Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-07-27 / 90. szám

1919. Julius 27. Komáromi Lapok 3 oki&i csakis PQCgjlfl-fcQ szappannal érhet el POC8ÁTKO TESTVÉREK Kosice, Fő-utca 42. szám. Telelőn 336 és 437, 203 Telefon 336 és 437. Miért vásárol „Pfaff“ varrógépet mindenki? Mert a varrógép felülmúlja az összes eddig létező varrógépet. Gyári árban, részletfizetésre is kapható 20 évi Írásbeli jót­állás mellett. Schőafeld Zsigmonditól Érsekújvár. SzMenji-a. 2. (Conlegner ház ) Készpénzfizetésnél árengedmény. H uasuti költséget minden vevőnek (III. oszt.) oda és vissza megíérileir. Szombaton zárva. Szigorúan szabott árak. § Megjöttek a cserkészek. — Sajál tudósítónktól. — Komárom, — julius 26 Mint azt jelentettük, a komáromi Jegyzetek a »Juli 14“ című könyv olvasása közben. Irta KÖRNYEI ELEK harminc ember, uralkodó, d-p’ometa és generális intézte, olyan következ­ményeket vontak maguk után, hogy a népek, Emii Luc’w-g szerint, kilenc millió halottal zárták le a háboiu mér legét. Ez a könyv dől umen urna akar tenni 1914 júliusénak, annak a végzetes hó­napnak, amikor kirobbant a négy évig tartó háboiura összegeit puskapor az A berlini Ernst Rowohlt Verlag ki adásában rgy könyv jelent meg pár nappal ezelőtt, amelynél érdekesebb, izgalmasabb olvasmányt alig lehet el­képzelni. A könyv cime „Juli 14* és a kitűnő érzékű Emii Ludwig álliíotta össze azokról az eseményekről, ame­lyek tizenöt évvel ezelőtt történlek nyáron, júliusban: és özek az ese­mények amelyeknek sorsát mindössze Jókai cserkészcsapat és a komáromi kiscserkészek ma, pénteken reggel a 9 órai személyvonattal tértek vissza tamásfalvi táborozásukból. A pályaudvaron a szülök és a hozzá­tartozók százai sereglettek és türelmet­lenül várták a vonat befutását. Végre ez a perc is elkövetkezett és a vonat­ból kiáradó cserkészek egyenesen az édesanyák karjaiba futottak. Persze volt nagy öröm a szülői szivekben, mikor látták a napbarniíotta fiukat. A cserkészeket Uhereczky Géza pa­rancsnok kisérte haza Hajdú Lukács dr,, Vánkay László és Palenik Lajos Schmidt Viktor öregcserkészek segéd­letével. A sípjelre a cserkészek gyüle keztek és sorokba fejlődlek fel. Ekkor a cserkészszüiők nevében dr. Alapy Gyula tartományi képviselő mondott köszönését a szülők nevében a cserkészpararcsnokoknak meleg sza­vakban értékelve a nagy munkái és lelkiismeretes felelősségérzetet, amely a vezetőket eiíöliötte. Egjuifai a szülők nevében emléktárgyakat nyújtott át Uhereczky Géza parancsnok és Vánkay László csapafpénzíárosnak. A beszédre Utierezcky Gáza válaszolt szép szavakban és kifejez'e örömét afelett, hogy a cserkészszüiők bizalma őket kitüntette, mely megkőnnyiíette felelősségteljes munkájukat. A csapatok ezután harsány énekszó val elindullak a gimnázium felé rhol azuián előszőlek. A csapat felszerelése s déli vonaiial érkezeit meg. A táborban maradtak a főiskolás cserkészek nagyrésze és a cserkész­tisztek, hogy részivegyenek az országos cserfeészéríekezleien. mely a tamásfaivi íábotban fog lefolyni. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat európai országok közöt. Hogy a könyv dokumentum legyen, ezért Emil Lud­wig kurzívba szedette a lizanöiévvel ezeőit szereplő, Európa ügyeit intéző álian fírfiek dokumentumait, azoknak lényeges részeii és ő maga csak a kurzív sorok között mondja el észrevéte­leit a dolgokról. A dokumentumok pedig kegyetlen v?lósággal mutatják nekünk az események kifejlődéséi, az olvasó döbbenetesen látja szeme előtt a katasztrófát, amelybe Európa népei páratlan könnyelműséggel, pár lelkiis­meretlen politikus kalandortól vezetve rohannak, mesterségesen szított gyűlö­letben, kezükben az öldöklő fegyverrel egymás ellen. ★ Bizonyos, hogy ez a könyv sok ta­nulságot rejthetne a jövőre nézve. Az 1914 júliusában kitört hábotu min­den kétséget kizárólag elkei ülhető lett volna, ha annak tervszerű előkészíté­sén néhány ambiciózus á'iamférfi nem dolgozod volna fáradhatatlanul. Emil Ludwig úgy látja, hogy ezek az emberek Miklós nagyherceg, kvolszkij, Bercii ío’d, Beíhmann, Vilmos császár, Ja­­nuskjevics voltak, akiknek legjobban terhelné a háborúért a felelősség a lelki­ismeretűket és akik ma is nyugodtan élnek; míg azok, akik a háborút eleinte ellenezték, de később mégis hozzájá­rultak, a cár és Tisza István gróf, aki nem akart menekülni a veszély elől ezt a két embert saját népe legyilkolta. A trőnörököfpár gyilkosából mártirt csi­náltak, a francia Jaurés gyilkosa sza­badon maradt. * Magyar ember kü'önös érdeklődés­sel olvashatja ezt a német könyvet, amelyben Emil Ludwig néhány oldalon csendesen tiszteleg Tisza István gróf emlékezetének. Magyar rorsfragédia lett Tisza István sorsa a háborúban. Neki jutott a szerep, mint tudjuk, hogy elő­ször mondja ki a végzetes szavakat a mm Emil Ludvig tisztelgése Tisza István gróf emléke előtt, aki egyedül ellenezte a háborút a volt monarchia államférfiai közül. Nem hiába kövér ember, de tsrlalmas is. Isten igéjét nincs senki, aki szebben tudná a szó araoyfonálkáin leereszt­­getni a csontból faragott szószékről, mint ő. Bent a templomban még alig voltak, csupán azok, kik nem várhatják meg a prédikációt, mert haza keii igyekez­niük. így a szegény Radeczkyné is. Ott térdel az egyik stáció alatt, amelyen az Urat éppen most veszik le a ke­resztről. Ő sem maradhat itt. Kéthe­tes csöppség várja otthon. A tizedik tíz esztendő alatt. Imádkozik szegényke, soványka ujjai szinte belekapaszkodnak a szent levegőbe. Tiz syerek 1 Óh Uram I miből nevelem fel ? Mosás, napszám. Az aptyuk meg hát , . . Hát . . , Pálin­kás egy kicsit, Siróbuzgalommal könyörög Radeczky néni az or pártfogásáért, aztán fel­emelkedik szegény és gyönge teste. Kimenet nem sajnálja fillérkéjét csoda­tevő Szent Antal perselyétől Kitipeg. Közvetlenül utána, íuhankós léptek­kel Csökőli ur döcög a kijárat felé. óh, édes jó Istenem, te tudod legjob­ban, mennyi különbség van a földi ja­vak között. Szegény Radeczky néni teste keserves munkájával alig szerzett pár ágycihát, meg tiz göthös gyereket. Csököli ur pedig gazdagabb minden­kinél, zsákszám őrzi a pénzt, uzsora­kamattal, még a Landler fűszerest is tönkretette, pedig a Landler Stájerból köítözöli Dunánluha és úgy mondják ügyes kereskedő. Nem zsidó, de német, Csököli ur, bár olyan fekete a lelke, hogy bátran lehetne belőle gyászöltönyt csináltatni a temetkezési vállalat embe­reire, azért vasárnaponként ellátogat a templomba is. igaz, schasem várja meg a prédikációt, mert fél, hogy a Zsömle tisztelendő ur ráolvas valamit a min­­dentiudó evangéliumból. Radeczky nénivel együtt érkezik Rabócsay bácsi bábos sátra elé. Illen dően köszöntik egymást mind a hár­man. — Adjon Istcn majsztram uram. No, milyen a vásár ? — Acjon Isten Csököly ur — tem­pózik Babócsay bácsi — hogy milyen a vásár? Egysrer ilyen, egyszer olyan. Minthogy BabccsSy bácsi az „ilyen“­­nél Csökölyre, az „olyan“-nál Radrczky néra néz, ez a két tekintet világosan magyarázza, hogy az üzletmenet válto­zatos. Egyszer kövér, egyszer sovány. — Hallottam — mondja Csököly, hogy tegnap este gólya járt a háznál. Kontya volt-e, vagy kalapja? — Kalapba jött. — No, akkor Isten éltesse! Egy figyerek többet ér mindennél. Mert a nadrág, nadrág, de a szoknyát könnyen felfújja a szél. Eire még a szegény Radeczky néni is nevet. — Hát ez igaz, tekintetes ur. — Na ugy-e jó asszony. Maga is vesz valamit ? — Veszek egy kis snvet a Terka lányomnak, beteges szegény. — Hát kedves Babócsay uram én is vásárolnék valamit. Szivet-e? Babócsay bácsi azt gondolja magá­ban, bizony rádférne egy becsülete­sebb szív, te vén potrohos gazember. És amikor Csököly ur válogatni kezd a tükrös szivek között, iszonyatos iz­galom fogja el. A hurkás ujjak ott tapogatnak . ., Egyre közelébb köze­­lébb ahhoz, amelyben az a kincses aranypénz van elrejtve. Jaj , . , Még képes ez a vén uzsorás és pont azt a szivet viszi el .. . Az ilyenfajta him­­pellér még az ördöggel is cimborái. Babócsay bácsi hallatlanul izgul, veríték lepi el a homlokát, nagyokat fuj, aztán el is sápad, mint a beteg ringlószilva, mert bizony , . . Hiába . . . Ördögárok kapálója ... Te . . . Te .. . Vén sihe­­der Csököly. Hát nem felemelte az arannyal bélelt szivet 1 Babócsay bácsi leroskad a szalma­­székbe, Hát ő nem igy gondolta új­szülött fia megérkezésének emlékét örömesiteci valakivel. Itt áll ez a sze­gény Radeczkyné, hát miért nem tudta ő megtalálni? Persze a nyomorultat még az ág is húzza, — No ángyomasszony — mondja rekedtes hangon — tetszik valami? — Hát vennék én is egy szivet. — Hát csak válasszon, amelyik tét* szik. Hallom, beteg a kis Treszka Iá nya. Vegyen csak fel egy tükrösét, ingyen adom. Csököly ur látja ezt a nagy jósá­got s valami szégyenfélét érez. Lám ez a bábos ... Ha ez ad, akkor néki is illenék valamit ajándékozni. Elönti az epe, de azért rászedi magát. Sunyi szeme alatt megsötétülnek a kapzsiság karikái. Fene egye meg ezt a bábost, lám, egyenesen kényszeríti, hogy ő, az aranynábob ugyancsak adjon. Oda­fordul Radt czkynéhez és nehéz moz­dulattal átadja a tükrös szivet, amelyet az imént választott ki. — No, fogja jóasszony . .. — Ej... Ej.. . Éj... Köszönöm, Csököly ur . , . Ejnye. Babócsay bácsi, mikor látja, hogy a bábsziv a szegény ángyomasszony ke­zében csillogtatja aranyat takaró tük­rét. valami olyat érez, ami egyszerre megbékít szivet, lelket, életet. Furcsa mozdulattal küldi tovább a csonttá aszott szegény asszonyt. Csak menjen mihamarabb. Nagyot sóhajt. Áttekint a Feszületre és akkora könnyek gör­dülnek ráncos arcára, mint az az arany, melyet amott visz már Radeczky néni a Szent Flórián-u’ca elején,.. Az elismert le.gjobb töltényt, a legnagyobb választékot min­dennemű fegyverekben Kérjen árjegyzéket! Seifert József puskamüves cégnél találja gratislava, Halászkapu-u.4

Next

/
Oldalképek
Tartalom