Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-11-28 / 143. szám

2. oldat. Komáromi Lapos 1929 november 28. magyar lakott az elcsatolás utáni má­sodik évben a köztársaság területén és ezenfelül Szlovenszkóban 155000 zsidó nemzetiségűt Írtak össze, akiknek nagy. része magyarnak vallja magát. Magyar­­országon 1913-ban 381 szlovák nép iskola volt, ebből 227 római katholikus és 154 evangélikus felekezeti jellegű. Magában a mostani Szlovenszkóban 354 szlovák népiskola működött. Szlo­vák nyelvű hírlap 1913-ban 41 jelent meg Magyarországon, ebből 12 volt politikai jellegű. Ezek az adatok, ame./eket egyébként a csehszlovák hivatalos statisztikai folyó­irat 1923 ik évfolyaménak februári száma is elismer, egészen másként világítják meg a valóságot. Nem szükséges Benes külügyminisz­ter urn3k felhozott statisztikai adataihoz semmiféle megjegyzést sem fűznünk, hiszen a két oldalról felhozott adatok nyíltan betzé'n k. Dj önkéntelenül is rá kell gondolnunk arra, hogy a cseh­szlovák kü ügjm nisztériumbísn készült diplomáciai iratokban mennyire igaz adatok leluln’k felsorolva a magyar nemzetiségek kisebbségi ügyeiben, ha a minisztérium L-lelös vezetője annyi­ra téves adatokkal fétmsztja alá ma­gyar elten js nyila kozatái. nyugtatta Bognárt és következőkép nyi­latkozol!. — Dacára annak, hogy a szerződésben az áll, hogy a lakónak nem szabad két gyermeknél többnek lenni, hogy neki több gyermeke születik, az nem képez oly okot, mely miatt a bíróság egy felmondást engedélyezne. Mert vannak oly jogügyletek, melyek érvényesítésé­hez a bíróság nem nyújt segédkezet, mert az vagy a jó erkö'csbe, vagy va­lamely törvénybe ütközik. Pl. kárlya­­követdést, még ha váltóra volna fe­dezve, se ítél meg a bíróság. Az államnak létérdeke megkívánja, hogy a lakossága szaporodjék, azért némeiy állam íöbbféiekép támogatja a nagyobb tagú családokat. — Az állam és a család ellen való bűn volna a gyermekek születése elé akadályokat gördíteni. Már pedig ma, mikor még a háború okozta okok miatt még nagy a lakáshiány, kellemetlen volna az a családokra nézve, ha őket a lakásel­vesztéssel el lehetne rémíteni. Az is köztudomású, hogy az állam szakadat­lanul küzd a népesség szaporodásának meggátlása ellen, tehát a háztulajdonos kikötése az állam érdekébe és a jó erkölcsbe ütközőnek látszik, annak ér­vényesítéséhez — a bíróság segítségét nem tehat igénybe venni. E felvilágosításra Bognár ur meg­könnyebbülve távozott, én pedig azon töprengek, léíezik-e a világon oly hely, hol a iskásikeresők közt azt részesítik előnyben, kinek nagyobb a családja? S. B. Edward és Edward Nagyapa és unoka természetinek találkozása az angol birodalom élén Német gazdaifjak tanulmányútja Kevés, síi talán egyetlen angol ural­kodó sem foglalta el a hatalmas biro­dalom trónját olyan előítéletektől és kedvezőtlen hangulatoktól körülvéve, mint VII. Edward. Trónörökös korában és ez a trónörökösi időszak meglelte tősen 30káig taríott, nem volt népsze­rűtlen, sőt nagyon is kedvelték, de a brit birodalom vezetésének nehéz mun­kájára mégis alkalmatlannak tartották, Talán ha nem ötvenkilenc éves koréb.n foglalja el a tróni, talán ha hamarabb fejére kerül Hódi ó Vilmos koronája, nem szál! szájról-szájra az a pletyka, hogy nincs politikai intelligenciája, nin­csenek államférfiul kvalitásai és nem támadnak körülötte gúnynevek; „Edward az ölelkező“. „Edward, a zsidók barátja“ és „Edward, a mix r“. Ma hasonló atmoszféra lengi körül Albert Edward walesi herceget, akii igen sok tekintetben nagy szeretettel hason­lítanak nagyapjához. Bár ez a hasonlat inkább csak külsőságes. Mindenesetre más, ha valaki uralkodó és más, ha még csak trónörökös.' De különben is két embeiöüő megválfóztaija a szi­tuációkat. Viktória királynő nevelési rendszere is teljesen hibás és céltévesz­tett volt, mikor céljául tűzte ki: kiölni belőle a lelket, n függetlenséget és az önállóságot. Lord Melbourne tanácsára Viktória ugyan megfogadta azt sz elvei, hogy „a tanulmányok tekintetébtn, a pozitív ismeretek tekintetében ne Jegyen túl követelődző“, viszont a Prince Con sort, Viktória férje német faifogása ellen­kezeit ezzel az elvvel és minden igye­kezetével odatörekedett, hogy megszer­vezze a tanításnak a „közügyekre“ vonatkozó részét. A tanítvány lelkiftj iődéséi nem bízták hajlandóságaira és a vé ellenre, de megbízható, kipróbált, erkölcsös tanárok, akik bírták a szülők bizalmát is, kötelességszerüen szinte terror alatt tartották a fiatal hererg lel­két és eltitkollak előtte mindent, amit nem tartottak kívánatosnak, A hisonló­­koru ifjúság társasága elől teljesen el­zárták. Sportot és más szórakozást is csak igen korlátoltan és négy fe ügyeid meiieít engedélyeztek neki. Ifjúságában a szabadság egész ismeretien fogalom volt. VII. Edwnd inig trónra nem lépett, \ áldatlan és üres étetet élt. Lord Tor­­rington, a Times szerkesztőj'hez inté­zeti levelében 1861 ben a Prince Con­sort halála után igy ir Ecíw;rdrói: „A prince megbízható, rendes ember és h3 alkalmat adnék neki, mint múlt­kor Kanadában, jó! el is végzi a dolgát. A királynő is kissé több bizalommal viseltetiíetnák irányában. Ha megismer­tetnék az áliamügyekkel, ez a verzá us­­ság ragyon fej eszthetné szellemi ké­pességei,“ De Viktória m:revrn elzárkózik, hogy fiát az áiismügyekbe bevezesse. Érvé- I nyer ülést csak társadalmi téren enged neki. VII Edwardnak, mint trónörökösnek legjellemzőbb tulajdonsága a bátorság és félelem nem ismerése. Mikor Ascot­­ban a Mordaunt-affér után a tömeg füttyel fogadta, egy ízcmpülája sem mozdult meg és úgy tett, mintha észre *em venné. Pár nappal később, mikor a lova elsőnek futott be és a tömeg harsányan éljenezte, az akkori walesi herceg kísérőihez fordult: „Ugylátszik, ma délután jobb kedvük van, mint a múltkor." 1873-ban bebarangolta Indiát és Cey­lont, elefántra és oroszlánt vadászott, de a dzsungelben is a félelem isméiéi- 5 len érzés maradi eiőta. Nagyszerűen értett hozzá, hogy nehéz helyzetekből kivágja magát. Pompás: n bánt az ern­te ekkat és ösztöne soha nem hagyta creib' n Huszonhat éves korában megkísérelte, hogy az ir kérdésbe beíeszőjon, ami­hez úgy érezte, mint legidősebb fiúnak joga is van. Viktória mereven eizáraó­­zott. 1863 ban Diäraeli miniszterelnök javasolta a királynőnek, hogy a walesi hetceg számára Írországban vadász­kastélyt rendezzenek be, ahol idejének egy részét tölthetné. Viktória azonban kereken kijelentette, hogy „szó sem te­het róla.“ Taiáa a későobi ír kérdés is másképp n alafeuü volna, ha akkor Dis­raeli kívánságát teljesítik. VII. Edward és II Vilmos közölt közeli rokonságuk elit n íré igen heves volt az antagonizing és a világháború kitörése is nem kis mértékben erre az antagonizDúsra vezethető vissza, ami akkor zavarta meg az angol és német viszonyt, mikor még a közős munka lehetősége nyitva ái.f, Anyját őszin én meggyászolla, de nem engedte, hogy emléke eltiomályosilsa az ő nevét Mikor észrevette, hogy a királyi yachíon a királyi zászló fe ár­­bócra van leeresztve, megkérdezte a kapitánytól, hogy mi magyarázza mjg ezt az intézkedést, — Meghalt a királynő, — felelte a kapitány. — De Anglia királya él, — felette Edward és újra feivonaíta a lobogót. Mindazok, akik rossz véleménnyel voltak róla és csak a jókedvű és mu­tatós ifjút látták bem r, alaposan csa­lódhattak, ha azt Hitiéi, hogy Anglia csak egy műkedvelő királyt Kap. A bohém sirály szimpatikus és ked vés egyénisége mintha rdntarnáíódnik Edwjid Aibértben,- a mostani wnesi hercegben, akinek könnyelmű termé­szetét sokszor a szemére veti», de ski bizonyéra hasonlóan nagy király lesz, „Csak két gyermekem van!“ Egy furcsa hirdetés. — Látogatás egy ügyvédnél. — Amikor a háziúr a kor­mányozható gólyát követeli. — Kinek van igaza ? A napokban egyik ügyvéd barátom­nál vo hm és kezembe került egy lap és ebben egy hirdetés ötlött szemembe, mely szerint egy intelligens ember la­kást keres és hangsúlyozza, hogy csak kát gyermeke van. Azon tűnődtem, hogy miértig tartotta szükségesnek az az ur ezt a nyilvánosságra hozni, hisz a gyer­mekeinek eltartása és felnevelése az ő gondja. Közben sz ügyvéd látogatót kapóit, kinek felszólítására én is végig­hallgattam a tanácskozást. A látogató — kit nevezzünk Bog­nárnak — elmondia, hogy ő két evvel ezelőtt 10 évre lakást bérelt egy uj házban és a szerződésben kikötötte a háztulajdonos, hogy két gyermekénél többnek nem szabad lenni. Most azon­ban úgy áll a helyzet, hogy remélhe­tőleg 1—2 hónapon belül újra megje­lenik a gólya és meghozza a harmadik gyermeket. Minthogy én és feleségem is nagyon szereljük a gyermekeinket — és ki nem? — Isten segítségévei fel is akarjuk őket nevelni, felmond­hat e emiatt a háziulajdonos? Most már megértettem a lakást kereső hirdetést. — Az ügyvéd meg-Bábolnán és Kisbéren. A magyar és német gazdaifjak csereakciója. Német-magyar házasságok. A Magyar Gnd ószövetség, amelyet 1896-ban Károlyi Sándor gróf alapított, hat évvel ezelöd megindította a magyar es német földmivesifjak csereakcióját. Tölgyes Isivar. dr. m kir. gazdásági vanacsos, a Szövetség titkára eszméje kapcsán immár évek óta harminc negy­ven magyar ifjú megy ki minden ta­vasszal Németországba, hogy megis­merje a fejlett német mezőgazdasági viszonyokat. Tavasztól őszig német kis­gazdáknál találnak Kihelyezést és viszont a német földmivesifjak csereként ugyan­csak ilyen módon és időre Magyaror­szágra keiü nek, hogy a magyar gaz­dasági vis-onyo’sat megismerjek. A né met agrárintézmények szívesen veitek Meghalt Zelenyák János dr. lekéri plébános, a termé­szetes gyógymód egyik úttörője. — november 27 én. Bícsböi érkezeit a jelentés, hogy bz egyik oltani kórházban meghalt 54 éves korában Zelenyák János á'. kkérs pkbtnoa, kiváló sudö», akii, mint magyar Kneip prtert emlegette«. Z Ke­nyákul állandóan messze fóidtól keres­tek fői a b liege«, akik a lekéri p p termsszeíes gyógymódjaiba vetették min­den bizaltr.u ;a*. Zelenyák tavaly Ame­rikában négy hón pori áí taríott elő­adásokat a természetes gyógymódról. Zeíenyákot már régebben gyötörte be­tegsége és pár héttel szelőn misézés közben összeesett az oltár e ő'.t. A régi magyar parlamentben mint néppárti képviselő ve.í részt, az á iamforüuiat után p.díg lelkes tagja volt a kercsi­­tényszociaüsía partnak. Halála nsgy részvétet väisott si széles kötőiben, thai ismerték. Ciémenceaii emléke a francia szenátus ülésén. — nőve über 27-én. Párizsi jelentős szerint a szenátus mai ütését C éinencsisu emlékének szt n telték. Daumer szenátusi eir.ök es Tardieu miniszterelnök mondottak be­szédei. Mindketten hosszasan méltatták Clémenceau nagyságát cs törhetetlen hazafiasságai. A gyasibeszédet a sze­nátus tagjai állva hallgatták végig. Magyarországon a gazda­sági körök anciót indíta­nak a vízum eltörlése érdekében. — november 27. Budapesti jelentés szerint a vizűm kényszer terén most az az enyhítés következett be, hagy a Seent Imre év­ben rendezendő Szent Imre ünnepsé­gek alkalmával Magyarországba érke­zők részére a Lüitígyminisztérium fel­függesztene a vízumkényszert és így erre az alkatomra a külföldiek vizűm nélkül jöhetnek Magyarországba. A gazdasági érdekaépviseletek tudo­mást szereztek erről az intézkedésről, részt ebben az akcióban és a Magyar Gi2daszöveísépgei karöltve mindig több és több ifjúnak nyújtanak tanulási és viiéglátási lehetőseget. A csereakció ke­resztülvitele igen egyszerű módon tör­ténik, mert ha egy magyar kisgazda fia, aki a jövőben önálló gazda lesz, kimegy Németországba, annál a család­nál lesz elhelyezve mint családtag, amely ctaládnak fia a magyar ifjú édesapjá­hoz jön családtagként. Természetesen a gazdaifjak, mint családtagok, részt vesz­nek az összes mezőgazdasági munká­latokban, tehát megismerik úgy az it­teni, mint g német mezőgazdálkodás minden csínját-binjáf. amelyre hivatkozva sürgetik, hogy a kormány bővi se ií ezt a felfüggesz­tési és tekintsen el a vi:un’ó: azoknál az utasoknál, akik átuminíavásátok, kiáüiláíOk, íenyóRzállstváíárok és egyéb gazdasági jeteirőségü események al­kalmával jönnek a fővárosba A gazda­sági körök most újabb akcióba kez­denek, hogy a Szent Imre ünnepsége­ken kívül a gazdasági események al­kalmából Magyarországba jövőket is mentesítsék a vízumkényszer alól. Mihola Gyuszi sikere Prágában. A Prágai Migyar Hírlap szerdai szá­nkban Mihola G/Uszi, komáromi tíal­­köUő újabb sikeréről számol be, ame­lyet a prágai magyar menzán ért el. Muán Mthota Gyuszi komáromi fiú, a mi k.dves főduik, örömmel közöljük U ezt a kellemes hirt, amelyről a P. M. H. a következŐKben számol be, A Prágai Magyar Egyetemi és Fő­­isko'at Hallgatók „MAKK“ Egyesülete a szokásosnál is Kedvesebb és hangu­latosabb mulatságot nyújtott a magyar kolónia t3>jímak, ismételten bemutatta a soraiból Kik erűit és ma már magyar művészi körökben is jói ismert Mihola G;Uüíí, a Komáromból Prágába került zeneKöhőt. Mihoia Gyuszi nyolctagú zenekarával az idegenbe került magya­rokhoz pír órára ide varázsolta az Á f á d ne Iá? levegőjét. Alig, hogy rá­­ze. di e.í az urí cigányzenekar a Szolga­­bíró csáidásra, inegvo t a jó hangulat: „Huj, a szolgabirO asszonykája volt a legszebb hajladozó, harmatozó szép rózsa“ u an egymásután iö lek a jobb­­n n-jobb nóták, hol a prímás-zeneszerző haját szerzeményei, hol régi szép ma­gyar aösás fölváltva. Sahse bocsátom meg, hogy az enyém vonal, Kicsi utcátokban. Forró szerel­mednek ős/i hervadása, Akáclombos ucca, Nem igaz, hogy.. Mért van az, hogy őszidőben.. Kicsi piros rózsa sib. Mind mind arra vallanak, hogy Mihola Gyuszi mestere a magyar nótecsinálás­­nak. Az estnek még egy másik nevezetes­sége is volt. Rudolfi Rezső hires ma­gyar dalköitő is jelen volt és elisme­réssel nyilatkozott a fiatal és tehetséges Mihola Gyusziról. A szűnni nem akaró ünnep’és és jó hangulat a Hazafelé ballagok cimü Mihola-nótával végződött, kedves em­lékkel gazdagítván a prágai magyarokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom