Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-01-11 / 4. szám
2. oldat. Komirom Lapok 1930. január 11. Ielb Vásároljunk ELBERT divatáruházában IK olcsó és jő minőségű áruival ma vezet! *« N M « *V "O *ö >» M m a at « ü Farsangi FraM, smoking és selyem iög Selyem és flór sokui Selyem zsebkendő Gláee fehér kesztyű Prakk-őraláne és'mcUgomb „Ereo‘ gallér Selyem nadrágtartó t’iirei-pdcseliin gallérvédő 4711 Kölni íiz, Sotty pnder újdonságok: Stras8-esait és gomb Selyem esijike és tiill Marabu disz Selyem batiszt ingaadrég Menyasszonyi fátyol és koszom Selyem harisnyák Művirágok Selyem- és esipkesálok Törlik jelmez disz stb. Téli áruk mélyen leszállított árban A köztársaság államadóssága számokban. A költségvetés előterjesztésével a köztársaság állami adósságának kimutaiása szintén rsepirendre került. A kimutatás sserínf az államadósögok tőkéje 36,233586927 korona, ennek kamatai I 644101 071 korona, amortizálása 517,787 918 korona, adminisztratív kiadások 13 747 936 korona. Ebbői a hatföldi adóság 1,722,620 147 K t, a külföldi adősőg 341,010.781 K-i, az adminisztratív kiadások 13,000000 K-t, és államjegy adósság 99,000 000 K t fesz ki. A szociáldemokraták az aranyvaluta törvény ellen. A csehszlovák szociáldemokrata párt nem fogadja el az aranyvalutárói szóló törvényt abban a formában, amelyben azt az állandó bizottság elfogadta. Minthogy a párt ragaszkodik "álláspontjához, a javaslatot nem tehetett tárgyalni és így kénytelen volt a kormány a ház Ütésére vonatkozó eredeti tervén változtatni és a képviselőhöz ülését elnapoltatok i4 parlamentet január 16-ig napolták el éB ezen időközben még a bizottságok sem üléseznek, mert nincs még tárgyalási anyaguk. Különben a bizottságok elnökeit és előadóit a csütörtöki ülésen választották meg. Hlinka levélben szólitotta föl a katolikus pártokat a katolikus blokk megteremtésére. jelentős lép is történt a nsp)*btn amennyiben Hlinka András, a szlovák néppárt vezére saját kázirásu levélben hívta fel a cseh, német és magvar (ke resztinyszocialista) katollkui p írtakat a katolikus biok mielőbbi megalakítására, Hdntra levelében hivatkozik a pallósai események kedvezőtlen fejlődésére, amely különösen a köztársaság katolikus közönsége ellen irányú nemíetisegi különbség nélkül s kijelenti, h agy szükségesnek tartja a köztársaság összes katolisui-óna«: együttműködését. Alapos megfontolás u‘ási ajánlja, hogy a katolikus pártok adjanak egy mámák baráti kezet az együttes munkára ás fölkéri a pártos kluoját, hogy kebelükből kéi-ket tagot küldjenek ki sz első közös ülés megbeszélésére, ahol a kulturális pirtok képviselői találkoznának. Az előkészítő munka megáílapiiásáról egy Prágában tartandó közös ülés döntene. Az előkészítő muika alau H;inka András a valiási és kulturális kérdésekben szükséges kooperációt é3 a szolidáris eljárást érti, az egyes pártok politikai programján ik kikapcsolásával. Hlinka tehát megtette az első h .tározód lépést a katolikus blokk megteremtésére. Ai 1930, évi állami adatévéietek. Komárom, január 10. A sajtóban gyakran foglalkoznak a katolikus blokk megalakitásanansk szükségességével, amelyet0 szocialista előre törés leiompitására akarnak megteremteni. A blokk megalakítására nézve Az utolsó számít. Irta Szitnyai Zoltán. Az évek sietve húsnak e! a házunk felett. Apa arca egyre szomorúbb lett. Komor, hosszú órákig hallgatag. Néha távoli szobába húzódtak mamával s ilyenkor idegen urak is jöttek, akik az előszobában lefetiék kalapjukat és botjukat, szótlanul követték Anca kisasszonyt egyik szobából a másikba s szinte nesztelenül tették be az ajtókat msr-uk után. £n vidáman eléjük repültem,,, mert szerettem minden uj vendéget. Ő: za vart, siető simogstással tértek ki előlem. — A mélsójágos ur kis fia? — kérdezték halkan An catől. — Kedves gyerek. Nagyon kedves Anica meg az öléhez hu rótt, átszőritva a fejemet, mintha féltene tőlük. Aztán bemről éles, türelmetlen szavak hallatszottak, amiből semmit se értettem. Anica hirtelen ölbekapoü és énekelni kezdett, meg a nyakamat caikhndozta, amitől sokáig és hangosai kacagtunk mind a ketten. Az ajtó hirtelen felnyílt szélesen, — Varjú ur, megmondhatják Rosensteinnek, — kiáltotta apa a távozó urak után s az arca nagyon sápadt volt, •— hogy holnapra elintézem. Anya bent ült tovább a fotelban. Nem állt fel, mint máskor, hogy az előszobáig kisérje a vendégeket. A két ur szótlanul meghajolt s cipőjük megcsikorduli a süppedő szőnyegen. S amint megfordultak, óvatos pillantással néztek szét képeken és bútorokon, — Bácsi, ne menjenek még — kiáltottam én és megkapaszkodtam az egyik ur karjában. — Maradjanak itt vacso-TP&ftt Az állami költségvetés bevételi részében a pénzügyminisztérium tárcája képezi a legnagyobb összeget. Mivel az állami adók a tárca keretében számoltam 3k el, világos, hogy a köhség-Az zavart mosollyal hajóit főiem s | szakálla ez arcomat söpörte. — Most nem lehet, mo3t sietnünk kell, kicsikém. Anica betette utánuk az előszobaajtót. Aztán két tenyere közé szorította arcomat s könnyes mosollyal nézett a szemembe: — Luu, ezek nem olyan bácsik, akiket hívni kel*. — Nem? — Vagy nem látta, kis L-alu, milyen haragos harcsabajusza és csúnya hegyes szakálla voit ? Ezen sokáig tüiődtem. Csakugyan haragos harcsabajusza és csúnya hegyes szakálla... Egy délelőtt találkoztam velük. A két urrai Amint megláttak, ősszesugak, mosolyogtak és integeítek felém. Eszembe jutóit, amit Anica mondott. Hirtelen megfordultam és futni kezdtem. A hircsabijuszu utánam Kiállóit: — Kisfiúi Kisfm! Szinte panaszosan nyúlt el a hangja. S a lábai futólépésben dobogtak utánam. — No, ne féljen úgy — mondta, amikor eléri. — Csak ezt akarom odaadni. A másikat meg a nővérkének. Nekem is volt egyszer egy ilyen kisfiacskám. Ilye.i helyes. Bizony. Megsimogatott és engedte, hogy tovább menjek. Én meg a tenyeremben szorongattam a két szelet csokoládét, amit ő adott és a szivem hangosan dobogott. Aztán házunk kapujához érve, óvatosan szétnéztem és eldobjam meszsze mind a kettőt. — Orosan tette, kis Lulu — helyeselt Anica, amikor elmeséltem neki találkozásunkat. Egyre rövidebbek lettek a nappalok. A sürü hófelhők gomolyától alig ieheveiés fedezetét jő három negyedrészben ez a tárca látja el. Az 1930. évi kölíségvetosbsn adóbevételek címén összesen 7,365 904 000 koronát irányozlak elő, ami ugyan az 1929 évre előirányzott összegnél 90 miiiiőva! mutat, kevesebbe^ azonban az adózók szempontjából még mindig igen jelentékeny összeget jelem. Riszletezve az egyes adó és illetékbevételeket, a különböző főbb adónemekre a kővetkező adók esnek : |ővedel mi adó Általános Kereseti adó R ndsr. kereseti adó Főid idő Játékadó Késedelmi kamatok és végreh-jtasi illetékek Forgalmi es fényűzés* adók Vamok Fogyasztási adók Otmánybélyegek, jogi 1,050000 000 K 127 200 000 K 150 000.000 K 78.450,000 K 103.300 000 K 70.000.000 K 1,147 000 000 K 1,217 627 000 K 1 771.633.000 K ihfliékek, vasúd szállítási adó, egyéb iileiék 1,632 161.000 K A költségvetésben igyekeztek kifejezésre juttatni az adóreform hatását, amit elősegített az a körülmény, hogy az 1927. évi és részben az 1928, évi 'üt végleges számadatok már ismeretesek és alkalmasak lettek arra, bogv kalkulációs alapot képezzenek az 1930. év* költségvetés összeállítására nézve. As egyes adóknál a műit évihez képzst mutatkozó változásokat a pénzügyminisztérium megindokolja es a leszállításokat az általános közgazdasági viszonyok figyelembevételével eszközölte. Annál feltűnőbb, hogy a forgalmi éa fényűzést adót az uj költségvetésben mintegy hetven millióval fölemelték, holott ez a legigazságialansbb adónem már régen megért arra, hogy eltöröljék- A pénzügyminisztérium egyáltalában nem vette tekintetbe az ipar és kereskedelemnek, valamint a parlamenti pártok többségének azt a kívánságát, hogy az adókat lényegesen mérsékelje, pedig a pénzügyminiszter egyik elődje már 1923 ban k jelentette, hogy törölni fogiák a forgalmi adót. Ezen a téren tehát semmiféle változás nem várható, az államháztartás kiadásainak előirányzásánál a legfőbb fedezetet még mindig az adók képe dk, holott az államgazdálkodásnak olyan jövedelmi forrásokat kellene megn/ilni, amelyek a lakosság közterheit érezhetőin csökkentenék. E Az 19*19. éw története. Irta: MEMOR. Halálozások a vidéken: Achácz István nyug. ezred -s (R u mzem nihrty) Antal D ne ni (M»da), Bocz Nmdor nyug. írod iig . gao (Érsekújvár) dr. Bu^ch Rudoífrse Virslit M iria (Brünn), őz?. Csermák Hugöne(Buj p:sr),dr Deutsch Mór Községi orvos (Nigymegyer), Dócza Ki m m fiidomoKos (Qűa), Dafunh Móricáé bírónő (Tata) Etirenihal Károly (N g/megye').ö v Erdélyi Istvánná (CsaiiOKOzaranyot), Fö des Zoltánná N/israi Sin (Szeged), Főmőíőr József föidoirosos (VI izyif Kimarom), G/a lókay Lász'óne (Nemesócsa) özv. Hiszek Ján isné (Magyar Komárom), Kontúr István műszaki tanácsos (Budapest), Koiiányi Ignác igazgató tanító (Bads p es), dr. Kéiler urzsebet (Budapest), dr K *ier Zoltán ügyvéd, egyhazkerüieti feiőgyeiő (Budap si), Kahn Hermann (Nsgym gyér), dr. L: >árd Endre ü^y/ád (Ógyal! ), özv Lengyel Ádltnne(Síon/), Luki Sandorne (Magyar Komárom), Lu -a Sándor ny. MÁV felügyelő (Msgyar Kimärom), M.m Sándor ref. leiKész (Aliztál) NldosvGáb»r honvád'ábornok ett látni au. e&ci. Ac emocrex szőr • Kucsmái húztak a fejükre, csizmáik samára szöges ps kósat csavartak, s vastag botosra nehezedve, ereszkedtek ie a meredJk utakon. Ö óra után ftigvuüak az utcai lámpás is és hitvány fényességű« gyürüjíoan hópiiiéíiek öltözött angyalok szalldostak. Minket sora de utánoakint a kapu előtt várt a szán. A iovak hitán rézcsengetyüs csörögte«. Kocsisunk, Jankó, zúzmarái bajuszáig huzia baráuybőr gallérjai 8 mi is Kucsmában, nehéz prémbunda alait topogni ik, mint ügyetlen kis medveboc»ok. Többnyire csak hármasban mentünk: Amct, Edith és én. A szán már kapunk elő sisioti s a íoporzékoió lovas hátán muzsikáltak a csengetyüic. Apa szeme íeiviilani és furcsa nevetéssel mondta: — G/ereke«, ma én is veletek megyek. Ma en is. Anyám elfordította a fejét és szótlanul nézett ki az ablakon, a szürke, téli ég felé. — Margit, jöjjön maga is — mondta apa, amikor börbekecsben jött vissza szobájából. — Hidd vá tázzunk még egyezer, úgy istenigazában. Anya hangja sirósan elnyúlt s kezeit remegve ku.csoita össze: — Csak menjen, Józsi, menjen, de engem hagyjon... az Istenért, hagyjon •ngem. — Hát menjünk, gyerekek, — mondta apa komoran. Anica tétován álldogált a szán előtt s apara nézett, aki csak intett s mi hárman beszálltunk, ö feihuzogatta vastag, szőrmévé! bőiéit keztyüjét. — Ma én hajtok, — kiáltott fal kurtán a kocsisnak. Aztán felült a bakra. Jankó egész kicsivé törpült ott, apa mellett. Az os(Budapes*), Nmhauser Bálint (Tany). P uer Károly esperes (Kőhidgyarmai), Psentsik Alajos iparos (Nrgymegyer), Riab G/uláné (Megyercs), Sir^özy Gyula ny. tanító (Dutiaradvány), Sírközy Lajos birtokos (E<ei), Szabó János kisgazda (Heténv), Tnaly Ferenc felsőházi tag (Szentmihály puszta), Tuba Pál tanító (Eie!) Térfy G/u?a dr. kúriai tanácselnök (BudupesO, Várady Gyula hegedümüvéaz (Véripuszía), Vidék János főjegyző (Ac-), Z^chy Vladimir gróf, földbirtokos (Budapest), Zoltán ís vánné Boldoghy Mirgit (Budapest), Zombory Elemérné (Tardoskedd). Szociális mozgalmak. Az elmúlt évnek hallatlanul szigorú tile a jótékonyságnak minden vonalán fokozottabb tevékenységet igényelt. Helyi egyesüieleink, különösen a nöigyletek a legdicséretesebb buzgalommá! működtek, hogy szegényeik életét elviselhetővé tegyék. Komáromban a város vezetőségi népkonyhát áilboU fel, niőly h >rom hítorpná! tovább működött, ezen tor a levegőbe csattant és s a kát lipicai nekiiramodott a hegyoldalnak. Így még nem mentünk soha Szinte repülíüas. A suhintunk a városkapu sö‘é* boltozata alatt, A lovak patája nesztelen csapkcdia a havat a’sík utón. Az óriás jegenyék mintha futásnak eredtek volna a kanyargós meredek fölött. A völgy alján már alig lehetett látni a zúzó havas csúcsát, a füstölgő kohókéményeket, csak izzó üveglapjait a hűtőnek, amint vérvörösen főüéiegeztek a hatalmas abiakszemek. Cammogó ökrök, zörgő szekerek és törtető szánfeák sorra maradtak le mögöttünk, barnás?, csodálkozó emberarcokkal. A faihasított íevegőtenger apró szúrósok éles fullánkját eresztette bőrünkbe, orrunkba. Mi hárman szólni se tudtunk a h átsó ülésen, bundákba, takaróiba csomagolva, fűiig húzott prémgaliér alatt. Egyre apát néztótn. Derekát kimerevitette, kissé eldőlve a bakon, szétnyílt bekecsének szárnyai a kocsis karját verdesték csattogva s ha megrándult a könyöke, a tóval? nekibokrosodva rohantak tovább. Pompás iram volt, soha nem érzett vad kéje a sebességnek. Merészebb utkanyaroknál már úgy látszott, hogy fölemelkedik s a hóba borul a szán, aztán mégis repültünk tovább. Nem féltem és hideget se éreztem már, csak a nagyszerű iramot. Sikoltani szerettem volna örömömben. Még sohase jártunk ilyen messze, túl a megye határán is, ahol az Érchegység sötét lába állta utunkat, Koromsötét volt, mire a városba értünk. Az utóalámpík fényében, ijedt árnyékalakok ugrottak félre előttünk. A vártoronyban hatót Ütött az óra, Házunk komor síkján C3ak anya ablaka világított. A függöny csipkés szegélye
