attila szekér­táborának arányaira emlékeztetnek. A nemzet, mintahogyan a gutái né­pet hívják, 90%-ban földmivelö és mezei munkás, minélfogva a nap­­sülötle mezők korlátlan szabadság­­vágyait öröklő lelkek rendszabályo­zása nem kis gondot okozott a min­denkori közigazgatásnak. Az erdő legerősebb fájából faragott embernek kellett annak az embernek lennie, aki a nagy szilaj és sokszor cső* könyös nemzet csapongó lelkét hosszú időn keresztül marokban ludta tartani. Kalhona Dezső jegyző ilyen ember volt! A legválságosabb időben, mikor a világháború tüzes kemencéje az emberekre rászakadt, és megsokszorozta a munkát, a bajt és a könnyet, egy évtizeden át, 1908—1918-ig szinte egymaga kap­­tározta fennakadás nélkül és köz­­megelégedésre, a fullánkos, zsongó néprajt! A munka volt az életeleme, ami nála úgy nézett ki, mint az erő játéka. Minden cselekedetéből az ősi erő buggyant ki. A szeme, mint a sziklán ütő sasé, a helyzetet uralta; az akarata kilőtt nyílvessző gyanánt célba fúródott; szava, mint az acél­kalapács ülése szöge fejre talált s a lelkében annyi életbölcsesség lakott, amiről lalán ö maga sem tudott, hogy egy görög bölcs hatását keltette! Sokan keresték fel a környék falvaiból is, mint egy jogi cső* dadoktort, aki a pervesztés remény­telen eseteiben is tudott adni eliga­zító tanácsot a kárvallott embernek. Keveset beszélt, csak odamutatolt a vonatkozó paragrafusokra, melyek tárát könyv nélkül úgy tudta, mint egy eleven törvénykódex. A leg­komplikáltabb esetekben a józan eszét csillogtatta, mert ez volt neki annyi, hogy az egész vármegyének bőven jutott belőle! Sokan álltak nyilt porondon vele szemben szöges ellentétben, de senki sem volt, aki el nem ismerle volna óriási munka­bírását, beretvaéles elméjét és jelle­mének szilárdságát. Vele történt meg az a párját ritkító eset, hogy a régi világban, a legádázabb képviselő­­választások során a legerősebb nyomás dacára, az illetékes főszol­gabíró által vezetett kormánypárt ellen adta le a nyilt szavazatát! A jeltemerő fönségének és a meggyő­ződés függetlenségének klasszikus példáját szolgáltatta! A külső habi­tusa is a bölcsre emlékeztetett, aki csak önmagára hallgat. Keveset adott a külső formára. Az embert nem a keményített ingmeliben és a legújabb divat szerint szabott ruhá­ban kereste, hanem: a lélekben; s a lelket: a teremtő és megtartó erőben! Egészen bizonyos, hogyha Kathona Dezső történetesen nem falusi jegyzőnek születik vata, hanem hadvezérnek: akkor is kibontakozott volna kivételes lelkének ható ereje! Hiszen nem a római légiók hódi-, tolták meg Galliát, hanem Caesár; nem a karthagói katonák előtt re­megett meg Róma, hanem Hannibal előtt; nem a macedóniai falanxok hatoltak el Indiáig, hanem Sándor!.. Mindenütt ember kell a gátra! Sok­szor gondolok arra, mikor hivatá­somból kifolyólag megáitok a teme­tőben megágyazott süppedt sírok púpján: mennyi névtelen szellem­óriás élete porlad egy-egy falusi jegyző, kántor és pap szemfödője alatt; s ha felidézem a világvárosok pantheonjában nyugvó halhatatlanok szellemét, megfekszi lelkemet a nyomukban szálló kérdés: vájjon megtudták volna-e szűkre szabott életük feladatát oly száz százalé­kosan oldani, a kicsinyben, úgy mint a nagyban, ha a szürke falusi temetőkben ásóit jeltelen sírodban

Next

/
Oldalképek
Tartalom