Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-02-18 / 20. szám
193'. február 18. Komáromi Lspek 3. oldal. iobbprü kézségek lakói voltak. Itt, a Dunr balpari ján, meg a Vág mentén a köziégek mát északfelé, belet, nyugatfeli húzódtak 8 Érsekújvár, Párkány, Dunaszerdahely ennek köszönheti fellendülését. Most alkalom nyílnák, hogy a város bölus vezetősége segítene rajtunk. Nem kerülne több pénzbe, ha a tervbe vett mozit, színházat a Dunepartra építtetné. Hiszen ez volt az eredeti terv. Tudjuk mi, kérjük alázattal, hogy az első terv óta nagyot billent a világ kereke, hogy azóta u] államok keletkeztek s a régi országban központi fekvésű Komárom a határszélre szorult. Lehet, hogy job ban belepasszolna, szemnek talán szebb lenne s a mindig dédelgetett belvárosi kereskedőknek is jobban esnék, meg az esztétikának is, meg a p dagógiának is, ott a gimnazista lányok, ifjsk szempontjából Joliban kellene, hogy a mozi, színház a gimnádun mellé kerüljön. Hiszen mi belátjuk, hegy a szép bokáju és telikeb ü s egy<b testi kelle inekben gazdag mozisztárok fényképeinek ott a helye a gimnázium mellett.h^dd gyönyörködjenek az iskolás gyerekek a la<in, meg a száraz görög nyelv, meg a ízámtanórs előtt a kngeruhéju mozi csille gok ban. De hát tessék elhinni, mi is szeretnénk élni, mi nem azért szeretnénk a mozit, a szí' hazat a Duna partra, hogy könnyebben mthe*sünk betéjüH Men tessék elhinni van mtnálunk mozi és szí h <z drámai jelenetek ke', amikír a pótléka árát, ami még ott rothad a punon, meg a steázsin el kell küld ni a gyárosnak, n*gyk«res kedőnek vagy amikor forgalmi, kereseti, jövedelmi, városi, aszfaltozási s most majd mozi és színházépítési adót kell összekaparni a pénztárul használt üres cukros fiókból, meg akárhonnan, akár a gyerekek, asszony cipője, ruhája árából. Most ez e helyzet tisztelt moziszinházat épitő városatyák 1 M*g szó morubb dolgok is történnek arra mifelénk a Dun&parton. de mit beszéljünk. Most lenne alkalma a tekintetes városnak raj unk is segíteni. Kapjunk mi is valami kárpótlást a száz-, ezerszámra elvesztett vevőkért, mert mi igazán nem tehetünk arról, hogy ott ki&öíőt építettek. Mi benne vagyunk minden bajban, de abban nem vohunk s nem vagyunk benne. Most a városatyák szeméi ne az bántsa, hogv a Dunuparton nem lesz olyan gyönyöü hömyezeie a mozinak, mini a katonai kórház és az iskolák között, Bi onyos, a Dunap rt igazán alkalmasabb hely, de mi nem ava kozunk bele a gyerekek erkfesntmesi ő s i'tetve a betegek gyógyhatású kérdéseibe. Most a városatyák szeme nzon függjön, hogy megmentsen egy csomó kereskedő', iparost s ezek családját, munká gait, alkaimszoüait az éhenhalásiól, a teljes tönkremenéstől. Higyjék el a városatyák a mozinak ilyen szempontból való felépítése lesz a legszebb, Komáromra legalkalmasabb és legjövedelmezőbb sti us. Ezért kérjük a mozit a Duneparira. Dunoparti kereskedők és iparosok. Mérae meg sts tíf Memorandumban kérik a hadikárosulfak a Itt van a legújabb Stuclebalcer modell, amely méltón sorakozik a Studebaker gyár standard modelljei mellé : az uj super Erskine ! Utolérhetetlen teljesítményének nagyszerű biztosítéka a 60 lóerős motor. Könnyedén, fürgén mozog a legforgalmasabb utón ép úgy, mint a nyílt országúton. A modem technika el tudta érni, hogy ez a kocsi könnyebb, mint bármely más, hasonló osztályú kocsi. Speciális - rugózása és hidraulikus lökhárítói kényelmessé teszik az utazást ebben a kocsiban; kettős működésű fékjei és duplaedzésü alváza pedig a legtökéletesebb biztonságot nyújtják. - Nézze meg még ma az uj Super - Erskinet a képviselet mintatermeben : népjóléti minisztér iumtól helyzetük javítását A komáromi járási hadirokkantak és hadiözvegyek gyűlése J. liPPERT Lsmacsi út 43/45 UrafisIava-PoT’soíiy. &©§TIAL & LIPTHÁY Komámo, /Komárom/, Szédiényi-ntca 30. — február 18 Vasárnap délelőtt tartotta meg a csehszlovák iái hadirokkantait és hadikárosultak országos szövetsége komá romi kerületi gyűlését Loránd István elnöklete mellett. A gyűlésen nagy számban vettek részt a vidéki hadiroík-ntak és hadiözvegyek is, akinkéi te'jfS n megtelt a váro-héza nagy erme. Bezák P.ter központi titkár és Fehér Muyas szociáldemokrata tar'omár ygyüietd k^p viselő felszólalásai ut?n Loránd István ismertette ezt a memorandumot, a me lyet a népjóléti minisztériumhoz ju ta - nak, hogy kérjék sorjuk megjavítását. A memorandumban kérik, hogy a lex Direr áüpjin állampolgárságot nyert hadirokkamak és hadiözvegyek segélyüket visszamenőleg is megkapják, a hadskárosuhaknafe elsőbbségi joguk legyen a földreformnál, sz állami es községi munkaalkalmaknál, a hadirokkantok munkaképtelenségének százalékát stabilizálják és cstk a százalék f demeléseről lehet szó, kérik továbbá, hogy a hadiözvegyig orvosi v zsgélstát szüntessék be, a h*dikárosutik gyógyke;éltetésének mind n erhe a hsdigondozót illesse, hadirokkant özvegy« akkor is részesüljön nyugdíjba”, ha a h duokkant nem tokksni«ágában hat meg és a nyugdíj beszün tetése az eddiginél megasabh jövedelemhatár mellett történjek, A gyűlés egyhangúin magáévá tette a mentor ndumot. H után a lisztujbásokra derült a sor é< a komáromi kerület elnökéül újra Lóránd Istvánt választották meg. A pelyváért egy emberélet és egy kapaütésért egy évi börtön Saját tudósítónktól. A komáromi kerületi biróság előtt tegnap, hétfőn kezdődött az első esküdtszéki c-klus ebben az évben. Az első napon G r a j s z k y Janos, bucsi lakósnak szándékos emberöés büntette kerü t tárgyalás alá. Markovscs Béla dr tan? csalna elnöklete mellett A vádat M o e s z Gáza vezető állam ügyész képviselte, a vcdalmet pedig M o h á c s y János dr. komaromi ügyvéd látta el. Tavaly augusztus 4 en Beesőn véres tragédia játszódott le, amelynek áldozata ifjabbik Bucsek István földmives lett. Grajszky János földműves háza idősebb Bucsek Is ván házának szomszédságában fekszik és Bucsekék pe yvája belenyúlt Grajszky kénjébe, A végzetes napon is a pelyva miatt töri ki a veszekedés. Grajszky megmond a az öreg Bucseknek, hogy ha mine napon belül a pelyvát hordássá el a helyérő', mert kertjének véleményéi letapossák. Amikor az öreg Bucsek ezt megmondotta fiának, az kiment doronggal a kezében Grajszky kertjébe, hogy megmulattassa magának a pelyva uj h.lyét. Grajszky és a fiatalabbik Bucsek közöl- erre szóvita fejlődött és a gyors keü G ajszky a kezében lévő kapával úgy fejbevágta Bucseket, hogy az míg aznap agy roncsolás és véröm-Komárom, február 17-én. lés következtében belehalt sérüléseibe. A vádirat szerint Grejszsy amikor Bucsetsra ü ni akart és az kérte, hegy ne üsse meg őt, ezt mondod« volna: — Hogy ne üsselek meg? Agyon is ütlek téged I A vádlott harmincnyolc éves nős, földműves, a íegn pi tárgyaláson beismerte telté*, de azzal védekezett, hogy önvédelemből fogta meg a kapát, amellyel nem akarta a fiatalabbik Bucsekot agyonütni Nem mondta ez elhaltnak, hogy sgyonüsi öt, de éppen az mondotta neki ezt. Huffier Hugó dr. ás Wiiheim József dr. boncoló orvosok szerint Giajsaky üí&e feltétlenül halálos volt, meri az elhaltnak rendellenesen vékony koponyucsoníja volt és így az agyron* csolást szonnoli orvosi segély sem tud a volna megmenteni. Merey János dr. es Bardőcz József dr. törvényszéki orvosok véleménye szerint a vádlott teljesen ép, egészséges ember és tettét beszámítható állapotban követte el, á kihallgatott Pokdnik és Teska csendőrőrmesterek, — akik a nyomozást lefolytatták — tanúvallomásai szerint a vádlotton non volt semmi nyoma annak, mintha ütést k pott volna ifjabb Bucsakíől. L.jos Sándor szemtanúja volt az B.2 P.N.30 esetnek és úgy látta, hogy az ifjabb Bucsek kezében ü?ésre készen állott a dorong, de mielőtt üsöít volna, a vádlott lecsapott rá a kapával Hallotta, amint a vádlott azt mond a Bucseknek: — Hogy én ne üsselek, agyon is üljek teged. Szembesítéskor a vádlott isméti azt, hogy Bucsek mondta volna neki ezeket a szavukét: — Most egyor.üüek téged, te büdös hup ikás. Idősebbik Bucsek István, az elhalt apja, azt vallja, hogy fia nem ütött a vádlottra. Tud őrről, hogy a vádlott régebben ebő feleségétől levelei kapóit, amelyben az arról pmasíkedott, hogy az ő gyerekeivel rostul bánik. Grajszky ezt a levelet Bucseí éknek tulajdonította és ezért már régebben is haragot tápíáit irántuk, de egyébb ként nem veszekedtek. Augustus 4-en a pelyva miaií tört ki a veszekedés. Az elhalt felesége, özvegy Bucsek Istvánná, még mi. dig cdnos falusi menyteske azt vallotta, hogy férjé három éves kis gyermekét vezetve ment Grajszky kerijebe, tehat nem volt szándésában Grejszkival verekedni. Amikor lebukott a fő dre az ütés követ kezteben, a kisgyerek ezt mondotta Gisjszkynak: — Te büdös, agyonütötted édesapámat. Borcsányi Sára madari asszony ép pen arra felé ment kocsijával és véletlenül szemtanúja volt az eseményeknek. Nem látott Grajsrky és Bucsek összetűzése idejében közelükben gyereket. Gál Jázsef községi bíró azt vallja, hogy a vádló ton nem vett észre semmilyen ütés nyomát. A vádlottat és az elhaltat is egyébként rendes embernek ismerte. A faluban beszélték, hogy a forradalom idejében ifjabbik Bucsek agyonlőtt egy embert, de úgy mondták, hogy véletlenül történi az. Eruián bz esküdtekhez intézett kérdések megszövegezésére került a sor. Az áüamügyész szándékos emberölés bűntettére vonatkozóan vetette fel a kérdést, mig Mohácsy dr. védő kérdései az önvédelemre és az erős felháborodásban halált okozó su?yos testi sértésre vonatkoztak. Az esküd ek verdiktje, a perbeszédek elhangzása után erős felindulásban halált okozott súlyos testi sértésben mondotta ki bűnösnek a vádlottat és a verdikt ahpján a szakbíróság egy évi börtönre ítélte el a vádlottat. Moesz Géza vezttöáilamügyész az Ítélet ellen semmi* égi panaszt jelentett be, mert nem szándékos emberölésben mondotta ki bűnösnek a vádlottat. Mr hácsy János dr. védő azért jelentett be semmíségi panaszt az i áiét ellen, mert a verdikt nem állapította meg az önvédelem fennforgását. Választmányi ülés az ipartársulatnál. — február 17. A komáromi lárási iparíársulaí vasárnap, február 16 árt választmányi ülést tanod, amelyen a tagok teljes számban megjelentek. A gyűlést Boldoghy Gyu’a ipartestületi elnök vezet-e, melynek legfőbb tárgya a kereskedők szakcsoportjának kiválási kérdése volt Az uj ipariörvény 1925 ben a kereskedőket beolvasztotta az tparfársuiarba. Komárom keressedői első pillanattól keidve ez eben állást foglaltak és ennek nyílt kifejezést is adiak; négy év szívós munkájává! — melybe időközben több szlovenszkói város bekapcsolódott — elérték, hogy a minisztertanács az ipartörvény vonatkozó szakasza alapján Komárom és hat más városnak és ezek járásainak kereskedőit önálló kereskedőt ipartfirsulattá emelni elhatározta, amiről véleményt kért a kamarától, az országos szövetségtől és a járási ipartársuiatfól. A kamara a komáromi kereskedők érdemes munkáját kidomborítva melegen ajánlotta a minisztériumnak sz önállósítást, ugyanilyen értelemben nagy dicsérettel nyilatkozód a komáromi kereskedők testületéről az országos szövetség is. A járási ipsrtérsulai — mondta többek körött az elnök — megállapítja, hogy a négy éves együttműködés zavartalan volt, a kereskedők vezetőjével mindig karöltve jártunk e! és az összes tagok javára jó munkát végeztünk. Vég esenül sajnálja a kereskedők kiválását, de ezt a törekvésüket természetesnek ta-
