Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-02-11 / 17. szám

Komáromi Lapok. tendfz, melynek tinta jövedelmét a szegény egyetemi hallgatók segélye­zésére fordítjuk. A bálra beMp*dijik: családjegy 50 K, hölgy 30 K, ur, garde 20 K, diák 10 K. Esetleges reklamációk Magyar Menza Prágr, I. Karlova ulic» 30 alá intézenddk. — Halálozás. A régi Komáromvár. megye jegyzői karának egyik derék, szorgalmas tagja hányt el a napokban. Min* őszinte megilletődéssel értesülünk, Mikes József nyugalmazott községi fő­jegyző, muntában eltöltött életén- k 58 ik éveben hosszas betegség uán február 9 án elköltözött az élők sorából. Mikes JőrsJ három évtizeden át működött a községi kö/igazgatás szolgálatába, N:­­mesócsa község választotta meg a matt század végén jegyzőjévé és munkássá* gának hasznos évtizedeit Csallóköz e virágzó községének áldozta, melynek fejődéséért sokat fáradozott. A bíbora mán nyugalomba vonult és birtokán gazdálkodott. A múlt évben beteges* kedni kezdett s d-cára a gondos orvosi kezelésnek és az Önfeláldozó ápolásnak, a még javakorban levő fétfint nem si­került megmenteni az életnek. Az el­­löliózOtt kihűlt porrészeit február 10-én tfíiután helyeztek a nemesócsai refor­mátus temetőben ra?y részvét mellett IrOk nyugalomra. Elhunytét gyászolják lt‘uj ott özvegye szöl. Bijety Ju fonna, Béla, László és Edtt gyermekei, akik az ftnfe*áidozó családfőt siratják a meg­boldogultban. A halálesetről a követ­kező jelentést adta ki a gyászoló család: Ö v, Mikes József né szül. Btjcsy Julianna a maga. valamint gyermekei Bila, László és Edit nevében is mély­séges bánattal, de a mindenható isten rendelkezése felett alázatosan meg* ayugvó szívvel tudatja, hogy hűséges lérje, az önfeláldozó atya Mikes József nyug jegyző életének 58-tk, boldog házasságának 29 ik éveben h >sszas betegség után f. hó 8-án d. e. 10 óra­kor az Ű ban csendesen e hunyt. Drága halottunk szétomló porait f. hó 10 én dé'ti’án 3 órakor foejuk a ref, kér. egyház szertartása szerint a nemesécsai séf. temetőben átadni az édes anysfoid­­■ek. Nemesécsa, 1930 február 8. Mikes Mária férj. To h Lászlón*, Mikes Ilona férj. Qyulay la.vénné, Mikes Ju ianns lérj, Muzslay Józtefné, Mizes Sándor testvérei. Id. B Jcsy Ferenc és neje sz. Ritz Julianna apósa és anyósa, Bíjciy Ferenc és B jcsy Lenke sógora illetve sógornői;. Uram adj csendes nyugo­dalmat O nekil „N;»em mind életem­ben, mind halálomban nyereségem a Krisztusi“ (Füippi I. r. 21. v.) — H Myifra folyó máodih sz ka­szát i.röDidesen szabályozzák A föld­­mivelésügyi minisztérium kiadta az engedélyt a Nyitra folyó második szakaszán foganatosítandó kisajátí­tási eljárás megejlésére s Így a fo­lyószabályozási munkálaok ezen a 10 kilométeres szakaszon is rövi­desen megkezdődnek a már készen illő tervek alapján. — Tut-flnkh-Émon kincsei. A Jókai Egyesület vasárnapi előadása Tut-Ankh- Amon faraónak a Királyok völgyében fed tíezett sírját mutatta be vetített kopekben igen disztingvált és számos löiönség előtt, mely a kuhurpaiota pompásan fűtött szép, fehér termet tel­jesen megtöltötte. Az előadás vázolta Tut Annii Amon trónralépiének előz­ményeit. A fiatal uralkodó tizenhárom éves korában lépett trónjára, mint a XVIII. dinasztia u’olsó uralkodója és hat évi uralkodás után tizenkilenc éves korában elhuny*. A királyok vő gyében temetkezett el, II. Rimse's sírja közvet­len közelében. Lord Carnarvon, a hires egyptológus és baiája H wird Garter egy ősrégi p pirusron maradt feljegy­zés nyomán 1914—1912 évig hasztalan keresték, míg egy novemberi napon a munkások csákányai egy lépcsőfokon akadtak meg. U óbb még 16 lépcsőt fedezlek fel, mely egy lepecsételt «jó­hoz vezetett. Ebből nyilvánvaló lett, hogy érintetlen királysírt fedeztek fel. A két tudós a legnagyobb gondosság­gal tárta fel a világ leghíresebb és talán leggazdagabb sírit letét. Ami pompt és drágaság elképzelhető embeii szemnek, azt garmadával ontotta magából a ki­rálysír, melyttt rablók az odáig fúrt alagu'on közelítettek meg, hogy azt ki­rabolják, de elriasztották őket, vagy megijedtek. A sir csaknem érintetlen volt. A sirkamarában háromezer évig pihentek a gyönyörű drágaságok, me-Hfi t»SO. febmfir li. 8. oldal lyek az Iparművészeinek mat nap is remekeit alkotnak és ott találták meg a fáraónak három szekrénybe, kősirba és hármas koporsóba rej ett múmiáját mesék országába illő kincsekkel. Ezeket tr utalta be a Jókai Egyesület a hallga­tóságnak, mely feszfllt érdeklődéssel kísérte az előadást. A vetitést ifj. Mezey János szigorló orvos látta el ritka szak­értelemmel. — £z komáromi szokás. Egyik ol­vasónk mtgftüye te. hogy Komáromban uj szokás kapott lábra. Egy uj köszön • tési mód, amely a katonai és a civil köszöntést mód közölt hogy úgy mond­juk, a közép utat keresi. A katonai köszöntés, az úgynevezett sztlu álás ugyanis hangtalan. A civil köszöntés­nél ellenben a köszöntő meg is szólal és szóval is köszönti az ismerősét. Az uj lő »öntési mód ellenben abból áll, hogy megemelik i kalapot, de hallgat­nak, mint a sir. Ezt az uj köszömési módot, amelyet a komáromi fiatalem­berek kezdenek kultúrálni, nagyon el­ítéli olvasóink egy része és azzal a kéréssel fordultak hozzánk, hogy ezt tegyük szóvá. Mivel ez a szötalan kö szöntési mód még a néma barátok között sincs bevezetve, mert hiszen úgy a kartb usiak, min: a ksmaidu'i szerzethez tartozó néma barátok is megszólalnak, amikor köszönnek, sőt csak akkor srófolnak meg és memento móri val (emlékezz a hilálrz) üdvöztik egymást, igazán különös, hogy éppen a komáromi fiatalemberek ik írnak tál tenni a sarb^usiakon és a ktraaldulia­­kon. Mondják csak szépen a kalap megemeléssel egyidőben a nap szaka szerint a jó reggelt, jó napot, jó éjt, jő éjszakát, vagy a kezét csókoiomot, vagy az aláraos szolgáját. Ez már ős­időktől fogva igv szokás és ugyan minek változtatnának rajta? — H pápa imát mond a szeojet üldözöttjeiért Romai J-'entés szerint a p*pa főmánusához, Pompili bíbor­­nokhoz levelet intézett, amelyben kife­jezésre juttatja fájdalmát az 0 oszor­­szágban elkövetett gonosztettek, val­­lásűldőzések és a katolikus egvház üldözése felett. A pipi sajnálja, hogy nem kívánták részvételét a genual Ro í­­ferencián, amely a szovjetsöztársaság elismeréséi a vallásfelekezeti szabad Ságtól tehette vona függővé. B jelenti végűi, hogy személyesen fog március 19-én a Szent Péter-temp’otnban ün­nepélyes vezeklő és könyörgő istentisz­teletet pontifikálnt. R.-méli, hogy a vi­lág minden katolikusa csatlakozni fog imájához. — R zárda farsangi szinjátéka, A helybeli irgalmas nővérek szinielőadásai mindig eseményszámba mennek nem­csak az iskolások és szüleik körében, hanem minda oknál, akik tudnak őrülni a fehér örömöknek, melyeket ártatlan gyermekek ügyessége, kedvessége kelt a szivekben Már régen volt részünk ebben a szórakozásban. Annál nagyobb érdeklődés előzheti meg az irgalmas nővérek farsangi szinielőadását, mely február 16 án vasárnap délután lesz a Katb. Legényegylet színháztermében. A műsor a szokott hozzáértéssel van összeválogatva és szakavatott buzga­lommal előkészítve. Lesz ott látványos­ság a szemnek, mikor megjelenik a farsang királynéje tündérkék, törpék, udvarhölgyek kíséretében, s mikor a nyolc magyarruhás kislány járja a kör­magyart. Mindenki figyelői fog, amikor a „Bibakonyhá“ ban énekes, tréfás je­lesetekben ügyes kis szakácsnők bemu­tatják a fő őtudományukat A nevetés­ből, jókedvből uryancsak kijuthat, ami­kora »Nagybácsi* bohózat és a »Forog, nem forog* vígjáték kerülnek a színre. Hogy a szünetek senkinek hosszúnak ne tűnjenek fel, arról is gondoskodás történt: a felvonások közben ugyanis a gimnázium VII osztályának cigáay­­zenekara fogja Nagy Jenő prímás veze­tésével a szebbnél-szebb nótákat huzni. Aki jő helyet akar az élvezetesnek ígérkező előadásra biztosítani, váltsa meg előre jegyét az irgalmas nővérek zárdájában. — R postai csomagküldeményeit címzésére és zárd ára vonatkozó elő Írások egyszerűsítése A postaügyi minisztérium az érdekelt keresíte­­delmi és ipari körök kívánsága sze­rint a postai csomagküldemények címzésére és zá ására vonatkozó előírásokat egyszerűsítette. Az uj előírások csak olyan küldeményekre vonatkoznak, amelyek nem .tartal­maznak pénzt, nyers, vagy feldol­gozott nemes fémeket, vagy más értéket Az uj rendelet szerint a cím kéz-, gépírásos, hektografált, vagy nyomtatott lehet. Közönséges ceru­zával csak a levél s oly csomag­küldemények cimezhetők. amelyeken nincs értékmegjelölés; ttnlaceruzá­­val mindennemű csomagküldemény címezhető, az utánvéteiezett külde­mények kivételével. Ha a cimet tin­taceruzával Írják, úgy az Írás helyét előbb meg kell nedvesíteni. Az ér- i tékmegjelölés nélküli, továbbá a 3000 koronánál kisebb értékű csomago­kat elég kenderspárgával átkötni, fia a küldemény csomagold papiros­ban van göngyölve, úgy elég a pa­piros alapos leragasztása is, Leszö gézéit ládák, táskák, útitáskák, ko sarak, |ől dugaszolt hordók, valamint az egy darabban álló szilárd tárgyak csomagolás nélkül is szállíthatók. A .'000 korona értéken felöli külde­ményeket, továbbá a nemes fémet, értékpapirosokat tartalmazó csoma­gokat megfelelő számú pecséttel kell lezárni Paplrosspárga alkalma­zása sohasem engedhető meg. A pecsétet vagy ólomzárat úgy kell a csomagra erősíteni, hogy a csomag belsejébe ne lehessen behatolni an­nak megsértése nélkül, ólomzár al­kalmazása esetén annyi zárat kell feltenni, ahány helyen a spárga össze van kötve. —* Orva*! »írek. Mr. Ph, et M. U. dr. Neumann |enő szülést- és nőorvos specialista, Bratislava-Pozsony, Védcö­­lap ít 62. sz. (Stefánia kávéházzal szem­ben), Rendel délelőtt 9—12 óráig és délután 2—4 óráig. Liefiebnf fond. Tel. 28-88. — Bakmtrö rablás teherautóval Nem mindennapi betörést követtek el a múlt hét egyik éjjelén Bátorkeszin. A betörök felnyitották Dick Bernát jómódú kereskedő üzletének redő nyét, betapasztoiták és benyomták az ablakot, majd az üzletbe hatolva, onnan az utolsó darabkáig elhord­ták a raktáron levő rőfösárukat Meg­állapítást nyert, hogy a betörök a hatvanezer korona értékű lopott hol­mit teherautón szállító ták el a falu­ból. A betörők által kifosztott keres kedő kára csak részben térül meg biztosítás révén. Semmiféle nyomot nem hagytak hátra az óvalos betö­rők, de felmerüli az önbelörés gya­núja is és egy újvári kereskedő is bele van keverve a bajba. — R Rádor utca kivágott fái miatt aggódni tooo olvasónk, hagy el ne fe­lejtenek a kivágott fák helyett újakat ü* e'ní a la /assza!. Amikor ezt az ag­gódó figyelmeztetést elmondotta nékünk egyik olvasónk, akkor még tavaszi szellők lengedeztek a Nidor u'cán és félni Ithüett, hogy hamarosan kitava­szodik és a fák ültetéséi keresztül huzza a korán kitavaszodott időjárás. Amikor e sorokat írjuk, az idő keményre fa­gyot». N iti hiába v üt Gyertyaszentelő­­kor jó idő, nem hiába ment vissza a kárpáti medve a barlangjába, nem hiába dümmögte őke me, hogy engem ugyan nem csapsz be tavaszt hitegető nrpsu­­gár, jól tudom, hogy keményre is for­dul az idő, bizony én visszamegyek a barlangomba tovább aludii. Szóval az idő hidegre vált és így a fák ültetésére van még idő, ámbár az is feiet, hogy mire e sorok nyomdafestéket és nap­világot látnak, addigra újra taviszt ka­cag be a most jégvirágos ablakokon a játszi napsugár, mert van egy újságírói babona, amely szerint azonnal idővál­tozást jelent, ha az időjárásról Írnak a lapban. Akármint is álljon a dolog, az olvasóink éber figyelemmel őrködnek u cáink csinossága felett és ezu on is fölhívjuk a város figyelmét, ne hogy elfeledkezzenek a kivágott fák pótlásá­ról. Hogy milyen fát ültessenek, abba egyelőre olvasóink nem szóllak bele. Valamikor egy városatya az akácfák mellett érvelt, k^veseivén a már meg­lévő akácfákat, ö ugyanig az akácfákra akarta fölakasztani azokat, akikre hara­gudott és mivel ilyenek nagy számban találtattak, keveselte az akácfákat. Ma­napság azonban ilyen kívánsággal egy városatya se hoz kodik elő, tehát a bölcs belátásra bízzák olvasóink a fa­nemek kiválasztását, csak az a fő, hogy ne f lejtsezzenek el a tavaszi faülteté­sekről. Az egyik olvasónk megolvasta Csak semmi félelem de elővigyázat 1 Megelőzheti a spanyolnátháját; használjon valódi SÓSBORSZESZT. 54 és azt találta, hogy a Ntdor u cárót 29 fát vágtak ki, ennyi vár utánp állásra. De ne hogy egymásután a töobi utcák is fe'jajdu'janax, sietünk a többi utca* beliek megnyugtatására leszögezni, hogy nemcsak a N tdor u cin keli a fákat pó'olni, hanem a többi u'cákon is, mert hiszen a többi u’cákról is vágtak ki fákat. Az e’ültetett fák megnövi sé­hez idő kell, azért nem szabad • tavaszi ültetés idejét elmulasztani. — Amerikában minden negyvenedik percben megölnek egy embert. Lon­doni jelentős szerint az amerikai kri­­minatógiai bizottság megállapítása sze­rint az Egyesült Államokban minden 40 peteben köveinek el gyilkosságot, A bizottság ennek okát a fegyvervise­lésben látja és előterjesztés» szándéko­zik tenni, hogy csak a rendőrség és a rendőrséghez tar ózó siemé!yek nyer­hessenek fegyverviselési engedélyt. — Kihalófélben a fáid legrégibb népfaja. Ceylon szigetén tengeti éle­tét a weddha nép, amely a jelei szerint az emberisét legprimitívebb népe volt és még ma is vadászat* ból él. Valamikor az övék leheteti az egész sziget ,911-ben még 5432 weddha élt, ma már alig van belő­lük 600. Ezek is ott bujkálnak a sziget le?terméketlenebb és legel­­hagyottabb részén, nomádok mód­jára. Alacsony termetüek, keskeny' a válluk és csípőjük és elképesztően vékony a lábszáruk. Nyelvük sza­vakban szegény. U.'y’átszik, hogy ősidőkben a iák ágai közt szokott ez a nép bambuszból font fészkek­ben tanyázni, mert még ma is meg­találni ennek a szokásnak a csöke­­vényeib Évszázadok óta folyik a cserekereskedés olyan formában, hogy a lakóhelyüket képező dzsun­gel szélén meghatározott helyre mézet, gyümölcsöket, elejtett vadai tesznek, amelyek helyére kis vász­nat vagy sót, vagy egy kést várnak. A cserélők sohase látják egymást, hogy megértessék, hogy mit kívánnak a wedd^ák cserébe az illető tárgy nyers modelljét teszik árujuk mellé. Éjszaka, — hogy meg ne láthassa őket senki, — viszik haza a csere­objektumot Belátható időn belül teljesen kipusztul ez a nép, — Öreg asszony nem óén asszony. Elmegy egy 77 éves öreg nénike gyónni. Azzal kezdi selypítve: „Meg­­tyaltam az uramat*. (Nem volt sze­génynek már foga.) A gyóntató pap eiszörnyedve kérdezi: „Maga néni­ké?!. .. Mikor?* „ölven évvel ez­előtt*, feleli nyugodtan felcsillanó szemekkel a nénike „Hát miért mosl gyónja meg*, kérdezi a pap „Tyak, szeretek róla beszélni I* — R szakáll és a diplomácia. Nem­sokára azuian, hogy Cromwtil kikiál­totta a köztársaságot és tudatta az európai hatalmakkal ezt az eseményt, Londonba érkezett Rosenkranz báró, e din király küldöttje, hogy udvarias­sági látogatást tegyen a lordprotektor­­nái. Az ifjú bdrónak még csak alig serkedt a bajusza. Cromwell, aki csak szasálias embereket szeretett maga kö­rül látni, maga iránt való tiszteletlen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom