Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-01-11 / 4. szám

1*30. január 11. Koroáromi l .«»»•'* B. oldal. Egyik világsikert aratott operettjének előadásával ünnepli az idén jubiláló Lehár Ferencet a Komáromi Kath. Legényegylet Saját ludósitónktól. Mint ismeretes Lehár Ferenc, a vi­lághíres zeneszerző bt idén ünnep'! 60 születése napját E«t az alkalmit f Ihasználja a kulturviág s ahol csak L hír zene valamikor is elh-ing'Ott, p dig nincsen a világnak olyan európai s amerikai állama, ahol ez m<”g nem lörlénlvoloa, már folynak az előkés öle­lek a nagynevű zeneszerző jubiieu nára Komárom nem épen a világ kö epe, mégis olyan valamivel diC'ckedhetik e-zel a jubiVu nmal kapcsolatban, amelyet egy világváros sem; Koma romban Iá ta ugyanis meg a napvilá­got L hár Ferenc, mint Komáro man átiomá o ó katonai karmester éd s­­atyja s egy tekintélyes komaromi po'ifárcsaládnól származó édesanyja első gyernsfke. B>s kén val ja tehát Komárom L-hár Ferencet is a sok más országnevezetesség között a maga nagynevű szülöttjének és válla ja is azt a kul’urköt-lcsséget, ami ilyen ju bilfumi éie'dátumon a szülővárosra hárul. A Komáromi Jókai Egyesület Lehir ünnepélyt rendez, a Katholikus Legényegy et pedig Lehár egyik világ hires operettjének előadásával kndnja a jubileumi évet emlékezetesbe tenni és a művész iránt való tiszteletét leróni. Nem tudjuk, (bár reméljük, hogy ez igy fog történni) hogy a L-hár Cnn*p ségeket rendelő eminett két kunur­­egyesület úgy vette-e tervébe az ünnepség programmját, hogy a két egyesület nüora egymást kiegészítse. Mi úgy véjük, hogy mindenesetre ki vánatos volna ha a Lehár ünnepségek éppen azért, mert azokat a S/ü Óváros kulturegyerü elei rendelik, e?y-éges keretbe jussanak. M-rt akárhogyan is Komárom, január 8. vesszük, Lehár Ferenc igazi ünnepié' sére mégis csak művi legalább egyi­kének teljes előadása, valamelyik operettjének előadása a legalkalmasabb, hiszen Lehár Ferenc magesraivelő pályájának kisérő zenéje a ma már szerzőjét is eifeirj ettem a világ min­den kicsi zugában dúdolt, kedves nótás meíódiá.ú op-rettzene, úgy ahogyan a teljes előadás keretében kicsendul a zenekar sok, sok hang s eréből a hozzáértő dirigens pálca­intésére A Komáromi Katholikus L*gény­­egylet legközelebbi rend« obi oitsagi ülésén dón’, hogy melyik Lehár ope­rettet adj* elő, az azonban már bizo­nyos, hogy az egyesület műkedvelői készen és nagy bu galommal várják az előadás próbáit, Az előadás kísérője teljes Dagy z-nekar lesz, mert a nagyon optimista rend'ZŐbizoltsdg már azzal száméi, ho y a jubiláló szerző Ígérethez képest meglátogatja szülővárosát és a darabot maga dirigálja B’zonyos, hogy Komárom az ünnep­ség rendezésétől távol magát nem tartja és csak elismeréssel kell üdvö­zölnünk a Kftholik s Legényegyletet elsősorban, hogy a magy rságahoz mindig hü L hár Ferenc szá «ára az egesz város és környék nagy kö önsé gét idevon-.ó operettelőadással teszi születése évf >rdu óját feledhetetlenné. A kis város nem tud nagy parádét tartani, de amit ad, — miként a biz­tató e híradásunkból is látszik —igaz szerető szívvel hálája, elistn rése és büszkesége őszinte kifejezésével akarja adni. Meghosszabitják a munkanélküli segélyre való igény várakozási ideiét. Prágai jelentés szerint a gazdasági miniszterek kö ös értekezletet tartottak, amelyen különféle gazdasági kérdések kerültek megbeszélésre. Az értekezle­ten dr Czech népjóléti miniszter is részt vett és ismertette azokat a mun kálatokat, amelyek a munkanélküliek segélyezésére szoló törvény novellúá lását célozzák. Az előkészületi javaslat szerint a g?nti szisztémának az elve — január 10. továbbra is feomarad, ellenben a se­gélyezés várakozási idejét meghosz­­szabbitják A szocialista pírtok a vá­rakozási időnek három hónapról hat hó­napra való kitolását javaso ták a»?al a kikötéssel, hogv az ezzel járó költség­­többletet az állam saját maga viselje és ne terhe'je meg jobban az egyes szakszervezeteket. Éles olasz kritika a halott Clemenceauról — január 10. Az „lüustrafazione Italians“ egyik száma eles cikkben foglalkozik a tig­rissel. A cikk a lehető legélesebb tá­madást intézte Clemenceau ellen, nem valószínű, hegy akadt volna nemet lap, amely vehemensebben támadta voina a »győzelem atyját". A cikk szerzője, Sommi PiCtntrdí leg­elő»; őr is pár soros portrét fest Cle­­mtnceautól és megallepiija, hogy a tigris feje messziről olyan volt, mint egy halálfej, közéből psdig mint egy tatár feje. Ezután a figds egyéniségével és poli­tikájával foglalkozott. Ciemenceau — Írja — igazi kartha­­gói bekét diktált. Es a kanhagói béke egyrészről az ellenség teijes megsem­misítését jelenlétre, a másik oldalon pedig úgy nyilat ozott meg, hogy azo­kat, akik nagy áldozatokkal hozzájárul­tak a győzelemhez. Franciaország nagyobb dicsősége és haszna érdekében megfosztotta győzelmük gyümölcsétől. Ciemenceau a békekonfersneián nem i látszott tudomást venni arról, hogy 630000 olasz esett el a bábomban és több mint egymillió rokkant meg. Ennyit áldozott Olaszország három év alatt, 1,300 000 ka'onát vesztett, akik­nek nagyrésze afrikai neger volt. Cemenceu igyekezett Olaszországot a békekonferencián minden módon meg­rövidíteni. Azt akarja, hogy Fiume legyen a francia keleti hadsereg bázisa. Ha nem jött volna közbe D’ Annunzio, akkor Fiume eveszett volna Olaszor­szág számára. Cemencesu ezenkívül felhasználta Orlando és Sonnino távoliétét és Wil­­sonnal és Lioyd George zral is meg­egyezett, hogy ervényteleniti a San Giovanni di moriani szerződést. így azután Smirnát, amelyet ez a szerződés Olaszországnak juttatott, Görögország k»pta meg. Különben Ciemenceau Wilsonnal együtt Anglia ellen is intri­káit. Ezután Cemenceau egyéniségének jellemzésére tér át az oiasz publicista. Megállapítja, hogy Clemencesuből hiányoztak a tipikus francia jellemvonások: a szeretetreméltó modor, a gáláns és kissé pozőr lovagiasság és kifinomult r u it ura. Ezzé1 szemben megvoltak benne azok a tulajdonságok, amelyek a fran­ciásnál ritkák ugyan, de a nagy vál­ságok idején gyakran megnyilatkoztak. E? a francia jellemvonás, amely a Fronde, a rémuralom és a kommün alatt nyilatkozó t meg teljes erővel: a b«u'a!itas. Impulziv és nyers brutalitás vezet e mindig Oemenceaut hosszú, küzdelmes élete során. Igen heterogen összetételű szellem volt: nevelésénél fogva jakobinus, temperamentumánál fogva deütu<iiv, ösztönénél fogva anarchista, szocializmussal kacérkodó. Dreyfusard, szabadkőműves, rntimi ita­­ri8ta Mindamellett lángo'ó htzafi. Az évszázados el)« n ég, Németország ellen érzett gyü'öletéhez hozzájárult még a francia poiith u-ok elleni gyű fi­­le'e Is, akisről art képzelte, hogy vala­mennyien képesek volnának eladni a hazát.,. s Hágában pénteken megkezdték a magyar kérdés tárgyalását — január 10 A csehszlovák sajtóiroda jelentése szerint a magyar kérdés péntek óta Magyarország és a kis entente szakér­tői közölt behstó tanulmány tárgya. Elsősorban a magyar fizetések kérdéséi Február 2an tartja karneválját a komaromi katholikus Legényegylet. Hírt ad unk már arról h gy az újra lendületes egyesületi eleiről tanú k «dó ka h L-gényevyiet szokásos farsangi bajit íeoiuár 2 an tar j* meg. A bál rerdizóbizoíisaga a napokban tanod fiesen — amelyen az tgye&ület táncos migygod ja is részi veti — hosszú tan;c »o-as u an úgy döitött, hogy karnevál estélyt rend;?, amelyen jelmez­ben vagy Oau tuiaban feszes s érint jelenbelit meg a meghívod közönség, A rendezőbizotiság számolt azzal, ho*y a mai eppen nem rózsás gazdasági viszonyos közölt a közönség nem kő i h l ruyos százas kit, s eppen azért — bar atka mit kíván n ujianí azok nak is, akut jelmezben akarnak roeg­­j denni — a kö öisegre bízza a vá­lasz ást. Akinek van jelmeze, az abban jön el, aki nem asar arra kö leni, az a 8Z> kisos toilen ben jelenik meg. Sőréiéit volna a rendezés g egreses kívánságainak engedve olyanféle je‘­­mezts bili tartani, mint tavaly a 3.0 bsc ca bál volt, de mivet a tavalyi legenyegyleti „s-obucict ‘ idén mar egy ma»ik egylethez , sz-gődöd be“, s mer! olyan alkalmas kosztümöt nem tatait a rende őség, amely mindenki­nek iz é-et, tetszését kietégitede volna, az« mondta: jöjjön minden meghívott u y, ahogy akar. M;rt a rrula s g ián­kat ü, a fontos csak az, hogy aki eljön, az ne c-ak jelmeznek öl se magára a jókedvet, hanem ig-zán hozza magával, mert a bal rendi?őségén nem fog mu'ni, hogy ne vig-djon. Ki Unó cigány zene, 100 tat-u -énemcsapd, jó büffé, mi kell még? Hogy az egylet pártfogói Olt legyenek I Beszedovszkit megint elítélte a szovjet. — január 10. Moszkvai jelentés szerint a legfelső törvényszék állami pénzek elsikkasz­­tása miatt tíz évi börtönre Ítélte Bes­­sedovszki párizsi volt orosz követség! tanácsost. Ez már a második ítélet ÍBessendovsvki ellen, akit halálra Ítéltek, mert a szojetkormány rendelete ellenére nem tért vissza Moszkvába, de van még ellene egy harmadik per is folya- X maiban amelyet politikai összeesküvés í címén indítottak ellene. X i&wmmamaaaamimtmi ■mm—— I — Fényképészeti lemezek, papírok, I Email szeplO és arciisztltó krém, „Pri­meros“. „Olla“. Mord és Sporting gum­­ml specialitások raktáro.i, Diszkrét pos-I tal szállítás. Mórocz drogéria Komárno. Reklám áruház (Zwickel Béla) Kom5rno,Baross-u 12. Felhívjuk a n. é. közönség fi. gyeimét nagy őszi kötöttáru raktárunkra azzal a megjegy­zéssel, hogy az emelkedő árak miatt szükségletét mielőbb fe­dezze. és az optámü'yet tárgyalták. Mi kiter­jesztették a tárgyalást valamennyi kér­désre. Azt hiszik, hogy szombaton a II. bizoüság plénuma elé kerül a tárgyalás any? ga. — Celkészudlasztds A zsigárdi református egyházközség január 5-én fartolla lelkészválaszló köz­gyűlését P.ip Árpád váqfarkasdi ref. lelkész elnöklete mellett. Az egyház választóközönsége Kalitza László komáromi segédlelkészt, a jeles egyházi szónokot, egyhangú meg hívással választotta meg a gyüle­kezet lelkészévé. — H Jókai €gyesülrt igazgatósági gyűlése Nagy érdeklődés me ietl falyt le a Jókai Egyesület ivs ga«ó takácsá­nak ülése s'rrdán Zsindely Ferenc ny. törvénys'éki elnök vezetése mel­let, A mul» évi működésről dr Alopy Gyula főiitkár tett ho s-abb jelentest, melynek keret1 ben megemlékezett a a végzett munkáról és vázolta az egyesület nehéz gazdasági helyzetét is, amelybe az általános tataro/ás so­dorta a renováás alkalmával. Az egyesület társadalmi ereje is megerő zitésre szorul, mindez a huszadik egyesületi évnek a feladata lesz Ehhez képest álli«o*ta elő a költségűéiért is, mely 50 000 K rendes és 70,000 K átmeneti kiadat keretében mozog és tekintélyes hiánnyal íárul. Fűlöp Zsigmocd egyesületi aleloök a realitá sok hangsúlyozásával a korábbi évek eredményeibe« kívánja a költségvetést alkalma ni. A főtitkár válaszában ki­fejd, hogy ez most már lehetetlen, mert az egyesület helyzete a leggyö­keresebb anyagi szanálásra szorul. A költségvetés minden bevéti előirányza­tát megokolja tételenként és ezt vál­tozatlanéi kéri a közgyűlés elé ter­jeszteni. Ehhez az igazgató tanács egyhangúlag hozzá járul Majd az elő­adó jelentést tesz a kultúrpalotában végett munkákról, melyekre eddig 49000 K Hfi/etés történt, a további munkák 12.000 K-ba kerülnek, de a világítási kérdés a nagyteremben még igy is megoldatlan marad Az igazgató­tanács erre pótlólag 3000 K hitelt engedélyez. Ezek után nagy figyelem mellett tér át az előadó főtitkár az egyesület anyagi helyzetét, megjavítását célzó javaslataira és ezeket hét cso­portba sorozza. Az iga/gató tanács több hozzászólás után ezeket elfogadja és a kivitelre bizottságot küld ki dr. Szijj Ferenc ügyvezető elnök, Fülőp Zsigmond és Ivánfy Géza igaz­gató tanácstagok személyében. A Jókai Egyesület barátai címen összegyűjti a* okát, akik eddig kulturális ügyeink iránt érdeklődést tanúsítottak és azo­kat támogatásra kéri fel. Majd a terem bérbeadása ügyében határozott az igazgató tanács és kimondotta, hogy nincsen abban a helyzetben, hogy azt ingyen, vagy mérsékelt áron bocsássa bármily célra is rendelkezésre, mert az egyesületet közel 70 000 korona fede­zetlen tartozás terheli a helyreállítási

Next

/
Oldalképek
Tartalom