Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-02-11 / 17. szám
17, szám Kedd, 1930. február 11 Ötveneg-yedik évfolyam. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre póstai szétküldéssel. Egész évre lOu K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön isO Ki. Egyes izém Ara: 1 korona. ALAPÍTOTTA t TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: SAÁl «Vf?LA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-n. 89. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A ma^ar kultúra és az állam egysége, Az Állami költségvetés tárgyalá9á- l nil természetesen felmerült a magyar kulturális autonómia követelése, amely minimuma a magyar nemzeti kisebbségi egyéniség kivásalmainak. Ez a kisebbség, amely súlyos állami és egyéb közterheket visel, jogosan követelheti azt, hogy kulturális téren maga rendelkezzék iskoláival és maga irányíthassa az iskolánkivüli népmivelést, berendezéseket létesítsen — természetesen állami eszközökkel és az állam felügyeleti jogának érintése nélkül az egész kuli ura területén. Hogy ez az állami konszolidációt hivatott szolgálni, kétségbe nem vonható, de nem tagadott eélja az is, hogy ezzel a nemzeti kisebbség védelmet találjon az elnemzetlenitő törekvésekkel szemben. Sovinizmusukról ismeretes újságok nagy lármát csapnak erre és a legismertebb nacionalista újság, a Narodny Dennik azonnal felhasználja az alkalmat, hogy az államhüségből adjon leckéi a magyarságnak. A fugadatlan prókátort senki sem kerdezte és nem kért tőle tanácsot és mégis újból kinálgatja elavult ósdi portékáját. Az állam iránt való hűséget két körülmény szabáyozza. Ezek közül első a kisebbségekkel való bánásmód. A kis Észtországban, ahol mindenki vallhatja magát észtnek, vagy cseremisznek és ezért a hajaszála sem görbül meg, már a tízszázalékos kisebbségek kapnak önálló iskolákat anélkül, hogy Észtországnak nemzetközi helyzete megrendült volna. Sőt minden nemzetisége ragaszkodik ehhez az országhoz, mert azt látja, hogy fennmaradását biztosítja és nem tör a kiirtására sem a kiéheztetés politikájával, sem a Macht geht vor R-ch^jeligéje alatt, mint azt az áldemokrácia szokta hangoz- j tatai. q A kisébbségekkel való türelmes és igazságos bánásmód mellett még egy feltételtől függ az állam iránti hűség: attól, hogy a kisebbségnek törzsével legalább is kielégítő nemzetközi viszony álljon fenn és ne legyen kénytelen a magyar kisebbség állandóan magyarellenes uszításokat olvasni a cseh és a csehszlovák sajtóban. Ez fontos lélektani körülmény, amelyre eddig semmi súlyt sem helyeztek. Márpedig fontos dolog, hogy valaki jól érezze magát valahol, De szidják a szüleit, az édesanyját, meg az apját és a rokonságának is hagyjanak békét, mert ez elviselhetlen helyzetet teremt. A magyar nemzeti kisebbség állandó provokációk Komárom, — február 10. közt él. Ezt elitélik az objektiven gondolkozó csehek és a szlovákok, akikben igazán felülkerekedik a megértés és ismerik annak lelki feltételeit. :„v Ezeken kívül az állam iránt való hűségnek még egy általános előfeltétele van, ez az alkotmánylevélben is hangsúlyozott teljes állampolgári egyenlőség. Sajnos, ezt a magyar kisebbség nem érzi, sőt ennek az ellenkezőjét kénytelen mindenkor bizonyítani a sérelmek egész özönével. Például a mi adóalapunk aránytalanul nagyobb, mint a történelmi országoké. Ellenben a mi állami szubvencióink aránytalanul kisebbek, mint a történelmi országoké. A szlovenszkói vasúti szállítás díjtételei sokkal magasabbak, mig a Morván túl sokkal alacsonyabbak. A cseh és szlovák kultúrára hatalmas összegeket áldoznak, de ebből a magyar kultúrának egy fillér sem jut bizonyos ágainak támogatására. És igy tovább. Mindez az állam iránt való hűséget nem érinti, ezzel szerves összefüggésbe nem hozható ugyan, Komárom, —február 10. A parlament munkaprogramja. Amint f i hivatalosan jelentik, a képviselőház február folyamán nemcsak a költségvetést késziti elő, hanem foglalkozni fog s határidőhöz kötött törvényjavaslatokkal is, amelyek között szerepel a lakóvédelmi törvény meghosszabbítása is. Eddigi intézkedések szerint az őszi ülésszakot március 5-én fejezik be, március 12 én pedig megnyitják a parlament tavaszi ülésszakát. * következő heten a köztársasági elnön 80 ik születésnapjának ürn^plései fognak lefolyni. Valószínűleg még az őszi ülésszak az ünnepségekkel kapcsolatban foglalkozni fog két kormányjavaslattal, amelyek ez ünnepségekre vonatkoznak. A kormánypártok között nincs meg a szükséges együttműködési légkör. A koalíció megbízottai most a munkaprograum összeállításán tanácskoznak, azonban nagyon nehezen jutnak előre, mert a tárgyalások nem mennek a legsimábban. A tárgyaló felek tulajdonképen két táborra oszolnak, amelynek egy kit a szocialista pártok alkotják, amelyeknek föllépése akadá’yokat gördit a sikeres munka elé. A helyzet ma válságos és annak mibenlétéről hű képet fest az agrárpárt egyik lapja, a Venkov, amely ttbbek között a következőket itja: Már két hőnrpja él a mai kormány, de csrpitai eddig két megerősített tábor képit mutatják, ame'y várakozási állapotban lövöldöz egymásra és kölcsönösen f nyegeti egymást. A nemzetgyűlésen láthatjuk, hogy a kormánypártok között még nem jött azonban gondolkozóba kell esnie minden magyar embernek, hogyan van az, hogy itt egyesek támogatást kapnak, mi pedig nem kapunk. A morva vagy szlovák telepes olcsó kölcsönöket,ingyen gépeket kapudéért nem zaklatják és adós maradhat vele esztendőkig, a földmivelés terén tanácsokkal támogatják, a gazdasági előadásaikat nem tiltja be a nácselnik tir, mig a mieinket korlátozzák, az adóinkat behajtják azokban a falvakban is, ahol nem volt aratás és nem termett kenyér, mert a jég mindent elcsépelt. Az irigy testvér jut eszünkbe, amikor a magyar kultúrát és annak kifejlését akadályozni látjuk és annak útjába torlaszokat görget a fékevesztett sovinizmus. Nekünk annyi mindent Ígértek, hogy annak csak egy kis részecskéjét kívánjuk valóra váltani. Ez a kis részecske a magyar kulturális autonómia, a mivelődés lehetősége, az uj magyar élet utainak traszirozása, a magyar iskolák kivétele azoknak a kezéből, akik azoknak elsorvasztásán dolgoznak és magukat Damokles kardjának képzelik. Ennyi az egész, igazán kicsiség. Ehhez nem vagyunk elég államhivek? Adózni éi katonáskodni ellenben jók és a legjobbak vagyunk. létre az együttműködéshez szükséges légkör. Ha a köztársasági elnök szüle tésnapja nem közelítene négy heti tá volsdgban, aligha lehetne visszatartani a két tábor ingerült katonaságát Mi az oka ennek? A szocialista blokk azt hiszi, hagy hatalma állandóan növekvőben van és rövidesen döntö tényezővé válik a köztársaságban. A szociáldemokrata párt a politikai pártok mai erőviszonyát csak provizóriumnak tekinti. Ez a párt az ilyen provizórium ideje alatt nem akar nagy ügyek elintézésében közreműködni, csak időt és erőt akar nyerni a döntő mérkőzéshez. Az máriudap tehát azt jsvasolja, h>gy mielőbbi döntést kell kieszközölni I Vagy lehullanak a szembenálló táborok közötti erődítések és a két hadsereg termékery munkára összefog, amint azt a népnek ígér ék, vagy a szocialista tábor fegyverkezését általános fegyverkezés fogja követni. A szociáldemokratákon a sor, hogy vagy az egyik, vagy a másik irányban határozzanak. Kormányjavaslatok Masaryk elnök nyolcvanadik születésnap• jának megörökítésére. A minisztertanács szorrbaten délután ülést tartott, amelyen több adminisztratív ügy elintézése után foglalkozott azzal a két törvényjavaslattal, amelyet a kormány Masaryk köztársasági elnök nyolcvanadik születésnapjának megünneplésével kapcsolatban fog előterjeszteni. Az egyik javaslat az elnöknek a csehszlovák köztársaság megalakítása körül szerzett érdemeit fogja törvénybe iktatni és ezt a parlament üléstermében elhelyezendő márványában is megötökitik. A másik javaslat a köztársaság elnökének nagyobb mmzeti ajándékot akar juttatni. Meissner igazságügy miniszter a köztársaság védelméről szóló törvény magyarázatáról. Mint ismeretes, az igazságügyi minisztérium költségvetésének tárgyalásán Törköly József dr. és /ábloniczky ) ános dr. nemzetgyűlési képviselők számos közérdekű kérdést intéztek az igazságügyminiszterhez, aki a kérdésekre válaszolt is. Meissner fgazságügymt'n:s*»er többek között a köztársaság védelméről hozott törvény magyarázata tárgyában a következőket mondotta: Mnota ptofeszszomak a köztársaság védelméről szóld törvényre vonatkozó kommentárjaiból megállapítottam, hogy nemcsak a gyakorlati jogászok, hanem a tudományos körök nézete szerint is ezt a törvényt a bíróságok túlságosan kiterjesztő (exienziv) módon magyarázzák Ez a nézet egyezik az én véleményemmel is s azért Miiota és Kallabb professzor urakat felkértem arra, hogy az eddigi joggyakorlatból memorandumot készítsenek s ebben tüntessék föl azt, hogy mennyiben tekintik ez eddigi judikaturüt teljesen extern ívnek és helytelennek és az orvoslás miiyen módjai tá'jik szükségesnek abból a célból, hogy a törvényhozó intencióinak elég tétessek. Mihelyt ezt a memorandumot megkapom, irányelveket adok a közvád szerveinek, amelyek alapján kell majd dolgozniok, valamint a szubjektív, úgy az objektiv eljárásban is. Art gmdoiom, hogy ilyen módon a lapelkobzások ellen felmerült panaszok is jelentősen megapadnak, mivel e panaszok is tumyomo részben a köztársaság védelméről szóló törvény miatt támadtak. Az Erzsébetszigeti kertbirtokosság közgyűlése. — Saját tudósítónktól. Az Erzsébet8zigeti kertbirtokosság vasárnap délelőtt 9 órakor tartotta meg Csizmazia György város bíró elnöklete mellett választmányi ülését, amely egyhangúan tudomásul vette az ismerte e’t 1929. évi zárószámadást. Majd az 1930 évi költségvetés kiegészítése után kiegészítette a választmányt az elhunyt Tárnok Gyu’a és Dománv Ferenc helyet! Viragh Ferencet és Paiati Ignácot választva meg uj tagoknak. A választmányi ülés u‘án 10 órakor a kertbirtokosság megtartotta közgyűlését az érdekeltek nagy részvétele mellett. A közgyűlés egyhangúan tudo-Komárom, február 10 * « másul vette a választmány ált»! előterjesztett jelentéseket. Bangha Vince, a Békacsárda vendéglőse bejelentette, hogy másodbertbirói állásáról lemond, amit a közgyűlés tudomásul veti.he’yette Virágh Istvánt választotta meg masodker bírónak. A/opyGyula dr. tartományey. képviselő keritutajdonos felszólalásában megemlítette, hogy az erzsébetszigeti utakat legalább az iskolásgyennekek részére jovitsák meg, ha mára f.lnőttek részére nem akarják karbantartani. Csizmazia György Alapy Gyula dr. felszólalására bejelentene, hogy az utak gyalogjáróit a két csósz által POLITIKAI^ SZEMLE
