Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-02-18 / 20. szám
Ötveneffyedik évfolyam. SO. S2E&YK3. Kedd, 1030. febrnár 18. KOMAROMI I.APO POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre póstai szétküldéssel. Esést évre 10é K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön sO Ki. ' Egyes ssára sra: 1 borons«. A szovjet játékai Komárom — február 17. Az egész műveit viíágo >, Angliától Japánig általános feiháboodást keltett a szovjetek kormányának a vallás — ez alatt természetesen a keresztény vadások értendők és első:óiban a pravoszláv és a kato'ikus egyházak — elten indított irtóhad járata, a templomok bezárása és mozgószinházzá átalakítása, a kolostorok lerombolása és gyárakká való átformálása, a papság bebörtöozése és tömeges kivégzése. Ez a lépés kihívja maga ellen az egész művelt világnak el enszenvét. melynek elsőül a pápa adott hangot, tiltakozván a minden emberi képzeletet megcsufoió kegyetlenség eilen, amellyel az egyházakat ü!dözik a szovjet hatalmasai. A művelt világon a vallás azok közé az értékek közé tartozik, amely az emberi társadalmak közös kincse. A vallás egyúttal erkölcsöt is jelent és akinek nincsen vallása, annak az erkölcse is ingatag alapra épült, mert nélkülözni kénytelen egy felsőbb hatalomnak a törvényeit, amelyek szerint rendezkedtek be az államok és amelyen felépültek a társadalmak. A valiásnélküli ember csak önmagának vagy lelkiismeretének felelős, de hány emberbői hiányzik a lelkiismeret, vagy annak gátlásai, amelyek a vallásos meggyőződésű embert visszatartják a rossz elkövetésétől és a jó: a ösztönzik. A szovjetnek nincsen szüksége vallásra, me’y mégis csak gátat jelent minden emberi gonoszsággal szemben. Oroszországban kiirtották a régi középosztályt és annak utolsó maradványait, a papságot, most pusztítják el a rugalmas »ellenforradalmDág« ürügye alatt. Ugyanez az ürügy arra is, hogy legyilkolják a parasztokat, akik védik a munkájuk gyümölcsét képező magántulajdont, a maguk verejtékével termelt gabonát. Hogy mindez nem más, mint ázsiai pogányság, az kétségtelen. K kommunizmus tudományosság mezébe öltöztetett rendszere, mint így modern mongol invázió akar ’átörni Európára, ahol a legmereiekebb bástyák emelkednek vele izemben. A bástyákon át nem rághat, tehát apró lyukakat far ilá és úgy terjeszti el dogmáit, ímelyekkel a hívőit toborozza. Ez íz arculata tele van emberszereettel, de a másik arca, az ázsiai re, a világ elpusztítására induló aongolé, amely kímélet nélkül gáol le vallást, tudományt, tulaj« ont és embereket, kiirtja a hitet 9 a meggyőződést, hogy rájuk rőltesse a maga akaratit, melyben alapítót As -im* jANOS. Felelős főf^erhesítő: &AÁI. nvi LA dr. Szerkesztő: B aRAWVA* JOZS^a dr. nincsen lelkiismeret és nincsen humanizmus. A vörö3 interaacion lé híszí arca otthon látható c<ak ig«zi mivoltában, amikor lemészároltat)'a a papot, a parasztot, aki útjában áll, mert más hit n van. Az egyiptomi fáraók uralma csakugyan parlamentáris kormányformának tekinthető a szovjet-k demokráciájával szemben amely az emberben nem ismeri fel az emberi méító-ágot, Istennek arcát, hanem azo at statisztikai anyagnaK,s árunak tekinti, amelyeket egyszerűen kitörülhet az élők sorából, amint kiirtják a kártékony duvadakat. Ez a működéé nem teszi népszerűvé az orosz szovjeteket Európában, am-ly védekezni fog még nagyobb erővel az ázsiai szellem eilen. De óvatossá kell, hogy tegyen mindenkit azokkal szemben is, akik a tudomány szabóságának hamis útlevelével akarják becsempészni az orosz, úgynevezett tudományos megállapításokat a pedagógiában és mindenütt, ahol rombolni lehet. Ezt az áltudományt, amely alapjában a destrukciót jelenti, figyelemmel kell kisérni és veszedelmes mérgei ellen védekezni az elkü önti éssel és a kiközösítéssé!. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — február 17. A költségvetési bizottság megszavazta az 1930 évi költségvetést. A bépvíseiőbáz költségvetési birottsága b fejezte munkáját ós p nicken megszavazta az 1930 évi költségvetést és az arra vona-kozó pénzügyi törvényt. Ugyanaskor a búott&ág löbb.*?gí elutasított minden módosi'ó javaslüot. A határozati javaslatokat Hitdek főelőadó javaslatára átadták a kormánynak. A bizottság elnö<a megálíapitoita, hogy a költségvetéssel jinuir 15-'ől kezdve 24 ülésen keresztül 190 órán át foglakozott a bizottság s a vita mindvégig magas nívón mozgott. A kö ^égvetési bizottság vita nélkül elfogadta a költségvetési provizórium meghosszabbítására vonatkozó kormányjavaslatot azzal a módosítással, hogy »z eddigi költségvetési provizóriumot legfeljebb április 15-ig hosszabbítják meg. A k.-p/iseiőház kedden tartandó ülésén kezdi meg a költségvetés tárgyalását, amelynek részletes vitája szerdától szombatig fog tartani. A szenátus cs k ezután foglalkozik a költségvetéssel és úgy remélik, hogy a rendes költségvetést a nemzetgyűlés mindkét háza még április 15-ike előtt el fogja intézni, amikor a provizórium automatikusan meg fog szűnni. Az agrárpárt a lakók védelméről szóló törvény módosítása mellett. Az agrárpárt elnöksége a napokban ülést tartott, amelyen legelsősorban a mezőgazdasági válság kérdésével foglalkozott. Az elnökség követeli a kormánytól, hogy ez ellen a legsürgősebb intézkedéseket tegye meg. De ezenkívül foglalkozott a lakók védelméről szóló törvénnyel is és erre nézve azt a kívánságát fejezte ki, hogy a lakók védelméről szóló törvényben további módosításokat eszközöljenek, mert a jelenlegi állapot tarthatatlan. Az agrárpárt elnöksége nem azonosítja magát azoknak a pártoknak javaslataival, amelyek a jelenlegi törvény Járványét minden módosítás nélkar hónapokra meg akarják hosszabbítani. Az agrárpárt a ház bérek mérsékelt fölemelését, továbbá a négy szobit lakások védelmének meg* szüntetéséi és az albérletek felügyeletét kövesük JEnglis pénzügyminiszter és az adómorál. k- költségvetés tárgyalása alatt az ellenzéki szónokok so% jogos panaszt Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. ismertetlek amelyek a* «dók rútyos voltára vonatkoztak, A rossz gazdasági helyzetben sínylődő lakosság adóterhei nem bogy csökkennének, de inkább szaporodnak és alig van kilátás arre, hogy e téren az adózókra nézve valami javulás állna elő, A felhozott panaszokra Engüs pénzügyminiszter rtfektűlt, szőnöm nem ismerte eí a panaszok jogo ságál, mert dacára az uj adótörvényeknek, az adóió közönség adómorálja nem javult, sőt az adósók egy nagy. része még mindig megvárja az állam végrehajtási intézkedését s csak ezután fizet. Az adóelengedéssel pedig úgy áll a dolog, hogy a közönség már számit az elengedésre, illetve a törlésre és annak remény ében nem teljesíti fizetési kötelezettségét Az át- Ie nRak érdeke az, hogy adózó polgárai teljesítsék kötelességüket, mert csak U legvégső és igazán indokolt esetben lehet bárkinek is adóját törölni. Olvassa és terjessze a legjobb »agyar lapét a 3 Komáromi Lapokat KONYVRAZZIA. Irta; KŐRNYEI ELEK. A napokban a komáromi könyvkereskedésekben is megjelentek a detektívek és razziát tartottak a magyar könyvek után Az embernek csak megállt az esze, amint látta, hogyan nyúlt el a bürokratizmus copfja a magyar könyvek életéig. Mert miről is volt szó? A könyvrazziázó detektívek hivatkoztak egy régi miniszteri rendeletre, amelynek alapján a náluk lévő jegyzékben megnevezett magyar irők munkáin kívül minden 1918 október 2S-ika után Magyarországon megjelent könyvet elkobozhatnak. Ezt a régi rendeletet még 1921-ben, majd módosítva 1922-ben adták ki — és most megint elővették a porosodó irattárból. Az összes zsupán uraknak! — igy kezdődött annak idején a szlovenszkói teljhatalmú minisztériumtól eredő kőrözvény. Azóta csaknem tiz év múlott el és hol van azóta ,,az összes zsupán urak“ intézménye, a zsuparendszer, hol van azóta a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium intézménye. Mindezek az intézmények ma már a múlté s mégis, ha a közigazgatás módozataiban történtek is változások a célszerűség felé, ezeknek megfelelően revidiálhatták volna azokat a régi rendelkezéseket, amelyek időközben ugyancsak anakronizmusai váltak. Nem tudjuk elképzelni, hogy az annakidején kiadott miniszteri rendeletnek lehetett volna más célja is, minthogy a Magyarországon 1918 utáu megjelent esetleg a csehszlovák köztársaságra nézve ellenséges célú könyveket, hogy igy fejezzük ki magunkat: a könyvekben rej ő irredenta szellemet távoltartsák ennek az országnak lakosságától. Ez természetes álláspontja az államnak és ezen nem akadhat meg senki. De éppen olyan természetes a köztársaság fennállásának tizenegyedik évében az is, hogy nincs itt Szlovenszkóban egyetlen olyan könyvkereskedő, aki egzisztenciájának veszélyeztetésével Magyarországból éppen olyan könyveket fog behozni, amelyek miatt meggyűlhet a baja a hatóságokkal. A jegyzékben, amely a detektívek kezében van a könyvrazziák alkalmával, csupán néhány magyar irő munkája van feltüntetve, amelyeket 1918 után is terjeszteni lehet. Ennél a jegyzéknél tökéletlenebb munkát alig végeztek itt Szlovenszkóban és ennek következménye azután az a sok lapszus, amit a mostani könyvrazziákon elkövetnek. Nem hisszük, hogy ezek a könyvrazziák a konszolidáció célját szolgálják. De nem hisszük azt sem, hogy ebben a köztársaságban lenne is valaki a józan belátásu kulturemberek között, aki nyugodt lelkiismerettel meggyőzné magát, hogy az ilyen rendelkezéssel. egyáltalában lehet-e a célszerűség politikáját szolgálói? Bizony, úgy vettük észre, nemcsak a mi eszünk áll meg a köuyvrazzia felett, de maguk a
