Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-07-23 / 88. szám
2 oldal. Komáromi Lapok 1929 július 28. POLIO szappan POLIO szappan POLIO szappan szakaszból áll, amellyel a kamara felhatalmazza a kormány elnökét, hogy az egyezményt ratifikálja. Külön törvénybe kerülnek a francia feltételek, amelyben Franciaország arra az álláspontra helyezkedik, hogy csakis a Németország által teljesítendő jóvátételek Franciaországra eső fizetményeiből, illetve azok erejéig teljesiti Franciaország Amerikával szemben elvállalt kötelezettségeit. így a Young-tervezet tehát csak nyolc szavazatöbbséggel jutott keresztül a francia kamarában. A szenátus a napokban foglalkozik az üggyel. Fiamé szabad zóna lesz. —július 22. Susákból jelentik: Bacics fasiszta képviselő és Marpicati, a quarnerói tartományi fisisz'a szervezet titkára, már régebben kihallgatáson jelentek meg Mussolini miniszterelnöknél Rómában, akinek előterjesztették Fiumének rettenetes gazdasági helyzetét és egy tervezetet nyújtottak át a dúcénak arra vonatkozóan, hogy Fiúmét proklamdljdk szabad zónának. A minisztériumban ezt a tervet kedvezően fogadták. A fiumei gazdasági körök azt kívánják, hogy ebbe a szabad zónába az isztriai partokon fekvő szomszédos városok, mint Volosca, Abbázia, Lovrana stb. is be lesznek vonva. Vasárnap folyt le a komáromi járási általános ipartársulat negyedik közgyűlése. Saját tudósítónktól. A komáromi járási általános ipartársulat vasárnap tartotta meg negyedik évi rendes közgyűlését saját székházában. A délelőtt tizenegy órakor megnyílt közgyűlést a tagok szépszámú jelenléte mellett nyitotta meg Boldoghy Gyula ipartársulati elnök, aki szívélyes szavakban üdvözölte a megjelenteket, továbbá a járási hivatal részéről megjelent Világi Árpád kiküldöttet, aki mint Iparhatósági biztoshelyettes vett részt a gyűlésen, Majd elparentália a társulat halottjait: Zechmeister János kereskedelmi tanácsost, a Kereskedők Testületének volt elnökét, Prantner Lipót társulati diszelnököt, Nagy And- ( rás vendéglős, Schnell Béla füszerkereskedő volt választmányi tagokat és Dosztál József bádogos mester, volt Ipartestületi előtjárósági tagot,, kegyeletes szavakkal méltatva az iparostársadalom javára kifejteit tevékenységüket. Indítványára a taggyűlés tagjai felállással adtak kifejezést a kegyelet érzelmének s emlékezetüket jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután Gadl Gyula dr, a iársu'at jogtanácsosa terjesztette elő a Tátrában betegszabadságon levő Ivánfy Géza ipartársulati titkár évi jelentését, amelynek első részét, mely általánosan az ipartársadalomra vonatkozott, tehát nemcsak a komáromi járási iparostársadalomra, szombati számunkban már közöltük. Jelentésében beszámolt az iparos-kereskedő sajtó érdekében indított akcióról, az országos szövetség létesítésére, illetve a meglévő kiépítésére vonatkozó tárgyalásokról, amelyeket egyelőre politikai mellékcélok akadályoznak, hogy eredményesek legyenek. Ezután részletesen beszámolt a társulati iroda működéséről, amely a hatóságokkal folytatott tárgyalásai alkalmával, mint az instruktorá'ussal, zsupáni, majd az azt felváltó országos hivatallal, rendőr hatósággal mindenkor a kölcsönös megértés alapján állt. A társulat nagy gondot fordított a tanoncnevelésre a komáromi tanonciskola által, amelynek élén Telkes Mihály igazgató nagy kullurfeladatot teljesít az uj iparos goneráció felnevelése érdekében. Ugyancsak kivette részét a társulat a véleményezések és törvénymódosítási tervezetek munkájából és hasonlóan mindent megtett a társulati érdekvédelemért is, a tisztességes versenyért, rőszfvett a kikötő fejlesztő egyesület megalapításában és a Vágfolyam szabályozásának érdekében megalakult egyesület megalakításán, továbbá tárgyaltak az építési akció megindításáról. A társulat munkája egyébként felölelt minden szakma érdekében kifejtett munkát, nemcsak az iparos, de a kereskedelmi szakosztályokban is, az élelmiszer, hentes és mészáros, vendéglői ipar, stb. osztályokban. Ivánfy Géza titkári jelentése után, amelyet a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett s kinyomatni s a társulat ’szes tagjainak és a testvériársulatok~>egkű'deni rendelt. Gaál Gyula dr. Komárom, ju'ius 22 jogtanácsos ismertette az 1S30 ik évre stóló költségvetést, amelyet ugyancsak egyhangúan jóváhagyott a közgyűlés. A közgyűlés további pontja uj választmányi tagok választása volt, amely szerint az uj választmSnyi tagok a következők lettek: B ck Ferenc szerelő Komárom, B'umenstein Herman kovács Komárom, Biau L*pót kereskedő Komárom, Broczky István kömives és ácsmester Komárom, Csengéi Lajos cipész Nagymegyer, Czirok Béla csizmazia Komárom, Gold^chmiedt Vilmos kereskedő Komárom, Trebiisch J <kab kereskedő Nagymegyer, Horvát Péter kovács Nemcsócsa, Kellner Gyula kereskedő Komárom, Király Károly iparos és kereskedő Komárom, ifj. Koczor Gyula mézeskalácskészitő Komárom, Kvatek Ferenc borbély Komárom, Nagy Gyula csizmazia Huta, Nagy Pál szabó Csallóközaranyos, Németh Lajos asztalos Megyére*, Pick Rikárd kereskedő Komárom, Pollák Zsigmond kereskedő Komárom, Seress Lajos kádár Komárom, Szunyoghy János kereskedő Komárom, Józsa Károly kovács Gú a, Laky Ignác kereskedő Komárom. Trom • ler Miklós vendéglős Komárom, Szabó Lajos ács és kömives mester Komárom, ifj. S'ern Jakab kereskedő Nagymegyer, póttagok: Bakács Béla vendéglős Komárom, Eigner Ferenc kömives Komárom, Elbert Ignác kereskedő Komárom, Haar Miksa kereskedő Komárom, Piskó Nándor sütő Komárom, Szűcs Dénes hentes és mészáros Csailóközaranyos, R ab Dávid rövidáru kereskedő Komárom, Handler Vilmos sütő Gú a, Laska Bohumil fegyvergyártó Komárom. A választmányi tagok megválasztása után a kővetkező pontot, az ipartörvény rendelkezése alapján létesítendő segélyalapra vonatkozó pontot Gaál Gyula dr, indítványára levette a közgyűlés a napirendről, mert ez a pont még nem volt kellőleg előkészítve. A közgyűlés elhatározta, hogy irodahelyiségét kibővíti és az erre szükséges 30.000 koronát a házbérből törleszti. Végül Boldoghy Gyula elnök bejelentette, hogy a napirend utolsó pontját, mely a társulatok országos szövetségének ügyében hozandó határozathozatalt képezte volna, csak annyiban tárgyalják le, hogy ennek a szövetségnek munkájában mindaddig nem vesznek részt s a komáromi ipartársulat mindaddig nem léphet be a szövetségbe, mig kétrendbeli követelésüket és pedig azt, hogy a szövetség székhelye Pozsonyban és ne Turccszentmárfonban legyen, továbbá azt, hogy a kisebbségi ipartársulatok részére megfelelő kisebbségi nyelvű titkár álljon a szövetség rendelkezésére, nem teljesítik. Amíg ezt nem teljesítik, addig a komáromi ipartársulat nemlépbet be a szövetségbe, amit a közgyűlés általános lelkesedéssel tudomásul is vett. A közgyűlés Balogh Miklós asztalos felszólalása után, amelyben az iparossajtóról beszélt és Vály Lajos szobafestő felszólalása után,amelyben a kontármunkákról beszélt, délben 12 órakor véget ért Baleset érte a kirándulásról hazatérő komáromi cserkészeket Négy cserkész könnyebben megsebesült Lapunk zártakor vesszük Biró Lucián főgimnáziumi tanár, cserkészfőparancsnok sürgönyét, amelyben egy balesetről tudósit bennünket, amely a komáromi cserkészcsapat egy osztagát érte, amikor Krasmahorkától volt autóbuszon visszatérőben a tamási táborba. A távirat megnyugtatás akar lenni abban az irányban, hogy a baleset kisebb méretű autó összeütkö ésből keletkezett és aggodalomra semmi ok sincsen, annyi val is inkább, mert a négy cserkész az összeütközés folytán betart ablakaerepek következtében szenvedhetett kisebb sérülést. Minthogy a ma, kedden reggel kézhez vett sürgöny részletekre nem tér ki, a balesetről bővebbet mi sem jelenthetünk, de tekintve a komáromi cserkészparancsnokság ismert körülte-Komárom, julius 23 kintő gondosságát,reméljük, hogy komolyabb aggodalomra tényleg nincsen ok. A kirándulásban résztvevő cserkészek szüleinek megnyugtatására ide iktatjuk szó szerint Biró Lucián sürgönyét, amely a következő: Komáromi Lapok K o m á r n o. Sp.Nová Vés, 22/VII 20 ó. 50 p. Újsághíreket megelőzve, biztos tárgyilagossággal közlöm, hogy kéthónapos uj Skoda autóbuszon húsz résztvevővel Krasznahorkáról jöttem haza a táborba, amikor a szembejövő teherautó betörte az ablakot s négy cserkész könnyen megsebesült. Két orvos vizsgálta meg őket és aggodalomra ok nincsen. Biró. Kihirdették az Ítéletet a kassai cig>á.nyperben. Halálos ítélet helyett életfogytiglani fegyház. Fiike és Ribár Pál életfogytiglani fegyházat kapott. — julius 22. ! A sepsii cigányok pőrében szombaton, juiius 20 án hirdették ki az ítéletet a kassal kerületi bíróságon. Hatvanegy napig tarlóit ez a monstre-pör, amelynek tárgyalása alatt számtalan idegrázó jelenet játszódott le a tárgyalási teremben. A borzalmakban és kegyetlenségekben bővelkedő pőrben az esküdtszék elvégezte dolgát, és ezzel ez az emberiségre szégyent hozó ügy legfőbb fázisa befejezést nyert. , A kassai kerületi bíróság emeleti tárgyalóterme zsúfolásig megtelt közönséggel, a teremben rendkívüli hŐ3ég uralkodott, ami elviselhetetlenné tette a levegői, azonban a kiváncsiak nem törődlek ezzel, tanúi akartak lenni az izgalmas perceknek, amelyeket az Ítélethirdetés osozott. A közönség egy része, mint az ilyenkor szokásos, erősen tippelt és sokan halálos ítéletet vártak. l Tizenegy órakor a cigányok védői helyet foglaltak, utánuk az esküdtek vonultak be, majd Móricz dr. esküdtszéki elnök vezetésével bevonult a bíróság. Móricz dr. megnyitotta a tárgyalást és elrendelte a vádlottak bej vezetését. Majd az elnök fölteszi bírói süvegét, feláll és néma csendben hirdeti ki az ítéletet: \ — A köztársaság nevében! Előbb szlovák, majd magyar nyelven j olvassa fel az Ítéletet, amely a következő: Fiike Sándor: életfogytiglani fegyház. Rybár Pál: életfogytiglani fegyház. f Hudák József: 15 évi fegyház. Csiszár Gyula: 12 évi fegyház. I Janó Gyula: 8 évi fegyház. Rybár Jenő: 4 évi fegyház. j Rybár Sándor: 8 évi fegyház. j Zsiga József: 8 évi fegyház. | R/bár József: 8 évi fegyház. j Rybár Béla: 8 évi fegyház. j Grulyo Barnabás: 4 évi fogház. 5 Csemer Eszter: 2 évi börtön, j Csemer Johanna: 2 évi börtön. ; Csemer Andrást, Pécsi Dezsőt, Kónya j Józsefet és Rybár Rudolfot a bíróság ártatlanoknak mondja ki és őket felmenti. Az elnök ezután felolvassa az ítélet megindokolását, ameiy több órán át tart, Legnagyobb érdeklődést azok a részek keltik, amelyek a halálbüntetés elmaradásával foglalkoznak. Fylke és Rybár Pál egyforma kvalifikációt kapnak: Három rendbeli gyilkosság, két rendbeli szándékos emberölés és több rendbeli rablás. Az ítélet éleifogyiiglani fegyház, miközben Fiikénél enyhítő körülményként vették azt, hogy vallomásaival és egyéb adataival I lényegesen hozzájárult az ügy tisztázá- I sához. Ezen az alapon alkalmazták > nála a 92 paragrafust és j ennek alapján tekint el a bíróság 5 a halálbüntetéstől. Rybár Pálnak súlyosbító körülménynek számította be a bíróság azt, hogy ő a brrda legidősebb tagja volt és megszervezte a bűncselekményeket. Enyhítő körülmény az, hogy az orvosi szakértők őt mérsékelt beszámiihatóságunak nyilvánították, aminek jele volt az is, hogy hosszabb időn át elmegyógyintézeti kezelésben volt. Hudák Józsefei 3 rendbeli gyilkosság és szándékos emberölés vétségében mondották ki bűnösnek, súlyosbító körülményül véve, hogy minden akcióban részt vett. Tizenöt évi fegyházra Ítélték, ami a legmagasabb büntetés fiatalkorú bűnös részére. Csiszár Gyulánál és a többi vádlottaknál az Ítéletet a bünrászesség alapján vetették kt. Rybár Jenő s Grulyo Barnabás minősítései egyformák, három gyilkosság és több rendbeli rablás bűntettében mondja ki bűnösnek. Mindkettőt fiatal korára való tekintettel 4-4 évi fegyházra ítélték, A két süketnémát 8—8 évi fegyházra ítéli a bíróság, enyhítő körülmény testi fogyatékosságuk. Janó Gyulánál súlyosbító körülménynek vették, hogy mint Fiike testvére nem tartotta bátyját vissza a bűncselekményekben, viszont enyhítésnek vették a főtárgyalás folyamán tanúsított töredelmes vallomását. Csemer Esztit és Johannát orgazdaságban mondja ki a bíróság bűnösnek, s ezért 2—2 évet kaptak. Az 1927. január 27. óta tartó vizsgálati fogságot valamennyi elítéltnél a kiszabott büntetésbe beszámították. Miután a két süketnémának jelekkel megmagyarázzák, hogy már csak 5 és fél év van hátra, megnyugszanak az Ítéletben. Rybár Jenő és Grulyo Barnabás is megnyugszanak. A többi elitéit ügyvédje részben felebbez részben semmiségi panaszt jelent be. Turek dr. államügyész az egész ítélet ellen semmiségi panaszt jelent be, még a négy felmentéssel szemben is. Hogyan használjuk a napfürdőt? A napfttrdözők figyelmébe. A nap a legnagyobb áldása a földnek. Ki ne tapasztalta volna, hogy a szobanövények cserepeit minden nap meg kell forgatni, máskülömben ferdén nőnek, odahajolnak a napsugár felé. A pincében kinőtt krumpli csirája néha nagy utat kúszik a földön, hogy közeiebb jusson valami apró kis nyitáson, amelyen keresztül megláthatja a napot, A kutya, a macska, az állatok oda-
