Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-12-05 / 146. szám
1929. december 5. Komáromi Lapok. 3. oldal. mert a mai áldatlan állapotokat mind« annyi a saját bőrén érzi. Szóval színházi törvényt sürgetünk mindannyian és vajmi kevesen tudják, hogy Magyarországén már volt színházi törvény, igaz, hogy száz évvei ezelőtt és ma már kissé mulatságos intézkedéseket tartalmaz. Ped'g ez a színházi .szabályrendelet" a legpontosabban foglalkozott a színház minden körülményével és rigorózusan megszabta még azt is, hogy mi adható elő és mi nem. A színház száz esztendő előtti szabályozásának a sok mulatságos rendelkezés mellett varnak olyan pontjai is, amelyek gyönyörűen világítják meg azt az igazságot, hogy a magyar nép jellemétől és érzésvilágától milyen messze esett a vallási türelmetlenség, egyenetlenség. Ez a szinhá;i rendelkezés már száz esztendővel ezelőtt kimondotta, hogy .zsidót a szinpadon csak akkor lehet szerepelte ni, ha a vallásáról becsmérlően nincs szó,“ De természetesen bőségesen akadnak olyan paragrafusok is, amelyeket az osztrák kimariíla diktált s amelyek ma már ín?kronisztikug. n ha'nsk. Így például a rendelkezés kimcndta, hogy „a hazai történelemből vett királyi bíráló müvek betiilandók“. Ennek alspján akkor a Bánk b'n is a betilt; ndó szirpsdi müvek csoportjába tartozhatott. Szigorú megtorlás érte azt a színigazgatót, < ki olyan darabot merészelt előadni, melyben n, „király akaratából kivégzés“ történt. Hallatiarul mulatságosán hat az a szabályozás, hogy .kát; naságnak a színpadon prolekc’ó hiánya miatt nem szabad panaszkodni“, de nem kevésbé : derűs az sem, hogy „dévajkodásnál s fiatal tiszt nem kerülhet ellentétbe a feljebbvalójával“. Elképzelhető, mit ; kapott volna Zilahy Lajos, amiéit A tábornokban a „dévajkodás“ folytén a tábornok és alan'os tisztje ellentétbe kei ülnek. Védte a vallást és az erkö’csöt is a száz év előtti statu'um. „Ájtatos öregasszony“ például csak akkor jelen heteit meg a szirén, ha nem volt a ke- j zéten imakönyv. A jóerkö'cs elten vétett az olyan szinirü. melyben házas- : ságtöré8ről volt szó. (Bár a házasság- j törést az emberek már akkor is gya- 1 koro’ták,) A színpadon mellőzendő volt minden papi hivatalt jelző kifejezés. Főtiszte'endő helyett a „pater magistet“ kifejezést kellett használni, „mert 1 az nem hangzik olytn vallásosan.“ | Szigorú szabály mondta ki, hogy „az : is’eni gondviselésben kételkedni nem szabad“ és éppen ezért elképzelhető, milyen bűnös mü az akkori felfogás szerirt például a — Fíusí ! De a rendelkezés mindenre gondolt, j Rövid mondatokban néhány irányelv: 1. Házasságról, mint üres ceremő- l niáról irni nem szabad. 2. Öngyilkosságok esetén hinni ke 1 a lélek halhatatlanságában. 3. Kerülendő ez a kifejezés: .mint angyalok taláikozink“. Ehelyett azt kellett mondani; .a síron (ul találko- ■ zunk“. 4. Hős kizárólag a hazáért halhatott I meg. 5. Nem haszrá hafó kifejezést: gyara- 1 podjafok, szaporodjatok. 6. Nem használható kiftjezés: úgy jj érti, mint Bileam szamara, öreg, mint i Matuzsálem, bö'cs mint Salamon. 7. Állami személyek, törvények, hi- \ vatalok szatirikus emlegetése vagy ne- j! vetségessé tételea legszigorúbban tilos. Hát mindezek alap ári el lehet kép- : zelni, hogy a mai darabok kilencven ) százaléka száz esztendővel ezelőtt a \ legszigorúbb megtorlást venta volna j m3ga után. Kezdve Az ember tragé- , diájától minden színmű bel. ütközik 1 legalább tiz ponton ebbe a rendelke- l zésbe. Azóta persze nemcsak hogy nem i alkalmazták ezeket a rendelkezéseket, j de el is felejtették. Ma azonb n, ami- h kor iomét „hatósági kritika“ nyilvírul \ meg a színházakkal szemben, nem | árt feleleveni eni. Talán használhatnak | belőle valamit a legközelebbi betiitás- ? hoz. Hiszen, ha jól meggondoljuk, | igen kétséges, vájjon ma a János vi- | iézt nem érné-e b zonyos destru! ciő I vádja és a francia király szerepeltetése | egészen biztosan beleütköznék a ki- 1 rályság intézményének megsértésébe. Szegény J/nos vitéz sem lehe na az operettirodalotn magyar büszkesége, ha véletlenül — most lenne a premierje. 0) Műsoros délotáo a Katolikus Legényegyletben. Nemrégen adtunk hirt arról, hogy a Komáromi Katholikus Legényegylet ismét megkezdi működését s az egyesületi i'juság uj elnökének irányítása mellett egy műsoros délután programjával fogja megkezdeni az őszi-téli szezónját. Az Egylet december 8 án délután 5 ótoi kezdettel „Műsoros délután“ címmel olyan műsorral akar a város közönségének kedveskedni, amelyben a komoly téma mellett mulattató műsorszámok adjanak vigabb hangulatot. A Katolikus Legényegylet december 8.-i dé’u'áni műsoros előadásának a programja a következő: 1. Beköszöntő beszéd és előadás: Könyvhét — könyvek -7- Írók cimtnel tartja ivdnfy Gáza az Egyesület önképzőköri elnöke, 2. Szerenád cimü bohózat. 3. A fogorvosnál cimü tréfás kép, 4. Az a zseniális M^gyari cimü bohózat Vadnsi László kacagtató dfrcbjai. 5. Magyar nóiák. A szereplők a Legényegylet műkedvelő gárdájának legismerebb tagjai akik számtalan előadáson mutatták már be műkedvelői tehetségüket. A régi mü kedvelőkön kívül bemutatkozik néhány uj szerepé is, akik ugyancsak kitünően fogják megállni helyüket a Legényegylet mindig kedves, hálásan tapsoló közönsége előtt is. Ivánfy Géza előadásának a sziovenszkói irók által megrendezendő úgynevezett könyhét ad aktualitást. A legkevesebb amit magyar kulfuregyiet megtehet a „Könyvhét“-tel kapcsodban, hogy valamelyes propagandát csinál a sziovenszkói magyar könyvnek, magyar írónak Az előadónak bizonryára lesz mondani valója erről a témáról, amelyről sajnos többet beszélnek, mint amennyit cselekszenek érte. A n Ü30r e száma: az I előadás a könyvről, Íróról bizonyára 1 hallgatóul invitálja azokat akik a szlo- % venszkói magyar irodalom éle ét biz- I tositó könyv propagálását nemzeti kö- | (élességüknek tarják é3 vallják. A1 műsor többi száméval a rendező bi-1 zottság mosolyt, kacagást akar fakasztani íz irófra, most erre ma nagyon is nagy szükség van. A Legény Egylet december 26 án, Karácsony második ünnepén jubileumi előadásul 25 szőr adja a Nólás kapitányt saját zenekarával, melyet Kiizsdn József zenetniár dirigá*. Szilveszter napján táncmulatsá! got rendez az egylet válogatottén vig, jókedvű műsoíszámokkal. A sziovenszkói irók könyvhete elé. December 8-tól Vasárnap Kezdődik a sziovenszkói irók könyvhete. Az elkövetkező hét lesz tanúsága annak, hogy a szlovénszkói irodalom tiz év ó’a él. Határtalan a bizalom és ideálizmus, amelylyel a sziovenszkói irók ez tlé a könyvhét elé néznek. Pedig ha visszaír k n ünk erre a tiz évre, eihdkul az emlékezés közönyös sivárságában a reményűiig dető szó, mert ez a liz ív csak ennyit jelentett: 1 önyvekei időit ki egypár ember, ezeket a megjelenéseket n hány ember fudomáeul vette, eeyik másik újság megemlékezett róluk, semmi több. A visszh ng*at; még sírjába sodródlak tiz ív magyar kuííutájának szlov nszkói termékéi. Mégis: alig nevei he jük irodalmi életnek azt az áiíspoioí, amelyben irók léteznek anélkül, hogy udnók azt, hogy ez irók kritikailag is irók, alkotók. Nrm volt n'in i tiiiiiHtiJiiiiiiiMiiiiiimmwmiiMtii jiví december 15>ig. rendes, döntő főrumu kritika. Nem i evezhetjük irodalmi életnek a könyvek megjelentét, mert a megjelenés után ezek a könyvek vagy az irók szekrényében vagy a könyvkereskedők pulijain porosodtak. Most uj é'et előli álihat a szlovénszkói magyar irodalmi élet. Sok idead: mussal és lelkesedéssel, elfelejtve a tengernyi csalódéit, állnak most újra a sziovenszkói irók az Lcdalom „eleikapujában“ s h'nuk alíatt a magyar sors és élet nagy problémai al, bizakodóén, hittel várják a magyar társadalom csapatait, hogy a fájdalmas magyar utón a szebb jövő felé vezessék. Ez az 5 feladatuk, srzí senki sem vonhatja kétségbe. Az „élei kapuján* át ünnepi bevonu ás készül az ideibe . . . Pszichotechnikai intézet létesül Komáromban a tanulók pályájának megválasztására. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —december 5. A Sílovenszkói Magyar Tanító Egyesükének komáromi járási kőre tegnap, szerdán délelőtt a Msjlát féle iskola nagyiéimében tartotta meg közgyűlését, amelyen Vizvdry Vilmos csallóközaranyosi igazgató-taniló elnökölt. A gyűlésen megjelent Jezo Márton kerületi tanfelügyelő is. A gyűlés napirendje előtt Schulz János pozsonyi polgári iskolai tanár tartóit előadást az elemi iskolák szlovák nyelvtanításáról, majd ismertette a pozsonyi pszichotechnikai intézetet, amely egyelőre még magánintézet, azonban rövid időn belül országos intézet lesz. A psychotechnikai intézetnek az a célja, hogy az iskolát végze t gyerekek tehetségét állapítva meg utasítsák életpályájukra, amelyekre vonatkozóan egyes tanácsokkal látják el az ifjúságot. Egyes iparágakban, mint amilyen a szövő-, mészáros-, nyomdász-, elektrotechnikai ipar, továbbá a vasúthoz csakis enrek az intézetnek javaslata alapjár4 veszik fel ezen ui a jelentkezőket. Ivdnfy Géza járási ipsrtersulafi titkár és Kai vanszky Jerő dr. oivos kezdeményezésére J zoMártoninditvényaalípjáo ennek a pszyhotrchnikai intézetnek rövid időn belül Komáromban is létesül fiókja, amely hivatva lesz az iskolából kikerülő tanulóknak utasításokkal szolgálni életpá jéjuíat illetően. A tanítói gyűlés, amelyen rrin'egy $50 tirdió és \i niíérő vett rész? Sthu’cz Jétcs pozsonyi tanár nagy tetszéssel fogadott eőrdáiai után az egyesületi ügyelet táijyala le. A gyűltem kifejezésre ju'oti az az általános elégedetlenség, amit a tanilósig táplál a iieőebny fcnddal szemben, miután betegség esetén az uj díjszabás szerint az, eddigi dijak kétszeresét fizetik most és mégis nehezebb; n jutoak gyógyszei hez, mint azelőtt. A gyűlés negyed 2 órakor éri véget és utána a Dőzsa-féíe nagyteremben közös ebéd voit, amelyen »óbb felköszöntő hangzott el., A komáromi rádiósok panaszai. A Rt inigen készülékek zavarják a rádiók hátrálását. — A bajon könnyű segíteni. — Közel ezer rádió előfizetője ven Komáromnak, — A tömeges kérések elől nem^iehet elzárkózni — A postaigazgatóság szives figyelmébe. A huszadik százaid egyik legcsodálatosabb technikai vívmánya a rádió. Két szempontból csodálatos. Egyik az a boszorkányos teljesítmény, amelyet a rádió végez, a, másik az a nagy népszerűség és elterjedés, amely a rádiót kiséri. A feltalálóknak, a találmányok nak az a sorttuk, hogy a saját korukban nem nagyon népszerűek. Az uj találmányoktól rendesen húzódoznak az emberek. Amikor az első vasutakat kezdték építeni, komoly, nagy állású embank szólaltak fői ellene. Az fgyik azt mondta, hogy talán bolondok lesznek az emberek, hogy az orruk alá ingednek füstölteim. A másik azt mondta, hogy a nagy gyorsaságtól tébolyba, őiöleibe sodródnak az emberek. Ha az akkori csi.gamászástól féltek a belül bomályosított izzólámpa. egytsek, mit szólnának a mostani gyorsvonatok, rutók és a repülőgépek sebességéhe;? Sok pé'dát lihelne fölhozni arra nézve, hogy a találmányok nagyon lassan ltszrek népszerűek és nehezen (erjednek el. A rádió e tekintetben kivétel. Elterjedése csodálatos, bámulatba ejtő. Felun és városon egyaránt gyorsan terjed. Komáromban például közel ezer rádiőelCfizető van, ami a postakircstárnak közel tízezer korona jövedelmet hoz havonta. A komáromi rádióíulajdor.osok mind sűrűbben keresnek fel bennünket panaszaikkal. A főpanaszok a Röntgen készülékek ellen szólnak, amelyik zavarják a rádió tiszta hangját A pimaszoknak ezideig nem adlunk heiyes mert itt két fél állott egymással szemben: a szenvedő és a szórakozni
