Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-11-16 / 138. szám

o öa Komáromi Lupoi »november 16 W ha ko ■­­L Óriási pénzmegtakarítás kabát, kötött áru, férfi fehérnemű, gyermek szövetkabát, bélelt bőrkeztyű és zsebkendő szükségletét ELBERT divatäruházában Nádor-utca 19. C Komárom O Nádor-utca 19. az uj reklámárakban szerzi be Szép választékban bé­csi magánkotő, női fehér­nemű, selyem és angol gyapjú harisnya, bokavédő, sport fél fi ing, selyem bélelt nadrág, Férfi selyem és gyapjú sál, retikü', koffer stb Férfi és női meleg ing nsdrág 10 K. Kezes—lábas trikók 6 K (ól Tetra bábákéiért Gyermekkocsi. 14-2yel, vagyis a cseh pártok 168 man­­dátummal rendelkeznének Ehhez lehet még számítani a Bund der Landwiríét 15 képviselővel, a német keresztény­szocialista pártot 11 képviselővel, tehát a cseh- német koncentrációs kormány­­többség a Ksfks csoportot is beleszá­mít va 198 szavazattal rendelkezne. Ha a szlovák néppártot is felveszik a kor­mánytöbbségbe, akkor az megerősödik még 19 mandátummal és így a kor­mánytöbbség 217 mandátummal bírna. Ez a meglehetősen vegyes színezetű többség csak a legsürgősebb javaslato­kat intézné el, de azután aligha marad­hatna együtt. Természetes, hogy a vegyes nagy koalíció csak föltevés és egyelőre senki sem tudja, hogy a tár­gyalások milyen eredménnyel záródnak és a sok ,kormányk'-pes" pártból micsoda többség teremtődik meg, A a*lovenszkói nemzeti demo­kraták szirénhangja a magya­rokhoz. Most, hogy az uj vörös-zöld kor­mány megalakulásáról is szó van, a cseh polgári p irtok, hogy a polgári koalíciót megmentsék, jónak látják az itteni magyarsággal szemben barátsá­gosabb húrokat pengetni. Njgy hirte­len, minden átmenet nélkül kezdenek szépeket mondani és írni rólunk és a két nsgy magyar pártot csábítgatják az uj koalícióba. Még a szlovenszkói cseh nemzeti demokraták lapja, az egyébként a magyarokat ugyancsak gyűlölő Národny Denriik is megszólal és hallatja szirénhangját, hossiú cik­kekben fog’a^ozva a sz lovenszkói zuíonómista blokk slakuiási tervével Azt Írja a lap többek közön a cikkben, hogy kizárólag S Jovenszkó autonómiá­ját hangoztatni és annak megvalósu­­iásáárt a szlovák néppirt társaságában harcolni, az még nem jelenti a magya­rok jóindulatát és készségét, hogy ké­szek bármikor a csthsziovák szolgá­latba, az egész állam szolgálatába áüani. Bizalmatlanságát fejezi ki azok­kal szemben, akik csak Szlovenszkó auonómiájára központosítják minden érdeklődésüket. Mi már többször ki­jelentettük, — írja a lap — hogy a legnagyobb örömmel látnák a mi magyarjainkat az aktivizmus asztalánál, akár ha egyedül jönnek vagy pedig valamilyen blokkban. Ha magyarjaink lojá isan a csehszlovák köztársasághoz tartozóknak vallják magukat és nem fognak olyan dolgokat kérni, amelyek ellenkeznének az állam alapjaival, egyenesen minden közvetítés nélkül, tehát Hlinka nélkül is jöhetnek. Íme most ilyen hangon ir rólunk a cseh demokrata lap, amely máskor tudomást sem vesz létezésünkről, de persze a régi polgári koalíció megtépázása után még a Kramárék által annyira gyűlölt magyarokat is szívesen látnák, hogy a megfeneklett szekere kisegítsék a kátyúból. A tmgvarok azonban sokat tanultak s egyhamar nem ü nek fel a lágy hárfahangoknak .. . A régi szérüskertek telkeinek eladasa 5, ÍO, 12 K egységarak mellett. Hides pi*c felállítása. — Helyettes starosta választás. Megkezdték a városi közgyűlést. — Saját tudósitónktól. — Mintegy féléve annak, hogy a város képviselőtestülete legu óbbi közgyűlé­sét tartotta és az elmúlt idő alatt fel • halmozódott sok ügvdarab végre a november 14-ére, csütörtökre eeyba hivott rendes őszi közgyűlés tárgy­sorozatára került Sajnos, hogy a köz gyűlés az első nap alig tudott valami érdemlegeset elintézni, meri az időt az iskolaszéki titkos választással her­dálták el és ami a tárgyalásra még megmaradt, az igen rövid idő volt. Fontos határozata volt a kő’gyűlés­nek, a régi városi szérüskert feíszaba­­du't telkeinek eladására vonatkozó döntés, ame’y moat már rövidesen le­hetővé teszi, hogy az arra jogosan igényt tartó kérelmezőknek elad ssék. Csizmazia György városbiró meg­nyitván a közgyűlést, bejelen'ette hogy a kommunista pírtból Tuba S‘mu. Cseng-I Kálmán, Sri'ok János és Mül­ler Ksroty képviselő tagságukról le­mondottak, helyettük Cseszár Istvánt, C aiek Jánosi, Kiss Imrét és Vtrgha Kálmánt hívta be a közgyűlésbe. (A lemondások a kommunistapárt komá­romi szervezetének bomlási folyama­tával tü»g össze). Az uj tagok a fogadalmat letették és napirend előtt Dénes Emil szólalt fel a hidegpiac és a községi husszék fel­állítása tárgyában s indítványozta, hogy a kö/gyü és e két fontos kérdés sür­gős megoldásával bízza meg a taná. csőt A javaslatot Kállay Endre felszó lalása után egyhangúan elfogadta a közgyűlés Majd rátérve a tárgysorozatra, a köz-Komárom, — november 15. gyűlés tudomásul vette a helybeli fo­lyammérnöki hivat1*! ama átiratát, amely szerint az állam a Ríkécri u'ca meltetii fakereskedelmi telep mellett elhúzódd kocsiutat saját költségén meg akarja javítani. Nigvobb vita keletkezeit a volt vá­rosi szérüskertek felszabadult telkeinek eladása ügyénél. A t-mács és pénzügyi buothág, a város építészeti bizottsá­gának javaslatára, nzt indítványozta a közgyűlésnek, hogy a szóban forgó telkeket fekvésük szerint négyzetölen­­kint 5—10—12 korona egységárban bocsássa eiedasra. Kállay Endre dr. véleménye szerint az eladás, mivel a törvény ezt írja eiő, csakis árverés utján eszközölhető. Ja­vasolja, hogy tűzzön ki a város árve­rést az eladandó telkekre. Geöbel Ká­roly dr. felszólalásában rámutat arra, hogy minden közgyűlésen tárgyal a képviselőtestület telekvétel iránti kérvé­nyeit, azonban rengeteg azoknak a száma, akik már évek ó’a telket igé­nyelnek, de akiknek kérvénye nem jut ei a közgyűlésre. Azzal gyanúsítják a képviselőtestület tagjait, hogy csati pro­tekciósok kaphatnak lelket. Enne* a gyanú iák eloszlatása szempontjából is szükséges, hogy a telkek nyilvános árverésen adassanak el Csevár helyet­tes starosta magasnak fanja az arakat és javasolja, hogy a szóban forgó tel keket a fekvésük szerint 3 5 és 8 ko rónáért adja el a váios. Hogy pedig a régóta kérvényezők is figyelembe jöj­jenek, ajánlja, hogy küldessék ki egy bizottság, amely vizsgálj« felül a kér-A körvasút Irta: LOSONCZY ZOLTÁN. Tehát Alsó Paksa győzött. A kör­vasút a községen megy keresztül és elkerüli a rivális Felső- Paksát, amely ádáz harcot folytatott a vasúti vonalért. A banketten, amelyen ezt a nsgy ese­ményt megünnepelték, éppen Alsó- Paksa hires szónoka, a tüzoltófőparancs­­nok beszélt. — Igen, uraim — mendta dühös lelkesedéssel — a mi igazságunk győ­zedelmeskedett a hamisság felett és ebben a szent pillanatban hálatelt szív­vel tekintünk Faragó főmérnök űr felé, aki közmegelégedésre döntötte el ezt a tengeri kígyót, amely immár két évtizede mardosta a kedélyeket, mint egy átkos gordiusi csomó. A Korona nagytermét megülő rette­netes szivarfüstöt hatalmas é'jenzés reszkettette meg, s miközben Össze­­csendültek a poharak, Faragó Gábor főmérnök elmosolyodott Volt a moso lyábao egy kis gúny, amelyből nem­csak az ünneplőknek, hanem saját ma­gának is kijutott, de mindcnekfelett a körvasúinak, amelynek vonalát, Felső- Paksát elkerülve, AlsÓ-Paksán keresz­tül tűzték ki. Mert hogyan is jutott ez a szerencse Alsó Paksának ? Mikor kiküldetése először idehozta, már az első napon tisztában volt vele, hogy igazságosan dönteni nagyon ne­héz. A felső- paksai vonalon a patakra hidat keli építeni, viszont a másik irányban a nedves rét egy szakaszán többe kerül az alépítmény Észrevették, hogy nem lúd mindjárt dönteni, s ezzel feLíabadiioUa a külö^bö-ö helyi érdé keket s üldözőbe vették a kilincselők és a protektorok. Még azon a szüreti mulatságon is, ahova egy ismeretlen ködökbe vesző, távoli rokoncsalád kedvéért ment el, ott is megkörnyékezték a vasút miatt. Egy ragvogóképü öreg úr mind a két kezét nyújtotta s úgy üdvözölte, mintha régen nem látott fia lenne. — Navyszerű, hogy mennyira hason­lítasz a Tóni bátyádra — mondta elra­gadtatással. — Megtisztelő ez a hasonlat, de nekem sohasem volt Tóni nevű bátyám. — Nem tesz semmit, de a*ért ha­sonlítasz rá és nagyon örülök, hogy most találkozunk, legalább beválthatom egy régi ígéretemet. Faragó tiltakozni akart, de az öregúr nem engedte. — Nehogy ellenkezz, mert én már kiválasztottam a két malacot. N gyócs­kák és új évre pompásan felhizlalhatod otthon. — Én Pesten, a Király-utcában lakom, a harmadik emeleten, ahol nem lehet disznót tartani. — Dehogy is nem. Egy kis protek­cióval rdndent lehet Itt van a mi esetünk is például, ezzel a vasúttal. Neon mintha a kii földemet akarnám értékesebbé tenni.de tudom, hogy egy Faragó... Ugy e, te a nógrádi Faragók közül való vagy?.. — Én magyarosított Farsgó vagyok — mondta a főmérnök és karonfogta a szép Világhynét. Otthagyta az öreg urat. De a másik percben már Világ­­hynétól szökött meg, mert ő meg kábiló forrósággal Felső-Paksát súgta a fülébe. Egyetlen védelmi lehetőségnek mu­tatkozott, ha Giziké mellé szegődik. Gi ike egy testetlenül lenhajú angyal volt, aki a mályvák naivságával tán­colta a tangót, s elpirult, ha jóestét kívántak neki. Egy egészen pici hibája volt csupáD, de ez is olyan kedvesen égés itette ki a lényét, mint más nőét a szépségtapasz Nem tudta az er betűt kimondani és a főmérnököt Fajagónak szólította. És Faragó örült, hogy nem magyarosította a nevét Feketére, pedig majdnem igy történt — mert akkor nélkülöznie kellene ezt a kedves muzsikát: Fajagó. Célszerűségi okokból, nehogy a vasúttal kínozzák egész este nem tá­gított Giziké mellől, ami igazán nem esett nehezére. Hogy a jogosultságot ehhez megszerezre, kénytelen volt ud­varolni Gizikének, ami ugyancsak nem volt nehéz dolog, különös tekintettel arra a rózsaszínű színjátékra, amely a mályvácska arcán lejátszódott egy-egy melegebb szóra. Már csak ezért az an gyali pirulásért is érdemes volt eljönni Alsó-Paksára, állapította meg Faragó, aki tudta, hogy még sokáig Fajagónak fogja magát érezni, amikor ezt a kis­lányt többé nem látja. Egész éjj d senki sem tudott a kör­­vasuttal Faragóhoz férkőzni, aki mit sem vett észre a rosszaié pillantások­ból, amelyekkel lovagi csatlakozását kisérték Nem látta a fejcsóválésokat s még kevésbbé tudott azok okáról. Sejtelme sem volt arról, hogy Giziké­nek régen kiszemelt vőlegénye van, Kanalas ur, a telekkönyvvezető szemé­lyében Kanalas ur egy kicsit koros ugyan, de szép háza és tehermentes szőlője van, viszont Giziké apjának négy lánya és egy miniszteri elisme­rése, amelyet nyugdíjaztatása alkalmá­val kapott. Hogy eddig nem történt meg a házasság, az csak Giziké csel­szövésein múlt. Mindig kitalált valamit, s a legutolsó ütőkártyája az volt, hogy húszéves kora előtt nem megy férjhez. Kétségbeesetten várt valami segítséget s most már csak két hónapja volt hátra a bekövetkezendő c?od>hoz. Mikor Faragó hazaki-érte Gizikét és a szállására tért, sokáig nem feküdt le. — Mit csináljak ezzel a körvasuttal? Alsó Paksa, Felső Paksa . . . Kinek van itt igaza? — Azután elmosolyodott. — Az a drága, kis Giziké, úgy mon­daná, hogy: köjvasut. Ezzel a kellemes gondolattal aludt el, de korán reggel már fenn volt. Kiteregette a rajzokat, az Írásokat s Töltények nagy áresése !_____ Ismert elsőrendű töltényeim uj árai: Cal. 12 C&I.16-20 I. minőség vörös K 125 K 115 II. minőség barna K 120 K 110 Kérjen árjegyzéket! Soltért József Bratislava, Halászkapu-u.4 A ÍSL..MUNITIO ÉS FÉMÁRUGYAR R.T. gyári lerakató és Uópvlsoleto Hzlovonnzk6 és Buizlnszkö számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom