Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-03-01 / 25. szám

1930 március 1. Komáromi Lapok 7 oldal. Világhírű „Mondáin" se- | lyeroha i nya ismét kap- | ható 25 K helyett 20 K-ért Zwickel Reklám áruházban Barosg-u. 12. — nizzai hanténál. Vasárnap dél u'án 5-ó! a V^ad^ban Hermann Jazz Kapelle muzsikál. Rendezi a Kőimnek­­tár ci8vola. — n gyimesl oadoiróg mükednelő • előadás Csicsőn A csic.ói önkéntes f tüzonotestület Caicsón a Waisb^rger | vendéglő nagytermében március 2., 3., | 4 én. vasárnap, hétfőn és kedden este 1 fél 8 órai kezdettel síinielő-dást ren- f dez, S inre kerü : A gyimesi vadvirág I cimü 3 f-lvonásos népszínmű Hdyársk .* 6 4 es 2 korona, Fdülfizetése&et kő* | szonettéi fr*<r»dnak. — Hz elátkozott hajó. E'időszerint ! nincs ember, aki váiiaiso n k rá, hogy I a J ihn Di i angol vitoriashijó kapi- i tánysagaí áivegy\ A hajói megb bo- ; názotinak tanják. Amikor egy delame- 1 rikai u’járól ntmrag hazaérkezett, a rendő gíg lep cséteise az első kaptán/ | kajü )ét és letartóztatta a másodlupt tényt. Útközben ugyanis a h jó e ső k p lánya nyomtalanul el ült. Közelálló j vö t ugyan az a feltevés is, hogy ön gyilkos lett, de gyanússá testi a dol­got az, hogy a híjának az első kapi- \ lánya nehtny évvel ezelőtt ugyani yen ! körü mények közt szintén minden ryom nélkül eltűnt, mégpedig ugyanazon a ; vid itten, ahol a mostani eiső kapitány. Mindkét esetben a misodkapiiány vette észre először az eltűnést es mindkét ese ben azt áld otta, hogy semmitől sem tud semmit. N;m csoda tehát, hogy a tengőé hisztek körében nem akad uj vádatkozó, mert azt hiszik, átok van, j a hajon, amely áldozatul szedi a min­denkori el ő kapitányt. — R nádor és a többi utcák töre­dező aszfaltja. Szomorú látvány a Nádor és a többi utcának az asz­faltja, amelyet a rajtuk közlekedő szekerek kerekei lassan, de egész biztosan felőrölnek. Ugyanis a kavi­csot a Nádor utcán fuvarozzák vé­gig a szekerek, a tömör gummi­­kerekekkel ellátod teherautó* ezen rohannak végig és még nagyobb erővel törik és zúzzák az aszfalt- j burkolatot, ahol már apró kis göd­­röcskék keletkeztek a hatalmas re- í pedések mellett. A szép aszfaltnak nem jósolnak hosszú élelet, mert nem lesz tarlós, azt a laikus is megállapilhalja. Felmerül ezek után, S hogy helyes dolog volt-e a kiegye­zés a vállalkozó céggel, amely leg­okosabban tette volna ha felszedi és elviszi magával ezt az aszfaltot, melyben van kavics, homok kátrány és szurok, csak az aszfalt kevés j benne. — Katholihus piknik március 2 án vasárnap a kath. Legény egy leiben. Iliit, hogy mindenki, akutes csati Valami kis köze is volt a világháborúhoz, akinek apja fia, mókája, rokona résit vett abban, s akiket megkímél a nagy kataklizma borzalma a h .Iáitól, illik, hogy résztvegyenek a kalholbua pite niken. Mert ez nem farsangi mulatság­nak van szánva, ciak — mert sajnos I tánccal, jókedvvel, lehet caak az embe- f rek áldozatkészségének zsilipj.it meg- j nyitni, bá i hangul ltot akar teremteni a í rendezőség. A komáromi és vdtki j katholihus társadalom vasárnap vaia- ; hogyan kttj'ességszerüen kifejezésre ; juna h ltja, hogy a hősi halottak kegye­ié es emleke 1 dönt társadalmi válasz­falakat, mint th gyan a háború su yos évet idején egyforma sors lese a her­cegid és a munkás gyermekét. A kat­­hoiikus társadalom, amely már sok és valójában nemcsak az emberszerete ei I dokumentáló célokra hordta sokszor, • nagyon sokszor á dozatos anyagi segít- j ségadását, éppen azokkal szemben adós, í akik hekatombái tették lehetővé, hogy ma még vagyunk. Ni azért jöjjön csak * el egy egy család tant a másik a jó­ismerős, a társasága ott lesz, hanem azért, mert minden belépődíj, s minden e fogyasztott étel, ital ára a hősök emlékének megörökítésére van szánva. A piknik rendezősége ezúton is felkéri a kegyes célra étel- s italnemüekei adományozókat, hogy adományaikat juttassák el a Kath. Legényegyletbe va­sárnap d. e. 10 órától dámán 5 lg. A piknik belépő dija 7 korona. A bál táncrendjéről a Kuh Legén/egyletkitűnő yendeióbizöttsága gondoskodik. — R komáromi hönynraziák és a Slooák A S vak teg.upi szamában öt soros kis hirec kében számol be a ko­máromi könyvkeresőd msekben es nyíl vános könyvtárakban végzett könyvra­­ziás eredményéről és a lef .gialt törne g"8 államellenes és irredenta könyvek­ről. Mondanunk is felesleges, hogy a Sióvák koponyáibai bizonyos idő óta uralkodó sötétség szü eménve lehet ez az ostoba kis hirecske, melynek ter­mészetesen egy bsüje sem igaz, de hU a Sovák szajkói tovább csmpeik az állameilenes es irredenta jelzőiét, amelyeket mar megszokholuns íiz esz­tendő alatt. Az sem lehetetlen, hogy csak a komáromi tudósító ágyában keletkezeit az állameilenes és irredenta könyvekről szó ló mese. amelyre nézve csak annyit jegyezhetünk m g, hogy az emberi bu'asag ellen az istenek is hiába harco'natr. — Hz Orth. Izraelita Ilőejylet mű­soros estje. Az Orih. Izraelita Jóté­kony Nőegylet március 16 án tartja meg hagyományos sikerű műsoros estjét a kultúrpalota termében. A rendezés élén most is Schwj'cz Mórné áll és a műkedvelő gárda vonzó műsorral lepi meg az esi látogatóit, melyre még lesz alkal­munk visszatérni — Dj tánckurzui. Kedd n és pén­teken ke<dői'.nek és haladóknak. Komines- tánciskola, Vie^d*. — íme, egy „modern“ hő,nő, Illegne anya! A newyorki lapok különös rekordról Írlak legulóbb A Kenluc­­kyban levő Louisvlle városban egy fiatal nő százhat órán keresztül megszakítás nélkül fején tartotta a rádiókészülék hallgatókagylóit és anélkül, hogy egy pillanatra is le­hunyta volna a szemét „végigél­vezte“ a műsoron szereplő hangver­senyeket, előadásokat sport és idő­­jelentéseket. Százhat órán keresztül, ami négy és fél napot jelent! Csak az utolsó órákban leheted megfi gyelni nála olyan jeleket, amelyek­ből fáradságra leheled következtetni. Végül is elájult és csak akkor sza­badították mega hallgatókagylóktól. Az uj .világrekord“ hőse egv Mild­red Daniel nevű huszonkét éves asszony, két ksgyermek anyja. A versenyen, — mert egy „rádiohall­­galási“ versennyel kapcsolatban szü­letett meg ez a rekord — rajla kí­vül méq körülbelül hatvanan veitek részt. A fiatal asszony megnyerte az első dijat, egy kétszáz dolláros rádió­készüléket, de egészen bizonyos, hogy egy ideig nem fogja tudni használni Amikor ugyanis hazavit­­lék, annyira összetörtnek látszod, hogy nyomban orvost hivlak aki lüzetes vizsgálat után elrendelte, hogy szállítsak kórházba. Persze ez alatt a négy és fél nap alatt a „hős­nő“ oda se nézett a gyermekeinek. Tőle akár meghalhatlak volna, mert az ö „modern“ szivét nem az anyai szeretet, hanem az osloba hiúság töld be Erről nevezeies a legújabb „hősnő*. Pedig a világnak nem ilyen hősnőkre volna szüksége! — R „kilencfarku macska“ kínzó eszközét még mindig használják a londoni fegyházak an Az angol {egy­házakban ugylátszik, még mindig használjákakózépkorból fennmaradt bűnfenyilő szerszámok legfélelme­tesebb válfaját, a „kilencfarku macs kát“. Sokat írnak erről mostanában az angol lapok, miután kiderült, hogy az egyik londoni fogház hatodik emeletéről levelede magát egy íe­­gyenc, mert a fogházigazgató fenyi­­tésképen 15 „kilencfarku macskái" szabod ki rá A „kilencfarku macska“ egy korbács, amelynek nyeléhez kilenc csomósvéqü szijat erösifenek. A büntetés végrehajtása a kövekező­­képen történik; A delikvenst arcával lefelé, a szó szoros értelmében a padlóhoz rögzilik A foghá/igazgaló és fogházorvos jelenlétében eqy speciálisan kiképzett ítéletvégrehajtó sújt le a meztelenre velköztetetl el­itéltre a „kilencfarku macskával“ Hat-hét ülésnél többet nem tud em bér elviselni ezekből a redeneles csapásokból Ha az orvos megálla­pítja, hogy a további fenyítések el­viselésére a delikvens már képtelen, beszüntetik a korbácsüléseket és az ájult embert kórházba szállítják Ha sebet már begyógyultak, folytatják a félbeszakítod itélelvégrehajlást. A „kilencfarku macska“-csapások már sok embert kergettek halálba. A maximális büntelés harminchat kor­bácsütés, eddig azonban még nem volt olyan esel, hogy valamelyik fegyentren a maximális büntetést végrehajthatták volna, mert harminc­hat ütés a „kilencfarku macskáival feltéílenül halálos kimenetelű. Az angol lapok felháborodottan tiltakoz­nak a középkori inkvizícióból fenn­maradt fenyilési mód alkalmazása ellen — Délutáni karnevál ? Akárcsak Nizzában I Szenzációs I 60 drb jelmez érkezeit ! Hermann Jm-B<nd játszik! R;nd zi a Kominrk-tánciskois, — ílégyszázkilencuenhat dollármil Hornos. Newyorki jelentés szerint az amerikai milliomosok száma az utóbbi években alaposan megnőtt. 1924-ben még csak 75, 1927-ben már 228, most pedig 496 dollármil í Hornos van Amerikában. Az európai | és az amerikai milliomos közöd ’ Igen nagy a különbség. Az amerikai f ember milliomosnak nem azt az j embert mondja, akinek egymillió I dollár a vagyona, hanem azt, aki r évente legalább egy millió után fizet \ adói. A rendkívüli nagy vagyonok ) Is megfelelően gyarapodtak 1926- ; ban az Egyesült Államokban heten ; voltak, akiknek legalább ötmillió dol­lár volt az évi jövedelmük; 1927 ben már tizenegy a legutóbbi adóévben pedig húsz ember volt ilyen A saj­tóban ezeknek a statisztikai adatok­nak a nyomán megindult a nagy találgatás, hogy ki az Unió húsz leggazdagabb embere. Az, hogy Ford, aki Rockefellert már rég ma­­gamögölt hagyta, az első helyen áll, már vilalhalatlan. Ford vagyonát 1200, Rockefelierék vagyonát 600 millió dollárra becsülik, Rockefel­leré volna talán még ma is a leg­első hely. ha a család nem áldozna annyit alapilványokra és egyéb jó­tékony célokra Harmadik helyen áll Mellon volt pénzügyi államtiikár, akinek a vagyona 250 millió dollár. Azután következnek azok, akik csak 100 millió dollár vagyont mondhat­nak a magukénak Astor, Vanderbilt, Morgan, Schvab Sinclair, Eastman és még néhány amerikai krözus. — Rz uj uniformisok, A nem etvé­­delnő niinuztériura által kiadott Vestnilc legutóbbi száma teljes egészében egy divatlaphoz hasonlít. A Lp ugyanis ti­zenhét oldalon keresetül képekkel és raj okkal illusztrálta az uj katonai disz­tinkciók előírását. Sőt a legújabb szinü katonai egyenruha két gyapjúszövet mintája is mellékelve van. A lapból megtudjuk, hogy a generálisok ezentúl a rangjelzést nem a vállon, h nem a galléron fogják viselni. Azonkivül a csap ^tábornokok a jövőben piros pa­szományt fognak hordani nadrágjukon az eddigi barna paszomány helyett, a tányérsapka vise’ését beszüntetik és a l.-génység kizárólag lodkát hordhat ki­menője alkalmával. — Ruhacsere. Ha a divatőrület így fog tobzódni tovább is, akkor meg­érjük, hogy a féi fiák szoknyában, konttyrj, a nők pedig kopasz tejjel szaladgálnak a korzón. A legújabb hirek szerint a férfiak nemsokára muffot fo nák viselni London utcáin máris látni elegáns ifjakat, akik gigerli módjára, a legválasztékosab­ban öltöztek fel és a kezüket szőrme­­muffba bujtatják. Egyelőre még csak e/y nagy londoni divatcég férfi­­manequinjeiről van szó, de a „divat­szakértők* azt jósolják, hogy ha az idei télen nem is, de 1930—31-ben egészen biztosan általánossá válik a férfiaknál a muffviselet. A múlt szá­zadban ez nagy divat volt és úgy látszik, nemcsak a női, hanem a férfidivat terén is néhány erőteljes lépést teszünk hátrafelé. — Szivárvány. Ezzel a c’rmneí Jezsö Marion tanf-lügyelő felelős szer­\ lisztesében és Borka Gíza dr. gitn í nánutni tanár főszerkesztésében nagyon ( kedves és ötletes gyermefcujság je I íenik meg Komáromban, amely a régi Jó Píj ás és Ei U ságo n c. gyermek­­uj rágósat van hivatva pótolni. A cú­­; n s- n ii uutrált lap rajtolója Hármon Károly tanár, aki ötletes rajiokb n kiséri a gyermesirásokat. — A lap 3 megrendelhető a szerkesztőség cimén: Á látni tsnfelflgyeiőség Komirom, C<o- Konav-u'ca 2. E őfnetesi ára **t»eaz évre 7 »orona, vgyes sztm ára 70 tilt. — mik a jó hangszóró követel­ményei? Amint a radio selektiviiása és felvevő képességét il'etően magas igényeket támasztunk éppúgy a hang­szórótól is sokat válhatunk. A h ing­szórónak ú;y kell a hangot vi.'S-a­­adaia, minha a beszélő?, vagy a zenét közvetleLŰI hallanánk. Ugv a m gas, mint a mély hangok egyforma tisztán hangozzanak. Különösen a zongorá­nál, ahol a hangszer visszhangozza a a mégszólaltatott hangot, sokszor ta- i pás. tálunk kellemetlen mellékhangot. A Telefunken-müvék hangszóró készí­tőjének sikerült a Telefunken A cofon hangszórót oly tökéletesen előalliiani, hogy a hangot tisztán, mind :n mellék­zörej nélkül adja vissza. A hangszóró háromféle kivitelben (külömböző árban) készül, — Lassan halad előre a prágai állatkert épitésC. Prágai jdeatés szénát az átíatkert építkezési munkálatai a pénzszűke miau csak nehezen haladnak előre. Prága városa száze.er koronát \ bocsátott az áiiatkert építését propagáló ■ egyesület rendelkezésére és a kormány ; ötszázezer korona szubvenciót adott ■ a vállalkozás cáljaira. Az összegnek j azonban c,ak a felét fizették ki kész­­í pénzben, míg a hátralévő összeget az j építendő épületre, mint jelzálog kölcsönt I tábláztak be Ha a hiányzó összeget Isikerül előteremteni, úgy az ép tési munkálatokat még ebben az évben befejezik. — Porosak a komáromi uccák (A rendőrséi figyelmeztdese ) Az u óbbi időben isméteken megtörténik, hogy ; reggel & járdát a háztulajdonosok meg­bízottai öntözés nélkül söprik, miáltal óriási porfelhőt kavarnak fel A rend- i őrség ezuíon is figyelmezteti a háztu­­j lajdonosokat és ezeknek megbizottait, ■ hogy az utcákat öntözés nélkül nem ; szabad felsöpőrni, illetve a reggeli j söprés előtt szigorú büntetés terhe : mellett mindig fel kell előzőleg locsolni I a járdát. ■■ — Panaszok a lisz ellen. A Lidové Noviay a buzaksverési reudelat kiadá­sának terve kapcaán azt írja, hogy a gabona és lisztkeverés elrendelése tel­jesen felesleges, mert a molnárok és pékek úgy megkeverik, főképpen tC ; kenyérlisztet, hogy a kenyér évi öl évre . rosszabbra válik és ezáltal a kenyér­­j fogyasztás is csökken. A lap szerint a molnárok kileeven százaléka nem hoz ; forgalomba rozslisztet, hanem csakis j olyat, amely rossrminőségü búzalisztből ; van keverve. A pék abban a hiszemben, ! hogy tiszta ro slisztet vett, s/intén \ hozzákever gyöngébb minőségű lisztet ; és ennek eredménye az, hogy a ío- S gyasztó élvei hitetlen kenyeret kap. | Egyes nagy cégek a prágai börzén t próbálkoztak tiltakozni ez ellen, azon­­\ ban semmit sem értek el. mert a bőr- I zén a molnárok érdekeltsége tulsuly­­l ban van, j| — Rz uj zdrórarcndelet döntő gyű­lése, A kormány a prágai kereskeücnui i és iparkamarát kéne fel az uj záróra­­rendelet tervezetének a véleményezé­sére, mert a vend!glőkre és kav?há­zakra vonatkozó mai zárórarendelet állandó panaszokra éd okot. Az uf rendelet tervezete a vend giők számára I éjféli 24 órában, a kávéházak és boro­zók számára 1 órában és a bárok szá­­“ mára h.jriaii három órában áibpi'ja ; meg a zárórát. Szombaton és va9árn.ap, : továbbá ünnepnapot előző n pon és j magán az ünnepnapon két órakor volna í zárás. A kereskedelmi kamara azt in­­d iványozta, hogy a hatóság ik a jövő­­\ ben iiberáiisabban kezeljék a záróra i kedést mint eddig tettek, nevezetesen • a helyzet jeiewőien volna o vo^olhaió, | 8zza!, hogy a vendéglős a záróra meg­­: hosszaböuasi számra előre vásárolhatna I egy blokkot, melynek egy lapju másnap vagy még éjszaka beszolgáltatná a rendőrségnek. Ez az intézkedés azért volna fontoa, mert a vendéglői és ká­­veház «ulsjdonosa rendesen nem tudja előre, hogy lesznek-e fennmaradó ven­dégei és hogy szüKsígé lesz-e a záróra meghosszabbítására, — R spanyolok karácsonyi lutrija. Mint ismeretes, egész Spmyo ország azon a iu rin izgui, amely most nem­rég, a lasosság óriási érdeklődíse mée leit került eldöntésre. Az izgalom mg]

Next

/
Oldalképek
Tartalom