Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-07-06 / 80-81. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1929. július 4. ismét váratlan eredménnyel járt. Tóth János hidasnémeti gazdát kedden este letartóztatták a detek­tívek a Pecha- féle kémkedési ügy­ben való bünrészesség gyanúja miatt. és a magyar gazdái bilincsekbe veive szállították Miskolcra. Cserkészavatás a községi elemi iskolában. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —Julius 2. hat családra tagolt egész falka harsogta komoly elhatározással, lelkes gyermek­­hangon Akefa felé és ugyanolyan lel­kesen zengték a kis cserkészek induló­ját : „Cserkész, cserkész, kicsi cserkész éjszaka, éjszaka . . .“ Ez az „éjszaka, éjszaka“ rtfrainü induló azonban egy csöpjJít sem in­duló jellegű, dallama inkább bús, me­lankolikus, min! indulásra pattogó s a szövege is hozzásiniul a daliamhoz. Inkább Cserkészbucsu-nab lehet titulálni. No de a szívből fakadt búkönnyeken a reménykedés és Ígéret színes szivár­ványává törött a fiuk leikéből előtörő bizakodás derűjének fénysugara és ragyogó érzések szirspompás szalagja kötötte együvé a jelenlevőket, amint minden egyes kis cserkész báfor szív­vel, hangos szóval feleli a felavató Akela szavaira és mrgnjugvó lélekkel szívta magába sz előlegezett bizalom értékes szavait: „Bízom benned!“ Ismét imára ku'csoiédtak a kezek, majd Bíró Lédán főgironáziurri tanár, táboipararesnek intézett bátorító, lelkes szavakat a fiúihoz, akik aztán Wánkay László vezényszavára családonként, zászlófan elvonultak mind a negyven­hármán énekszóvá!: „Daltól hangos erdő, berek,“ Tizenkilerc kihűlök szer­dán délu án csatlakozott a táborozásra irdulö nagy c?eri érnihe?. Hárem hetet töltenék ezek kint a Hernád völgyében fekvő Szeges Ta­másiéivá eidőségébcn. S oU kint a nagy természettől nyerik majd íz első cserhészfaniiést, nevelést. És a kis cserkész megéiti a Termé­szet szavát, eszében tar ja a négy kis­­cserkészíöivényt és íe&sten, lélekben erősödve, nemesedve tér nujd vissza három hét múlva a hegyvidékről a ronatéjrs, ezt dalolva, hogy Tágas térség a községi elemi fiúis­kola udvara. A háttérben a sok esőtől tisztára mosdatott komoly, öreg fák haragos zöld leveleiket vidám intege­tésre nógatják. Odafönt az égen sötét felhők akarják eltakarni az égi derűt sugárzó napot, de vidám szélurfiak kapaszkodnak be az irigy, lomha felhő­tömeg fekete kecabajkájába és ebe! ráncigálják, odább tologatják ő beimét, úgy hogy a pajkos játék nyomán hol beborul, hol kiderül, akár csak a fél­körben sorakozó székeken üldögélő szülőknek a lelke. Kiderül, amikor végig siklik tekinte­tük a város: piros—zöld—sárga színei­ben pompázó tarka sapkáknak díszében sürgő forgó vidám gyermekseregen. Beboru), amikor eszükbe jut, hogy a 9—10—11 éves vékony dongáju le­gényke elmegy majd messze, messze, messsire, a világ végire, még az ope­­rerciás tengeren is fú1, a Hernád partjára. A kis legénykék azonban mindebből mit sem éreznek. Ők deiüre-borura hozzák a virágszálukat oda az emel vényre állított és zöld posztóvá! letakart asztalra, mert cda van támssziva a három kis zászló, akkorra csak, mint egy óriási farkasnak a nyaka, olyan a formája is, aítán meg a nagy zászló, amely arannyal hímzett, arsnyrojtfal körilett. Rajta díszeleg a csetkészíiliom, a félkörben elhelyezett felirattal: „Meg­tesszük, ami tőlünk telik.“ Másik olda­lán pedig egy iramodásbán levő farkas fejének barna silhouette-je, még a ha­talmas fogai is látszanak, (Harmcs Károly tervezése) Mert ez: farkas fej a jelvénye a kis cserkészek falkájának, a kis toportyá­noknak, a farkaskölyköknek, akiknek elsője büszkeségtől dobogó szivvei veszi oltalmába a felvirágozoü nagy zászlót, a második, harms dik és negyedik pedig a kis zászlókat ragadja meg, aztán a kis toportyánok kezet fograk, egy-ket­tőre kört alakítanak, a közönségnek még a lélegzete is eláll, szél uiffak odább tolnak egy vastag felhő darabot, arany napsugár-esik surran be a fák felől és megkezdődik a cserkészavatás ünnepi szertartása. Wdnkay László közs. ish tanító, pa­rancsnok helyettes, rajvezeíő parancsára a sapkák eltűnnek a gyermekfejek rőt, áhitat száll a telkekbe: imádkoznak. „Fiuk, fel a fejjel, harsona zeng]“ hangzik fel a cserkészhimnusz, utána megalakul a tanácskör és Akela: Uhe­­reczky Géza közs. isk. tanító, a tábori kis cserkész rajok parancsnoka elfog­lalja a tanécssziklát. Kacz Jenőbe kis cserkész kéri a fel­avatást, Akela lelkes beszédet intéz a tanács­­körhöz. Széleskörű történeti visszapil­lantást vet a cserkészet kezdetére, fej­lődésére, megemlékezik azokról is, akik a cserkészek nagy lobogóját művészi izléssc 1 és ügyes kézzel elkészítették : Horváth Rózsi, Kathona Magda, Liszkay Ilona, dr. Soósné Mirkva Teréz, Sörös? Krisztina és Telkesné Brardstein Etelka tanítónőkről Beszéde közvetlen, világos, hangja meleg, lelkes, lelkesítő, komoly. Nem csoda, hogy a négy cserkész törvényt s a jeli zó», meg a cserkész törvények magyarázatát ünntpé’yesen, lelkes hangon tudják elmondani, e fc­­gődottságukat keményen legyőzve s kis cserkészek közül, Gergely László, Pirslicz Zoltán, Lengyel Feri, Wurm­­feld Zsiga, Nuiwirih József, Filipek Sándor és mátok. Az ünnepélyes fogadalomtétel sza­vait már negyvenhárom leiket számláló, I köztudatban. Nemes, szép munka, méltó azokhoz az elporladt hősökhöz, akik Érsekújvár körül Rákóczi zászlaja alatt harcoltak és méltó ahhoz az ideális törekvésekben, magyar hevületekben eltöltött példás éleihez, amelynek alko­nyát a tisztelők seregének meleg szere­­ieie és becsülése vonja aranyos verő­­fénybe. Ozorai József régi munkása a tolinak, amelyet mindenkor nagy tisztességgel forgatott, akár költői vénájának dallos csapongását követte, akár a közéleti és társadalmi kérdések megvilágításáért és a haladásért harcolt. Két kötetes regé­nye régi hagyományt örökít meg, három kuruc közvitéznek viselt dolgaiból szövi meséjét, amely mindvégig eleven erővel lüktet. Ozorőczy, Barkó ég Bereczky hősies viselkedésüknek epizódjaiból, majd az összeomlás utár^bakövetkezeit „fészekrakás“ és ezzel összefüggő vál­tozatos események egymásra sorakoz­­tatásábői nyer életet a regény, amely gazdag koríörténdmi keretben tárja föl a hősök változatos életét és célhoz­­juiását. A regény mindvégig lekötő, megkapó erejű s íőrölmetszetí szép stílusával a legmagyarabb irodalmi ter­mékek sorába emelkedik. Olyan nyel­vezete van Ozorai regényének, amely kifejező, színező erejével igen élveze­tessé teszi a mü olvasását. A „Kurucz ősök“ a szlovenszkói magyar irodalomnak egyik igen értékes terméke, amely nemcsak eleven kor­rajza a Rákóczi daliák hősi idejének, hanem megrögzifője is azoknak a lelket megkapó hagyományosnak, amelyek a közel kát és fél évszázad előtti nagy eseményekhez fűződnek. Magyar nem­zeti szempontból is elismerésre méltó munka, amely kiváló szerzőjének nevét megörökíti nemcsak az irodalomban, de a magyar szivekben is. A könyv, amely a szerző saját ki­adásában jelent meg Érsekújvárt és most kerül eladásra a könyvpiacon, nem hiányozhat egyetlen egy magyar könyvtárból sem. F. Zs. Búzavirág termő, aranykalászt rengő Öreg Duna tája. KircB is annak sehol, nircs *nn*k sehol A világon párja. Csallóközi sziget csúcsán Épült ős Komárcm Kövezett utcáit, akácos útjait Édes búval járom. Kuruc ősök. Regény két kötetben, irta OzoraiJdzsef — julius 3. A hősies, már-már legendába szür­külő iuiucck kora sok magyar írónak foglalkoztatta fantáziáját és adott ihletet költőinknek. A dicsőséges gy őzelmekben ragyogó Máriás zárziók, a szabadságért vitézül ha co!ó kűrire katonák, a színes mozzanatokban gazdag tábori élet és arnak egyes markáns alakjai, magának a legnagyobb és legiragilufabb sotsu Fejedelemnek, Rákóczi Fertrcrek ön­feláldozó nagysága, az átulásofe és végül az összeomlás számtalan feldo'gozásban vannak megörökítve irodalmunkban, hogy a dicső Rákóczi-kor lelkesítse az utódokat, megrágj dó hatása buzdítson és áldozatos nagy tettekre hívjon föl bennünket. A férfias hősiéi ség e kimeri heletlenti! gazdag korszakába száll virsza Ozorai József, az érsek újvári magyarságnak c köztiszteletben álló Nesztora, hogy em­léket állítson a múltnak és megörökítse azokat az apáról fiúra szálló hagyomá­nyokéi, amelyek Érsekújvár várénak és városának történetéhez fürődnek, hogy a ma élő nemzedék íuruc őseinek eré­nyeit és nagyságé*, példás áldozatkész­ségéi, fajéhoz való törhetetlen hűségét dokumentálja és újból megerősítse a L.'V.VS' ■:** -».V: Adamson nevet legjobban, mert utoljára nevet. OLASZ ÉG ALATT (Kóborlások olasz földön) Irta : Dr. BARANYAY JÓZSEF. (13. FOLYTATÁS.) A tetőzetről azután a kupola hatalmas falába »vájt lépcsőn már csak kelten haladtunk föl. Sok tekeivényes ut és lépcső után fölérünk a hatalmas kupola körksizatérs, amelyet körüljárva csodál­kozva néztünk le a mélységbe. A píp:i oltár hatalmas bronzoszlopai, menyezete apró kis játékszernek tűnt fel. S az emberek alig látszottak arasztnyi nagy­­ságuabnak. A négy evangélista mozaik képei, amelyek lentről normális nagy ságuaknak laiszsnab, ott fönt óriások, a kezűiben tartott ludtoll két méter hosszú. A gallériától kezdődött az igazi fá rrdságos ut. A kupola falába vájt lép csőjárat olyan keskeny, hogy mindkét oldalát zsurolja az ember, néhol vannak kitérők, meit a szembejövők nem tud. ják elkerülni egymást. M?ga a szűk menet a kupola hajlása szerint görbül és a merész vállalkozónak féloldali kell görbü nie. Később már olyan szűk a hely, hogy egy csigalépcső fér el csak, de a közepén nincs meg a szokásos vasrúd, amibe az ember belekapasz­­kodhatik, hanem egy elnyűtt hararg­­kötálféie csüng a magasból, s abba kapaszkodik a szerencsétlen födélé ver­gődő. Végre főiérünk a kupola felső részébe, ahonnét Zeist lá'crövem segít­ségéve! pompás kilátásban gyönyörköd­hettem, amely e feled eMe velem, hogy innét le is kell másznom. Aki nem szokta meg a hegymászást, az tudni fogj3, hogy sokkal nehezebb a hegyről lejönni, mint a hegyre föl. Amikor a Szent Péter templom ku­polájából lejöttem, a fenti tényt kétsze­resen éreztem. Különösen éreztem ezt, amikor a karfa és kapaszkodó nélküli csigalépcső következeit, melynél a lép­csők olyan keskeny fefüietüek, hogy csak a cipőta'p fele fér rá, 1st a leszé­­dülés veszedelme fenyegeti a merész vállalkozókat. Nagy csütörtökön éppen ekkor jutót tunk be ismételten a Szent Péter tenr Az elismert legjobb loitéRyt, a le<rLcJ>ctb választékot min­dennemű f egy verekben Kérjen é r j ® $g y z é Sc et I Sallert József puskaműves cégnél találja Bratislava, hialászkapu-u.4

Next

/
Oldalképek
Tartalom