Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-11-26 / 142. szám

2. oldal. Komárom! Lapot 1929. november 26. Óriási pénzmegtakarítás ha kötött áru. férfi fehérnemű, gyermek szövetkabát bélelt bőrkeztyű és zsebkendő szükségletét ELBERT divataruházában Nádor-utca 19. O Komárom O Nádor-utca 19. az uj reklámárakban szerzi be Szép választékban bő­­esi magánkötő, női fehér­nemű, selyem és angol gyapjú harisnya, bokavédő, sport fél fi ing, selyem bélelt nadrág, Férfi selyem és gyepju sál, retikö', koffer síb. F<?rfi és női meleg ing nadrág 10 K. Kezes—lábas trikók 6 K tói Tetra babakelengye Gyermekkocsi. nurescu és Benes elsősorban a magyar kérdésről fognak tárgyalni. Szóba ke­rül többek között a magyar-olasz ba­rátság és a magyarországi revíziós pro­paganda kérdése is. Minurescu ezen­kívül közvetíteni fog Benes és Zaleski között is. Zaleski lengyel külügyminisz fér legutóbbi bukaresti tartózkodása alatt állítólag felkérte Minurescut, hogy járjon közbe Prágában a cseh-lengyel jóviszony kifejlesztése érdekében. Kommunista razziát tartot­tak Varsóban. — november 25 én. A varsói rendőrség legtapelőit éj­szaka általános kommunista razziát hajtott végre. A razzia a lengyelországi kommunistspári központi bizottságának szétrobbantására vezetett és ötven le­tartóztatás történt. A letartóztatottak között hit moszkvai agitátor is van. A megejtett házkutatások során iöbb mint ezer kilogramm propaganda anya­got foglaltak le. i riiii minii iiwMiMaiiiiiiiHiiiiimiwihiiiiiwiiiiiiri'ni Szent Erzsébet emtékének megünneplése. — A Szí- Erzsébet Egylet közgyűlése. — — Saját tudósítónktól. — Komárom, — nov. 25, Árpádházi Szent Erzsébet asszony emlékét kegyelettel ülte meg az idén is a róla nevezett jótékony egyesület, mely vasárnap délelőtt az idén is ün­nepélyes főpapi mise keretében teljes szambán jelent meg a Szent András temp ómban. Az ünnepi istentiszteleten megjelent Lohner József tanító veze­tésevei a 80 felruházott gyermek is. Az ünnepi istentiszteletet dr. Mojer Imre apáipiébános, az egyesület elnöke celebrálta fényes papi segédlettel. Délután 4 órakor a Majláth iskola termében nagy számmal jelentek meg az egyesület tagjai a közgyűlésen, melyet tözv. Guoth Lajosné elnősasszony nyi­­ott meg, szép szavak kíséretében üd­vözölte a megjelenteket. Majd özv. Kiss Endréné egyesületi pénztáros terjesz­tette elő £z egyetületnek számadásait ezek szerint az egyesületnek bevétele 10.813 K, kiadása 4277 K és igy a pénztár maradéka 6536 K, vagyona pedig 20575 K. Az egyesület november 19 én dél­után, Szent Erzsébet asszony ünnepén negyven fiú és negyven leánygyermeket ruházott fel a Majláth iskola termében. Dr. Máj er Imre ünnepi beszéde. Mint minden ívben, úgy most is magasan szárnyaló beszédét mondott dr. Majer Imre apálplébános Árpádházi Szent Erzsébet asszonyról, melyet a legnagyobb figyelemmel hallgatott a közgyűlés. A szép beszédnek a követ­kező hatásos részletét iktatjuk ide: — Kevés középkori szentünk van, aki olyan csodálatos s egyben gazdag és változatos életet élt volna, mint Sz. Erzsébet. A lovagias magyar nemzet neveltje, az árpádházi királyok sarja­­vére és egy szerencsétlen király gyer­meke volt. Csodálatosak az isteni gond­viselés utai! Gyermekkorában a thü­­ringiai választófejedelem udvarába ke­rül, de nemes szive mindezekben nem leli fel boldogságát, bár fény, pompa, ragyogás veszi körül. Az Ur Jé*us szeretete, a szegények iránt való ir­galma és nagylelkűsége képezik egye dűli örömét. — A sors mostoha vele szemben, mert alig lép ki az élet küzdőterére, már is a fájdalom, a szenvedés, a meg­próbáltatás Golgotáját járja. Síive min­den érzésével szereti gyermekeit, de mennyi könnyet, mennyi fájdalmat és álmatlan éjszakát kíván tőle a hitvesi szeretet. Gúnyolják, becsmérlik, udvari ármányokat szőnek ellene, rágalmaz­zák, még hrvesi hűségét is kétségbe­vonják, alázatosságát kic-ufoiják és a szegények iránt vaió nagy irgalmát és szeretedét átkozzák Da ő tűr, sző- és kifakadás nélkül hordja nehéz kereszt­jét. Még akkor sem borul fel leikének egyensu'ya, mi^or férjének haléli után a zimankős téli éjszakán kiűzik jogos tulajdonából, férje várából annak hilát­­hirére és három gyermekévei koldus­ként indul el éjjeli szállást keresni. Elvonul az istállóba és olt virraszt imádkozva gyermekeinek ámai felett. — Mit csodáljunk benne — kiált fel a halhatatlan emlékű Prohászka püs­pök — azt az örökszép hitéletet, mely őt a világból felsőbb, tisztább fénybe emelte, vagy ezt a kedves, fesztelen ielkületet, mely erőszak nélkül mindent eligazít, eltűr ... lebilincsel ? Mii cso­dáljunk benne, azt hogy gyermek ma­rad mindvégig és 24 évvel már a psradi csomot és Golgotát bejárta ? Azt e, hogy Szent Ferenc köpenyét II. Frigyes koro­nájánál iöbbr becsülte? Mit csodáljunk benne? Azt a Ttdeumoi az éjjeli, téli csendben, vagy azt az éneket, melyet halálakor a legenda szerint Wsrsburg énekes madarai zengedeztek a halottas ház szerháján? Harmonia,Tedeum, Gló­ria egész élete ... S mily réven lett a wartburgi leánykából a világ szentje, a világ ünnepelfje? A szerencsésen han­golt, minden jóra hajló, gyöngéd, nőies és aranyos S2ive és az e szívre bőven hulló kegyelem által. — Lepjünk a könyörülő szeretet út­jára és kövessük Szent Erzsébet nagy­ságos példáját. Vegyük magunkra az spostolkodás alázatos köntösét, telítsük meg a sziveket sok szeretettel, törüljük le a szenvedők könnyeit, járjuk be a kórházak termeit, a szeg-ny, elhagyatott csaladok és árvák hajlékait, enyhítsük a nyomort és nagylelkű adományaink­kal segítsünk a szegényeken. — Szent Erzsébet drága emlékét igy ünnepeljük meg a legjobban, ha az ő példáján felbuzdulva könyörületes sze­retettel gyógyítjuk a társadalom vérző sebeit, A gyönyörű beszéd nagy hatást tett a jeienvottak leikére. Majd az apátplébános kegyeleíes sza­vakkal emlékezett meg az egyesület buzgó elhunyt tagjairól: dr, Madarassy Pálnéróí, az egyesületnek sok éven át buzgó elnöka8szonyáről, özv. Schubert Józsefné és ö:v. Fi!ó Jánosné választ­mányi tagokról, akiknek helyeit betöl­tötte a közgyűlés. Az egyesü et közgyűlése a községi elemi iskola igazgatóságának megkere­sésével is foglalkozóit és elhatározta, hogy a jövő évben az odajáró szegény katolikus gyermekeket is gondozásába veszi. Az osztrák újságírók a sajtószabadságért — nvvember 25-én. A bécsi Presse jelentése szerint a Concordia bécsi újságíró egyesület el­nöksége a sajiónoveila ügyében felhí­vási bocsátott közzé, amelyben felszó­lítja a parlamentet, hogy a büntető törvénykönyv tárgyalás alatt levő no­­veilájii ne fogadja el változatlanul és tőröiie a novellából azokat a szaka­szokat, amelyek a saj.ó és vélemény­nyilvánításnak az osztrák alkotmányban biztosított szabadságát sértik. Az oszt­rák hirlapirók pártállásra való tekintet nélkül a sajtószabadság mindennemű megszorításának ellenségei és azt kö­vetelik a törvényhozástól, hogy a saj­tószabadságra sérelmes intézkedéseket elimináljak a törvényjavaslatból. Nyolc évi fegyházra Ítélte az esküdtszék a gútai legényt, aki a nyáron Csallóközara* nyoson virtusból agyonütött egy fiatalembert. — Saját tudósítónktól. —i Komárom, — nov. 22. A komáromi esküdtszék csütörtökön tárgyalta Marosi Gábor 24 éves gútai fiatalember szándékos emberölési bün­­te tét, Mint ismeretes, Marosi Gabor Csallóközén nyoson ez év julius havá­ban egyetlen U jizecsapásstl agyonlőtte Jandás Józref 20 éve3 legényt. A vád tott a csütörtöki tárgyaláson kijelentette, hogy csak annyiban érzi magát bűnös­nek, hogy a Jandást megütötte, de nem volt szándékában Jandást megölni. Előadta, hogy a kéidéscs időben munkássztrájk volt és ők, gútai legé­nyek munkát vállaltak az Aranyoshoz tartozó Nagyiéi pusztán, amiért az ara nyostefc ellenséges viszonyban voltak velük. Jú'ius 13 án három társuk be­ment Aranyosra, ahol mulatság voit. A gútaiak közül Sziatky István úgy kilenc éra tájban véresen hazajött és azt mondotta, hogy két gútai társát talán agyon is ü ötték. Erre a gútaiak hét kapával és közöttük a vádlott fej­szével felfegyverkezve elmentek keresni társaikat, hogy a csandőröknek beje­lentsék az esetet. A csendőrlaktanyán azonban nem találtak senkit és eksor elmementek a kocsma felé ahol Jandással talákoztak,akitől megkérdezték,hogy hová megy a társával együtt, mire ő azt vála­szolta, hogy mi közük hozzá.Jandásnak ez a válasza azután őket, gűtaiakat any­­nyira felbőszítette, hogy két társa ka­pával megütötte, ő pedig baltával fej­bevágta, A kihallgatott tanuk igazolták, hogy a vádlott már az elinduláskor kijelentette, hogy valakinek meg kell hatni és a községbe való bevonulás egész rajvonalban történt. A kihatlgatoit boncoló orvosszakértők szerint a sér­tés feltétlenül halálos volt s azt is meg­­áüapiioiták az orvosszakértők, hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetése idejében beszámítható volt. Ezután az esküdtszék a perbeszédek elhangzása után szándékos emberölés bűntettében mondták ki bűnösnek a vádlottat, akit ezen az alspan az enyhitőszakasz al­kalmazásával nyolc évi fegyházra ítélt el a bíróság. Az államügyész három napi gondol­kodási időt kért, a védő tudomásul vette az ítéletet, amikor azonban a vádlott bejelentette, hogy semmiségi panaszt jelent be az ítélet ellen, a védő is hozzájárult a semmiségi panaszhoz. Félelmes lelkijárvány Franciaországban Szánalomból ki akarta irtani családját egy asszony — november 25 A párizsi esküdtbirőság a napokban ismét egy szánalomból elköveted gyil­kosság tettese felett ítélkezett. A gyil­kosság emlékeztet Richard Corbett ese­tére, akit a draguigumi törvényszék a minap felmentet! a gyilkosság vádja aló! azzal az indokolással, hogy Corbett szánalomból ölte meg gyógyíthatatlan beteg édesanyját. A tegnapi pörben az esküdtszék szin­tén felmentő ítéletet hozott. A vádlott a 30 é*es Litot asszony volt, akinek férje súlyosan megbetegedet». Az asz­­szony azt hitte, hogy férjén már nem lehet segíteni és ezért egy napon fér­jével és hétéves fiával együtt bezárkó­zott a hllószobába és kinyitotta a gáz­csapot. Mi e az Öngyilkosságot fslfe­­dezték, a kisfia már halott volt az asszonyt és férjét sikerült életrefeelteni. A tárgyaláson a férj, akinek a beteg­sége sz orvosok szerint nem is halálos, rendkívül kedvező vallomást tett fele­sége javára, mondván, hogy az asssony csak nemes érzésére hal'gatoíf. Halottak feltámasztásával kísérleteznek Bécsben — november 25. A N;ue Freie Presse közlése szerint a bécsi élettani intézetben rendkívül érdekfeszitő kísérleteket végeznek a géperővel való újraélesztés terén. A kí­sérlet abban áll, hogy a szívműködés megszűnése után liz perccel és az u'olsó lélegzetvétel után hu3z perccel emberi holttestek altesíén szivattyúié készülé­ket alkalmaznak, amelyet motorerő hajt és mesterséges lélegzést idéz elő. Az eredmény az volt, hogy az arc ismét életszint kapott, a sebek ujbó! vérezni kezdtek, tehát a szivattyúval sikerült megindítani a vérkeringést. Az élettani intézetben folytatják ezeket a kísérlete­ket, amelyek rendkívül fontosak szeren­csétlenül jártak felélesztésénél. Egy apácát agyonlőtt legjobb barátnője — November 25. Borzalmas tragédia törlint a iembergi Feliciana- apácarend templomában. Az c pécarend zárdája melleit van a templom, amelyben minden reggel misét tartanak az apácák és nevelőintézetük nőven- I dékei részére. A mise közepén tartottak éppen, amikor az egyie növendék, a 19 éves csinos Olga Ratkow revolverrel agyonlőtt egy 23 éves apácát. Borzal­mas pánik támadt a templomban. Min­­; denki a fiatal nővérhez szaladt, akinek a golyó a fejébe hasoll. Pillanatok alatt ; halt meg a fiatal apáca Gyilkosa el­­\ dobta revolverét, rávetette magát a holt­­\ testre és keservesen zokogott. Kihallgatták a gyilkos leányt, aki elmondotta, hogy nagyon szerette az apácát, legjobb barátnők voltak. A fiatal nővért rendje most egy román kolos­torba helyezte át és a napokban kellett volna elutaznia. \ — Nem tudtam belenyugodni abba, f hogy elmenjen tőlem, hogy másokkal Í legyen együtt, ezért inkább megöltem — mondoita a 19 éves gyilkos lány a rendőrségen. | A különös dráma óriási feltűnést | keltett. I LULU Pandora szelencéje Frank Wedekind világhírű drámája. 1 Frank Wedekind az asszonyi nem min­den botlását az eredeti bűnre vezeti vissza és Éva bűnbeesésében asszonyi [tragikumot lát. Lu!u (Pandora szelen­céje) leplezetlen erkölcsi felfogásával s zajos visszatetszést váltott ki, ugyany- 1 nyira, hogy az államügyészség is be-I avatkozott és a dráma előadását betil­totta, mivel merész tartalmát közer- I kölesbe ütközőnek minősítette. Nyilván­­t való, hogy a problémák nyílt feltárása i elősegíti az asszonyi rejtély megoldását f és ennek tudható be, hogy később a ! közönség fokozott érdeklődéssel fogadta * Wedekind hires drámáját. Luiu. kis I virágáruslány, akit a kiváló politikus és lapvezér Dr. Schön fölfedez és föl­áldozva karriérjét, feleségűi veszi. A j végzet mégis úgy hozta, hogy a hálát­lan Lulu megöli férjét, a börtönből

Next

/
Oldalképek
Tartalom