Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-08-03 / 93. szám
1999 augusztus 3. Komáromi Lapok 3. oldal csakis Pocsátko szappannal érhet el. és a sötét reakció lovagjai ellen. De a K. Lapok e védelmi harcban is megtartotta előkelő tónusát, jó Ízlését és nemes hangját is a személyeskedés terére esik a legeslegvégső esetben lépett, akkor is csak az ellenfél kényszerítő magatartása következtében. De az érvek tiszta fegyverével az úri felfogás szabályainak szigorú betartásával, gavalléros magatartással vitatkozott mindenkor. Különösen sokat viaskodott a K. L. a magyar koalíció idejében, amikor jóakaróink „hat láb mélyen“ akartak elevenen eltemetni bennünket, a régi szabadelvű eszmék harcosait, amikor Kiss Gyula Múmia névvel jegyzett nagyszerű cikkeiben ragyogtatta gondolatait, csillogtatta szellemének elmés sziporkáit. Még élesebb harcot kellett a K. L.-nak vívnia a koalíció bukása után, amikor politikai lap lett, de ebben a küzdelemben is megtartotta fölényét elkeseredett ellenfeleivel szemben. A K. L. e korszakokból való számai fényes tanúságul szolgálnak a kiváló főszerkesztő újságírói működésére nézve. Kiss Gyula nemes gondolkozása, nagy tudása, széles látóköre és kivételes finom Ízlése nyilvánult meg e maradandó értékű cikkekben, amelyek írójuk iránt tiszteletet és becsülést szereztek még az ellenfelek táborában is. Ez magyarázza meg azt, hogy Kiss Gyulát, amig élt, mindenki szerette és becsülte és ma mindenki áldja haló poraiban is ... * A súlyos idők rendkívüli megpróbáltatások elé állítottak bennünket. Nagy csapások zúdultak reánk, fájó veszteségeink voltak. Szivünket sajogtató veszteségünk volt 1920. január havában Kiss Gyula elmúlása s a másik lesújtó csapás 192Í. szeptember elején szakadt reánk, amikor hirtelen elveszítettük Tuba Jánost. Előbb a leghűségesebb munkatársat, majd a vezért ragadta el az enyészet angyala. Mindakettőt idő előtt, amikor oly sok munka és feladat várt volna még reájuk ? De a végzet ellen oktalanság volna minden hadakozás. Nem nyilik zokszóra ajkunk, bár még nem hegedtek be a sebek és bízunk a jobb jövő eljövetelében, amelyhez erőt, hitet és kitartást a mi feledhetetlen emlékű vezéreink : Tuba János és Kiss Gyula példájából merítünk. Mert lelkűk, szellemük ma is itt él közöttünk, fénylő világosságot szóró emléküket megőrizzük szivünkben s bármilyen mostoha sors tegyen is próbára bennünket, mi a föltámadásba vetett törhetetlen hittel indulunk az ő áldott nevükkel az előttünk pirkadó uj félszázad utján előre. Ötven éves jubileumát üljük a Komáromi Lapok-nak. Minden jubileumkor visszanézünk a múltra és elöltünk áll a jövő. A múltat nézzük, hogy tanuljunk belőle, a jövőt ápoljuk, hogy abban megtudjuk valósítani azt, amit a múltban valóra váltani nem tudtunk. A mai generáció talán nem is tudja megérteni azt az időt, amikor egy szép és csendes nemzeti élet teljességében útnak indult a „Komáromi Lapok“ első példánya, amelynek első számában már benne volt az a lélek, amely lélek ennek a lapnak hasábjairól nem halt ki azóta sem soha. A „Komáromi Lapok“ a műveltség ólombetűivel védte a magyarságot, harcolt a magyar igazságért. A Komáromi Lapoknak az ólombetűk voltak azok a katonák, amelyek ugyanazt a feladatot teljesítették híven, amelyet a komáromi vár hős katonái végeztek azelőtt. Harcoltak. Komárom vára történelmi jelzője az, hogy a komáromi vár szűz. Sem be nem vették, sem nem adta meg magát. És ez a szűzi lélek megmaradt ennek a városnak falai között, ennek a városnak lelkét sem be nem vették, sem meg nem adta magát. Ezt a nemes és nagy feladatot megvívta ezen a helyen a „Komáromi Lapok szelleme. Minden újság, ha fenn tud maradni, bizonyítja azt, hogy nem véletlennek az alkotása, de organikus kitermelése annak a léleknek, amely lélek az öszszességnek szellemi életerejéből fakad. A Komáromi Lapok pártatlanul, becsületesen, a kor szavát megértve mindég a múlt tradíciójában táplálva, erősítette a jelent és készítette elő a jövőt. A komáromi lélek olyan lett, aminővé azt az évszázadok alkották. A komáromiak tudják azt, hogy vannak elemi erők, amelyekkel szemben küzködni, az elementáris zivatar alatt nem lehet, de megtanulták azt is, hogyha jő az ár, ha mindent elsöpörni látszik a hömpölygő Duna, ez sem tart örökké. A Duna visszamegy természetes medrébe és a visszamaradt iszap termékenyebbé teszi azt a földet, melyet megsemmisíteni látszott az első pillanatban. A komáromi lélek megtanulta, hogy gátakat emelni a zugó árral szemben nem lehet, de megtanulta, hogy az elmulasztottat szorgalmas munkával vissza lehet szerezni. Ez a filozófia, ez a körülményekkel való számolás, de a jövő reményébe vetett hit és az energia el nem vesztése, ez logikailag folyik a magyar életfilozófiában. A mi közmondásunk az: Valahogy csak volt, valahogy csak lesz, mert sehogy sohse volt. A Komáromi Lapok hozzájárult mindég ahhoz, hogy megerősítette bennünk a fajunkhoz való hitünket és ellent tudott állni tisztán, eszményi magaslaton állva, minden kisértésnek. A Komárom Lapok igazolják azt, hogy nem véletlen, hogy a legkiválóbb, a legelső magyar újságíró Jókai Mór itt született, a Komáromi Lapok igazolják azt, hogy a komáromi szellem él! Üdvözlöm a „Komáromi Lapok“-at és kívánom, hogy sok jubileumot érjen meg és nemes törekvését jutalmazza meg a legnagyobb szellemi jutalom, érje meg: eszméi diadalát! Dr. Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő a kerszoc. párt elnöke. Nagy dolog egy lap életében ötven esztendő. Különösen akkor, ha ezalatt megőrizte a függetlenségét. A Komáromi Lapoknak ezért van nagy múltja s ezért kell ugyanilyen jövendőt kívánni neki, A legőszintébb tisztelettel, vagyok Szent-Ivány József nemzgy. képviselő. A „Komáromi Lapok“ ötvenéves jubileuma örvendetes alkalmat szolgáltathat a sajtó minden barátjának a jubiláló újság és szerkesztőségének üdvözlésére. A sajtó a közvélemény hajója. A hajó kormányrudjánál, a parancsnoki hídon a szerkesztőség és az újság munkatársai állanak. A fedélzeten a közönség, a gépházban a nyomdai munkások foglalnak helyet. A fenéken van az áru: a cikkek, hirek, a rovatok sokféle közleményei. A szellemi termékeknek ezt a tömegét viszi és hozza a hajó az életesemények vizein. A fővárosi napilapok az óceánjárókhoz hasonlítanak. Hatalmas járómüvek azok, fel vannak szerelve a modern technika vívmányaival és nagy személyzet teljesít rajtok szolgálatot. A vidéki lapok kisebb méretű folyamhajók, szerkezetük egyszerűbb, teljesítő képességük és személyzetük hasonlíthatatlanul kisebb. De a vidék közönségének olyan kedvesek ezek a kis hajók, mint maga a folyam, melynek hátán úszkálnak. Annak a folyóvíznek van romantikája: emlékek, hagyományok, mesék és legendák fűződnek hozzá. A dalköltészet ezekből sokszor olyan bájos müveket alkotott, melyek szeretettel, büszkeséggel, édes örömmel töltik meg a sziveket. A vidéki lapok az ő helyi vonatkozásaikkal felveszik a vidék népének, gondját-búját, de örömeit és vidámságát is. Szóvá teszik szükségleteit, tolmácsolják kívánságait, szeretetet ébresztenek benne a helyi szokások iránt, felelevenítik a múlt emlékeit, melyek a vidéki események történetén át érintkeznek a jelennel, mint ahogy a repkény szárnyai a régi házak kapuin át ereszkednek le az utcára és az ott folyó élet sodrába. A vidéki lapok, mint a folyamhajók a tengerig mennek és ott forgalmukat bekapcsolják a tengeren járó nagy újságok forgalmába. Folyamhajók nélkül a tengeri közlekedés tökéletlen volna. A „Komáromi Lapok“ ötven évig járta már a folyóvizeket, első sorban a Dunát, mely közelebb áll Komáromhoz, mint bármely más folyam, mert a város partjait mossa. Járjon a „Komáromi Lapok“ újabb félszázadon át szerencsés sikerrel a Dunán, vigye és hozza mindazt a szépet és lélekemelőt, amiről a Duna beszélni tud évezredes krónikájának lapjain. Ömlött a Dunába vér, folytak belé könnyek, de napfény is ragyogott, örömdal is zengett felette. A szenvedésekből tanuljunk, a dicsőség emlékein épüljünk, az öröm életsugaraiból merítsünk bizalmat és reményt. Ezzel a kívánsággal köszöntöm a „Komáromi Lapokat“ félszázados jubileuma ünnepén. Dr. Franciscy Lajos szenátor. A Komáromi Lapok most ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját Ez nekem annál is inkább jelent örömöt, mert a lap csaknem velem egykorú. Amikor megismerni kezdtem ezt a lapot, mindig a legnagyobb szimpátiával voltam vele szemben és nemcsak, hogy a jelenben, de a múltban is mindig a magyarság érdekeinek bátor védelmezőjét láttam benne s a lapnak úgy politikai, valamint gazdasági és ipari része mindenkor megelégedésemre talált. Hogy ez így volt, azt igazolja az, hogy még ma is közszeretetnek örvend. Mindenek ellenére, a legutóbbi évtizedben nemcsak az új államalakulaton, hanem sok gazdasági válságon átmenve mindenkor gerincesen megállta a helyét. Különösen akkor, amikor az itt élő magyaroknak nemcsak helyben, hanem Komárom vidékén is ékes szószólója lett. Ezért az összmagyarság részéről is a legnagyobb elismeréssel kell, hogy nyilatkozzunk a Komáromi Lapokról, mert az összes munkatársai a legbensőségesebb szeretettel és odaadással munkálkodnak a magyarság kétségbeesett jövőjéért, amiért a lap mindenkor bátorítással szolgált. Ezért a magam részéről is legnagyobb elismeréssel és egy jobb jövőbe vetett hittel állok melléje, amikor újabb félszázadnak kezdetén továbbra is az itt élő magyarságnak szószólója és munkása kíván lenni. Istennek áldását kérem további munkájára és sok szerencse kisérje a további utain. Komárom, 1929. julius hó. Fiissy Kálmán nemzetgyűlési képviselő. A Komáromi Lapok félszázados fennállásának jubileuma alkalmából az érsekujvári magyarság sem akar elmaradni az ünneplők sorából. Ezért tehát mindnyájunk nevében ezúton fejezem ki jókivánatainkat kérve az Ur Istent, hogy adjon kitartást és erőt azoknak, akik a magyarság egyik fontos védőbástyáját a Komáromi Lapok-at akár tollal, akár pedig egyéb módon szolgálják és a jövőben szolgálni fogják. Érsekújvár, 1929. július hó. Magyaros üdvözlettel: Hol óta János dr. városbiró, nemzgyül. képviselő A földbirtokreform a Csallóközben. Irta: ifj. Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő. A csehszlovák köztársaság által életrehivott földbirtokreform elé várakozással tekintett Csallóköz lakossága is. Ez érthető is, mert sehol a köztársaságban, még megközelítőleg sincs olyan terület, ahol a föld ilyen túlnyomó része szántóföldi megművelés alatt áll, mint a Csallóközben és a szomszédos részeken és sehol sem találhatók, illetve voltak találhatók nagybirtokok olyan nagy számban és nagy kiterjedésben, mint ép a Csallóközben. Ehhez járult még az is, hogy természetszerűleg, ahol sok és nagykiterjedésü a nagybirtok, ott sok a törpebirtokos és az ingatlannal nem rendelkező mezőgazdasági munkás népesség is, és hogy ez a lakosság kizárólag a mezőgazdaságra, mint kenyérkereseti forrásra volt utalva, mert sem az iparban, bányászatban vagy erdészetben nem találhatott — miután Csallóközben ilyen úgyszólván Az elismert lejjobb töltényt, a lejaajyobb választékot mindennemű fegyverekbe n Seitert József puskaműves cégnél találja Bratislava, Halászkapu-u.4 Kérjen érje gyzéket!
